Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04 / 157. szám

4 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. JÚL. 4. Ásóval az ufók nyomában (2.) Az előző részben az ufó-jelenségek néhány speciális példáját néztük meg Gombos Zsolttal, a RYUFOR Csongrád megyei képviseletének vezető helyettesével. Beszélgetésünkben itt térünk rá a Székesfehérvárott látottak elemzésére - de maradunk az ufóknál. - Miért éppen kör vagy szabályos háromszög alakú formákat találtak a búzatáblában, mint például a székesfehérvári, de több angliai esetnél is? - Ezt pontosan nem lehet tudni, viszont a legtöbb ufómegfigyelésben gömb, kör, vagy háromszög alakúnak írják le az ufókat, ezért természetes, hogy a velük kapcsolatba hozható nyomok is ilyen geometriai formát vesznek fel. Érdekesség, hogy Csongrád megyében legtöbbször háromszög alakú ufókat figyeltek meg. - Milyen összefüggésbe hozhatók, vagy egyáltalán létezik-e valamilyen összefüggés például a perui Nazca fennsíkon csak fölülről észlelhető geometriai formák, és az ufóknak tulajdonított körök és háromszögek között?• - Meglehetősen nehéz összehasonlítást készíteni. Talán mindkettő legfontosabb tulajdonsága, hogy valamilyen jelzésül szolgál. Csak amíg a Nazca-fensík alakzataival az ember akart kifelé jelezni, addig a körök és háromszögek a földönkívüliek nekünk szóló jelzései lehetnek. - Elég különös, hogy ezeket a nyomokat mindig gabonatáblákban találják. És mit jelenthet, hogy e körben megdőlt gabona az óra járásával egyezően vagy avval ellenkező irányba dőlt meg? - A gabonatábla valóban különös, mert máshol is épp így hagyhatnának nyomot. Másrészt az ufók leírásában mindig az szerepel, hogy a csészealj alakú objektum gyorsan vagy lassan, de forog, ezért a gabona dőlése éppen az aktuális forgási irányt jelentheti. Már többször próbálták mesterséges úton - helikopterrel, más légárammal - létrehozni ezeket a köröket, de nem jártak eredménnyel. - Felvetődik az a kérdés is, hogy ha az ufók egy magasabb rendű civilizációt képviselnek, akkor fejlettségük okán érteniük kellene, vagy megfejthetőbbek a mi kommunikációs formáink. - Nekünk se lenne könnyű megfejteni az ősember hümmögő-zümmögő, arckifejező nyelvét. Dé az is elképzelhető, hogy az ufóké nem technikai civilizáció, és a világűrbe kisugárzott rádiójeleinket képtelenek venni. Milyen civilizációra gondolsz a technikain kívül? - Lehet például mentális irányba fejlődő civilizáció, amely azt jelenti, hogy mondjuk paraenergiákkal változtatták meg magukat, és környezetüket. Nem feltétlenül a kőbalta segítségével értek el először változásokat, hanem meditációs úton, amit aztán továbbfejleszthettek. - Nem lehet az, hogy azért van már hosszú évek óta a figyelem középpontjában az ufókérdés, mert a technicizált világban, a hitnélküliségben ez adja a reményt, a külső segítséget, ami megment a teljes megsemmisüléstől, a haláltól? - Az bizonyos, hogy sokan várják, hogy valami külső beavatkozás által megmeneküljenek, meggyógyuljonak. De ezzel nagyon vigyáznunk kell. Mert a génjeinkbe bizonyos fizikai tövények már beépültek, és az ezzel ellentmondó törvények hatása ki tudja, milyen változást hoz létre mondjuk a pszichikumban. Sok ufó-kutatónak azért kellett feladnia a munkáját, mert a jelenségek megfigyelése közben olyan más eredetű információ halmaz zúdult rájuk, amit képtelenek voltak magukban, emberi mivoltukban feldolgozni. - Mit jelent a személyes életedben az, hogy ilyen mélyen belemerültél ebbe a még nem bizonyított, földönkívüli világba ? - Érőt ad. Látom, hogy van valami cél. Nem csupán annyi, hogy szombatonként ufókat nézünk. - Hogy nézitek az ufókat? - Szombatonként a Hargita ABC-nél összegyűlünk úgy este fél tíz körül, ha tisjfa az ég. Onnan nem messze van egy kis „préri" ahol viszonylag kevés a közvilágítás -, lefekszünk a fűre, mert így nagyobb felületet láthatunk az égből - és nézzük az eget. Ez arra is jó, hogy felismerjük, hogy mi az, ami az égen van, és nem ufó. Sokszor nekem is újat jelentenek a megfigyelések. - Szerinted, hogyan történhet meg a kapcsolatfölvétel? - Az biztos, hogy nem egykönnyen. Elképzelhető, hogy valamilyen globális katasztrófa esetén beavatkoznak. De egyes vélemények szerint a kapcsolatfelvétel már megtörtént. Viszont ők is