Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-18 / 195. szám

KEDD, 1992. AUG. 18. A magyarok elégedetlen emberek Mezőgazdaságunk - amerikai szemmel BELÜGYEINK 3 FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Greg Forristall búcsúzik vendéglátóitól. A vendégek mellesleg a Magyar Agrárkamara és az Iowai Farm Bureau (Farmerszövetség) között két évvel ezelőtt létrejött együttműködés keretében tartózkodtak Magyarországon. Látogatásukat megelőzően a Csongrád megyeiek tíztagú delegációja töltött el két hetet május végén, június'elején lowában. A magyarok farmercsaládoknál laktak, életközeibői figyelhették (és irigyelhették) a gazdálkodás ottani módszereit. A Csongrád megyeiek különben - a megyei agrárkamara szervezésében - hasonlóképpen viszonozták a vendégszeretetet. Az amerikai delegáció vezetője, Greg Forristall a következőképpen foglalta össze magyarországi tapasztalatait: - Azt kellett látnunk, hogy az emberek elégedetlenek, sok a bizonytalanság, mivel - akárcsak Amerikában - csökken a mezőgazdasági termékek ára. Közös vonás az is - a hasonló természeti adottságok mellett -, hogy élelmiszerből mindkét Búcsúzik Csongrád megyétől, és egyben Magyarországtól az amerikai, Iowa állambeli Farmerszövetség keleteurópai átalakulásokra is kíváncsi hattagú delegációja. A kéthetes Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyei tapasztalatcsere után tegnap, hétfó'n kerekasztalmegbeszéléssel zárult Greg Forristall és felesége, Mary Boote és férje, Marh Haines, valamint Glen Sampson (mindannyian 2-300 hektáros területeken gazdálkodó farmerek) programja. A vendégeket dr. Farkas László köztársasági megbízott köszöntötte. De részt vett a búcsúztatáson dr. Orbán Ferenc, a Magyar Agrárkamara ügyvezető igazgatója is. országban nagy a túltermelés. Ellenben nálunk a piac szabályozza a gazdálkodást, s a földterület legnagyobb része magántulajdonban van, ami a szemlélet miatt sokat számít. Mi, iowai farmerek sokat köszönhetünk a Farmerszövetségnek is, amely tartja a kapcsolatot a törvényhozással, és ügyel arra, hogy a farmerek jó lehetőségekhez jussanak. Ez utóbbi megjegyzéssel kapcsolatban a megbeszélésen jelenlévő Géczi József (MSZP) országgyűlési képviselő elmondta: a parlament számára jelenleg sokkal fontosabb, ki lesz a tévé elnöke, mintsem az, mi lesz a magyar mezőgazdasággal. Jelezte, hogy Csongrád megyei kezdeményezésre jött létre - nagy nehezen - a parlamenti agrárklub, s a közeljövőben talán megalakul a régenvárt agrárbizottság is. F. K. „Szolgáltató ügyészséget szeretnék" Nyilatkozik az új vezető ügyész (Folytatás az 1• oldalról.) olyat, hogy valamilyen politikai elvárásnak kellene megfelelnie - a „győzelem" érdekében ? - Nem, egyáltalán, sőt, ha már elvárásról beszélünk, az a maximális pártatlanság, politikai függetlenség elvárása lehet, a vezetőkkel, s az egész ügyészséggel szemben. - Politikus alkat-e egyébként? Nehezére esik-e megfelelni a depolitizáltság követelményének? - Semmiféle politikai ambícióm nincs, a szakmámat szeretem. - Korábban pedig KISZvezér is volt... - Ez pontosan így van, de azzal ki is éltem a politizálási vágyaimat. Egyébként MSZMPtag is voltam tíz évig, hivatásos politikus azonban nem. - Ezt a „hajdani" párttagságot nem dörgölték most az orra alá? - Nem, pedig beírtam a pályázatomba is. Vezető sosem voltam, csak egyszerű tag. Mindenki tudja, ez szinte feltétele volt az előrelépésnek. - Ha már a múlt rendszerről beszélünk: az ügyészséget a rendszer egyik támaszának, kiszolgálójának tartották. Változott-e mára a helyzet? - Ezt a