Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-13 / 191. szám

HARMÓNIA ÉLETMÓD MAGAZIN CSÜTÖRTÖK, 1992. AUG. 13. A házi kedvenc, legyen az kutya, macska, madár vagy egyéb kisállat, szabadságunk idején sem nélkülözheti a gondoskodást. Viszont az sem jó, ha őmiatta marad el az utazás. Mint olyan sok dolognak, ennek a megoldása is a jó szervezés. A következő jó tanácsok macskatartóknak szólnak. Mottónk pedig: A macskák nem világjárók! Amikor a macskatulajdonosok nyári terveiket szövögetik, arra kell gondolniuk, hogy a legtöbb cica - ellentétben csahos barátainkkal - nem szeret utazni. Ezért a legjobb megoldás, ha a macska otthon marad. Csak akad egy rokon vagy jó barát, aki a kis dorombolót távollétünkben ellátja. Felkérjük a macskafelvigyázót, hogy naponta legalább egyszer látogassa meg az állatot. Ilyenkor Utazni jó, de nem a macskának! persze ne csak enni és inni adjon a macskának, de egy kicsit foglalkozzon is vele! A macskaügyekben nem járatos macskagondozó számára ideális az etetéshez a konzerv macskatáp. A macskáknak szánt számtalan készétellel a macska és alkalmi gondozója is jól jár. Az előrelátó gazdi persze az utazás előtt két macskatoalettet is üzembe helyez és a szokásosnál nagyobb itatóedényt állít használatba. Ha netán egyegy látogatás kimaradna, akkor sem" kerülhet kedvencünk szorult helyzetbe. A másik - a macskák által kevésbé díjazott megoldás -, hogy kedvencünket barátokhoz, vagy az erre szakosodott panzióba adjuk. A legtöbben ezt a lehetőséget végső esetre tátogatják, hiszen a macska igazán jól csak az általa ismert, belakott térben érzi magát. A hosszabb egyedüllétek, a megbeszélt gondoskodás mellett, sokkal kevésbé zavarják a macskát, mint az idegen környezet. Persze, ha más választás nincsen, akkor legalább adjuk oda macskánkkal a panzióba kedvenc tárgyait, alvókáját, kosarát, tolettjét, játékait. És - minden eshetőségre készen - hagyjuk meg az ismerős állatorvos címét, telefonszámát. Amennyiben semmiféle megoldást nem találunk, azért egyszer a macskánk is eljöhet velünk nyaralni. Ehhez kell először is egy zárható szállítókosár vagy műanyag szállítóláda, az útra friss ivóvíz és külföldre oltási könyv, igazolandó minden szükséges oltás meglétét, valamint pecsétes utiokmány a lakóhely szerinti körzeti állatorvostól. Eresszünk meg egy telefonhívást a cél és a tranzit országok követségeihez, hogy megtudjuk ott, milyen oltások kellenek a határátlépéshez. Autóban sohasem kószáljon szabadon a macska, hiszen az nemcsak az autó vezetőjét zavarhatja, de veszélyhelyzetben végzetes lehet kedvencünkre is. Erősebb fékezésnél megsérülhet, hisz olyan kicsi és védtelen abban a rohanó, zajos gépezetben. S ha nem is sérül meg, váratlan helyzetben vagy a külső zaj okozta rémületében kiszámíthatatlan cselekedetekre vetemedhet, s balesetet okozhat. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Hol barangolni olyan, mint a mesebeli kerek erdőn... Időtlen időkig lehetne menni a 28 hektáros, mintegy 900 növényfajjal lépteinket csalogató, fény-árnyék játékaival, színeivel, madárhangokkal harmóniát árasztó ősparkban. Elindulva az eredeti ligeterdőből megmaradt tölgyfáktól, a bejárati tisztásról rövidke sétával már szürkelombú duglászfenyő és fényeszöld kanadai selyemfenyők, mocsári ciprus, fehértörzsű platán, kéktobozú jegenyefenyők, malonyai tuják és ezüstfenyők, btbortölgy, gyertyán és juharfa, jezói cseresznyék, liliomfa és japánbirsek terelnek. Egyenesen a kilenc méterre szétterpeszkedő tövű, feljebb hat méteres törzskerületű szépséges hármasplatánhoz, onnan pedig