Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-10 / 188. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. AUG. 10. Boszniai mindennapok: szétlőtt gépkocsik roncsai között játszanak a gyerekek Szarajevóban. Katonai beavatkozás Boszniában? Thatcher fegyverszállítást javasol Thatcher szombaton a CNN tv-nek nyilatkozva kijelentette: a bosnyákoknak fegyvert kell adni, hogy megvédhessék magukat, s az ENSZ-határozatnak módot kell teremtenie katonai erő alkalmazására a brutálisan gyilkoló szerbek ellen. Belgrádnak néhány napos határidőt kell szabni, hogy kivonuljon Boszniából, s ha ennek nem tesznek eleget, be kell vetni a légierőt - mégpedig a NATO részéről. - A szerbek kommunisták, és még több területet akarnak Boszniától - de nem engedhetjük meg, hogy az agresszor győzzön: Szerbiának vissza kell térnie Margaret Thatcher volt brit kormányfő javasolta: szállítsanak fegyvert önvédelemre a bosnyákoknak, és adjanak ultimátumot a szerbeknek a Boszniából való kivonulásra. Amennyiben annak nem tesznek eleget, bombázni kell a Belgrádból jövő katonai szállítmányokat. George Bush amerikai elnök egyidejűleg ismét határozottan elutasította az ilyenfajta lépéseket, és megismételte: a cél pusztán olyan ENSZ-határozat, amely a segélyszállítmányok katonai biztosítására ad lehetőséget. eredeti határaihoz - hangoztatta. George Bush elnök a nap folyamán vezető kül- és katonapolitikai tanácsadóival tárgyalt a helyzetről Maine állambeli nyaralójában. Sajtóértekezletén megismételte, amit már pénteken mondott: az amerikai politika célja olyan határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely lehetővé teszi katonai erő alkalmazását is a Boszniába küldött segélyszállítmányok védelmében. Bush újólag világossá tette, hogy a véleménye szerint „igen bonyolult, összetett helyzetben" nincs szó amerikai, vagy más szárazföldi csapatok bevetéséről, hiszen úgymond - Boszniában nincs gyors, könnyű megoldás. A beavatkozás a harcoló felek összekeveredése, a földrajzi körülmények miatt Vietnamhoz hasonló zsákutcába vezetne - mondotta. Bush elutasította Thacher javaslatait, beleértve a bosnyákoknak való fegyverszállítást. Francia segély a baranyai menekülteknek Négy tonnányi segélyszállítmányt hozott szombaton a Baranya megyei településeken befogadott horvátországi menekülteknek a Secours Populaire Francais. A francia karitatív szervezet aktivistái - alkalmazottak, postások, tanárok - Pierre Moreau főtitkár vezetésével Pécsett, Harkányban, Máriagyűdön és Mohácson személyesen adták át a menekülteknek a francia Loiret megyében összegyűjtött - két és fél tonnányi élelmiszerből, nyolcszáz kilónyi egészségügyi és tisztálkodási szerből, negyed tonna gyógyszerből, ruhákból, matracokból, iskolaszerekből és gyermekjátékokból álló segélyt. A két francia kamion szállítmányának tartalmát a Baranya Megyei Közgyűlés és a megyei Vöröskereszt által végzett felmérés alapján állították össze a menekültek szükségletei szerint. A Secours Populaire Francais szombati segélyszállítmánya már a tizedik volt tavaly augusztus óta, amikor megindult a horvátországi menekültek áradata Magyarországra, s néhány hét leforgása alatt számuk hatvanezerre nőtt. Kurucsai Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke köszönetet mondott a menekültek ellátásához nyújtott folyamatos segítségért, s reményét fejezte ki, hogy a Loiret megyei segélyszervezettel való együttműködés a délszláv béke megszületése után is fennmarad, s a kapcsolat a régiók Európájához vezető testvérterületi együttműködés alapja lehet majd. Hangsúlyozta, hogy a Baranyában befogadott menekültek ellátását a magyar kormány áldozatvállalása és a hazai karitatív szervezetek hatékony együttműködése mellett a külföldi segélyek tették lehetővé. A Secours Populaire Francais saját segélyeinek Baranya megyébe történt szállításán kívül júniustól közreműködött az UNICEF és az Európai Közösség Horvátországba küfdött