tudhatják, hogy a megjelenésük zárlatot okozhat az emberekben. Lehetnek olyan emberek, akik pszichésen egyáltalán nem alkalmasak ennek a befogadására. Az ufókutatásban jószerivel csak egyéni vélemények vannak, mert nincs például olyan egységes gondolkodási modell, mint például a fizika egy bizonyos szintjéig. - Szinte mindenről csak feltételes módban beszéltünk. Akkor mi az, amit biztosra vehetünk az ufókkal kapcsolatban? - Azt, hogy mind az égen, mind a földön vannak olyan jelenségek, amelyekre a mai tudomány nem tud magyarázatot. És ezek származhatnak - kénytelenek vagyunk belevinni a feltételes módot - földönkívüli lényektől. * A RYUFOR Csongrád megyei képviseletének levélcíme: 6701 Szeged, Pf.: 1123. PODMANICZKY SZILÁRD Megjelent a „Szeged kalauz" Mint arról már korábban hírt adtunk, az Editor betéti társaság turisztikai információs kiadványt, „Szeged kalauzt" készül megjelentetni. A szerkesztési és a nyomdai munkálatok a napokban zárultak le, s a várostérképekkel és közérdekű információkkal teli füzet máris kapható a Szegedi Nemzetközi Vásáron. A jövő hét elejétől a röszkei, nagylaki határállomásokon, a vámudvarokban, az utazási irodákban, a legkülönfélébb szálláshelyeken, a szabadtéri előadásain, a nagyforgalmú rendezvények helyszínein, az utcai könyvárusoknál és a postákon egyaránt megvásárolható a kiadvány, mely várhatóan nem csak a városba látogató idegeneknek szolgál teljeskörű információcsokorral, hanem haszonnal forgathatják még a tősgyökeres szegediek is. Hiszen a kalauzban sűrítetten benne van minden, amit a város kínál vendégeinek és lakóinak a szolgáltatásoktól a kirándulási lehetőségekig, a rendezvényektől a városban előállított termékekig. A magyarral együtt ötnyelvű kalauz példányszámát nem sikerült megtudnunk, azt a betéti társaság üzleti titoknak tartja, de képviselője annyit elárult: lesz belőle bőven, a példányszáma tekintélyes. Intézményvezetői kinevezések A közgyűlés az alábbi intézményvezetői kinevezésekről döntött:Bakay Nándor Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola: dr. Koczor Lajos; Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskola: Király Leventéné; Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola: Eitler József; Déri Miksa Szakközépiskola: Lakatos Ferenc; Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola: dr. Korányi Mátyás (egy évre megbízva); Liszt Ferenc Zeneiskola: Szélpál Szilveszter; Tarján III. Általános Iskola: Szalai József; Rókus II. Általános Iskola: Oláh Miklósné; Rókus I. Általános Iskola: Kókai Gyula; Odessza II. Általános Iskola: Botos István; Móra Ferenc Általános Iskola: Szabó Márta; Béke utcai Általános Iskola: Mészáros Zsolt; Arany János Általános Iskola: Révész István; Újszeged II. Óvodai Körzet: Csorjáné Radics Katalin; Újszeged I. Óvodai Körzet: Gárgyán Istvánné; Belváros II. Óvodai Körzet: Mészáros Éva. * A közgyűlés csütörtöki, határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülése hétfőn délután 4 órakor folytatódik. Oktatási törvény - újabb terminus (Budapesti tudósítónktól.) Talán öt újságíró vett részt - a helyi kábeltévét is beleszámítva! azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartottak Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem rektori tanácstermében. A sajtótájékoztatót az oktatási törvénytervezetről rendezett fórum alkalmából hívták össze. A fórumot a Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége és a Hanns Seidel Alapítvány szervezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a több mint 350 - főleg kistelepülési önkormányzat részvételével. Vagyis igazi országos vita volt tegnap Gödöllőn. Normális társadalomban, normális országban az országos lapok nem engedhetnék meg maguknak, hogy negligáljanak egy ilyen tájékoztatót, függetlenül attól, hogy a szervezőkről vagy a vitatott témáról mi a véleményük. Az úgynevezett „központi sajtó" képviseletében kizárólag az Új Magyarország jelent meg. Nevetséges. A fórumon részt vett Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter is, de a hőségben a sajtótájékoztatóig nem tartott ki. Tárcája képviseletében oda dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkár jött el. Mint mondotta, a fórumra elsősorban azért volt szükség, hogy a kistelepülések