babérmegygyekkel, magyallal, borostyános szegéllyel futó csatornán átkelve az arborétum díszéhez: a fénylő, nagy tisztáson álló, cirka 250 éves óriás kocsányos tölgyhöz. Ami Európa egyik legszebb botanikus kerti látványossága a nyír- és vörösfenyő-csoportok szegélyezte terében, oldalán északamerikai feketedióval, hatalmas mocsári ciprussal, vörösfenyők „függönyével". A mármár mesebelien vénséges és A 250 éves óriás A magyar Alföldre telepített világszigettől, a szarvasi arborétumtól alig pár kilométerre, Tiszakürtön Európa egyik legszebb ősparkja várja a testbenlélckhcn felüdülni vágyókat. A Tiszazug árterében az ősclemek törvényeit tiszteletben tartva alakította ki a szarvasi Pepi-kertet alapító Bolza József gróf Kürtre nősült Péter fia és József unokája. A tiszatáji természetességet összesimítva a különböző világtájak természeti csodáival, monumentális részletekkel lenyűgöző látványt nyújtó „rengeteget" teremtettek. óriás tölgy mellett szinte szemtelenül fiatal a park legöregebb duglászfenyője, s kicsi a távolabb posztoló 80 esztendős virginiai boróka, pedig vöröslő, foszladozó kérgű törzsének kerülete több, mint 3 méter, koronaátmérője 12 méter. Az. óriások birodalmának további uralkodója egy gyönyörű tiszafa, ami 16 méteres átmérőjű lombsátrat terít a sétálóra, hogy alóla liképve majd délfrancia juhar, perzsafák, kolorádói ezüstfenyők, 18 méter magas kínai óriásfenyő felé vegye útját. Haladva tovább kínai susogófa, fehér kérgű platánok alatt, gyönyörűséges örökzöldek - babérsom, borbolyafélék, ostorménfák, magyal - között az egykori Bolza udvarházhoz. Miben 1974-től 84-ig fafaragó alkotótáborok voltak, s ezek hagyatékaként jópár szép szobor, pad, gyermekjáték maradt díszére a növénykertnek. (Közöttük például Vas Csaba művészeti értékként jegyzett közel hat méteres, szépséges nőalakja, a Niké. Horpácsi Imre bölcs méltóságú Pipázó pásztora, Nagy Kristóf négyméteres leány és fiú babái.) Az öregparkon túl most „vénülnek", formálódnak látványossággá a hatvanas-hetvenes években telepített császárfák, selyemakácok, gumiszilek, mamutfenyők, tölgyfák, terebélyesedik velük (mitegy 60 hektárosra) az ország legnagyobb gyűjteményes parkjai közé a tiszakürti botanikus kert. A természet csodája: itt, a' közelünkben. Szegedtől mindössze 85 kilométerre, egy kirándulóidőnyire. Időtlen kikapcsolódás, feltöltődés, megújulás lehetőségét kínálva... Szabó Magdolna „Bús düledékeiden Husztnak romvára..." Vízi úton az Európa-házba Bármilyen hihetetlen is: a peresztrojkának köszönhető, hogy két esztendeje már Kárpátaljáról indulhatnak el a Nemzetközi Tisza-túra résztvevői. A folyó egyik szegedi szerelmesének, Kállay Györgynek régi vágya teljesülhetett ezzel: feleségével és kislányával - előzetes helyszíni tapasztalatgyűjtés és gyűrött-kopott térképek böngészése után tavaly ő is nekivágott a romantikus vízi útnak. Tapasztalatairól, múltidéző élményeiről, a Tisza menti népek összefogásának lehetőségeiről akkor beszélgettem vele, mielőtt a rekkenő hőségben elindult volna az idei XXV. nemzetközi rendezvény előtúrájára. - Korunkbeliek és a fiatalabbak közül igen kevesen láthatták saját szemükkel Kárpátalját. Emlékszik az első maradandó élményre, amely a vidéket megpillantva szíven üti az embert? - Mikor átkeltünk a határon és elindultunk Tiszaújlak, Nagyszőlős, Huszt és Bustyaháza irányába, csodálatos látvány tárult elénk. Az egykori ugocsai síkságból, a Tisza-hátból fokozatosan fölénk magasodó Fekete-hegy sötét, vulkanikus tömbje jelezte, hogy megérkeztünk... Mint egy mesebeli óriás, ott strázsált a Tisza máramarosi völgyének