ötszáz köbméternyi élelmiszeradományának eljuttatásában is. A királynő balesete zátonyra futott az amerikai partok közvetlen közelében, bár révkalauz irányította. Az utasokat két óriáskomppal szállították a partra. Ők állítólag jókedvűen élték meg az incidenst, mivel a hajótársaság vigasztalásul ingyen szolgált fel szeszes italokat. A II. Erzsébet királynőről elnevezett 66 ezer tonnás luxushajó 1800 utasa és ezer főnyi személyzete szerencsésen úszta meg pénteki balesetét. A hajó - amely utolsó a nagyok közül, amelyek még rendszeresen közlekednek Európa és Amerika között Dolgavégezetlenül Leszállt az űrrepülőgép Szombaton, közép-európai idő szerint a délutáni órákban Floridában leszállt az Atlantisz. Az amerikai űrrepülőgép hét utasával lényegében dolgavégezetlenül tért vissza nyolcnapos útjáról: nem sikerült elvégezni a nagy érdeklődéssel várt áramfejlesztési kísérletet az űrben. Az amerikai-olasz együttműködéssel hosszú éveken át előkészített tervek szerint az űrrepülő 20 kilométer hosszú, vékony rézkábelen vontatott volna maga után egy kis méretű műholdat. A mágneses térben mozgó vezték 5 000 Volt feszültségű áramot termelt volna, utat nyitva a hoszszú távú űrutazások energiagondjainak megoldásához. A vezetékből azonban csak néhány száz méternyit sikerült legombolyítani, az amerikai gyártmányú szerkezet minden ízben kudarcot vallott. Szomália Esély a túlélésre? Szomáliában esély nyílik a külföldi segélyszállítmányok eljuttatására az éhező lakossághoz. Az ENSZ különleges helyi megbízottja a napokban elérte, hogy az egymással harcoló polgárháborús felek támogassák egy olyan nemzetközi csapatkontingens tevékenységét, amely biztosítja az élelmiszerek továbbítását a szenvedő Szomáliáikhoz. A szomáliai katasztrófa a szakértők szerint máris elérte a hírhedt 1984-85-ös etiópiai 'éhínség méreteit. Akkor a szomszédos országban több mint egymillióan haltak éhen. Az élelmiszerek hiánya és a polgárháború az elmúlt időkben már naponta 500 emberéletet követelt Szomáliában. Ha nem érkezik azonnali gyorssegély, a következő hetekben elérheti akár az egymilliót is az éhezés miatti halálesetek száma - nyilatkozta Nairobiban Bemard Koucher francia egészségügyi miniszter kétnapos szomáliai látogatás aután. Nemzetközi szakbizottságot Bős ügyében Interjú Jozef Moravcikkal - Én személy szerint nagyobb hangsúlyt helyeznék annak fontosságára, hogy a nemzetiségeket érintő kérdésekről tárgyaljunk: ezért is kezdeményeztem már egy olyan szakbizottság létrehozását, amelynek az lenne a feladata, hogy az európai mércéhez viszonyítva bírálja el a nemzetiségek kérdését - jelentette ki az MTI-nek adott pozsonyi interjújában Jozef Moravcik, a csehszlovák szövetségi kormány külügyminisztere. Arra a kérdésre, vajon ebbe a bizottságba a nemzetiségek politikai képviselőit is be kívánják-e vonni, azt válaszolta, hogy a bizottság konkrét személyi összetételének részleteit a közeljövőben fogják tisztázni. - Véleményem szerint a csehszlovák-magyar kapcsolatok csakis a közös érdekek szempontjai szerint alakulhatnak. Ilyen alapvető érdek az európai betagolódás, ezért nagyon áldásos lenne, ha a visegrádi folyamatot akár hármasban - Csehszlovákia esetleges kettéválása esetén akár négyesben - erőteljesen felgyorsítanánk. Ez hatékonyan tudná segíteni a kérdések tisztázását, s kedvezően közelítené egymáshoz az eltérő véleményeket. E viszony alapkérdésének tekinthető a bősi erőmű körül kialakult helyzet, illetve a Szlovákiában élő nemzetiségek helyzetének megítélése - mondotta. A bősi kérdésről szót ejtve újfent hangoztatta, hogy a mindkét fél számára elfogadható megoldás a nemzetközi összetételű szakbizottság bevonásának lehetőségében kínálkozik. Szerinte a nemzetközi szakbizottság döntését mindkét fél méltányolja. - Magam is ezt szeretném, ezért derűlátó vagyok - jegyezte meg. A szövetségi külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a nemzetiségeket és