Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-31 / 204. szám

HÉTFŐ, 1992. AUG.31. KULTÚRA 5 Országos tanévnyitó - Az iskola közös nemzeti ügy, ne dobjuk oda, ne használjuk fel párt, vagy szakszervezeti érdekeknek. Vigyázzunk féltő gonddal az alkotYnány szellemének megtartására és bízzunk egymásban - hangoztatta Andrásfalvy Bertalan, művelődési és közoktatási miniszter az országos tanévnyitó ünnepségen, amelyet vasárnap, a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban tartottak. A nyírségi megyeszékhelyen 44 évi szünet után, szeptembertől újra működik az 1806-ban alapított evangélikus gimnázium. Kultúrmisszió középiskolásokért A Szegedi Nemzeti Színház művészei közül néhányan összefogtak, és „civilekkel" együttműködve májusban színházi egyesületet alapítottak Szegedi Színkör néven. Ősszel, a tanévnyitók után tartanák az első előadást, céljuk: az irodalmi és a történelemi tananyag élményszerűbbé, „fogyaszthatóbbá" tétele. Elsősorban a középiskolás korosztály számára szeretnék a tananyagban szereplő témaköröket drámai alapanyaggá feldolgozni és színházi körülmények között előadni. Az alapítók - Varsa Mátyás színész-rendező (az egyesület elnöke), Madarász Klára főiskolai oktató (titkár), dr.Héka László jogász, Rácz Erzsébet a Tantusz Művelődési Ház igazgatója, Molnár Zsuzsa jelmeztervező, Dobos Kati, Kátó Sándor, Kiss László, Müller Juli és Téglás Judit színészek - tervük megvalósításához a Szegedi Kulturális Alaptól kértek anyagi támogatást. Mint Madarász Klárától megtudtuk, az egyesület nem akar hagyományos színházi feladatokat ellátni, nem riválisa akar lenni a szegedi társulatnak, ugyanakkor nem is befogadószínház, hanem egy teljesen újszerű alternatív színházi és oktatási - kísérlet. Elsősorban nem színdarabokat adnának elő, hanem tantárgyanként (irodalom, történelem, színház, vallás-mitológia) önálló összeállításokat készítenének levelek, újságok, viszszaemlékezések, egyéb dokumentumok és irodalmi alapanyagok dramatizálásával. Felhasználnák a totális színház széles eszköztárát, ezekben az előadásokban helyet kapna a vers, a próza, a dráma, a dal, a némajáték, az árnyjáték és a vetítés. Hitelesség és játékosság mellett közvetlenség jellemzi majd a színkör produkcióit, egy konferanszié élő kapcsolatban lesz a közönséggel, az előadás menetét megállíthatja, információkat közölhet a nézőkkel. A körülbelül kétórás előadásokat a Tantusz Művelődési Házban tartanák, évente 3-4 bemutatót terveznek. Irodalomból már elkészült egy összeállítás Petőfiről, ebben a költő életútját és költészetét követik nyomon dokumentumok és versek segítségével 1848-ig. Az „1848" című történelmi műsoruk az irodalmi anyag folytatásaként a forradalom és szabadságharc főbb személyiségeit és politikai nézeteit mutatja be egy Amerikában élő magyar történész, Deák István könyvére építve. Az európai színház kezdeteit szeretnék feleleveníteni azzal, hogy bemutatnának egy XIII. századi farce-ot, egy Hans Sachs művet és két Tabarin-darabot. A művek előtt és közben előadás hangzana el a középkorról, a középkori színjátszásról, a commedia dell'arte-ról, a művek szerzőiről és a korabeli sajátságokról. Élő drámaelemzést tartanának, tematikus csoportosításban mutatnának be tipikus drámai konfliktusokat. A vallás-mitológia témakörében ótestamentumi történeteket dramatizálnának, részleteket adnának elő Thomas Mann József és testvérei című regényéből. A feltételes mód nem véletlen, a tervek megvalósulása elsősorban pénzkérdés. A Szegedi Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatban 2,2 millió forintos támogatást kértek, ennek odaítéléséről a közeljövőben dönt az önkormányzat. Ami bevált, az megmaradhat HOLLÓSI ZSOLT - A koncepció tartalmáról bizonyára máris elárulhat annyit, hogy lássék, milyen mértékben befolyásolja majd a város önkormányzati oktatási rendszerét. - Mindenekelőtt: nem az a célunk vele, hogy felborítsa azt, ami adott a városban. Nem kívánunk változtatni az alapvető 8 osztályos általános iskolai rendszeren, hiszen az intézményeink eszerint épültek ki, a tantestületek, a tantervek, a nevelési struktúrák mind ennek megfelelően alakultak az évek folyamán, tehát semmi értelme nem lenne ezt most egy reformmal felrúgni. A óvodai ellátás ugyancsak megmarad a maga rendszerében, vagyis, egyes önkormányzatoktói eltérően, mi nem tervezzük az óvodai és iskolai