kiszolgáló jelleget én már az utolsó időszakban nem érzékeltem. Változást mostanra pedig annyiban látok, hogy független, befolyásoktól mentes munkánk hatására talán oldódni látszik a társadalomban az a bizalmatlanság, ami a rendszerváltás időszakában kétségtelenül érezhető volt velünk szemben. - A rendőrség meghosszabbított karjának is nevezték korábban az ügyészséget. - Ha ez netán így is volt, egyáltalán nem gondolom, hogy most is így lenne. Sót, köztudott, hogy mi gyakorolunk törvényességi felügyeletet a rendőrség felett. Ehhez szorosan hozzátartozik az a tény, hogy a bűnügyi helyzet - elsősorban létszám- és pénzhiány miatt - egyre romlik, s olyan mértékű a rendőrség leterheltsége, ami veszélyezteti vagy a nyomozások eredményességét, vagy a törvényes határidők betartását. - Éppen az előbbiekkel függ össze: nem érez-e olyan tendenciát talán még erősebben, mint korábban, hogy e túlterheltség közepette a nagy gengszterek szabadon garázdálkodnak, s csak a kicsikre jut ideje, energiája, tehetsége a rendőrségnek? - Nyilvánvalóan van ebben igazság. Összefügg ez azzal is, hogy büntetőjogi rendszerünk továbbfejlesztésre szorulna, mert nem követte a gazdasági élet változásait. De persze szükség lenne a nyomozóhatóság létszámának, technikai fölszereltségének, kvalifikáltságának növelésére is. Ez pénzkérdés. Jelenleg a bűnözők lehetőségei messze meghaladják a rendőrségét. - A büntetőjog fejlesztése, társadalmi változásokhoz való igazítása valóban fontos. így volt ez azokban az időkben is, amikor tanúja voltam: egy tiltott határátlépésért bíróság elé állított férfira a paragrafusok által követeltnél On enyhébb büntetést kért a vád képviselőjeként, tekintettel arra, hogy elavult volt (mára meg is változott) a tiltott határátlépés megítélése. Ma van-e lehetősége egy ügyésznek ilyen mérlegelésre? - Némi mozgáslehetőséget adnak a jogszabályok a jogalkalmazónak, amikor megítélheti a cselekmény „társadalomra való veszélyességét". Ma elsősorban a devizabűncselekmények szolgáltatnak erre jó példát, amelyek „társadalomra veszélyessége" egyre kisebb. Jóllehet még mindig 1974-es jogszabály szerint kell ilyen ügyekben eljárni, gyakorlatilag olyan ügy, amelyben korábban börtönbüntetést szabott ki a bíróság, ma már ügyészi megrovással lezárható. - Ez persze az egyik véglet, amikor a társadalom igazságérzete enyhébb büntetést várna, mint ami kiszabható. Gyakoribb viszont a fordított eset, amikor a közvélemény enyhének tartja a bíróság ítéletét, s az ügyészség sem fellebbez. Ilyenkor sokakban fölmerül: vajon nem befolyásolták-e „szép szóval", netán anyagiakkal akár az ügyészséget, akár a bíróságot? - Erre csak azt tudom mondani: ilyen egyszerűen nincs. - Tudom, hogy ilyenről sosem lehet hallani, olvasni. A köztudatban mégis benne van, hogy létezik korrupció az igazságszolgáltatásban is. - Ennek talán az lehet az alapja: egyeseknél előfordulhatott, úgy kértek pénzt az ügyféltől, hogy „ezt oda kell adni az ügyésznek és a bírónak". Erről én is csak hallottam. Ha előfordulna ilyen eset, bizonyítani szinte lehetetlen lenne, de nyilván aki adja a pénzt, úgy tudja, az ügyésznek, bírónak adta. Nálunk azért is kizárt a korrupció, mert több kézen megy át az irat, több ember is dolgozik egy ügyön. - S ha mégis tudomására jutna? - Természetes, hogy az ilyesmi megengedhetetlen. De hangsúlyozom, erre még nem volt példa. - Mint új vezető, miben szeretne mást, jobbat, mint amit eddig tapasztalt? - Szolgáltató ügyészséget szeretnék. Ami azt jelenti, az ügyészségnek nem az a szerepe, hogy zaklassa az embereket - ahogy azt sokan elképzelik -, hanem kifejezetten segítségére legyen a lakosságnak, s emellett maradéktalanul meg tudjon felelni a törvényben előírt felügyeleti szerepének is. Amit fontosnak tartok: érezni lehessen, hogy mi vagyunk az állampolgárokért, és nem fordítva. BALOGH TAMÁS Sorok az otthonról Tanácsok, ötletek, játék 10-én) 3-3, illetve a decemberi fősorsoláson 6 díjat sorsolunk ki. A fődíj a fősorsoláson egy 300 ezer forint értékű ülőgarnitúra. A további dijakat összesen 100 ezer forint értékben 2-6. dfj formájában közösen sorsoljuk ki. A részsorsolások fődíja bútor — 50-50 ezer forint értékben, mely közösen sorsolódik az említett városok között. A 2. és 3. dijakat (20 ezer forint, illetve 3 ezer forint értékben) városonként nyerhetik meg. Aki az első sorsoláson nem vesz részt, mert nincs elég jó válasza, a másodikra és a harmadikra még összegyűjthet elegendő jó feleletet a kérdésekre és nyerhet. Annál is inkább, mert a kérdéseket bármikor megtalálhatják, megkaphatják a. Becker-Bayer üzleteiben (Szegeden a Mars téren, az M pavilonban). A játék kérdéseire adott válaszokat a Becker-Bayer üzletbe kell eljuttatni. A sorok az otthonról először majd a lakás egyik legfontosabb közösségi életteréről, legérdekesebb részéről, a konyháról szólnak. Az általunk felvetett ötletek, problémák mellett természetesen szót kap az olvasó: várjuk leveleiket, melyekre a lehetőség szerint a lap hasábjain (egyedi esetekre levélben) válaszolunk. Kérjük. írják meg minden olyan lakástervezési vagy megvalósítási gondjukat, amire nem találják a megoldást. Kérdéseikre a BeckerBayer üzleteiben is készséggel válaszolnak. Tehát: jövő héttől keddenként új rovat, új játék lapunkban: Sorok az otthonról. S nyeremények a Becker-Bayertől. Sorok az otthonról címmel lapunk a Becker-Bayer céggel közösen új rovatot - és játékot indtt. Tizenöt héten át mindenki számára hasznos, megfogadható és megvalósítható tanácsokat adunk a lakókörnyezet otthonosabbá téleléhez. Sorozatunk foglalkozik majd a lakás minden helyiségével. Adunk bútorbeszerzési és javítási ötleteket, a világítóberendezések, a padló- és falburkolatok, a textiliák, a virágok és egyéb lakásdíszítők elhelyezéséhez tanácsokat, sőt, saját, ezermesterkedő munkával megvalósítható tippeket is. Játékoskedvűek figyelmébe ajánljuk, hogy a rovatban minden héten felteszünk egy-egy kérdést a bútorokkai, illetve azok stílusával, színével, származásával, anyagaival kapcsolatban. A helyes megfejtést beküldők közölt öthetenként sorsolási tartunk. Ezen az vesz részt, aki az öt helyes válaszból legalább hármat eltalált. A 2. sorsoláson az addigi tíz hét kérdéseiből 6-ra jó választ adók. a fősorsoláson a 15-ből 10 helyes választ eltalálók vesznek Fészt. A játék országos, több nagyobb városban - Szegeden, Kecskeméten, Győrben és Pécsett - kerül megrendezésre. A kérdések természetesen minden esetben különbözőek. A sorsolásokon (október 1., november 5. és december „Ahová az ember lenyúlj üzletet talált" Molnár és csapata újra Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) Molnárék megérkezésének hírére az oroszok felálltak a tárgyalóasztaltól, s a magyarorosz barátságra, no meg a szegedi üzletemberrel három éve tartó jó kapcsolatra hivatkozva attól kezdve csak velük foglalkoztak. Az ötnapos oroszországi, közelebbről szibériai „vendégszereplésnek" lett is eredménye: Molnár Sándor közreműködésével például orosz-magyar részvénytársaság alakult, amelynek 43 százalékban a Hanti (szintén orosz-magyar) Kft., 23 százalékban a Krasznoleninnyeftegaz gáz- és olajipari egyesülés, 44 százalékban pedig egy geológiai vállalat (13 márványbányával a háttérben) a tulajdonosa. Az rt. keretében a Hanti olasz csempegyártó gépsort visz ki, amelynek segítségével állítják elő a magyarországi behozatalra szánt márvány burkolólapokat. Cserében hazai textília - többek között a Heavytex szövetei - , s élelmiszer utazik Oroszországba. A részvénytársaság tevékenysége arra is magyarázatot ad, hogy miért is vette meg Molnár Sándor a Vidia Kereskedőház Rt.