Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-18 / 195. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. AUG. 18. Mikor menjek licitálni? Ez itt az én legnagyobb kérdésem. Ne tessék azt mondani, hogy nem informálódom, nem olvasom az országos és helyi lapokat. Jaj, dehogynem! Vagy talán éppen ez a baj. Ez zavarta meg a fejemet? Ahányat olvasok ugyanis, annyiféle, eltérő árverési határidővel találkozom. Ne gondolják azt sem. hogy a kákán is csomót keresek. Eszem ágában sincs. Csak tudni szeretném pontosan, mikor, hová menjek licitálni. Nem viccelődöm. A Magyar Közlöny, amelyik mégiscsak hivatalos lap, 80. számában közöltek szerint a Csongrád megyei termelőszövetkezetek közül ugyanazon földterületre, helyrajzi számra, terület- és aranykorona értékre 7 téesz esetében a megadott 11 árverési időpont lényegesen eltér a Magyar Közlöny 84. számában közöltektől. Miért nem lapunk kárrendezési mellékletét tanulmányozom? Hiszen azt a Csongrád Megyei Kárrendezési Hivatal tette közzé. Hát ez az, az itt közöltek megegyeznek a Magyar Közlöny 80. számában nyilvánosságra hozottakkal. Tehát eltérnek a Magyar Közlöny 84. számától. Itt van például Kövegy, a Béke Tsz. Augusztus 24-én tartják az árverezést a 066-os helyrajzi számon lévő legelőre és a 038-as helyrajzi számon lévő szántóra. Ám a Magyar Közlöny 84. számában ez az időpont már szeptember 8-ára esik. Persze lehetséges, hogy a szerkesztők annyira előrelátóak, s annyira tudják a jövőt, hogy megsejtették; az első árverésen nem kel el a portéka, ezért meg kell ismételni a licitálást. A szegvári Puskin Tsz esetében is válogathatnak az érdeklődők és érdekeltek, mikor látogassanak a tetthelyre. Augusztus 25-én a szegvári kultúrházban a 0575/5 helyrajzi számon 211 hektár szántót kínálnak, s a Magyar Közlöny 84. száma ezt az aktust szeptember 9-ére teszi. Mindez nem is zavarna, hiszen ami biztos, az biztos, az árverést mégis megtartjuk. Ez a legfontosabb. Végre megmozdul a föld. Csak hát a hivatalosság! Nálunk ugyanis addig még a parlamenti döntések sem érvényesek, ameddig a közlönyben meg nem jelennek. Lesz hát újabb dátum is? Sz. LUKÁCS IMRE Inflációs piramis százalék 3.5-/ VII. VIII IX. X XI XII I iv v. vi. vi a i: Árindex: 18 százalékos csökkenés? A statisztika már „látja" - a lakosság még nem érzi / Átlagkeresetek júniusban A Központi Statisztikai Hivatal összegzese szerint a fogyasztói árszínvonal júliusban júniushoz képest mindössze 0,3 százalékkal nőtt. Ez a növekedési ütem megfelel a gazdasági programban előre számított éves inflációs értéknek, a 20-25 százalékos növekedési ütemnek. Az már más kérdés, hogy a boltot járó vásárló vajon mennyinek érzékeli a háromtized százalékos emelkedést. Mintahogyan azon is lehet vitatkozni, hogy mennyire antiinflációs politikai az, amikor mindössze "csak" az energiárakhoz nyúl várhatóan a közeljövőben a gazdasági vezetés, aminek hatása gyorsan tovább fog majd gyűrűzni akár a tej, a kenyér, vagy éppen a hús árában. Már 22 ezer 310 forint A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a június havi bruttó átlagkereset - az 50 fónél nagyobb létszámú vállalatok esetében, a költségvetési gazdálkodók és a mezőgazdasági ágazatok nélkül - átlagosan 22 ezer 310 forint volt, ami 671 forinttal több, mint májusban. A fizikai dolgozók átlaga elérte a 17 ezer 968 forintot, míg a szellemi foglalkoztatottaké a 32 ezer 531 forintot. A fizikai foglalkoztatottak közül a legmagasabb átlagkeresetet, 24 ezer 784 forintot a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatás területén regisztrálták, míg a legalacsonyabbat 12 ezer 706 forintot a textil-, ruházati- és bőrtermékek gyártásánál. A szellemi foglalkoztatottak körében