Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)
1992-08-10 / 188. szám
HÉTFŐ, 1992. AUG. 10. BELÜGYEINK 3 Szeged határában Virágpiac, világszínvonalon - A lényeg a vállalkozásban nem az, hogy a piacot a Dávid és társa kft építtette meg és elterveztük a működés szisztémáját, s ily módon igyekszünk hasznot szerezni. Sokkal fontosabb a vágottvirág-kereskedelem szempontjából a meghatározó termőhelyi körzetben a nagybani piac léte. Tarthatatlan, hogy a budaőrsi piac legyen a virágkereskedelem központja, s 200 kilómétereket kelljen autózni a termelőnek, kereskedőnek egyaránt. - Versenyre kelnek tehát a már bejáratott fővárosi nagy virágpiaccal? - Nem állítom ellentétbe a Szeged mellett megépített nagybani piacot a budaőrsivel, hiszen a funkciója és gazdaságos létjoga megmarad szerintem az utóbbinak is. Csakhogy a vágottvirág termesztés döntően erre a vidékre tevődött át, beleértve a vidékünkbe Szentes, Orosháza, Csanytelek térségét is. Az ország vágottvirágának nyolcvan százaléka itt terem meg a mi vidékünkön. A valamikori nagy virágtermesztő szövetkezetek a főváros övezetében jobbára áttértek a szaporítóanyag termelésre. Már nem a Sasad a friss virág hona. Budapestet, mint felvevőpiacot nem szabad lebecsülni, de az ésszerűség mindenütt azt diktálja: a nagykereskedelmi jelleggel működő adásvétel helyszíne a termelési körzet. Európa legnagyobb piacai így működnek. Hollandiában, vagy Franciaországban se a főváros a piaci székhely. A Dél-Alföldnek ezen részén mintegy 2 ezer virágtermelő működik, akik vevőt akarnak találni különböző nagyságrendben megtermelt virágaikra. Negyedév kellett csupán ahhoz, hogy korszerűen ellátott virágpiac épüljön Szeged határában, a röszkei úton. Tavaszon e helyen még szántóföld volt, s most készen áll az avatásra az ország legnagyobb virágpiaca. A vállalkozók tapasztalatát, értékesítési ismereteinek készenlétét és természetesen az új iránti fogékonyságát, s egyúttal ezirányú bátorságát dicséri a két és fél hektáros területet magába foglaló létesítmény. Dávid László, akinek több mint két évtizedes virágkertészeti, s hangsúlyosan értékesítési tapasztalatai vannak, készséggel tájékoztat az üzleti összefüggésekről. - Milyen lehetőséget kínál pontosan a szegedi nagybani virágpiac? - A vásárló és az eladó olyan találkozási helye ez, amelyen ésszerűen alakítottuk ki a parkolástól kezdve a pakolásig, tárolásig az összes fontos feltételt. A kivitelezők, Tóth Mihály kisteleki vállalkozó, valamint a szegedi magas- és mélyépítő, igazán jó partnerek voltak a megvalósításban. Mondhatom, rekordidő alatt készült el a létesítmény. Ez a 25 ezer négyzetméteres aszfaltozott, térvilágítással ellátott, állandóan őrzött terület több elárusítólétesítményt foglal magában. Van egy 2160 négyzetméteres piaci csarnok, valamint egy összességében 600 négyzetméter alapterületű pavilonsor. A csarnokban száz darab elárusító asztalt helyeztünk el, huszonnégy darab 32 négyzetméteres csarnokon belüli elárusító- pavilon van, a külső pavilonsorban pedig 12 darab virágárusító helyiség. A külső területen szabad térben további 150 asztal és a hozzá tartozó beállóhely várja a virágtermesztőket. A pavilonokhoz egyébként kivétel nélkül ipari áramú csatlakozás tartozik, hogy az elárusító a * Testvérvárosunkban járt dr. Ványai Eva Pármai tarisznya Olaszországi testvérvárosunkban, Pármában járt augusztus első öt napján Ványai Éva alpolgármester. Mit hozott haza a tarisznyájában, milyen eredménnyel végződött a látogatás? - kérdeztük a csütörtöki közgyűlés