Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-06 / 185. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 6. Kell nekünk szennyvíztisztító? BELPOLITIKA 3 - Professzor úr, Ön több éve vizsgálja a 'város alatti talajvíz összetételét. Mérései alapján szükségesnek tartja a szennyvíztisztító üzem meg­építését? - A választ nem lehet egy­szerű igennel, vagy nemmel el­intézni. Szeged - közép-euró­pai mércével is! - rendkívül szerencsés helyzetben van, mivel rendelkezik egy 170 talajvízmegfigyelő kútból álló hálózattal, amely városunkat és térségét mintegy 120 négyzet­kilométer területen fedi. Tíz éves adatsor áll rendelkezé­sünkre, s ebből legföljebb ten­denciák derülnek ki, de tudo­mányos megalapozottságú véleményt felelőtlenség lenne még megfogalmazni. - Mit mondanak az eddig mért adatok? - Tisztázzuk: talajvíznek azt a felszín alatti vizet tekintjük, amely meteorológiai hatások alatt áll. Ez azért fontos, mert a talajvíznek nincs statikus álla­pota, hiszen dinamikus módon, állandóan változó tulajdonsá­gok jellemzik. Mi 1980-tól 1991-ig végeztünk talajvízszint méréseket, és vízkémiai ana­líziseket. Ebbe csak a hagyo­mányos vizsgálatok tartoztak bele, tizennégy komponens meghatározására - például kálium, kálcium, magnézium, klór, szulfát, nitrát, ammónia, stb. - végeztük az elemzéseket. Soha nem volt pénz a hasonló­képpen szükséges biológiai­bakterológiai vizsgálatokra, nyomelemek jelenlétének mé­résére. Sót: most már az alap­mérésekre sem futja... A Ma­gyar Állami Földtani Intézet költségkeretének drasztikus csökkenése miatt megszakadt a mérés-sor. Tavaly még kap­tunk a szegedi önkormány­zattól 150 ezer forintot, idén már ennyit sem, így abbama­Amint arról már többször is írtunk, tárgyalás-sorozat folyik a városi vezetés, valamint a dán Kriiger cég között egy szennyvíztisztító üzem építéséről. A beruházás szükségességének megítéléséről több szegedi szakembert is megkérdeztünk. Elsőként dr. Kaszab Imre, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszékének vezetője mondja el véleményét. radtak a vizságlatok. A MÁFI erre az évre csak 560 ezer fo­rintot tudott adni, s ugyanennyi támogatást kértünk a várostól is - hiába... Abba kellett hagy­nunk a méréseket, s ha így folytatódik, tíz éves munkánk vész kárba. - Ennyi idő nem elegendő bizonyos tendenciák jelzésére? - irányokat, trendeket mu­tatnak ugyan az adatok, de ez kevés a tudományos igényű véleményhez. A talajvízre ­éppúgy, mint a meteorológiára - harminc éves „törzsidő" jellemző, ennyi idő vizsgálata után lehet megalapozottan nyilatkozni. Tetszőlegesen kiválasztott tíz éves periódus „elemzésével" bármit, és bár­minek az ellenkezőjét is be lehetne bizonyítani. Ennek semmi köze a tudományhoz. Ezért a városért felelős vezetők döntését egyelőre nem tudjuk tudományos eszközökkel elő­segíteni. A kutatásokat, illetve az elkezdett méréseket folytat­ni kell, nem is elsősorban ma­gunkért, hanem az utánunk jövő nemzedékek érdekében. Példának elég talán azt emlí­teni, hogy a föld alatti mester­séges tárgyak (csó- és kábel­rendszerek, épületek alapozása stb.) korróziója, szétmállása nagymértékben függ a talajvíz összetételétől. Felelősséggel tervezni, építeni csak tudomá­nyos adatok birtokában lehet. - Mégis, milyen változások mutatkoztak eddig? - A taljavíz elszennyezódési foka növekszik, főként a bele­kerülő szerves anyagok bomlá­sa miatt. Ezek elsősorban emésztőgödrökből, árnyékszé­kekből, régi, ma már ugyan­csak emésztőnek használt ásott kutakból jutnak a talajvízbe. Különösen a csatornázatlan külterületek veszélyeztetettek, de a város központi részéhez közelítve is találunk még nyílt szelvényű árkokat. A több mint 100 kilométer földút is felelős, nem kevésbé az ún. „hobbiker­tek" (az emésztők miatt), aztán a hígtrágyázott külterületek. Sok „mosodékvíz" jut a talajba az ipari létesítmények működé­sének mpllékermékeként. A felületes szennyvízkezelés, és a különböző műszaki