Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-31 / 204. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. AUG. 31. Ablakmosók Az első ablakmosó srácokkal a bajai Duna-hídnál találkoztam, a hőskorban, akkor, amikor még mindkét oldalon hosszú kocsisorok várakoztak az átjulásra. Udvariasak voltak, kedvesek, és egy tizesért patyolattisztára mosták az autó szélvédőjét. Azóta, ugyebár, sokat haladt előre a világ, példának okáért a bajai hidat kiszélesítették, és már megállás nélkül száguldhat át rajta az ember. Sokat haladt előre a világ, így hát az ablakmosó srácokból is túlkínálat keletkezett. A Budapest irányából Szegedre érkező a közlekedési lámpáknak köszönhetően - nem úszhatja meg az ifjú vállalkozók rohamát. De nem panaszkodhat az sem, aki a Tisza-parti városból kifelé, vagyis Dorozsma, s a székesfőváros felé halad: valamennyi közlekedési lámpánál összemaszatolhatják a szélvédőjét. Akár kéri, akár nem. A placcon (közlekedési csomópontokon) különböző korú fiúk csapata osztozik, s foggalkörömmel őrzi szerzett jogait. A korábbi varázs azonban oda: a fiúk erőszakosak, ha az autós nem kéri a szolgáltatást - márpedig miért kérné, manapság minden valamirevaló benzinkútnál lemossák a szélvédőjét -, jól belerúgnak járgánya oldalába. A szerencsétlen pilótákra egyszerre egy egész falka ront rá, s keni, mázolja a mosószeres, mocskos vízzel a szélvédőket. A múltkorjában az orrom előtt csúszott össze két vétlen autós, mert válazthattak: vagy elütnek egy gyereket, vagy egymást rongálják. A srácok - úgy tűnik ismerik a feketepiac farkastörvényeit, de egy valamit még nem tanultak meg. Ha telttett a piac, a szolgáltatás színvonalát szokás emelni. S amennyiben erre nem képes a „vállalkozó", akkor egyszerűen becsukja a boltot. Tudjátok, fiúk, az üzleten nemcsak nyerni, veszíteni is lehet. FEKETE KLÁRA Adakozó kútfúrók A cégvezető udvarias, de nem akar anyagiakról beszélni. Azt ugyan készséggel elismeri, hogy komoly pénzt fordítottak a pompázatos látványra, de György Zoltán szerint ez nem lényeges. Sokkal fontosabb a látvány. - Körülbelül egy hónapja, a Győri SE Ballonklub jóvoltából beülhettem egy ilyen hőlégballonba. Amikor velük megláttam Szegedet felülről, elcsodálkoztam. Elcsodálkoztam, hogy milyen csodálatos a város. Az emberek nem tudják, miben laknak! Azt az érzést, azt a látványt mindenkinek át kell élnie! - E honfiúi érzés miatt költ az ön cége ekkora összeget? Reklámjukat nem láttam, nevüket nem hallottam! - Az igaz, hogy nevünket nemigen láthatta. Számunkra nem az volt a fontos, hogy mi kerüljön az előtérbe. Sokkal fontosabb a látvány maga. - Már ne haragudjon, de megkerüli a kérdést! Miért „dobnak ki" sok százezret, ha nem magukat reklámozzák egyúttal? _ Igenis reklámoztuk, de nem direkt formában. Önzetlenül szeretjük városunkat, hiszen szegedi cég vagyunk. Nem azt akarjuk, hogy Szeged lakosságát közvetlenül a mi nevünkkel bombázzuk. NeAugusztus elején fura léggömböket láttam esténként. Úgy 7 óra körül jelentek meg Szeged fölött. A hozzáértők hőlégballonnak nevezték őket. Három napig bűvölték a várost. A sportról tudósító kollégák versenyről szóltak, s az eseményt beharangozó sajtótájékoztatóról is beszámoltak. A kíváncsiságomat viszont azzal keltették föl, hogy az egész rendezvényt szponzoráló cég neve alig jelent meg. Ki ez a csapat, aki jelentős összeget áldoz úgy, hogy még csak nem is reklámozza magát? künk elég, ha pusztán tudnak létezésünkről. - Mégis, miről kell tudnia a szegedi polgárnak ? - Elsősorban arról, hogy mint mondtam - létezünk. Másrészt kútfúrással foglalkozunk. Harmadrészt pedig arról: van olyan találmányunk, amiből legalább 