szünetében. - Emlékezetes élményem, hogy az Accadémia Musicale Ottorino Respighi elnöke meghívásának eleget téve jelen voltam a Szegedi Szimfonikus Zenekar orvietoi koncertjén. A szegedi művészek „A zene az egyetemes világért" fesztivál vendégeként léptek föl. A zenekar teljesítménye azért is dicséretes, mert a koncert bizonytalan finanszírozása ellenére vállalták a fellépést. A bizonytalanság oka az volt, hogy mivel a pápa, betegsége miatt, nem tudott személyesen jelen lenni az eseményen - mint azt tervezve volt -, néhány szponzor visszalépett. Az előadást rögzítették és a Magyar Televízió is sugározni fogja. Pármában megtekintettem a városi kórházat, ahová a szegedi Kossuth Zsuzsanna szakközépiskola végzőseit ápolónőnek várják. Meggyőződhettem arról, hogy a „nővérkék" fizetése megegyezik az olasz alkalmazottakéval, a lányok szállása bérelt lakásokban lesz, s miközben a kórházban dolgoznak, továbbképzésen is részt vehetnek. Találkoztam Eugenio Cagattival, a pármai idegenforgalmi hivatal elnökével, aki arra kért, adjunk ajánlatot 5 napos, Szeged környéki turisztikai programokra. A kölcsönösség jegyében csoportos utak szervezését tervezik. Az ottani Kereskedelmi Kamara elnöke, Giancarlo Cervi, az oda szállítható áruk listáját, azaz konkrét ajánlatot vár. A Pármai Nemzetközi Vásárigazgatóság azt szeretné tudni, következő rendezvényükön milyen termékek bemutatására vállalkoznánk. A színházigazgatóval, Angéla Spoccival is tárgyaltunk. Acél Ervinnel, a szegedi szimfonikusok vezetőjével együtt azt a lehetőséget villantottuk föl, hogy 1993 őszétől a szegedi társulat bemutatná a Hunyadi László operát, akár a pármai színház bérletes előadásaként is. Az önkormányzat illetékes vezetői arról biztosítottak, hogy elküldik a Dózsa György Altalános Iskolának az olasz tankönyv készítéséhez szükséges módszertani anyagot. A pármai látogatás is azt a meggyőződésemet erősítette, hogy testvérvárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatainkat a politika területéről a civil szférába kell áthelyezni. A politikai változásoktól, a testvérváros földrajzi helyzetétől függetlenül ápolni kell ezeket a régi vagy újabb kötődéseket. Hiszen nyilvánvaló: Szeged gazdasági és kulturális élete gazdagodik, ha a kölcsönösség elve alapján intézmények, közéleti emberek, egy-egy szakterület értő művelői, művészek és magánemberek építhetik tovább a sokszor csak protokoláris szinten létező nemzetközi kapcsolatokat. ÚJSZÁSZI szándéka szerint virághűtőt üzemeltethessen. Korszerű automatizált telefonközponttal a pavilonok mindegyikéhez telefont biztosítottunk. - A beruházás alighanem meghaladja egy szűkkörű kft anyagi erejét. Milyen forrásokból és milyen megtérülésre számítva vállalkoztak a piac létrehozására? - A beruházás összköltsége mintegy 240 millió forint. Arányaiban a legkisebb ebben az összegben a bankhitel. Túlnyomóan magántőkével és a pavilonok, elárúsítóhelyek örökös bérletbe adásából befolyt pénzzel készült a piac. Az utóbbihoz el kell mondanom, hogy terveink szerint a kft belátható időn belül átalakulna részvénytársasággá, amelynek részvényes tagjai az örökös árúsítóhely bérlettel rendelkező virágtermelők. Az építkezés megkezdése előtt meghirdettük a leendő piac pavilonbérletének lehetőségét, s a helyeknek negyven százaléka már akkor elkelt. Most 57 százalék körül tartunk. Az örökös bérleti jog valójában a tulajdonjoggal egyenértékű, hiszen eladható, átruházható. Egyszeri használatbavételi díjból, valamint más részében a működtetés rezsiköltségében való havi