károso­dások különösen sok esetben jutnak szerephez. - Tehát mégis kell a szenny­víztisztító? - Ha már működne, akkor is késő lenne... Ez (hangsúlyo­zom!) magánvéleményem csu­pán. Tudományos megalapo­zottságához további vizsgálat­sorozatra volna szükség. A fo­lyamatos és rendszeres talaj­vízminőség-elemzések rend­kívül fontos információkat ad­nának a megépülő szennyvíz­tisztító hatékonyságának, eset­leges múködészavarainak ki­mutatásához is. A város előtt álló egyéb feladatokat nem ismerem, így nem tudom megítélni, hogy köztük milyen sürgősségi helyet foglal el a szennyvíztisztító berendezés. NYILAS PÉTER Városfejlesztési bizottság Tyúk, vagy tojás? A kérdés nem dóit el, ugyanis a közgyűlés Városfejlesztési, Környezetgazdálkodási és Műszaki Bizottsága elvi állásfoglalást tett ugyan az ügyben, hogy igenis kell a városnak szennyvíztisztító (a víz- és szennyvíztisztító rendszer prioritást élvez!), arról viszont még tárgyalni kell, milyen föltételekkel jöjjön létre szerződés a pillanatnyilag egyedüli komoly partner, a Kriiger Engineesing AS et Groupe Compagnie Generale des Eaux SA, valamint a város között. Azt vitatták, létre lehet-e hozni egy vegyesvállalatot a külföldiekkel anélkül, hogy a hitelfölvétel és -visszafizetés föltételeit részletesen tisztáznák, vagy pedig fordított a sorrend (előbb a vállalat, mert azzal tárgyalhatnak csak hitelről, támogatásról). További konzultációk következnek. NY. P. Makra Agi járni tanul A László kórházban múlt év őszén még úgy hagytam ott, hogy a tolókocsiból az ágyba ket­ten segítettük vissza a nővérrel. A kezei megál­líthatatlanul kaszáltak a levegőben, a feje egy­folytában fájt, és az akkor már hónapok óta tartó testi-lelki gyötrődés kikezdte az idegeit is. Amikor a kórház kapuját becsuktam magam mögött, úgy éreztem, mintha kínkamrából sza­badultam volna. Hisz akkor és ott semmi, de semmi vigasztalót, reménykeltót nem mondhat­tam, csupán egy ígéretet tettem: megpróbálom leírni, mily nyomorsúságos helyzetben van. Tették ugyanezt a kollegák: tv-sek, rádiósok, újságírók. Mi, akik láttuk és beszéltünk vele, közösen könyörögtünk számára segítségért. ...és hónapok hallgatása után most újra jelent­kezett. Amikor a sajtóház kapujában, némi kis segít­séggel, de a saját lábán lépett ki az autóból, han­gosan kimondtam: megtörtént a csoda. Pedig hát nem csoda történt, „csupán" annyi, hogy megfelelő gyógyírt kapott a betegségére. Úgy hiszem, sokan emlékeznek a rúzsai lány történetének kezdetére: egy kullancs-csípés miatt bénult meg, s lett emberi roncs, alig egy év alatt. Járta a kórházakat," klinikákat, gyógyin­tézeteket országszerte, de csak romlott, romlott és romlott az állapota. - De hála és köszönet az embereknek, össze­jött a pénz, pontosan 3 és fél millió forint - me­séli Makra Ági, Mexikót megjárva, újra itthon -, s ebből kimehettem abba az országba, ahol a gyógyítani tudják a kullancs-csípés okozta kórt. Május 18-án érkeztem Mexikó City-be, ahol amerikai szakemberek irányításával végzik a malária terápiát. Maláriában szenvedő beteg vérét adták be nekem, s ettől jelentkeztek a maláriás tünetek. Tünetek? Borzalmas kínok: magas láz, étvágytalanság, elmondhatatlan rosszullétek, eszméletvesztés, állandó szomjú­ság. Ekkor kezdték adagolni az antimalária tablettát, ami kiöli a malária kórokozót. ...és sikerült, az ötödik hét végén Ágnes hosszú idő után először evett segítség nélkül, mert a kezek végre engedelmeskedtek. Július 17-én a saját lábán lépett magyar föld­re, 6 legszívesebben megcsókolta volna a feri­hegyi aszfaltot. A visszafelé úton döbbent rá, mire is vállal­kozott. A malária terápia nem veszély nélküli, de Ágnesnek nem volt választási lehetősége. Vagy a lassú leépülés, vagy a kockázatvállalás. Nem volt veszteni való, hisz a tolószék-nyomo­rúságnál, a megannyi fájdalomnál, az egyre nehezebben viselhető rosszulléteknél, még a vég is jobb. Nem lett szomorú vég, de boldog végről sem lehet