10 évig extraprofithoz jutunk. S ebből évente komoly összeget ajánljunk föl Szeged polgárainak! - A kútfúrásból? - Igen, a kútfúrásból és a vízművek üzemeltetéséből. Nézze, igen sok cég meglovagolja a hirtelen jött „szabadságot." Mi inkább a szakmai tudásban bízunk. A DélAlföldön régi mesterség ez a szakma, én is az apám mellett tanultam meg. O meg az apjától. Erre alapoztam a céget még 1989-ben, amely minden évben megduplázta termelését. A nyereségünk még ettől is jobban nőtt. Műszaki fejlesztéssel, találmányokkal, és azzal az elvvel, hogy minden évben találjunk ki valami újat. - Szóval sok pénzük van, amiből megrendeznek egy hőlégballon-versenyt! - Nem. Rengeteg munkával elértük, hogy viszonylag sok munkánk van országszerte, no és Ausztriában. Találmányaink révén kezdünk pénzhez is jutni. De ennél fontosabb: szeretnénk valamit adni Szegednek, ellenszolgáltatás nélkül! S ehhez nem kell szajkózni a nevünket. Most hőlégballon-versenyt rendeztünk, jövőre még többet szeretnénk tenni. - Én természetesen tudom a cég nevét. Engedje meg, hogy leírjam! - A nagyközönség számára a mi nevünk semmit sem mond, ezért fölösleges leírnia. Inkább azt adja hírül, hogy VASS ISTVÁN PÉTER Silózásra „ére A rekkenő hőségben a még életben lévő növények az utolsó tartalékaikat élik föl. A legnagyobb terméskiesés a tavasszal oly biztatóan induló kukoricából várható. Nem véletlen, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a napokban épp erről készíttette a legújabb termésbecslést. A megyei hivatal munkatársától kapott információ szerint csak augusztusban hektáronként 8 mázsával csökkent a feltételezett hozam. A 75 ezer hektáros termőteriilet ötödére kiterjedő reprezentatív felmérés tanúsága szerint 4,2 tonnás átlag valószínűsíthető. Elsősorban homokon akadnak olyan táblák, ahol nem kell majd a csövek betakarításával bajlódni. A silózás is csak félmegoldás, hisz ebben a formában igen csekély a hasznosítható beltartalmi érték. A közepes évjáratokra jellemző 6-6,5 tonnától is jelentős a lemarat" árukukorica dás, a tavalyi 7,3-es értéktől méginkább. A mennyiségi különbség mérsékeltebb lesz, ugyanis az idén 13 ezer hektárral nőtt a vetésterület. Azokban a gazdaságokban, ahol a teriilet egyrésze öntözött, jobbak a házi átlagok. így például a Pankotai Állami Gazdaságban 7,5 tonnára, a röszkei téeszben 6 tonnára számítanak. E kiesés értéke megyénkben 2,5 milliárd forint körülire tehető. Az országos összegzést követően hozzák nyilvánosságra a szaktárca azon intézkedéseit, melyek az aszály következményeinek enyhítésére szolgál. Az már most valószínű, hogy a rászoruló gazdálkodóknak a rendtartásra elkülönített pénzügyi keretből lecsippentett összegből nyújtanak segítséget. Erre azért van szükség, mert az elmaradt bevételeik híján önmaguk képtelenek a legT. Sz. I. Miért ne rendezhetnénk hőlégballon-versenyt? Silóz az idő FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Ki kezdi? Fóliázó kistermelők Az Áll ami Vagyonügynökség szorgalmazza, hogy az állami gazdaságok dolgozói még a gazdaságok értékesftése előtt, legkésőbb szeptember közepéig kapják meg a kárpótlási törvény értelmében nekik járó 20 aranykorona értékű földet - tájékoztatta Rácz Ernő, az ÁVÜ igazgatója az MTI-t. A kárpótlási törvény, amely a 20 AK értékű föld kiadásáról szól, nem rendelkezik arról, hogy milyen határidővel kell kiosztani ezeket a földeket. Ez több állami gazdaságban bizonytalanságot okozott. Egyes gazdasági vezetők kormányhatározatra vártak a törvény előírásának végrehajtására. Az ÁVÜ Igazgató Tanácsa szerint azonban a törvény rendelkezése elegendő annak végrehajtásához, és előreláthatólag igazgatótanácsi