a legnagyobb bruttó átlagkeresetet a bányászat területén figyelték meg, itt 41 ezer 449 forintot mutatott ki a statisztika. Az azonban kétségtelen, hogy - egyes vészjósló szakértői vélemények ellenére - az infláció tovább csökken. Míg a múlt év első hét hónapjában a fogyasztói árszint 26,1 százalékkal nőtt, addig az idén csak 11,9 százalékkal emelkedett. Még szembetűnőbb a különbség a termelői árak változásánál. Tavaly az első hét hónapban a növekedés 16,2 százalékos, az idén csak 7 százalékos volt. Csökkent a termelők és a lakosság körében az inflációs várakozás. Talán ennek a pszichológiai tükre az, hogy az év első hét hónapjában a fogyasztói árindexek havi növekedési üteme a tavalyi 1,7 százalékról 1,1-re esett vissza. Az inflációs várakozások fékentartása szempontjából kedvező, hogy - ha kissé megkésve is, de - a kamatok követik az árszínvonal növekedési ütemének mérséklődését. Érdekes összehasonlítani az egy évvel korábbi inflációt a mostanival. A tavaly ilyenkor "jegyzett" 138,2 százalékos árindex mára 120,1-re szelídült. Milyen inflációs hatásokra lehet számítani a közeljövőben? Olyan nagymérvű áremelkedésekre, mint tavaly már nem: a támogatások leépítése, a KGST-kereskedelem összeomlása, a dollárelszámolásra való áttérés cserearány veszteségét már elszenvedte gazdaságunk. Erre 1993-ban már nem kell számítanunk. Arfelhejtó tényezőként szerepelhet viszont a forgalmi adószint emelkedése, a kétkulcsosáfa bevezetésével ugyanis éppen a közszükségleti cikkek ára emelkedhet 8-10 százalékkal, ami a jövőre tervezett inflációra felhajtó hatással lesz. Az infláció további gyors mérséklésére, azaz egyszámjegyűvé szelidítésére egyelőre csak a remény van meg. RAFAI GÁBOR Az első zsebszámológép Szegednek a matematikai iskola, benne a számítógéptudomány eredményei is rangot adtak... Az első saját elképzelésű és mikroprocesszorral ellátott zsebszámológépet az. amerikai Texas Instrument 1971 - re gondolta ki konstruktorai által, és 1972-ben, éppen 20 éve megkezdte a sorozatgyártást. Továbbra is a kft. a sláger Mérséklődött a cégalapítási hullám Szeptembertől védik a neveket Az idén mintegy 15 százalékkal kevesebb cégalapítási kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Cégbíróságnál, viszont jelentősen megnőtt a módosítási kérelem - tájékoztatta Tőkés Géza, a Fővárosi Cégbíróság vezetője az MTI munkatársát. Ezek működési elve még jó megközelítéssel megegyezett a nagyobb számítógépek műszaki megoldásaival. A különbség főleg az egyszerűbb perifériákban jelentkezett, és ezzel egyidejűleg a kisebb előállítási költségben. Az első szériák után, néhány hónappal a hasonló célokat szolgáló eszközök egész sora követte. Az apró, egyszerű számítógéptől, amely az alapműveleteken kívül csak százalékot „tudott" számolni, a sor egészen a tudományos számológépekig terjedt, már akkor. Óriási haladás! Ezt mindennapi felkészültséggel és érdeklődéssel már szinte akkor sem lehetett követni. A zsebszámológép a mikroprocesszor mellett - amely a számítógép központi egysége más áramköröket, például memóriát is tartalmazott. Ezután ellátták billentyűzettel, kis képernyővel - ez 1962 óta eddig diódákkal működött -, amit hamarosan folyadékkristályok váltottak fel, valamint elemes energiaforrással, amelynek egyik alapja a lítium, a jövő század kémiai eleme. A későbbi években, úgy 1974-től kezdődően megjelentek a programozható zsebszámológépek, amelyeket esetleg már mágneses kártyaleolvasókkal is elláttak. Végül piacra kerültek a termonyomtatókkal ellátott modellek is. Óriási haladás, olyan nagymérvű, amelyben korábban a magyar származású Neumann János, a kibernetika atyja sem hitt, sőt vitatta ennek a tudománynak gyakorlati