még beszélni, mert ez az egy terápiás ke­zelés - még ha látványos fordulatot hozott is -, nem adhat teljes gyógyulást, mitöbb, ha nem ismétlik meg, Ágnes állapota ismét rosszabbod­hat. Az újabb malária-terápiához és az azt követő sejt-terápiához újabb jelentős összeg kellene: 3.5, millió forint. A határidő rövid. Ágnest jövő év januárjában fogadnák ismét Mexikóban. Újra kérés, újra egy számlaszám és újra hit az emberek segítő szándékában. MNHB 222-11428-706? * Egészséges Nemzetért Alapítvány Makra Ágnes gyógykezelésére KALOCSAI KATALIN s Opusztaszer Szent István-napi előkészületek Szervezési kérdésekkel fog­lalkozott tegnapi összejövete­lén az ópusztaszeri Szent Ist­ván-napi ünnepség előkészítő bizottsága. Tulajdonképpen az utolsó simításokat végzik az ilyen jellegű munkában, hiszen idejekorán hozzáláttak az idei nagysíabású ünnepség minden egyes részletének kidolgozá­sához, megszervezéséhez. A tegnapi megbeszélésen szó volt az ünnepség lebonyolításának gyakorlati teendőiről, mint például a forgalomirányítás, a parkolóhelyek megközelítése, az ökuménikus istentisztelet alatti rend szabályozása, a sátrak elhelyezése, a polgárvé­delem, a tűzoltóság, valamint más egyéb rendezői feladatkört ellátó szervezetek, intézmé­nyek konkrét feladata. A Hex Kft képviselője be­számolt arról, hogy az ünnepen összesen 118 árus, lacikony­hás, mutatványos kapott helyet a szokásos térségen. Ami az odalátogató ünneplőket illeti, mindenképpen kedvező hírnek számít, hogy a Volán a meg­hirdetett menetrendszerinti já­ratokon kívül céljáratokat is közlekedtet, méghozzá kedvez­ményes áron(ezekről egyéb­ként az ünnep közeledtével részletes tájékoztatást adunk). A másik,gyomrunkat és zse­bünket érintő információ: 99 forintos egységáron kaphatunk majd egytálételt az ópuszta­szeri ünnepségen. A Szent István-napi ópuszta­szeri rendezvények előtt egy nappal, augusztus 19-én ünne­pi megemlékezésre kerül sor, amelyen dr. Morvay István, a Belügyminisztérium politikai államtitkára mond beszédet. K. F. A HET KÉRDÉSE Mit szól a kánikulához? Az utóbbi napok minden bizonnyal egyik legfontosabb (beszéd)témája a meleg. Hiába történnek világraszóló szenzációk, megdöbbentő események, újabb áremelések, mindre egykedvűen bólintunk, válaszolunk valamit, s hozzátesszük: csak ez a rettentő kánikula enyhülne. Ezért ezen a héten - mikor még az újságírók is nehezebben izzadják ki a sorokat - a melegről kérdeztük az utca emberét. Gömörí'Istvánné, személyügyi osztályve­zető: - Itt dolgozom az Agora részvénytársaság­nál, egész nap a második-harmadik emeleten, s már-már elviselhetetlen a hőség. Szívesebben tölteném az időt a strandon, az egyetlen hely, ahová el lehet menekülni a meleg elől. Sajnos nem mehetek most szabadságra, csak talán f — augusztus második felében, de amilyen szerencsés vagyok, akkor biztos már hűvösebb lesz. Panelben lakunk, de szerencsére északi fekvésű, egyik végét nem süti annyira a a nap, így elviselhető az otthonlét. Nekem egyébként van egy jó tulajdonságom: nyári születésű vagyok, és mi jól tűrjük a meleget. Székely Loránd, taxisofőr: - Egyszerűen oldottam meg a dolgot: jóformán csak este jöttem ki dolgozni, tehát úgy hat-hét óra körül, amikor kezdett kicsit csökkenni a hőség. Ma is csak azért jöttem ki, mert kis enyhülést mondtak a tegnap esti időjárás előrejelzésben. Nagyon kellemetlen egy egész napot autóban tölteni 30-35 fokos melegben. S amellett, hogy jobban kell fi­gyelni, a forgalom is kicsi, kevesebben szállnak ilyen melegben taxiba. Szerencsére régi építésű bérházban lakom, mely nem forrósodik át, mint a panel napközben otthon húzódtam meg a meleg elől. wmj mm így Megyesi Pál, múgyanta-padlóbevonó, tető­fedő-szigetelő - Egyszerűen kibírhatatlan ez a hőség. Ilyenkor jobb fürdeni lent a strandon. A SZUE­ban is általában a zuhanyozóknál tartózkodom, tusolni ugyanis feiüdítőbb, mint a medencében úszkálni. Ilyen melegben dolgozni sem nagyon lehet, ezért