Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-06 / 185. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 6. Veszélyben a vajdasági magyarok Harmincezer magyar volt kénytelen távozni eddig a szerbiai Vajdaságból, elsősorban a boszniai szerb menekültek beözönlése miatt - jelentette a BBC brit televízió szerda délutáni híradója. A BBC szerint a magyar kormány az ENSZ-től vár támogatást a Szerbia északi részén kialakítandó biztonsági övezet gondolatához, mivel - úgymond - félő, hogy az „etnikai tisztogatás" következő célpontja a helyi magyar kisebbség lesz. A televízió helyszíni iüdóstíasban számolt be arról, hogy a vajdasági magyar falvakba ezrével özönlenek a szerbek Boszniából, azzal a belgrádi ígérettel a tarsolyukban, hogy itt üres lakások várják őket. A hivatalos álláspont szerint a jövevényeknek olyan helyiekkel kell felvenniük a kapcsolatot, akik el akarnak költözni, de gyakori, hogy a szerb menekültek erőszakkal foglalnak lakásokat - mondotta a BBC tudósttója. A meszólaltatott helybéli magyarok elmondták: a szerbek gyakorta éjszakai telefonokkal zaklatják őket és a házukat követelik, nem egy esetben tettlegességre is sor került. A házfoglalók sokszor hivatkoznak arra. hogy az ő lakásukat boszniai horvátok sajátították ki. A híradásban beszámoltak egy Boszniában meghalt magyar nemzetiségű sorköteles temetéséről, s a tudósító hozzáfűzte: a helyiek mindinkább tartanak attól, hogy az etnikai feszültség már lakóhelyükön szedi majd következő magyar áldozatait. Ámítás Nem volt hát alaptalan a délvidéki magyarság csaknem egy éve hangoztatott veszélyeztetettsége. Nem volt alaptalan a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének többszöri felhívása a nemzetközi közösségekhez, azokhoz a fórumokhoz. amelyek segíthetnek, vagy legalábbis közvetíthetnek az ottani magyarság létveszélyének eloszlatásában. Mindez, persze, az ottani hatalom számára nem létező probléma. Nem is volt, nem is az és a dölyfös népvezérek számára ez nem is lesz gond soha, hiszen a vajdaságiak békében élnek. Nincs (még) háború, a gazdasági embargó ellenére van mit enni, meg azután a kisebb " villongások,, mellett a szép bácskai rónán még nem volt nyílt, közvetlen nemzetiségi összetűzés! Egyébként is: mit panaszkodnak a magyarok és képviselőik a parlamentben, amikor sehol annyi jogot(milyet?) nem kapnak a kisebbségek, mint Szerbiában... E lehangoló és mélységesen megdöbbentő, a primitivizmus minden jelét magán viselő önelégült kijelentések nyilvánvalóan nem fedik a valóságot. Erről győződhetett meg a világ az elmúlt napokban, hetekben. S lassan tudatosodik már a civilizált világ elkényelmesedett szféráiban is, hogy baj van. Baj van, mert a csaknem négyszázezres magyar kisebbség puszta léte került veszélybe. Azon felül, hogy egy év alatt hozzávetőlegesen harmincezer fiatal, főleg katonaköteles fiatal kényszerült szülőfödje elhagyására, új, választott hazát volt kénytelen keresni magának, a délvidéki magyarság ilyen szétzilált állapotában sem maradhat már ősi földjén. Mert az éjjeli riasztó telefonok, a nyílt fenyegetések, a hatalom szemforgató taktikája, ámítása és végsőkig elnéző magatartása rossz előjel. így kezdődött a szerémségi Herkócán a horvátokkal! azóta "etnikailag" tiszta a falu. pontosabban csak szerbek lakják), tgy próbálkoztak, eredménnyel, az újvidéki (Novi Sad a mai neve) Pétervárad nevű városrésszel, tgy a ruszin és szlovák nemzetiséggel néhány vajdasági faluban. Most a magyarokon a sor. Ők vannak a legtöbben. És feleslegesek. Szerencse, hogy a nemzetközi közvélemény egyre többet tud. informálódik az ottani történésekről. Sajnos, egy kicsit későn jött a tájékoztatás... KISIMRE FERENC Bush Boszniáról Kadhafi-Arafat-találkozó Tripoliban Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője és Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke megbeszéléseket folytatott kedden este Tripoliban. A tárgyalások középpontjában az Izrael által megszállt területeken uralkodó állapotok, valamint a közelkeleti békefolyamat kilátásai álltak. Az Al-Ahram című egyiptomi lap palesztin hírforrásokra hivatkozó közleménye szerint szerdától Ammanban arab egyeztető megbeszéléseket tartanak a közel-keleti békeMérlegelni kell a katonai beavatkozást tárgyalások következő, augusztus 24-én Washingtonban kezdődő fordulója előtt. Az összejövetelen a megszállt területekről érkező palesztin küldöttség, a Palesztin Felszabadítási Szervezet több vezetője és a jordán küldöttség vesz részt. Az ITAR-TASZSZ a hír kapcsán egyiptomi sajtójelentéseket idézett, amelyek szerint az izraeli hatóságok felhívták a zsidó telepesek figyelmét arra, hogy nem engedélyeznek további építkezéseket a megszállt területeken. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd esti rövid ülésén elnöki nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítéli polgári személyek bebörtönzését, táborokban tartását Boszniában, s követeli, hogy a Nemzetközi V'jrcskéreszt képviselői felkereshessék ezeket a helyeket. A BT elé azonban - amerikai bejelentés ellenére - egyelőre nem kerül javaslat arra, hogy katonai erővel biztosítsák a boszniai segélyszállítmányok célbajutását. Jól értesült ENSZkörökben nem is tartják valószínűnek, hogy erről a héten tárgyaljanak. Az elnöki nyilatkozat, amely a Biztonsági Tanácsban a határozatnál kisebb súlyú állásfoglalásnak számít, rámutat, hogy a tanácsot mélyen aggasztja az emberi jogok durva megsértése a volt Jugoszláviában, külünösen Boszniában. A testület igényli, hogy illetékes nemzetközi szervezetek, elsősorban a vöröskereszt képviselői kapjanak azonnali, korlátlan és folyamatos lehetőséget a táborok, börtönök felkeresésére, a kormányok és az illetékes szervezetek pedig adjanak meg minden tájékoztatást a lágerekről. A nyilatkozatot, amely amerikai és venezuelai kezdeményezésre született, a BT tagjai sorában Magyarország is támogatta. Az ülést megelőzően jelentette be Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára, hogy a szarajevói repülőtérre zúduló ágyútűz miatt 72 órára ismét felfüggesztik a szerdai ülésén arról dönt majd, hogy 200 rendőrrel, illetve polgári szakértőkkel bővítsék a Korai még a beavatkozás? segélyszállítmányokat. Thomas Niles amerikai külügyminiszter-helyettes kedden azt mondta, hogy Washington és szövetségesei határozati javaslaton dolgoznak, amelyben a BT engedelyezné katonai erő alkalmazását a segélyszállítmányok biztosítására. Mértékadó ENSZforrások szerint azonban e ja-' vaslatot még nem körözik, így valószínűtlen, hogy az a héten napirendre kerüljön. A BT horvátországi békefenntartó erők létszámát. Butrosz Gáli a kérdéssel kapcsolatos jelentésében rámutatott, hogy ott a békefenntartók valamennyi körzetben eredményesen működnek, de aggodalmát fejezte ki az erőszakos kitelepítések, a kisebbségekkel szembeni fellépések miatt. George Bush amerikai elnök a USA Today című napilapban szerdán megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a segélyszállítmányok érdekében való katonai fellépés ugyan lehetséges, de azt „még nem gondolta át". Az ellenzéki deli•okíűk: punhoz tartozó képviselők és szenátorok kedden rendkívül élesen bírálták a kormány tétovázását és azt sürgették, hogy vegyék igénybe az amerikai légierőt és a flottát. Emellett szállt síkra Bili Clinton, demokrata elnökjelölt is. A jelek szerint azonban Washington - akárcsak európai szövetségesei - változatlanul vonakodik a katonai lépésektől. John Galvin amerikai tábornok, a NATO nemrégiben visszavonult főparancsnoka kedd esti tévé-nyilatkozatában kijelentette, hogy egy boszniai katonai beavatkozás a vietnamihoz hasonló helyzethez vezetne: nagylétszámú erőket kötne le hosszan, veszteségekkel - miközben a gerillák elleni harc kimenetele bizonytalan. Más amerikai katonai szakértők szerint nem a szabadcsapatok ellen kellene harcolni, hanem a szerb hadsereg belgrádi parancsnokságára lecsapni. Lewis MacKenzie kanadai tábornok, volt szarajevói ENSZ-parancsnok szerint katonai megoldás nem lehetséges, csak politikai, tárgyalások útján. MacKenzie attól tart, hogy katonai támadás esetén a gerillák túszul ejtenék a boszniai békefenntartókat. Fegyverkezés Iránban, Szíriában Irán és Szíria önállóan állít elő vegyi fegyvereket, és Irán az évszázad vége előtt képes lesz atomfegyverek gyártására is. Ezt a Simon Wiesenthal Központ nevű csoport hétfőn Los Angelesben nyilvánosságra hozott jelentése hangsúlyozza. A jelentés szerint a két országot csaknem 300 nyugati társaság technológiák átadásával és különböző szállítmányokkal segítette vegyi fegyverek gyártásában, és Iránt nukleáris programjának megvalósításában. - A nyugati országok pontosan ugyanazt a hibát követik el most, mint Szaddám Húszéin esetében, és az ok a mohóság ősi szóval határozható meg hangsúlyozta sajtóértekezletén Morvin Hier rabbi, a Wiesenthal-központ dékánja. Az AP jelentése szerint a központ a holocaust feltárásával foglalkozik és nyomon követi a Közel-Keleten végbemenő fejleményeket is. Edward Laurence, a Nemzetközi Tanulmányok Monterey-i Intézetének egyik vezetője viszont kételkedett abban, hog.y a két ország ennyire előrehaladt volna fegyverkezési programjában, mint ahogy a jelentés hangoztatja. Indoklásként felhozta, hogy noha Irak ipari és tudományos kapacitása jóval felülmúlja Iránét, az Öböl-háború idején mégis képtelennek bizonyult arra, hogy a „Scud" tipusú rakétákra vegyi tölteteket szereljen fel. Floridai repülőszerencsétlenség Lezuhant egy egymotoros sportrepülőgép Floridában. A Cessna. 