hasznosságát. De hát a társadalmi és gazdasági hasznosság jelen esetben hál' istennek nem őt igazolta. Azután a zsebszámológépeknek kétféle típusa fejlődött ki. A kettő közötti eltérés az algebrai műveletek elvégzésében mutatkozó megoldásokban van, a matematikai formulák írásmódját használva. Később meghonosodtak a különböző megoldások, a másmás jeleket használó gépek. Ismert az úgynevezett lengyel írásmód utáni, amelyet Rjelűnek (máskor: RPN), jelölésűnek írnak és mondanak. Ebben az esetben a műveletek a betáplálás sorrendjét követik. A gyakorlók tudják, hogy a számolási folyamatot az Enterfeliratú billentyűvel lehet megkezdeni. A számítógép-tudomány haladása óriási és lenyűgöző. És a szegedi várospolgárt gazdagítsa az a tudat is, hogy a hazai kibernetikai tudomány életrehívásában az itteni tudományegyetem tudósai már akkor dacoltak az antitudományos feneségekkel, amikor erről beszélni alig lehetett, és tudománytalan áltudománynak számított a Moszkvából irányított nómenklatúrában. Gondoljanak csak Kalmár László Kossuth- és állami díjas akadémikus munkásságára, Muszka Dániel igen hasznos tevékenységére, s mindkettőjük és mások ama harcias fellépésére, amellyel „megszerezték" Kiss Árpád minisztertől, az OMFB akkori elnökétől a MINSZK-22 számítógépet az egyetem számára. A hazai kibernetikai tudomány szegedi relikviái sajnos jelenleg egy algyői fabarakkban porosodnak, és „használja" azokat az idő. Itt lenne az ideje, hogy valami okos összefogással ezeket mentsük meg a jövő számára, mert Szegednek a matematikai iskola, benne a számítógép-tudomány eredményei is rangot adtak, elismerést hoznak. Világkiállítás - és éppen szakos! - előtt állunk. BÁTYAI JENÓ A Fővárosi Cégbíróság tavaly 28 ezer végzést hozott, ez egyébként több mint fele az összes kérelemnek. Az első félévben több mint 200 részvénytársaság nyújtotta be cégalapítási kérelmét. A korlátolt felelősségű társaságok továbbra is kedveltek a vállalkozók körében, az első félévben közel 4 ezer ilyen kérelem érkezett a hivatalba. Ennél is több, 4200at meghaladó a betéti társaságok bejegyzése iránti kérelem. Általános tapasztalat, hogy a cégbírósági bejegyzés elhúzódik, aminek több oka is van. A kérelmek 85-90 százalékát vissza kell adni hiánypótlásra. A korábbi állami vállalatok átalakulásával kapcsolatban a leggyakoribb probléma az, hogy nem tisztázottak a tulajdoni lapok. A cégek államosításakor gyakran elmaradt annak tisztázása, hogy ki az államosított vagyon kezelője. A magántársaságok, és a betéti társaságok alapító okiratainál a leggyakoribb probléma, hogy a társasági szerződés hiányos, illetőleg nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ahhoz, hogy a cégbíróság befogadja a kérelmet a társasági szerződést egy ügyvédnek ellen kell jegyeznie. Ez elvileg garancia arra, hogy csak megfelelő okmányok jutnak a bíróságra. A gyakorlatban azonban az ügyvédi irodák nem fordítanak kellő figyelmet egyegy cégalapításra, nem egyszer hiányzik a szükséges joggyakorlat, illetőleg gyakran tudatosan idő előtt adják be az alapító okirathoz szükséges okmányokat. Ennek oka: a cég már akkor hozzájuthat a számlájára befizetett pénzbeli üzletrészhez, ha a bíróságtól lajstromszámot kapott. Ehhez pedig elengedhetetlen az okirat benyújtása. Szeptember 1-je után némileg szigorodnak a feltételek, ugyanis akkor már működik a névvédelem ellenőrzésére létrehozott országos számítógépes rendszer. Ezt ezekben a napokban alakítják ki, és emiatt a Fővárosi Cégbíróságon több alkalommal is előre nem látható időpontokban leáll a munka. A számítógépes névvédelem bevezetésével viszont az azonos, illetőleg hasonló tevékenységet folytató társaságok azonos és hasonló néven nem működhetnek.