hálózat összevonását. A szegedi rendszer jól kiépült, és a demográfiai mutatók is azt jelzik, hogy évekig szükség lesz rá. Ami a középiskolákat illeti, mindenképp emelni szeretnénk a gimnáziumot végzett tanulók számát, hiszen az európai arányokhoz képest, nálunk ez nagyon alacsony. A szakoktatás tekintetében pedig az integrált képzést és a szakmacsoportos oktatást részesítené előnyben az új koncepció. Ha a munkanélküliség növekedését nézzük, ez a legcélszerűbb, amit tenni lehet. - Az elméleti oktatás esetében lesz-e nyomatékosabban támogatott terület? - A nyelvoktatás. Már az általános iskolától kezdve ez kapja majd a legnagyobb hangsúlyt. De nem a kéttannyelvű intézményi formában, mert bebizonyosodott, hogy abban szakmailag nem annyival jobb az oktatás, mint amennyivel drágább. Inkább erős tagozatokat akarunk. Nem hiszem, hogy kéttannyelvűvé kellene keresztelni azt az iskolát, amely jól és nagy óraszámban oktatja a nyelveket. A koncepció úgy tartja, hogy nem az idegen nyelvű szaktárgyakat célszerű tanítani, hanem magát a nyelvet inkább. A szaktárgyakból jól felkészült, és ettől függetlenül a nyelveket is jól beszélő diákokat szeretnénk képezni. - A Deák Gimnáziumban bizonyára felkapják a fejüket Az új oktatási koncepcióról Moldován Judit, az oktatási bizottság elnöke nyilatkozik arra, amit a nyelvoktatásról mondott. Kifejtené, hogyan értékeli az önkormányzat oktatási bizottsága a kéttannyelvű iskola eddigi munkáját? - Örülök, hogy ezt a kérdést feltette, mert így megnyugtathatom az intézményeket: a meglévő kéttannyelvű iskolák természetesen megmaradnak. Egy ekkora iskolavárosnak szüksége van az ilyen reprezentatív intézményekre. Arra a néhányra, ami van. De ezt nem akarjuk tömegessé tenni. Beszűkülnének a diákok választási lehetőségei, ha egymást érnék az „elitképző" iskolák, s aki egy jó szintű átlagos képzést szeretne, az nehezen juthatna be egy ilyen intézménybe. - Híre ment, hogy egyikmásik nagyra nőtt iskolából több különálló intézményt készülnek létrehozni. Mi igaz belőle? - Igen, van ilyen elképzelésünk. Az évtizedek folyamán egy-egy iskola egymástól jól elkülöníthető profilokat vállalt fel. Ha most ezeket szakszerűen szétválasztjuk, akkor eközben a profilokat is tisztázni lehet, és a jelenleg néhol majdnem 200 fős tantestületű iskolák is áttekinthetőbbekké válnak. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a felelősségi és a működési területek egyértelműbbek lesznek, s az igazgatók a kisebb intézmények fölött jobb áttekintéssel bírnak majd. - Mondana egy példát? - Nem titok, hogy elsősorban a Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző az, amelyről szó van. A már említett szakmacsoportosítási elv fényében meg kell majd vizsgálni, hogy milyen profilokra van kereslet, s ennek alapján hány intézményre célszerű a jövőben elosztani az oktatást. De van más példa is: már több mint egy éve tervezzük egy önálló újszegedi gimnázium megalapítását. Ehhez ugyan még mindig nem sikerült épületet szerezni, szerkezetileg mégis függetlenné kell tenni a Csonka János szakközépiskola gimnáziumi részét, hiszen a négy éve indított osztályok már elérték az érettségit, és a jelenlegi négy évfolyam alkalmassá vált arra, hogy önálló gimnáziumot alkosson. - Egyházi ingatlanok. Hogyan viszonyul az új koncepció az egyházi ingatlanok visszaadásához, ami az iskolaépületeket illeti? - Azokban az esetekben, amikor meglévő funkcióval adjuk át az épületeket, elsődleges tárgyalási szempontunk lesz, hogy az új tulajdonos által folytatandó tevékenységre valós társadalmi igény legyen a városban. Úgy tudom, a római katolikus egyház létrehozta az országban regionálisan működő oktatási bizottságait, s a Szegeden területileg illetékes bizottságot Kovács Mihály felsővárosi plébános vezeti. Véle szeretnénk majd tárgyalni arról, hogy a városban milyen iskolastruktúrát kíván kialakítani a katolikus egyház, s hogyan osszuk meg a feladatokat. Lesznek azonban esetek, amikor igénybe veszszük az átadáshoz kiírt tízéves határidőt, abból a megfontolásból, hogy nem adhatunk fel intézményeket, amelyeket nem tudunk ugyanakkor pótolni. Jó hírem is van: a református egyházzal sikerült megegyezésre jutni, és ennek eredményeként a Juhász Gyula utcai óvoda átadása meghozza mindkét fél megnyugvását. - Úgy tudom, idén gondok voltak az óvodai elhelyezésben. Találtak-e megoldást? - Idén