-t. (Nyilvánvaló: ekkora üzleti forgalom lebonyolítására már nem elegendő a Molnár Vállalkozói Iroda, itt szükség van a kereskedőház méreteire, szakembergárdájára.) De hogy milyen más üzleti lehetőségek közelébe jutottak a többiek, arról beszéljenek inkább ők maguk! Tűhegyi József: Molnár Sándor kapcsolatai olyan eredményeket hoztak, amelyek Szeged szempontjából sem érdektelenek. Az önkormányzat nevében szándéknyilatkozatot írtam alá a pervouralszki alpolgármesterrel, amelynek lényege, hogy az oroszországi privatizációban, a mamutvállalatok részekre bontásában, a profilváltásban részt vehetnének a szegedi szakemberek is. Segíthetünk olyan kérdések megoldásában is, mint a vállalatok és vállalkozók egymáshoz való közelítése. Mellesleg irigykedtem, hogy a Szeged méretű bányavárosban a privatizációt az önkormányzat vezetheti le. Molnár Sándor: Eddig is nagy lehetőségeket láttam az orosz piacban, azúttal sem csalódtam. Az biztos, hogy nagyon nehéz velük üzletet kötni, s csak tisztességesen lehet hozzájuk közelíteni. Kizárólag olyan árut szabad exportálni, ami eladható. Sok magyar cég azt csinálja, hogy kiviszi a bóvlit - amivel lejáratják a magyar termékeket. Az rt. alapító okiratán kívül különben még egy jelentős magállapodást rögzítettünk: a Schwinn-Csepel amerikai-magyar-orosz kft. kerékpárösszeszereló üzemet telepít a jövő év elején Pervouralszkba, ahol is elkezdődhet a magyar kerékpárok kinti gyártása. Dr. Oláh János: A tapasztalatcserén kerestük a kapcsolatot a pénzügyi szférával. Az egyik tervünk az, hogy összehozzuk a magyar bankok körül csoportosuló kisebb vállalkozókat, valamint az ottani hasonló társaságokat (mellesleg náluk is megszületett a kétszintű bankrendszer). Ilyen kapcsolatok keretében lehetne például tejfeldolgozókat, sörgyárakat, téglagyárakat telepíteni Oroszországban. Nagy érdeklődést mutattak az oroszok a különböző pénzkímélő eszközök, így a hitelkártya iránt - havi 150 százalékos infláció esetében ez nem csoda. Ennek a know-how-ját elképzelhető, hogy átveszik. Különben azt vettük észre, ahová az ember lenyúlt, üzletet talált. Széli János: Hogy minden csak kapcsolat kérdése, számomra most vált egyértelművé. Tavaly az üzbégekkel 6 millió dollár értékben kötöttünk barterüzletet, de idén nem jött össze ugyanez: eladták a gyapotjukat bagóért, hogy élelmiszerhez jussanak. Azóta már többször jártam Oroszországban, de nem tudtam a Heavytex szöveteit eladni, mert azonnal az merült föl: mit adjanak érte? Ha az Újszegedi Szövő Rt. termékeit is kiválasztják ellentételezésként az orosz partnerek - a Vidián keresztül - , akkor azt mondhatom, hogy biztos piacra találtam. Nagy László: Mint augusztus 1-je óta kulturális szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozó, a sport- és vadászati turizmus lehetőségeit kutattam. Közvetíteni szeretnék a Nyugat és a Kelet között, kihasználva olyan adottságainkat, mint a szegedi repülőtér. A szegedi üzletemberek különben megállapodásra jutottak az oroszokkal abban is, hogy a közeljövőben Szverdlovszkban expót rendeznek közösen. FEKETE KLÁRA