határozat születik majd arról, hogy a földeket legkésőbb szeptember közepéig megkapják a dolgozók. A földek kiosztásának egyelőre még az. is akadályt szab, hogy nincs pontosítva, mely dolgozók jogosultak a 20 aranykoronás földalapból való részesedésre. Az Állami Vagyonügynökség és az érdekvédelmi szervezetek között előrehaladottak a tárgyalások, és hamarosan megszülethet a megálHagyományosan fóliás megye Csongrád. Sokan - mezőgazdasági és nem mezőgazdasági foglalkozásúak egyaránt - foglalkoznak a jövedelemkiegészítés e formájával. A legutóbbi - az 1991. évi - Általános Mezőgazdasági Összeírás szerint a megyében összesen 679 hektárt borft üveg vagy fólia (itt és a későbbiekben a síkfóliás területeket nem vettük figyelembe), ennek nagyobbik fele - mintegy hattizede összesen 400 hektár a kistermelő gazdaságoké. Ez a használatukban lévő összes szántó és kert művelési ágú terület 1 százaléka. A 400 hektár 6832 gazdaság között oszlik meg, azaz megközelítően minden 10. kistermelő gazdaságban található átlagosan 583 négyzetméter üveg- vagy fóliaház, fóliaalagút. A megye útjait járva is feltűnik, hogy a fóliázás nem egyformán elterjedt a különböző tájegységeken. A hagyományok kialakulásában közrejátszott, hogy míg a jó minőségű - Maros-Körös-köze földeken a szántóföldi növénytermesztés is biztosított olyan szintű jövedelmet, amelyből meg lehetett élni, addig a rosszabb, erősen kötött - AlsóTisza völgye, vagy éppen ellenkezőleg - homok, csongrádi homokhát - területeken ehhez belterjedebb (intenzívebb) gazdálkodásra volt szükség. A csongrádi homokháton, ahol csaknem minden háztartásban folytatnak mezőgazdasági kistermelést, a fóliázás is a legelterjedtebb; minden 6-7. gazdaságban található üvegés/vagy fóliaház, fóliaalagút, míg a Maros-Körös-közén csak minden 23.-ban. Igaz, ez utóbbi tájkörzetben - ha már fóliáznak - átlagosan nagyobb területen teszik azt, mint az előbbiben. Differenciáltabb a kép, ha az egyes városokat és környéküket vizsgáljuk. A legtöbb fóliás gazdaság Szegeden és környékén található, ezt Kistelek, illetve Szentes és környéke követi. Makó és Hódmezővásárhely körzetében kevés gazdaságot díszít fólia, helyette egyéb, pl. Makó környékén a hagymatermesztés a hagyományosan végzett jövedelemkiegészítő tevékenység. Szentes és Csongrád térségében a nagyüzemek tapasztalatai, az általuk a termesztésben és értékesítésben felkínált segítség mellett az átlagosnál jobb hévízhasznosftási lehetőség kedvezett a fóliázás kistermelők körébeni elterjedésének. PÁLKALVI ZOLTÁNNÉ (KSH) lapodás a jogosultság kérdésében. A földek kiosztása azért is sürgető, mert ösztönzőleg hathat a dolgozók részvételére az állami gazdaságok privatizációjában - mondotta Rácz Ernő. Az állami gazdaságok privatizációjánál a vagyonügynökség elsődlegesnek azt tartja, hogy a vagyon mihamarabb kerüljön az új tulajdonosok kezébe. Ezért a privatizáció, az értékesítés során az igazgatótanács döntése szerint a kereslethez igazodó árakat kell kialakítani. Első lépésben az állami gazdaságok decentralizációs tervet készítenek, amelynek alapján működőképes egységekre bontják a gazdaságokat. A közel 100 állami gazdaság közül mintegy 50 gazdaság koncepcióját fogadja el a napokban az igazgatótanács. Számos olyan gazdaság van, ahol az egyes egységekre már vevők is jelentkeztek. A vásárolni szándékozók többségükben a dolgozók köréből kerülnek ki. Ez természetesen nem változtat azon, hogy a jóváhagyott eladásoknál az ajánlatokat nyilvánosan meg kell hirdetni és értékhatártól függően pályázat, illetve-árverés útján kerülnek értékesítésre. Már a „nagyüzemi" fóliák alatt is kistermelők szorgoskodnak