szokatlanul sok gyereket írattak be az óvodákba, s a helyhiány miatt nagy volt az elutasítottak száma, és persze a fellebbezéseké is. Örömmel mondhatom, hogy sikerült megoldást találnunk; néhány óvodában csoportbővítést hajtottunk végre, az asztmás beteg gyerekek által igényelt Tiszaparti óvodában pedig sikerült a tervezetten felül két új csoportot indítani. Utóbbi esetben annak árán, hogy az önkormányzat egy 100 férőhelyes óvodaépületet vásárolt meg a Rigó utcában - a volt kendergyári óvoda épületét - és a Tisza partról oda költözteti a logopédiai szolgáltatást. Sajnos az épületben még 2-3 hétig átalakításokat végeznek, ezért a logopédusi szolgálat beindulása is késni fog. - Egy hosszú távú koncepció elkészítésekor biztosan számot vetnek azzal, hogy a következő évi oktatási költségvetés hogyan alakul majd. Ön mire számít? - Rosszra. Sajnos súlyos gondok elé nézünk, és nem csak az oktatási ágazatban. Ha igazak azok a kiszivárogtatott hírek, amelyek szerint a személyi jövedelemadónak 93ban már csak a 30 százalékát kapják meg az önkormányzatok, és a normatív oktatási támogatás sem növekszik majd, akkor nem sok jóra lehet számítani. Ráadásul a 2000 forint, amit bérfejlesztésként most megkapnak a pedagógusok, az beépül a normatívába, méghozzá úgy, hogy a támogatás mértéke nem emelkedik. Vagyis a kormányzat mindössze három hónapot vállalt a bérfejlesztés fedezéséből. A normatíva így valós értelemben még akkor is csökken, ha nem számolunk a növekvő inflációval. A kormányzat persze jól számít, hogy nem akad majd önkormányzat, amely meg merné tenni a 2000 forint visszavonását. Biztosíthatom én is: nem lesz ilyen önkormányzat. De hogy az oktatásra menynyivel jut kevesebb, ezzel kapcsolatban csak félelmeim vannak. PANEK SÁNDOR Iskolaavató Kisteleken Boldog az a nemzet, amelynek unalmas a történelme kezdte beszédét Kálmán Attila, művelődési és közoktatásügyi államtitkár a tanévnyitó ünnepségen -, mégis igaza van Mitterrandnak, aki egyszer megjegyezte: tiszteli a magyar nemzetet, mert annak ellenére, hogy évszázadokon keresztül sárba taposták, mégis mindig talpra tudott állni. Az utóbbi negyven év után ittmaradt ingoványra utalva mondotta az államtitkár: mocsárban csak cölöpökre lehet építeni, örök emberi értékekre. Első ilyen cölöp a hit; higgyünk istenben, önmagunkban, vagy a jövőben. Második a tiszta erkölcs, mely minden nemzet talpköve. Harmadiknak az igazi tudást említette, melyet sem politika, sem ideológia nem befolyásolhat. A testi és lelki harmóniát, az egészséget, az edzettséget jelképezte a negyedik cölöp. Ötödiknek a hagyományok tiszteletét nevezte az államtitkár, hatodikként pedig a valódi művészi értékekre való nyitottságot. Iskolát alapítunk a jövő számára, mely álljon ezeken a cölöpökön, mondotta végül, majd Balogh László iskolaigazgatóval és Ott József polgármesterrel közösen átvágták a szalagot. A kellemes, egymással harmonizáló zöld, fehér és sárga pasztell színekkel díszített épületet azonnal birtokba vették a tanulók, s kfváncsian járták végig az emeleteket szüleik is. A tanévnyitó és az új tantermekkel való ismerkedés után iskolabálon mulattak a nebulók, s temették vidáman a vakációt. TT FOTÓ: HÁRS LÁSZLÓ Himnusz és bogrács között Tréningnyitó Az angol himnusszal kezdődött és bográcsos vacsorával fejeződött be tegnap az Euro-Contact hatékony menedzserképzés két és fél napos bentlakásos tréningjének megnyitója. Az angol himnusz azért hangzott el, mert a képzés az angol Open University távoktatás keretéhen folyik, májustól októberig. A szegedi iskolaközpont 12 és a gyulai 7 hallgatója tankönyvek, audiovizuális segédanyagok konzultációk és bentlakásos tréningek segítségével sajá-. títják el a hatékony menedzseléshez szükséges tudnivalókat. A kurzus végén olyan oklevelet kapnak, amely - bár Magyarországon még nem honos - Európában elfogadott. A hatékony menedzserkurzus elvégzése után a hallgatók tovább folytathatják tanulmányaikat a merketing és a PC ismeretek területén, és így magasabb szintű tanúsítványt kaphatnak. A megnyitón Dr Veress Gábor államtitkár, az OMFB elnökhelyettese köszöntötte a hallgatókat kiemelve a folyamatos tanulás, az új vezetői szemlélet kialakulásának fontosságát. Az államtitkár a bentlakásos tréning keretében ma előadást tart a hallgatóknak a műszaki fejlesztési lehetőségekről és a minőségfejlesztésről. KG