Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-14 / 192. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. AUG. 14. Az iszlám országok Boszniáról Muzulmán országok egy csoportja határozott lépések megtételére hívta fel a Biztonsági Tanácsot a béke és stabilitás helyreállítása céljából Bosznia-Hercegovinában. Az 56-os forradalom emléke Richárd Nixon, volt amerikai elnök fehér házi iratait, munkásságának emlékeit a szülővárosában, a kaliforniai Yorba Linda-ban épült könyvtár és kutatóközpont őrzi. Az intézményben csütörtökön ünnepélyesen leleplezik Daday Ferenc, amerikai magyar festőművész alkotását. A nagyméretű tabló annak a jelenetnek állít emléket, amikor Richárd Nixon, akkor alelnök, Eisenhower elnök megbízásából 1956-ban a hfres Andaui hfdnál, az osztrák határon találkozott a magyar menekültekkel. A képet a Los Angelesben élő művész ajándékozta a Nixon- könyvtárnak. Az ünnepségen, amelyen lehetséges Nixon részvétele is, felszólal Márton András magyar főkön zul. Muzulmán országok egy csoportja határozott lépések megtételére hfvta fel a Biztonsági Tanácsot a béke és stabilitás helyreállítása céljából Bosznia-Hercegovinában. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Irán, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Szenegál és Törökország szerdán nyilvánosságra hozott levelükben kérték a BT rendkívüli ülésének összehívását a feszült bosznia-hercegovinai helyzet megvitatására, továbbá a szükséges intézkedések foganatosítását a világszervezet alapokmányának megfelelő fejezete alapján. A levélírók ez utóbbi kitétele az erő alkalmazására vonatkozik. Török katonai körökből származó, a Reuter által továbbított szerdai értesülések szerint Ankara hozzákezdett a csapatösszevonásokhoz egy, a boszniai segélyszállítmányok biztosítását szolgáló esetleges nemzetközi katonai akció előkészítése céljából. A török kormány olyan akciótervet terjesztett a BT elé, amely szükség esetén a szerb állások elleni légicsapásokat is előirányozza. A pakisztáni kormány szerdán felszólította az iszlám országokat, hogy közösen lépjenek fel „Szerbia katonai agressziójával" szemben. A pakisztáni külügyminisztérium szóvivője közölte: az érintett országok ENSZ-képviselői csütörtökön New-Yorkban pakisztáni kezdeményezésre foglalkozni fognak a témával. A bosznia-hercegovinai polgárháborúban elkövetett szerb rémtetteket a Helsinki Watch emberi jogi szervezet álláspontja szerint egy ENSZtörvényszéknek kell kivizsgálnia. A szervezet New Yorkban közzétett 158 oldalas szerdai jelentésében hathatós lépésekre szólította fel a világszervezetet „a boszniahercegovinai népgyilkosság" ellen. A nemzetközi törvényszéknek felelősségre kell vonnia mindazokat a személyeket, akik bizonyíthatóan vétettek az ENSZ emberi jogi konvenciója ellen. A jelentés szemtanúkra hivatkozva „a háború törvényeinek" számos megsértését sorolja fel, (gy katonakorban lévő férfiak ezreinek eltüntetését, támadásokat egészségügyi személyzet, segélyszervezetek munkatársai és újságírók ellen, valamint kórházak fegyverraktárként való felhasználását. Beszámol a szervezet legkevesebb 83 muzulmán lemészárlásáról Zaklopace keletboszniai faluban, és legalább 15 lefegyverzett harcos inegkínzásáról és kivégzéséről Travnik városa közelében. Líbia elleni szankciók A Biztonsági Tanács szerdán meghosszabbította a Líbia ellen idén április 15-ikén életbe léptetett szankciókat. Az eredeti határozat előírta- mint a Reuter jelentette -, hogy a szankciók kezdetétől számított 120 nap múlva felül kell vizsgálni azokat. „Valamennyi vélemény meghallgatása után" Li Tao-jü kínai ENSZ-képviselő, a BT elnöke közlése szerint nem jött létre egyetértés arra nézve, hogy adottak lennének a feltételek a szankciók megváltoztatására vagy feloldására. A szigorú légiforgalmi és fegyverembargó révén a nyugati hatalmak annak a két líbiai állampolgárnak a kiadatását szeretnék elérni, akik meggyőződésük szerint vétkesek egy PanAm-utasszállító repülőgép felrobbantásában a skóciai Lockerbie fölött 1988ban. A katasztrófában 270 ember vesztette