Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-31 / 204. szám

HÉTFŐ, 1992. AUG. 31. BELPOLITIKA 3 Jókedv és virág Még nem virul igazán FOTÓ: GYENES KÁLMÁN (Folytatás az 1. oldalról.) szabdalta a társalgást. Szinte mindenki tegeződött mindenkivel. Olyan érzésem támadt, hogy egy viszonylag zárt világba csöppentem... A „zártság" a hűvösre klimatizált csarnokban cseppet sem volt érezhető: a hatalmas középső téren a száz asztal közül csak néhánynál kínáltak virágot, örökzöldet, díszcsomagolókat. A csarnok két oldalán húzódó „kalickasoron " élénkebb volt a forgalom. Különösen a szombathelyi Kertész MTSZ cserepes növényeit nézték, vették, vitték. Számítógéppel is nagyüzemesített elárúsítóhelyük elől gördült az udvarra a kereskedők autóihoz a legtöbb kézikocsi. A választék a csarnokban különösen a cserepesekből gazdag: vízipálmák, jukkák, szobafenyők, futók, páfrányfélék. Aki pedig kuriózumra vágyik vehet Ixorát 500 forintért, Syngoniumot 3600ért, vagy üvegkehelybe telepített mini szobakertet. A kínai és osztrák selyemcsokrokhoz vázát is kínálnak sok más virágtartó, növényápoló kellékkel együtt. A kommersz cserepek között megakadt a szemem néhány szépen faragott dézsán. Bányai Jenő kínálta őket. Míg portékáját gusztáltam érdeklődtem , mit vár, mit észlel a szegedi nagybanin. - Már kialakult, hogy hétfő és csütörtök az erős nap, akkor nagyobb a kereslet. Ebben nyilván közrejátszik, hogy a budaőrsi piacon kedden és pénteken van a csúcs. Lassan indul felénk az érdeklődés. Látja, milyen üres a csarnok közepe? Jó estét, mi újság Cegléden - köszönt rá egy nézelődő hölgyre. - Tudja, ő az első héten azt mondta, csak leszaladt megnézni mi lesz itt, de nem jön majd rendszeresen vásárolni, mert messzebb lesz neki, mint Pest. Azóta két hét alatt harmadszor látom itt... A termelők reménykednek, lassan hírüket viszik és egyre több kereskedő jön el meszszebbről is. A szorongóbbak a nemrég befuccsolt szolnoki virágpiacot emlegetik. S mindenki jobb propagandát, reklámot sürget. Talán csak a szegedi kereskedők nem, nekik nemigen hiányzik az árakra esetleg ráígérő konkurencia. Békességben elvannak ismerős őstermelőikkel. És persze örülnek a választékot bővítő, nekik hasznot hozó nagybaninak. Akkor is, ha most még kicsiben megy az üzlet. A nyár a virágkereskedelemben is holtszezon: ballagástól Mária napig nem lehet „kaszálni". Szeptember közepétől - talán. Bár a vásárlóerő gyengülni látszik, kevesebb szál kerül az ünnepi csokrokba. A szegedi nagybani piacra viszont remélhetően több. Az augusztusi, a kezdeti bágyadtságot talán élénkítik majd az őszi szelek, pezsdül az üzlet, nő az érdeklődés. Miért ne alakulhatna ki itt az ország legnagyobb virágpiaca, ahol a hazai vágott virágok 70-80 százalékát nevelik? Korai lenne jósolni. „Bölcselkedés" helyett én azzal köszönök el a piacplaccon árulóktól: virágos jókedvet kívánok! SZABÓ MAGDOLNA Kormánypártok hétvégéje (Folytatás az 1. oldalról.) a szervezet országos intéző bizottságának kétnapos ülését követően Szombathelyen. A Katolikus Továbbképző Központban tartott sajtótájékoztatónkifejtették: a KDNP az 1994-es országgyűlési választásokon önállóan indul. A közzétett nyilatkozat egyebek között leszögezi: a KDNP a kormányzati felelősségvállalás mellett lényegesnek tartja programjának erőteljesebb érvényesítését. Ennek figyelembevételével akár a koalíción belüli ellenzéki szerepet is