172 típusú gépen négyen tartózkodtak, a katasztrófát egyikük sem élte túl. Egyelőre nem ismeretes, mi okozta a floridai erdőségek felett bekövetkezett szerencsétlenséget. Az iszlám országok Boszniáról Irán találkozóra hívta az iszlám országokat, hogy megvitassák: tegyenek-e katonai lépéseket a boszniai muzulmánok védelme érdekében közölte szerdán a teheráni rádió. Ali Akbar Velajati, iráni külügyminiszter az Iszlám Konferencia Szervezet (OIC) főtitkárához intézett levelében kifejtette, hogy „tekintettel a rendkívül veszélyes helyzetre, elengedhetetlen az OIC tagországainak találkozója." Valejati levelében javasolta, hogy az összejövetelen az OIC tagállamok védelmi- és külügyminiszterei mérjék fel, milyen katonai képeségekkel rendelkeznek országaik a szóban forgó térség elnyomott muzulmánjainak megvédésére - jelentette szerdán a Reuter hírügynökség. Zsúfoltság a francia utakon Tizenegymillió autósra számítottak a hét végén a francia közutakon a nagy vakáció kezdetén, de a közlekedésrendészeti szervek most közzétett adatai szerint még ennél is többen, 12 millióan választották a háromnapos hétvégét arra, hogy szabadságra induljanak. Az eredmény valóságos őskáosz lett: szombaton például az autópályákon és főútvonalakon együttveve 500 kilométeres volt a torlódás, főként a dél és a nyugat felé vezető útszakaszokon. A rendőrség számítása szerint legalább egy millió órát vesztegettek el az utazók a torlódásban, pedig könnyen elkerülhették volna a várakozást, vagy a csigatempót, ha egy-két nappal elhalasztják az utat. Mindkét adat sajátos új csúcseredménynek számít az országban. A lassú tempó lehet a magyarázata annak, hogy viszonylag kevés volt a súlyos baleset. Csupán a nyitány, a pénteki nap hajnala hozott tömeges összeütközést, amelynek négy halottja volt. A balesetek többsége viszont szerencsére könnyebb jellegű volt. Bár a vakációzók nagy része csak a hónap végén tér vissza, s a forgalom várhatólag kisebb lesz, mint az elmúlt hét végén, mert egy részük már előbb befejezi a szabadságot, a rendőrség máris megkezdte az előkészületeket az augusztus végi forgalom valamelyes rendbetételére. A közlekedésrendészet szerint már a hónapközi vikenden, augusztus 15-én sok millió autós indul vissza lakóhelyére a déli és a nyugati tengerpartról, illetve az Alpokból. Csehszlovák-magyar megbeszélés Jozef Moravcik csehszlovák külügyminiszter kedden fogadta Varga György magyar nagykövetet. A miniszter ebből az alkalomból rámutatott a két ország jószomszédi kapcsolatainak jelentőségére, egyben hangsúlyozta annak szükségességét, hogy fejlesszék a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság együttműködését Magyarországgal. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a Bős-nagymarosi erőmű kérdését mindkét oldalon kielégítő módon kell rendezni. A külügyminisztérium sajtóosztályának képviselője bejelentette, hogy a minisztérium szerdán állásfoglalást hoz nyilvánosságra az erőműről. Üdvözlő távírat Jeszenszky Géza külügyminiszter táviratban üdvözölte Emilio Colombo-t, az Olasz Köztársaság külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. Botozás a kíváncsi újságíróknak Testi fenyítést helyezett kilátásba a nigériai Kaduna államban a helyi kormány kabinetirodájának vezetője azoknak az újságíróknak, akik olyan eseményekről próbálnak meg tudósítani, amelyekre „nem hívták meg őket". Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerdai jelentése szerint az újságírók azzal zúdították magukra a kabinetfőnök haragját, mert megtudták, hogy a kadunai kormányzó rezidenciáján az észak nigériai államok vezetői titkos tanácskozást tartanak, s a helyszínen próbáltak információhoz jutni. A hívatlan újságírókat gyorsan kidobták a rezidenciáról, s egyben megfenyegették őket: ha legközelebb is hívatlanul megjelennek, letartóztatják és megbotozzák őket.