életét. Arafat kész találkozni Rabinnal Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadttási Szervezet vezetője közölte, hogy kész találkozni Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel. A Tanjugnak a KUNA hírügynökségre hivatkozó jelentése szerint Arafat az AlMuszavar cfmű egyiptomi hetilapnak adott, az újság pénteki számában megjelenő interjúban Kairót vagy az ENSZ-központot javasolta a találkozó színhelyéül. A palesztin vezető ugyanakkor ismét bírálattal illette Rabinnak mind a zsidó településekre vonatkozó álláspontját, mind a palesztin önkormányzattal kapcsolatos tervét. s Uj horvát kormány Franjo Tudjman horvát elnök aláírta azt a dokumentumot, amelynek értelmében felmenti tisztségéből a jelenlegi kormányt, Franjo Greguric miniszterelnökkel az élén. Erre a lépésre az egy héttel ezelőtti választások kötelezik az államfőt. Tudjman már ki is jelölte az új kormányfőt, Hrvoje Sarinic személyében. A politikus, aki augusztus 12-én veszi át a tisztséget Gregurictól, eddig az elnöki hivatal vezetője volt. Túszejtés Grúziában Grúzia külügyminisztériuma jegyzékben tiltakozott Oroszországnál amiatt, hogy Zviad Gamszahurdia volt grúz államfő - aki állítólag az Oroszországhoz tartozó Csecsen Köztársaság fővárosában, Groznijban bujkál - ott úgymond külön központot hozott létre a Grúzia-ellenes terrorcselekmények irányítására. Ezt a Reuter jelentette csütörtökön. A oroszországi televízió közlése szerint egyébként az Eduárd Sevardnadze vezette grúz Államtanács megbízta Tengiz Kitováni védelmi minisztert, hogy hozzon különleges intézkedéseket a kedden foglyul ejtett túszok kiszabadítására. A tizenkét túsz - közöttük Román Gevancadze belügyminiszter és Dávid Szalaridze, Sevardnadze nemzetbiztonsági tanácsadója - a csütörtök reggel lejárt ultimátum ellenére még mindig az elűzött elnök híveinek fogságában van. A Grúziától elszakadni kívánó Abházia belügyminisztere viszont - ahol a feltételezések szerint a kedden foglyul ejtett túszokat őrzik - újságírók előtt kijelentette: egy olyan katonai támadás, amellyel Sevardnadze fenyegetőzik, nem sikerülhet. Európa palesztinjai? A brit liberális demokraták vezetője szerdán ismét felszólította a londoni kabinetet arra, hogy vesse latba befolyását a boszniai menekülteknek szánt biztonsági övezetek létrehozása érdekében. A balkáni válságügyekben igen aktív Paddy Ashdown, aki tíz napon belül másodszor járt a boszniai tűzvonalban, s ezúttal felkeresett több internálótábort is, szerda esti hazaérkezte után elmondta: leírhatatlan állapotokat talált a szerbek által fenntartott gyűjtőhelyeken. Az ellenzéki politikus kijelentette: attól tart, hogy „Európa ezekben a napokban teremti meg saját palesztinjait a következő évtizedekre." Rakétatámadás Kabul ellen Több tucat halott Több tucat személy vesztette életét csütörtökön, amikor öt rakéta csapódott be az afgán főváros központi bazárnegyedének területén. Az AFP francia hírügynökségnek az afgán védelmi minisztériumból származó értesülései szerint a rakétákat az iszlám fundamentalista Gulbuddin Hekmatjar emberei lőtték ki. A védelmi minisztérium egyik vezetője szerint a halálos áldozatok száma a százat is elérheti. Magyar kutatók - itthon és külföldön Beszélgetés Pungor Ernővel mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm^m^^^m^mmmmmmm A jövő héten kezdődő Magyarok III. Világkongresszusát megelőzően e hét végén rendezik meg, immár harmadik alkalommal a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában" cfmű tudományos találkozót. Ebből az alkalomból beszélgettünk Pungor Ernő professzorral, tárca nélküli miniszterrel, a konferencia elnökével. - Professzor úr! Az első tudományos találkozó, 1986 óta nagy változások zajlottak le a világban. Mi adta az ötletet az első konferenciához és mennyiben változtak a célok? - Az első konferencia idején legfőbb mozgató erőnk az volt, hogy a magyar fiatalságnak igyekezzünk visszaadni nemzetünk múltját a műszaki és természettudományok területén. Célunk volt az is, hogy bemutassuk, hány és milyen kivételes tehetségű