vállalja. Sürgeti a gazdaságpolitikai irányváltás azonnali megkezdését, mert az eddig folytatott gazdaságpolitika nyomán kialakult szociális feszültségek ma már a társadalom széles tömegei számára elfogadhatatlanok. A KDNP nem ért egyet a központosító törekvésekkel, meggyőződése szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni. A mezőgazdaság átalakításával összefüggésben kifejtik: súlyos aggályokat kelt a kormánypolitika koncepciótlansága. A KDNP nem tartja időszerűnek, hogy alapvető koalíciós szerződés megkötésére törekedjék; a feladatot a szakszerű parlamenti munkában, valamint a koalíciós partnerekkel való kapcsolattartás tökéletesítésében látja. Vidéki expo Csak saját költségre Az 1996-os budapesti világkiállításhoz kapcsolódó vidéki rendezvényeket a vállalkozóknak maguknak, a saját költségükre kell megvalósítaniuk. A költségvetés sem a legjobb ötleteket, sem pedig a különböző infrastruktúra-fejlesztéseket nem finanszírozza. A rendezvények összehangolása érdekében azonban már megtörténtek az első lépések. Az expóhoz kapcsolódó előzetes és utólagos kiegészítő események sikeres megrendezését az önkormányzatok szövetsége és a gazdasági szervezetek által közösen létrehozott Világkiállítási Társadalmi Tanácsadó Testület tűzte ki céljául. Ennek érdekében országos hálózatot alkítottak ki, mely tanácsokkal, észrevételekkel segíti a rendezvényszervezők munkáját. Hőcsapdában A „hét szűk esztendőn" nem jutunk túl? - Az idei rendkívüli időjárás okaként a Föld globális felmelegedését jelölik a szakértők. Mit jelent ez? - kérdeztük Makra Lászlót, a JATE Éghajlattani Tanszékének oktatóját. - A Föld átlaghőmérsékletét vizsgálták 1981-91 között. Kiderült: a legmagasabb 10 globális évi középhőmérséklet közül 6 az utolsó évtizedben található. A felmelegedés az északi félgömbön erősebb, mint a délin, de szélességenként is változik. - Mi az általános felmelegedés oka? - A jelenséget kapcsolatba hozzák a légkörbe kerülő gázokkal (például szén-dioxid, metán), melyek átengedik a Nap rövidhullámú sugarait, ugyanakkor mikor hosszúhullámú sugarakká alakulnak, e gázok - hőcsapdát képezve visszaverik a napsugarakat. Ez az úgynevezett üvegház-hatás. E gázok egyre nagyobb menynyiségben jutnak a légkörbe. - Hazánkban mit jelent az általános felmelegedés? - A hőmérséklet adatok szerint Magyarországon 1890ig lehűlésről, azóta felmelegedésről van szó. Természetesen mindkét trenden belül voltak lehülési és melegedési periódusok. Itt a felmelegedés nem olyan mértékű, mint a földgömbi átlag. - Egy emberöltőn belül nehéz érzékelni az időjárásváltozás irányát. Bár nagymamám régóta mondja: mostanában nincs igazi tél, a nyár se kellemes, e két évszak között meg alig van átmenet, hirtelen fordul melegre vagy hidegre az idő. - Nagymamája jól érzékeli: nyaraink és teleink középhőmérséklete változott az utóbbi években. A tél kifejezetten enyhül, hőmérséklet-változása erőteljesebb mint a nyarak melegedése. - Megtörténhet, hogy a következő nemzedékek már nem kontinentális éghajlatú Magyarországon élnek? - A mérsékelt égövben így hazánkban is - az utóbbi negyven évben a nyugati légáramlások erősebb intenzitással jelentek meg, azaz az óceáni légtömegek gyakorisága nőtt, ami többek között ahhoz vezet, hogy a telek jóval enyhébbek, mint korábban. A Dél-Alföld klímaviszonyainak sajátossága, hogy évi átlagban fél fokkal magasabb a hőmérséklet, mint