a bősi erőmű sorsát érintő kérdéseknek döntő befolyásuk van a csehszlovák-magyar viszony alakulására. Kifejezte meggyőződését, hogy a magyar fél is megtalálja az előremutató megoldást. Jozef Moravcik a hét végén Pozsonyban megtartott nerfizetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok kedvező alakulását várja Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök szeptemberre tervezett budapesti látogatásától. A miniszter találkozott a szlovák parlament ellenzéki pártjának képviselőivel, így Duka Zólyomi Árpáddal, az Együttélés alelnökével és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével. Bugár Bélával is. A megbeszélésen a külügyminiszter azt a nézetét képviselte, hogy a kisebbségi mozgalmak fontos szerepet tölthetnek be az ország külügyi kapcsolatainak továbbfejlesztésében. A magyar koalíció képviselői arra emlékeztették, hogy a kisebbségek mozgalmai csak akkor tudnak megfelelni ennek az elvárásnak, ha az őket érintő kérdésekben a jövőben nem nélkülük akarnak dönteni. A volgai tokhal, amelynek az ikrájából készítik a kaviárt, manapság számos veszéllyel kénytelen szembenézni. A legnagyobb gondot talán az egyre vakmerőbb orvhalászok okozzák: minden tizedik halat ők emelik ki a folyóból. Ezenkívül a városok és a különböző üzemek által a vízbe ömlesztett nagy mennyiségű szennyezőanyag, valamint a sok duzzasztógát okozta alacsony vízszint is a halállomány csökkenését idézik elő. Ráadásul most már a politika is fenyegető tényezővé lépett elő. Az egykori Szovjetunió felbomlása alapjaiban rázta meg a Moszkva és Teherán által évtizedekig támogatott kaviárkartell működését, amely biztosította az ikrafeldolgozó iparág védelmét és a magas nyugat-európai árak fenntartását. A Kaszpi-tenger korábban Irán és a Szovjetunió beltengerének számított. Ez az a víz, ahol a világ tokhalállományának csaknem 90 százaléka él. Innen indulnak el évrőlNem kell mindig kaviár? A Kaszpi orvhalászai A Volga-folyó deltájának halászai között létezik egy közmondás: a kenyér lehet fehér vagy barna, de a kaviár csak fekete. A Kaszpi-tengerbe ömlő folyó torkolatánál, amikor elfogy a mindennapi kenyér, az ott élők bizony evőkanállal fogyasztják ezt a különleges táplálékot. A New York-i Manhattanben megrendezett előkelő koktélpartikon a kaviárt drága inyencfalatként szolgálják fel - itt hétköznapi eledel. évre a több méteresre is megnövő halak, hogy a Volgában ívjanak. Ma már azonban nemcsak Irán és Oroszország, hanem Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Kazahsztán is a tó partján fekszik. Egyszeriben mindenki elégedetlenné vált a korábban a szovjet hatóságok által megvont határokkal. - Korábban egyik köztársaság sem kért többet a neki juttatottnál, mivel bármit is termeltek, az úgy is a központi kormányhoz került, nem pedig a köztársaságokhoz - mondja Vlagyimir Ivanov, az Asztrahanban működő Kaszpi-tengeri Halászati Kutató Intézet igazgatója. Ugyanakkor hozzáteszi: - Mára lényegesen megváltozott a helyzet, mert mindenki több halat akar fogni. A volt Szovjetunió szétesésével az orvhalászok is elszaporodtak. Hasonlóan szárazföldi bűnöző társaikhoz, a megváltozott viszonyok között ők is könnyen kijátsszák a hatóságokat. Néhány orvhalász nemcsak a 15-18 éves, ivásra érett példányokat fogja ki, hanem a fiatal halakat is. Mások pedig a hatalmas fogás után csak az értékes ikrát viszik el, a nagy testű halakat hagyják a parton megrohadni. Az orvhalászok zsákmányából származó kaviár nagy része a moszkvai feketepiacra kerül, ahol fél kilogrammos mennyiségért körülbelül 15 dollárt kérnek. Nyugaton ugyanakkor a minőségi kaviár ára az unciánkénti (28 gramm) 50 dollárt is elérheti. Az elmúlt évek fogásai alapján nem túl biztatóak a kilátások a jövőre nézve. Ami pedig az orvhalászok megítélését illeti, Ivanov kifejtette: Az orvhalászok a társadalom ellenségei. Most halászati engedélyek kibocsátásával próbálunk úrrá lenni a rákfenén.