bejárata előtt, elzárva előlünk a rövidke utat. Kerülővel leereszkedve a völgybe nem mindennapi kép fogadott: a Huszti-kapu felől, a hajdani ugocsai síkra kikanyarodó folyó és egy ötven méter magas dombocska tetején a Nyalábvárromjai... - Milyen benyomást tettek önre a települések? - Leromlott utak, roskatag városok. A hámló vakolatú házak közt azonban virágoskertek, szőlőlugasok árulkodnak az ott élők igényességéről. Láttunk felújított templomokat, műemlékeket, de láttunk keresztje vesztett és lelakatolt templomokat is. - Történelmi emlékekben is bővelkedik ez a vidék. - Táborhelyünkön, a Talabor torkolata és a Tisza közti marhalegelő szélén vertük föl sátrainkat. A túlparton a csaknem 600 méter magas Visk várhegy nézett farkasszemet velünk. A látványban közelebbről is gyönyörködhettünk, miután a család a hagyományos tiszai halászladikkal végre vízre szállt. Ezenkívül igen sok magyar történelmi emlék mellett haladtunk el. Rám Huszt vára volt a legnagyobb hatással. - Bús düiedékeit továbbra is eszi az enyészel? - Kölcsey nevezetes látogatása óta 167 év telt el... A romvár ma is épp oly kegyvesztett, mint annak idején. - Tud valami bővebbet a vár múltjáról? - A legenda szerint Szt. László rakatta le alapjait, valószínű azonban, hogy 1318 után építették, első várnagya bizonyos Zólyomi Macska Domokos voll. A vár vesztét nem az idő múlása okozta, hanem egy 1766-os tragédia. Egy júliusi iszonyú égiháború villámcsapásai zúzták, égették kőhalommá! Még a környező épületek is a tűz martalékává váltak. A vár azonban még így romjaiban is a Tisza-völgy legépebb és legszebb környezetben fönnmaradt építménye. Akár a budai Várhegyről, innen is csodálatos a kilátás: magával ragadó a Máramarosvölgy, a Huszti kapu, a környező hegyek, a Máramarosi havasok látványa. - Gondolja, hogy ezért a képért odazarándokolnának a magyarok, akár Visegrádra ? A távolság innen Szegedről körülbelül a duplája! - Meggyőződésem, hogy ez a vidék - a vár és a város szépsége, kedvező fekvése miatt nyugat felől a Máramaros völgyén át a Kártpátokba tartó turizmusnak központja lehetne, amely megközelíthető vízi úton is, és amely egyben csatlakozna az Európa házhoz vezető utakhoz is. Huszt mint a gyepüvidék védvára betölthetné a kulturális örökség védelmét is. Hiszem, hogy Szegeden is lennének vállalkozók, főként diákok, egyetemisták, akik önként tennének is azért, hogy a „bús düledékek" a különböző anyanyelvű népek összefogásának szimbólumává is váljanak. Tavaly efféle gondolatok foglalkoztattak, míg hazafelé tartottunk a Tiszán, és ezekkel a gondolatokkal indulok el ismét Huszt vára felé... Ch. Á. Útra fel! Ki-ki vegye sátorfáját, niég nem késő! Bő két hét kínálkozik arra, hogy a vakációból legalább néhány napot a megszokott környezettől távol töltsön el a család. A természet csodákra képes! Sétáljunk csak egy kicsit a zöldben, magunk mögött hagyva a megszokott utcák zaját, idegőrlő gondolatainkat, s máris úgy érezzük, szinte újjá születtünk. A mozgás, a friss levegő, az esztétikus környezet valósággal kitakarítja belőlünk a hónapok alatt fölgyülemlett „mérgeket", s ha még új, szellemi izgalmakban is bővelkedik egy-egy kirándulás, élményekkel gazdagon könnyebben megőrizzük erőnket, nyugalmunkat, az olyannyira vágyott harmóniát. Összeállításunkkal talán tippeket is adunk azoknak, akik eddig még nem döntötték el, nekivágjanak-e egy hosszabb-rövidebb útnak az idei nyáron. Tiszakürt igazán nincs a világ végén, egy Tisza menti túra pedig gépkocsival se lehet megvetendő vállalkozás. A Óriások birodalma Barangolás a tiszakürti arborétumban