az ország más vidékein. - Az idei nyár negatív rekordokba bővelkedik: melegből túl sok, csapadékból túlontúl kevés jotott errefelé. - Ha az elmúlt 120 évet a lehullott csapadék mennyisége alapján vizsgáljuk, kiderül: az utóbbi 50 évben az időjárás szárazabbá vált. Kedvező csapadék-ellátottság jó, ha minden második esztendőre jutott. Kedvezőtlenebb, a száraz sztyepp-vidék csapatékellátásához hasonló minden harmadik év, de minden negyedik év olyan, hogy a lehullott csapadékmennyiség kétszerese párologhatna el, azaz ilyenkor a Góbi sivatag széléhez hasonló, félsivatagi klíma jellemzi térségünket. - Az aszályos és a csapadékosabb évek milyen ritmusban váltják egymást? Bízhatunk abban, hogy véget ér a „hét szűk esztendő"? - Kifejezetten meleg, aszályos periódusként jegyezték föl az 1946-51-es időszakot, melyet csapadékos és hűvös nyarak követtek. A Magyarországra is kiterjedő atlanti cirkulációban kimutatható 3, 5, 13, 14 éves periódus, de ezt az előrejelzésben figyelembe venni nemigen lehet, mert hihetetlenül sok tényező egymásra hatása alakltja az éghajlatot. Az 1890-től kimutatható felmelegedés stabil trendnek tűnik. Tehát nem egy néhány évig tartó aszályosabb időszakban élünk. A szakembereknek és persze a Dél-Alföld lakóinak fel kell készülniük arra, hogy ezen a vidéken (is) egyre melegebb és szárazabb lesz az éghajlat. ÚJSZÁSZI ILONA KÖZÉLETI NAPLÓ MA A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4., I. emelet 123) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek 15-16 óra között. DR. KOVÁCS BEÁTA, a 6-os választókerület képviselője 16 órától 16.30-ig a Herke utcai Általános Iskolában lakossági fogadóórát tart. CSILLAG JÁNOS, a 8-as választókerület képviselője 17 órától lakossági fogadóórát tart a Csikós Általános Iskolában (Fő fasor 61.). A SZOCIALISTA PÁRT Szeged és Térsége Szövetsége 17 órakor a Tisza-parti irodaház I. emeletén (Tisza Lajos krt. 2-4.) összevont taggyűlésre várja tagjait és az érdeklődőket. Politikai előrejelzés '92 őszére címmel Tóth András, a párt országos ügyvivője tart tájékoztatót és konzultációt. Ezt követően a tápéi önkormányzati képviselői időközi választással összefüggő tennivalóikat beszélik meg a szocialisták. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti székházában 16-18 óráig ingyenes jogi tanácst tart Mohosné dr. Krajkó Margit. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor ügyvéd. HOLNAP A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT Csongrád megyei szervezetének pártfőügyésze fogadóórát tart szeptember l-jétől minden hónap első és harmadik hét keddjén, 17-18 óra között Szegeden, a Kálvária sgt. 8890. B épület, III. emelet 14-es szobájában (a II. kórházzal szemben). KATONA GYULA, 13-as választókerület képviselője fogadóórát tart 16-18 óra között a Vízművek és Fürdők Vállalat székházában (Tisza Lajos krt. 88.). GALIBA FERENC, a 19es és HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Gedói Általános Iskolában. A kérdésekre Nagy György, a Csongrád megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat igazgatója válaszolt. A vállalat fő feladata a szippantással összegyűjtött szennyvíz elszállítása. Öt-hat éve bővült a tevékenységi kör: a megye több községéből a szilárd hulladékot is elviszik, három éve pedig megkezdték a veszélyes hulladékok gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását. Éppen az utóbbi vállalkozási ág tapasztalatai mutatják, hogy igen sok nehézséggel kell megküzdeni, pedig kevés pénzből, kis változtatással, kiki a maga portája előtt söpörve igenis hozzájárulhatna a helyzet javításához. Élgondolkodtató, hogy a megyében - a közületeknél és a háztartásokban - évente 100 ezer tonna veszélyes hulladék termelődik, s ennek több mint a fele bizonytalan sorsú... A veszélyes hulladék 80 százaléka a különféle iszapokból (olajos, festékes, galván-, és egyéb iszapokból), valamint folyékony hulladékokból (például a vágóhídi zsíros folyadékokból, olajos vizekből) áll. A fönnmaradó rész főként savakból, lúgokból, növényvédő szerekből tevődik össze. Szembetűnő, hogy amíg a Veszélyes hulladék Csak pénzkérdés? Hogyan kezeljük a mindennapi emberi tevékenység közben keletkező veszélyes és egyéb hulladékot? Nyugodtak lehetünk-e afelől, hogy védettek vagyunk a fertőzésektől, vagy van mitől félnünk? Biztos, hogy jelentős beruházás nélkül nem tehetünk semmit önmagunkért, a környezetünkért? megyében közel negyven húsüzem működik, addig a településtisztasági vállalat mindössze kettővel (a Pickkel és a paprikafeldolgozóval) áll munkakapcsolatban. A veszélyes hulladéknak minősülő zsíros anyagokat a Gyálarétre telepített feldolgozó üzemben komposztálják, s az így nyert végtermék még hasznosítható is: szeméttelepek takarórétegeként, vagy műtrágyával keverve a szántóföldeken. Hogy a példának említett húsüzemek mit kezdenek a veszélyes, fertőző anyagokkal, csak sejteni lehet. Tudnak arról, hogy a kezelés nélkül elszállított zsíros anyagokat beszántják a termőföldbe, s így csöppet sem kívánatos baktériumokat juttatnak a talajba. Mások egyszerűen a csatornába engedik a veszélyes hulladékot, nyilván így a legolcsóbb... A településtisztasági vállalat rendelkezik a megfelelő szállító és feldolgozó-ártalmatlanító eszközökkel - persze bizonyos korlátok között, mert például az egészségügyben keletkező veszélyes hulladék kezelése máig sem megoldott, gondoljunk csak a nagy port kavart égetőmű kudarcára. Itt (is) előföltétel lenne a szelektív - vagyis a különféle anyagok szerint válogatott - gyűjtés. A kezdeti lépéseket a vállalat önköltségi áron is segítené: készen állnak a megfelelő konténerek, s a szállításártalmatlanítás folyamatában is szívesen részt vennének - ha ezt igényelné tőlük valaki. A szelektív gyűjtés a lakossági hulladék elhelyezésében és újrahasznosításában is kívánatos lenne. Három megyei községben tettek egy fél éves kísérletet: három konténert állítottak föl a papír-, fém, és egyéb hulladékok gyűjtésére. Az eredmény? Hat hónap alatt összesen fél konténer szemét... Ennyit a szemléletről. Ausztriában az önkormányzatok fizetni is hajlandók az újraföldolgozás elősegítéséért - mégpedig abból a meggondolásból, hogy az ottani MÉHtelepen egybehordott papír, nemesfém és egyéb nem foglalja a helyet a hulladéklerakókban... Nagy György igazgató szerint a megyében regionális hulladéklerakó telepeket kellene létrehozni, szemben a most uralkodó „ahány község, annyi szemétdomb" gyakorlattal. A nagy telepeken lehetővé válna a gépi válogatás, ami az újrahasznosítást segíthetné. Addig viszont, amíg minderre pénz kerül, semmi akadálya sem lenne például annak, hogy a lakosság (elsősorban családi házas környezetben), valamint az üzletek-üzemek elkülönítve gyűjtsék a papírüveg- és egyéb hulladékot. Ez igazán nem kerülne sok pénzbe. NYILAS PÉTER