véleménye is tükröződve legyen az új oktatási törvényben. A tervezetről az ősszel, november elején is tartottak egy tájékoztatót, s ott az is szóba került, hogy már a tavasszal a parlament elé kerül a törvénytervezet. Ez elmaradt. Az új időpont szeptember. Azzal vigasztalja az államtitkárhelycttes a pedagógusokat, hogy az angoloknál nyolc évig készült az oktatási törvény. Dobos Krisztina csepülte korábbi kollégája, Gazsó Ferenc mostani koncepcióját, amely a tárca szerint „olyan amerikai modellt követ, amilyen Amerikában se létezik." Igenis, - hallhattuk - Amerikában is van ellenőrzés! Ott is ellenőrzik a diákot, a pedagógust. Nálunk is fogják, nyugtatott meg mindenkit az állam képviselője. Dobos helyettes államtitkár asszony, aki egyébként maga is gyakorló tanár. Szilasi György parlamenti képviselő, az MDF oktatási bizottságának tagja - kérdésünkre - elmondta, hogy valószínűleg szeptemberre megalakul a parlament oktatási bizottsága. Ez a bizottság többek között azért is fog küzdeni, hogy a „törvénykezési hajszában" az oktatási törvény tervezete ne sodródjon szélre, s a szeptemberit ne egy újabb terminus kövesse. „Testvérlap" - a tőszomszédságban Amíg Nagylakon a kék Délvilágot és Délmagyarországot olvashatják a polgárok, a romániai Nagylakon áthaladva („bémenet Erdélybe") a híres-nevezetes Pécskára juthat az emberfia, ahol egy új kiadvány, a Pécskai Újság szolgálja az olvasót e világ és a város híreivel. Pécskát valaha Románia legnagyobb falvaként tartották számon - a hatvanas évek végéig magyar középiskolája is volt, neves magyar irodalomtanárral, a néhai önemésztő Bölöni Sándorral -, s most a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség helyi szervezete, valamint a Római Katolikus Plébánia a kisvároshoz méltó kiadvánnyal lepte meg a lakosságot. Ötszáz példányban kerül az olvasók elé a Pécskai Újság, ára tíz lej, s kis formátumban, nyolc oldalon jelenik meg. Magában foglalja a MADISZ lapját, a Zabhegyezőt is. Pécska hírét - a helység értelmisége tesz is érte - ne csak a nótabeli prímás éltesse... P. S. FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT Hábermann Gusztáv átveszi a díjat Tandi Lajos felelős szerkesztőtől Literátus hagyomány A Várostörténeti ki mit tud? díjazottai „Lapunk, a nyolcvankét éves Délmagyarország történetének kezdetétől követendő értéknek tekintette a literátus újságírást. Úgy gondolom, átalakuló világunkban éppen ezt a hagyományt erősítette a most véget ért várostörténeti sorozat." Tandi Lajos, a Délmagyarország felelős szerkesztője e szavakkal köszöntötte a Sajtóház klubjába meghívott vendégeket. Azok voltak jelen, akik részt vettek „Várostörténeti ki mit tud?" címmel tizenhárom fordulót megért játékunban. Dr. Apró Ferenc és dr. Lengyel András mindketten jeles helytörténészek, s egyben a sorozat „karmesterei" - köszönetet mondtak azon szegedi polgároknak, akik szorgalmukkal, írásos dokumentumokkal nem pótolható emlékezetükkel hozzájárultak Szeged helytörténetének gazdagabbá tételéhez. Az éppen húsz esztendeje befejezett hasonló tárgyú játékhoz mérve a mostanit megállapították, hogy amíg akkor a tízes, húszas évekből idéztek föl emlékeket, most már inkább a harmincas, negyvenes évekről szóltak a beküldött írások. „Játékról beszélünk, pedig emögött igen mélyreható várostörténeti kutatómunka áll!" - mondta dr. Apró Ferenc. Dr. Lengyel András egy francia filozófust idézett: „A hagyomány az értelmezés kegyelméből él." A sorozat lezárását díjak osztásával ünnepelték meg. A fődíjat dr. Hábermann Gusztáv kapta, öten: T. Knotik Márta, Sági Péter, dr. Csongor Győző, Nyéki Tamás és Tóth István a hamarosan megjelenő Cambridge Enciklopédia köteteit tehetik könyvespolcaikra, a többi résztvevő pedig a közelmúltban napvilágot látott „Szeged történeti kronológiáját" vehette át. A fődíjas dr. Hábermann Gusztávtól azt kérdeztük, jelenleg min dolgozik? - Azok az írásaim, amelyek a lapban megjelentek, töredékei egy nagyobb munkának. Már nyomdába került, s remélhetőleg meg is jelenik majd egy adattár a szegedi polgárcsaládok történetéhez. Az anyag másik részén most dolgozom: ez egy szaknévsor lesz, még pontosabban egy szak életrajzi lexikon. A további munkához jó egészséget kívánunk a nyolcvannyolc esztendős kutatónak! NY. P.