szerencse is, hogy szabadságon vagyok. Az éjszakák viszont nagyon lassan tel-, nek, nem mozog az kicsi levegő, ami beszorul a lakásba. Nappal átforrósodik a panel, éjszakára sem hűl le, de a szúnyoghálók fent vannak, így legalább szúnyogok nincsenek. Igazgathat-e az orvosigazgató? (Folytatás az 1. oldalról.) hogy visszavonja korábbi elhjatározásátt, ha szakmai hi­ányosságokat rendezik az osztályon, azt válaszolta: ebben a kérdésben véglegesen még nem döntött. Folytatja a páérbeszédet az osztállyal. E szakmai nézeteltérés - mint megtudtuk - nem befolyásolja a szülészet-nőgyógyászat munkáját. Dr. Szabó Elek megbízottként teljes felelősséggel irányítja az osztályt. A hír háttere ez, az orvosigazgató szemszögéből nézve. Az ő kérdése az, hogy igazgathat-e az orvosigazgató? Az osztály kérdése pedig ez: miért van szükség pályázatra? B GY.GY KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP AZ MDF-székházban (Ró­mai krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi ta­nácsadást tart. KEREKES PÁL, a 12-es választókerület képviselője 18 órakor a Napos Úti Ál­talános Iskolában Béketelep lakosai részére nyílt napot rendez. A KÁRPÓTLÁSI TÖR­VÉNNYEL kapcsolatosan a földigény bejelentéséről 19 órakor tájékoztatót tart a Teleki utca 3-ban Juhász Gábor. Nem állt le a konzervgyár Olcsóbb, ha termel (Folytatás az 1. oldatról.) A konzervgyár helyzete kritikus, de az vi­gasztaló, hogy legalább termel - vallja Szögi Béla, a kft. ügyvezető igazgatója. Ha gyár állna, sokkal többe kerülne a fönntartása, hiszen nem lenne miből fedezni a napi költségeket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy könnyebb te­rmelőüzemre befektetőt, vásárlót találni, mint egy halott gyárra. Ráadásul a dolgozók közül fi­zetést, megélhetést kap az az aktív mag, ame­lyiknek a szekértelmére a leendő tulajdonosnak is nagy szüksége lehet. A felszámoló megbízottja az év végéig tartó programot készített el a gyár számára. Ebben az szerepel, hogy mindazokat a termékeket gyár­tani kell a jövőben is, amelyeket szerződésekkel kötöttek le a megrendelők. A másik lényeges szempont az, hogy mire tart igényt az eddigiek­nél is jobban a kereskedelem, no meg milyen áron. Az olcsó termék most azért lett értékesebb a konzervgyári vezetők szemében, mert rövi­debb idő alatt lehet eladni - tehát gyorsabban forog a pénz. s E megfontolások alapján idén nem vásárol zöldségeket, zöldborsót, paprikát, paradicsomot a Szeko Kft., hiszen annak is örülnie kell, hogy tavalyi készleteitől megszabadult. (A kívülálló nem is sejti, mekkora készletekkel rendelkezik még mindig az ország tartósított zöldségfé­lékből!) Az egyedüli kivétel az uborka. Még­pedig azért, mert olyan termelőkkel tart fönn kapcsolatot a cég, akiknek a termeléséhez tőke­befektetetéssel járult hozzá. Ráadásul speciális szegedi termék is készül belőle, amely egyre közkedveltebb: a svéd ízesítésű uborkamix. (A speciális pépes állagú uborka kiválóan fogyaszt­ható vajaskenyérre kenve, vagy majonézzel elkeverve.) A szegedi konzervgyár tehát a korábbi évek­kel ellentétben a zöldségszezonban nem zöld­ségféléket tartósít, hanem húskészítményeket gyárt. A tubusos krémeknek, konzerveknek vál­tozatlanul jó piacuk van Németországban, de itt­hon is elkelnek, mivel monopolterméknek szá­mítanak. A szegedi májkrémek pedig azért ver­senyképesek, mert olcsóbbak a többi cég termé­keinél. A cég sokkal többre lenne képes, ám nincs, aki a termelést megfinanszírozza. A bankok nem szívesen adnak hitelt egy fölszámolás alatt álló vállalatnak, a külföldiek pedig féltik a pén­züket. Hiába tehát a gépi kapacitás, a munkaerő, a piac, a szakértelem. Á legnagyobb beszállítók jelenleg a vágóhidak, de ők sem kockáztatnak: nekik a Szeko Kft. köteles készpénzzel fizetni. Vagy olyan szerződést írnak alá közös meg­egyezéssel, hogy a késztermék ellenértéke a beszállító számlájára érkezik meg. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents