Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-28 / 202. szám

Német politikusok a szegedi padsorokban Tárva a Brandenburgi-kapu CDU-frakcióülés Szegeden Pick és Szent-Györgyi. Erre a két névre bizton számíthatunk, ha Szegedet kell bemutatni a nagyvilágnak. így gondolkodhatott dr. Lippai Pál polgármester is, amikor köszöntőjét fogalmazta. Tegnap délután ugyanis városunkban. pontosabban a torony alatti díszteremben tartotta soros ülését a berlini CDU, az egyesült város önkormányzatának kereszténydemokrata frakciója. Eberhard Diepgen, Berlin főpolgármestere kis dobozkában egyszerű, fehér domborművet nyújtott át dr. Lippai Pálnak, az emlékplakett a Brandenburgi kaput ábrázolja, amely - a főpolgármester szavai szerint - Európa egységét szimbolizálja. A német vendégek ismételten megköszönték, szóval és hatalmas tapssal, hogy az akkori, meglehetősen kényes európai politikai helyzetben (1989) Magyarország megnyitotta nyugati határát az NDK-s menekültek előtt. Klaus Rettel frakcióvezető bővebben is nyilatkozott a sajtónak a magyarországi látogatás hátteréről. Elmondta, az európai keresztény pártok régi igénye, hogy jelen lehessenek Magyarországon, s ez most a CDU-nak is sikerült. A német képviselők egyébként a magyarországi helyszín ellenére berlini témákkal is foglalkoznak, ezek: a világváros háztartása, a közigazgatási és tartományi alkotmányreform. Szeretnék elérni a városrészek civilizációs kiegyenlítését. Magyarországi látogatásuknak is ez a fő célja. Kelet-Európa az utóbbi negyven évben meglehetősen elhanyagolt területnek számított. A CDU kezdeményezi - jelentette ki Rettel úr a kelet-közép-európai - fogalmazása alapján „kultúrmetropolisok" együttműködését. Stockholm, Berlin, Prága. Bécs és Budapest kéthárom évente, váltakozó helyszínnel művészeti kongresszusokat rendezhetnének. Az összefogásnak természetesen vannak prózaibb terű letei is. A mai napon fija alá Eberhard Diepgen berlini és Demszky Gábor budapesti főpolgár mester a két város barátsági és együttműködési szerződését, amelynek pontjai kiterjednek a kommunális, környezetvédelmi, várostervezési és szociális problémahalmazokra is. A frakció vezetőtől azt is megtudtuk, hogy a két metró polis barátságában Göncz államelnök is partnerszerepet vállalt; s, hogy Berlin, mint tartomány szeretne jó kapcsolatokat kiépítem a magyar Országgyűléssel is. Egyéb tekintetben a CDU 180 fős csapatának útját meglehetős titokzatosság övezi. Értesüléseink szerint a frakciót tartományi, sőt a Bundestagból érkezett kereszténydemokrata vezetők is elkísérték. ŐJ Megegyezés a válásról (2. oldal) Tanévnyitók előtt (5. oldal) Elnézést kértek... Légtérsértés Megsértette egy jugoszláv repülőgép hazánk légterét tájékoztatta az MTI munkatársát a HM Sajtóosztálya. Csütörtökön 10 óra 17 perckor Röszke térségében egy jugoszláv katonai repülőgép egy percen át nagy magasságban repült hazánk légterében. A magyar katonai rádiólokátorok a légtérsértő repülőgép mozgását folyamatosan regisztrálták. A magyar légvédelem a rendelkezésre álló idő alatt a szükséges rendszabályokat maradéktalanul megtette. A jugoszláv légvédelmi szervek a kiépített „forró drót" vonalon a légtérsértés tényét elismerték, és elnézést kértek az incidensért. Harmincmillióval „úszik" a szövetség Rendkívül hosszú, mintegy két és fél órás sajtótájékoztatón ismertette csütörtökön Széchy Tamás, a Magyar Úszó Szövetség megbízott elnöke annak a belső vizsgálatnak az első eredményeit, amelyet elődje, Zemplényi György eltűnése után rendelt el. Elmondta: augusztus 18-án csak egy feladat elvégzése miatt vállalta el az elnöki megbízást. Nevezetesen, hogy azonnal elrendelhesse a szigorú pénzügyi vizsgálatot. Ennek első eredménye: Zemplényi György nem hozott tízmilliókat, hanem ennél sokkal többet vitt el a kasszából. Úgy vélik: körülbelül 35 millió forint került a támogatóktól és az állami sporthatóságtól Zemplényi Györgyhöz, aki - úgy tudták ezt saját pénzével kiegészítve az úszókra fordította. A naponta özönével érkező számlák bizonysága szerint a menedzser-elnök csak rendelt, de nem fizetett. Széchy Tamás elmondta: a MÚSz 32 tagú elnöksége azért bízta meg Zemplényi Györgyöt ezen pénzek felvételével, mert úgy gondolták, a sajátjából tesz hozzá. A Zemplényi Györgyöt elnökké választó április 26-i közgyűlés pedig azért szavazott egyhangúan a .jóságos Gyuri bácsi" mellett, mert a szabályok szerint csak így juthatott ki hivatalosan Barcelonába - legalábbis a megválasztott ezt állította. Az elnök utolsó „húzása": a júniusi fűzfői edzőtáborra felvette a MOB támogatását, majd az egyesületekkel „dobatta össze" a költségeket. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy julius 31-vel mindenképpen véget ért Zemplényi megbízatása. A sokttzmilliós hiány láttán azonban senki sem tudott válaszolni arra, hogyan tovább? Segítséget kérnek az OTSH-tól és reménykednek a szponzorokban, így talán talpra állhatnak. Vagy talán jön egy új „mendezser"...? A radikalizmus kísértete Kisértet járja be Európát, a radikalizmus kísértete! Rossz parafrázisa a Kommunista Kiáltványnak? Az. Mint ahogyan némely történések is a bolsevikok történetének képeskönyvébe valók inkább. Furcsa világot élünk. Csak az utóbbi évszázadban tanúi, szenvedő alanyai lehettünk radikális kísérleteknek. Amikor országok, térségek nehéz, egyes rétegek számára reménytelennek tetsző helyzetéből egyszerűsítő ideológiák kínáltak gyors és egyszerű kiutakat. A proletariátus forradalmi hatalomátvétele révén például vagy a weimari Németország ellehetetlenülő kispolgárságának a belső és külső élettér (a gyengébbek kedvéért: Lebensraum) fantazmagóriájával. A végeredmény köztudott. Az egyiké: a földig rombolt Németország és ötven millió halott. A másiké: több tízmillió (bizonytalan számú) halott, ellehetetlenült régiók, kifosztott és lepusztult nemzetgazdaságok, tragikus emberi sorsok. Most pedig - hisz a kifosztottság, az ellehetetlenülés, a felzárkózási kísérletek új és új nehézségei mindig is jó táptalajul szolgáltak új radikalizmusok söpörnek végig Európán. A félig rommá lőtt Szarajevó, Rostock menekülteknek otthont adó lángoló házai, az új erőre kapó nagyromán nacionalizmus, a szlovákok magyar nemzetiséget háttérbe szorítani és jogfosztani kívánó igyekezete vagy a Csurka-féle hivatkozások valamiféle liberális-zsidó-bolsevik összeesküvésre (néhány éve ez még a világimperializmus és Izrael szövetségének, még korábban judeoplutokrata összeesküvésnek neveztetett) vagy a magyar nemzet etnikai definiálására s a javak eszerint való újraelosztására tett javaslatok alighanem mind-mind ezen újradikalizmusok terméke. Hiába, a térség, országok és egyének helyzete most is nehéz, sokszor reménytelennek is tűnhet. De mindenképpen tragédia lenne, ha újfent, ismét és sokadszor - megintcsak megtorpannánk a küszöbön és visszafordulnánk attól az ajtótól amire az vagyon kiírva: Európa. Szávay István Bűncselekmények a megyében Országoshoz hasonló a tendencia a megyei bűnözés területén, bár a növekedés mértéke a legutóbbi évben annál valamivel magasabb volt. Az ismertté vált bűncselekmények száma 1985 óta csaknem megháromszorozódott, így 1991ben már megközelítette a 15 ezer esetet, ami azt jelenti, hogy ekkor a megye minden tizedik családja környezetében elkövettek egy bűntényt. A bűncselekmények számának növekedése mellett tovább veszélyezteti a közbiztonságot, hogy azon bűnesetek száma, ahol az elkövető személyét nem sikerült felderíteni minden elképzelhetőnél nagyobb mértékben - több mint nyolcszorosára - nőtt 1985 és 1991 között. Ez egyben az; is jelenti, hogy az utóbbi évben több volt a felderítetlen bűneset, mint a bizonyítással zárult nyomozás, száma meghaladta az 1985. évi összes bűncselekményekét is. A tetteseket az átlagot meghaladó mértékben nem érte utol a rendőrség a vagyon elleni bűncselekményeknél - lopásnál. E bűntettek koréból csupán az esetek egynegyedénél sikerült a gyanúsítottakat elfogni. A bűnözés struktúrájában nagyobb változások mentek végbe. így: - az emberölés évente egy-két eset különbséggel változott; - a közlekedési bűncselekmények száma több mint másfélszeresére, - a gazdasági bűncselekmények száma és a - lopás, rablás, kifosztás és jérmű önkényes elvitele több mint négyszeresére nőtt. A bűnözés nagyságával ewgyüttjáró közbiztonság romlása mindenképpen elgondolkodtató két vonatkozásban is; - A lopások számának 1985 óta tízszeresre növekedése milyen konkrét társadalmi, gazdasági problémák következménye? - Mit kellene másképp tenniük a megelőzés és a felderítés terén a bűnüldöző szerveknek, hiszen ha a bűnösök büntetlenül élnek a társadalomban, számuk és „étvágyuk" is sokszorosára fog nőni. DONKÁNÉ VF.RF.BBS ÉVA (KSH) Bűncselekmények száma 1985=100 300 250 százalék 1985 1988 19B7 1988 1989 1990 1991 megye országos