részvállalásból áll. A leendő részvénytársasági társak csupán azért nem tulajdont vásárolhattak, mert a vállalkozás rizikóját döntően mégiscsak mi vallaltuk a kft-ben, s azt szeretnénk ha a virágpiac megmaradna csakis és kizárólag eredeti céljánál. Ami a megtérülést illeti, az a véleményem, kemény és következetes munka szükséges a meggyökeresedett fővároscentrikus hagyomány megtöréséhez. De korántsem látom sötéten a helyzetet. Ahol már holland virágcég is megjelent és pavilonokat bérelt, továbbá a szombathelyiek sem maradnak távol, az a vállalkozás csak prosperáló lehet. Egyébként nem titok, hogy mi a nyitvatartásunk kialakítását messzemenően a termelő érdekeihez igazítottuk. Este 6 órától 11-ig lesz nyitva a piac a munkanapokon. Tehát aki itt nem tudja eladni a virágait, érdemleges mennyisége marad, az fel tud menni még vele a hajnali 4 órakor nyitó budaőrsi virágpiacra is. Szerencsét próbálni. BECSEI PÉTER * A szegedi nagybani virágpiacot a röszkei úton (az evezőspálya utáni útszakasz bal oldalán) augusztus 10-én, hétfőn délután 6 órakor dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági gazdasági kapcsolatok minisztere avatja fel. A megnyitót követően azonnal kezdetét veszi az első piaci munkanap. RAFAI GÁBOR Már a clm is üdítően hat ebben az izzó kánikulában, bár maga a történet is frissítő alakuló piacgazdaságunkban. Az már nem is számit újdonságnak, hiszen akik az elmúlt héten a Vifág felé jártak már észrevették, hogy az országszerte kedvelt soltvadkerti fagylaltot mérik a patinás cukrászdában, hiszen a privatizáció nyomán nemrégiben változott a tulajdonos. Egy hölgy sétált be reggel a szerkesztőségbe, legyőzve a meleget, hogy elmesélje a maga „virágos" történetét. A napokban fagylalttortát rendeltek a kisunokának. A születésnapon tizenegyre ment is a család az üdítő süteményért, de valami hiba csúszhatott a számításba, mert a torta nem lett kész másodpercnyi pontossággal. Hosszú elnézések közepette megkérték hát az ünneplő vásárlót, sétáljon tlz percet a belvárosban, s akkora kész lett a torta; igaz, az egyik megrendelt íz, éppen nincs a fagylalttégelyben. Vissza is mentek a megbeszélt időre, s akkor történt a csoda. A tulajdonos közölte a vevőkkel, hogy cége ajándéka a torta, mivel elszámítottak tíz percet, s kárpótolni szeretné ezzel a vevőt. Ez már Amerika! - mondja a nagymama a szerkesztőségben, s hozzáteszi, igazán nem reklámot szeretne csinálni a megfiatalodott Virágnak, de ráférne sok kereskedőre a történet, hogy észrevegyék az igazi piacgazdaság már itt kopogtat Szegeden, a Kluzál téren. Megtoldom magam is a történetet egy tavalyi sztorival. Soltvadkerten ugyanis akkor építették az új parkolót a Korona cukrászda mellé. Éppen le volt zárva, mert kötött a beton, s a háta közepére sem kívánta az autókat. Megálltunk hát a főúton a kocsival. Nem sokkal később megjelentek a rendőrök, s úgy hullottak a büntető cédulák, mint a záporeső. A bírságoló biztos úr csak annyit mondott szerényen a cédula mellé, hogy vigyük be a cukrtászdába a tulajnak, mert az újsághirdetést adott fel, aki nála fagylaltozik és megbüntetik, annak állja a cechhel Lehet, hogy tényleg itt van a régóta áhított piacgazdaság? KÖZÉLETI NAPLÓ 1VIA. A SZOCIALISTA PÁRT IRODÁJÁN (Tisza L. krt. 2-4. I. em. 123.) 15-16 óra között dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor ügyvéd. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti székházában 16-18 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Krajkó Zoltán. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT Belváros I. szervezete taggyűlést tart várospolitikai kérdésekről a Csap utca 62. szám alatti pártházban, 16 órakor. Meghívott előadó: Básti Gábor önkormányzati képviselő. Munkában a huszonhetedik Mártélyi képzőművészeti szabadiskola Huszonhét év - motyogom magamban a töltésről leereszkedve, Mártélyon. Mielőtt a víz felé kanyarodnék, becsukom a szemem, hogy felidézzem a lehető legrégibb látványképeket. Látom a legfinomabb részleteket is; még a félig vízben fekvő, odvas fűzfarönk árvíz mosta, szürke kérgén futkározó bogarakat is. A valóság más, tudom, hiszen gyermekkorom óta gyakran kijövök álmélkodni, szomorkodni. Mert ez idő alatt végignéztem a környék hol virágzását, hol bánatos öregedését, fizikai leromlását. A beton kapubejáróban vendéglő - balra egy régi üdülőből alakított, csicsára pingált, hangos másik vendéglátó. Eltűnt már az öreg fűz, a kanyarból is kiszedték a félig vízben álló, fehérre kopott fatörzset, amit nemzedékek örökítettek meg fotón, vásznon, papíron, eltűnt a „három Gráciának" nevezett kis facsoport is, pedig hasonló festői élménnyel gazdagították a tájat. A víz szürkén, zavaros. De a lelke csak nem öregszik a Holt-Tisza eme mindig újra éledő részének. Huszonhét éve járnak vissza képzőművész növendékek, újak és régiek, amatőrök és profik, hogy kéthetet együtt töltsenek és felfedezzék újra és újra Mártélyt. A falut, az embereket, a gólyákat, a fűzfákat, a szélmalmot és az öreg tanyát, a kidőlt fát és a kiakasztott halászhálót, mindazt, amit máshol nem lehet megtalálni. A valamikori Országos Ifjúsági Képzőművésztábor, amely egy ideig nemzetközi fórum is volt, egy-két éve válságos időket élt meg. Am a Mártélyi Képzőművész Táborok Baráti Körének megalakulása, az állandó támogatók; a FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Szegedi Távközlési Igazgatóság, a Tornyai János Múzeum, a Petőfi Művelődési Központ, az Ifjúsági Park, a mártélyi faluszépítők, a Magyar Hitelbank vásárhelyi fiókja és a vásárhelyi önkormányzat, magánszemélyek; Katona István (népszerű nevén Pötyöre), Szántó Lukács, Antalóczy Tibor lehetővé tették, hogy Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola néven tovább folytatódjék a megkezdett munka. Itt vannak a nagy öregek is, Czakó János, a baráti kör elnöke, aki hallgatóként vett részt az induláskor, Rácz Erzsébet, a baráti kör ügyvezető elnöke, néhány évvel ezelőtt táborvezetőként anyáskodott, és hát az alapító csoportvezető művésztanárok: Fodor József festőművész, Holler László fetőművész és Szabó Tamás szobrászművész. Hányan vannak visszatérő növendékek? Szinte mindenki szeretne visszajönni, mint a vásárhelyi Erdélyi Tibor és Kakukk Tünde, vagy Budapestről Scherka Gizella és Szálai Pál, Miskolcról Csorba Katalin. *" Dr. Radosits Károly éppen az árnyékban „izzasztja" magát, miközben egyik hallgatótársát igyekszik agyagba szoborni. - Gyermekorvos vagyok és már harmadik éve van lehetőségem részt venni a szabadiskola munkájában Szabó Tamás növendékeként. Már gyermekkoromban érdekelt a képzőművészet, de valahogy elsodródtam mellőle, azután a katonaidőmban újra rátaláltam és most élvezem az alkotás gyönyörűségét, különösen egy ilyen környezetben, mint Mártély. A 27. Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola idei zárókiállítása augusztus 14-én, délután 4 órakor nyílik a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban. A kiállítást Vojnár László, a Matáv Rt. Szegedi Igazgatóságának igazgatója ajánlja a művészet barátainak figyelmébe. O. L.