magyar segítette a technika és a tudomány fejlesztését a múltban, és milyen a hazai és a külföldi magyarság aktivitása ma. A második konferencia már az átmeneti időszakban zajlott és fő célunk az eredeti cél megtartása mellett az volt, hogy keressük a tudomány és a technika területén azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken egy kialakuló, új Magyarország fejlődésében a külföldi magyarságtól együttműködést várhatunk. Mostani találkozásunkra egy parlamenti demokrácia születésének vajúdási korszakában kerül sor, és jelentős változás a korábbiakhoz képest az is, hogy a környező országok magyar szakemberei és a nyugati szórvány magyarság képviselői csaknem egyenlő arányban vesznek részt a rendezvényen. Ez egy új korszak kezdetét jelentheti, kapcsolatok kiszélesedését, egy új KözépEurópa továbbfejlődésének zálogát. - Ezen a konferencián mennyiben elsődleges a tudományos előadások szerepe — hiszen a résztvevőket nem csak szűken vett szakmájuk fűzi össze ? Milyen fontosak azok az informális kapcsolatteremtési lehetőségek, amelyekre ez a találkozó alkalmat ad? Külföldi lehetőségek hazai kutatóknak - Mind a kettő fontos. A találkozónak egyrészt közvetítő szerepe van, azzal a céllal, hogy minél többen tudjanak minél több, hasznosabb kapcsolatot teremteni, de a másik, a szakmai rész sem elhanyagolható. Nagyon komoly előadások fognak elhangzani, melyek a mai világban talán még inkább érdekesek, mint korábban. Most szélesebb a spektrum is, hiszen részt vesz a szervezésben a Magyar Energetikai Egyesület és a Magyar Építészek és Építőmérnökök Szövetsége is. - Nemcsak a külföldön élő magyarokkal szélesedik a kapcsolatunk, hanem a tudományos világ egyre több szervezetével is. Elég, ha csak az elmúlt évet tekintjük: teljes jogú tagjai lettünk a CERNnek, azaz az Európai Nukleáris Kutatóközpontnak, részt veszünk az EURÉKA-programban, illetve a NATO polgári kutatásaival is kapcsolatot teremtettünk. - Milyen új lehetőségeket nyújthat ez a magyar kutatók, a magyar ipar, a műszaki fejlesztés számára? - Ezek közül talán a legfontosabb az EURÉKA, mert ezen keresztül magyar résztvevők együttműködve a 21 tagország valamelyikének kutatási programjában, a csúcstechnológiához tudnak hozzájutni, és ez a magyar ipar számára alapvetően fontos. - Vajon hazajönnek-e a külföldön dolgozó kutatóink, hiszen az elvándorlás újabb hulláma tapasztalható, s a visszatérés sem anyagilag, sem erkölcsileg nem éppen vonzó? Napirenden a struktúraváltás - Két alapvető kérdésről kell szólni. Az egyik, hogy tud-e az illető kutatni, a másik, hogy meg tud-e élni. Azt, hogy tud-e kutatni, megint két tényező határozza meg. Azaz, hogy ha visszajön valamelyik kutatóhelyre, ez esetleg azt jelenti, hogy egy nála sokkal kisebb tehetségű ember ott a vezető, aki ezen felül még a tudományos kutatást is dirigálja. A kiválóak nem szívesen jönnek vissza ilyen körülmények közé. A másik az, hogy megvannak-e a kutatás feltételei? Ez esetben azonban lehet együttműködni a szomszéd vagy távolabbi országokkal, illetve azok kutatóhelyeivel, olyan kutatási megállapodásokat lehet kötni, melyek kölcsönösen hasznosak. - Lehet-e siettetni a kutatóhelyeken meglévő hierarchikus, feudális struktúrák leépítését, vagy egy hosszú evolúciós folyamatra kell számítani? - Minthogy elsősorban a felsőoktatásban jellemző ez a struktúra, ezért alapvetően meg kell változtatni az egyetemeken belül a működési szabályzatnak azokat a passzusait, amelyek előírják, hogy kinek mi a feladatköre. - Szerintem egy tanszékvezetőnek egy korszerű, demokratikus struktúrában nincsen más feladatköre, mint az oktatást szervezni, azt viszont kiválóan. Ugyanakkor épp ugyanolyan eséllyel kell hogy részt vegyen a kutatási pályázatokban, mint akármelyik beosztott ember. Van, ahol elfogadják ezt a szemléletmódot, van, ahol nem. A fejlődés úgy látszik mindenesetre megindult. Persze lehet, hogy az elképzeléseimben vannak olyan részletek, melyeket nem lehet elfogadni, az vita kérdése. Viszont alapvető érdek, hogy az ország minőségét javítsuk. DÜRR JÁNOS