Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JÚL. 30. BELÜGYEINK 3 Mórahalom: Bérek és lakbérek Valójában pezsdülés annyi van. amire az idei költségvetés módot adott. Gyors ütemben épül a száz személyes óvoda, s minden valószínűség szerint november elején birtokba vehetik a kicsik. Az előterjesztések között a képviselőtestület elfogadta a részletező beszámolót az 1992-es pénzügyi terv első félévi végrehajtásáról, valamint a település sportéletéről. Aláírásra kész a kisteleki zeneiskola mórahalmi fiókintézményeként beindítandó zeneiskolai képzés megállapodás tervezete Mórahalom és Kistelek képviselőtestülete között, amelynek végleges szignálására a tegnapi ülésen Katona László felhatalmazást kapott. Más kérdésként: a nyelvoktatás bevezetése az általános iskola kezdő két évfolyamán az óvodai játékos nyelvi képzés folytatásaként csak önköltséges formában képzelhető el, fakultatív jelentkezés alapján. A legnagyobb vita és módosítási indítvány-özön a lakbér mérséklésre vonatkozó Rekkenő hőségben is telepakolt vita-szatyorral kezdett soros ülésének Mórahalom város képviselőtestülete tegnap, szerdán délután. Katona László polgármester szóbeli tájékoztatója a testület két ülése közötti eseményekről máris tartogatott külön érdeklődésre számott tartó híreket: spanyol befektető érdeklődik a település termálvizének hasznosítási lehetőségeiről, információkat kért egy gyógyszanatórium létesítésének megfontolásához. Ez csupán elsődleges tájékozódás, de a településen nem elhanyagolható újabb pezsdülést jelenthetne, vélik a képviselők. előterjesztést kisérte. Előzménye annyi, hogy a testület július elsejei hatállyal felemelte a mórahalmi önkormányzati bérlakások, szolgálati lakások havi térítési díját. Az önkormányzat illetékes bizottságához azóta folyamatosan fordulnak bérlők fizetési könnyítésért. A testület a tegnapi ülésen olyképpen döntött: a lakbér mérséklésére okot adó körülményként tekintetbe lehet venni, ha a bérlő 3, vagy annál több gyermeket nevel háztartásában. További eshetőség a legfeljebb ötven százalékos lakbércsökkentésre, ha egyedülálló bérlő esetében annak havi jövedelme a minimálbér nettó összegét (8 ezer forintot) nem haladja meg. Amennyiben a bérlő másodmagával lakik a lakásban, úgy ez a jövedelemhatár személyenként havi hétezer forint, három, illetve annál több együttéló esetében a személyenkénti hatezer forint nettó jövedelem alatt kérhetnek lakbér mérséklést. Az igényeket a testület egészségügyi és szociális bizottsága bírálja el. s döntése szerint adható a lakbérfizetési kedvezmény. BECSEI Eladható a telefon? (Folytatás az I, oldalról) A MATÁV tavaly még semmilyen kedvezményt nem tudott nyújtani az önerős igénylőknek, idén viszont már választási lehetőséget is kínált. A kedvezmények bevezetését az igénylők teherbíróképességének csökkenése indokolta. Ezért idén január l-jétől már eldönthette az önerős telefontulajdonos, hogy a továbbiakban övé lesz-e a telefonvonal rendelkezési joga (amelyről ez esetben lemond a MATAV), vagy pedig két éven át - bármennyit telefonál - 50 százalékos díjkedvezményt kap, persze „csak" belföldi hívásokra. Bonyolítja a helyzetet, hogy a MATAV vezérigazgatójának döntése értelmében az idén bevezetett kedvezményeket visszamenőleg, 1992. január 1-je előtt is biztosítják azok számára, akik önerőből jutottak telefonhoz, s az adott telefonvonal első előfizetőinek mondhatják magukat. A visszamenőleg kedvezményezett önerős előfizetőket levélben értesítették újonnan szerzett jogaikról. Úgy tűnik azonban, sokan nem tudják, mit is jelent a „rendelkezési jog" fogalma. Ez a telefonvonal birtoklásával azonos, tehát aki a kedvezménynek e formáját választja, a telefonvonal tulajdonosává válik. Mint tulajdonos, azt tehet a vonalával, amit akar: eladhatja ingatlanával együtt (ebben az esetben az új tulajdonos lesz a rendelkezési jog birtokosa), vagy továbbviheti egy másik lakásba, feltéve persze, hogy oda is be van kötve a telefon. Ezt a jogot csak az önerős távbeszélő-fejlesztésen részt vevők számára biztosítja a MATAV. A többi telefontulajdonosnak be kell érnie az előfizetési joggal. NYILAS PÉTER Gyógyítják a magyar egészségügyet Várhatóan mind az egészségügy szerkezetét, mind a lakosság egészségügyi állapotát kedvezően befolyásolja majd az a 2000-ig szóló világbanki fejlesztési és beruházási program, amelynek terve hazai és külföldi egészségügyi, valamint gazdasági szakemberek több hónapos munkája nyomán a közelmúltban készült el nyilatkozta az MTI-nek Móró Ákos, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. A program tervezett összköltsége - amennyiben azt a jelenlegi formájában elfogadják - mintegy 130 millió dollár. Ez természetesen nem csupán világbanki hitelt jelent; az összeg ugyanis tartalmazza a magyar kormányzati hozzájárulást, az Európai Közösségek segélyét, az amerikai kormányzati támogatást és a már megkapott francia kormánysegélyt is. Az összeg hét esztendőt felölelő fejlesztési és beruházási programot jelent - mondta Móró Ákos -, amelyben a hangsúlyt elsősorban a képzésre, a továbbképzésre és a megelőzésre helyezték. Ily módon a projekt főként az egészségügyi alaptevékenységekre: a népegészségügyre, az alapellátásra, a kórházi ellátó rendszerekre koncentrál, és szorgalmazza szakmai továbbképzési programok kidolgozását, információs rendszerek fejlesztését, és az egészségügyi magánszolgáltatások támogatását. A magyar lakosság rossz egészségi állapota indokolja, hogy a népegészségügy területén a program főként a halálozási okok felderítésére és visszaszorítására koncentrál. Boros kijózanodás Az ötszáz hitelezőnek jövő év közepéig kell kifizetni a 420 millió forintnyi tőketartozást. A korábbi, 70 millióra rúgó kamatot elengedték, de juliustól újra indula stopper, s üzleti kamatot számolnak fel. Ez a mielőbbi törlesztés ösztönzéseként is felfogható. A DAP az idén a fizetnivaló 55 százalékának előteremtésére vállalt kötelezettséget. Látható, hogy a termelés, értékesítés nem nyújthat ekkora összegre fedezetet. A készleten lévő termékeinkből 50 milló forint értékűt adunk át az ezt elfogadó partnereinknek, emellett a három telephelyünk értékesítéséből származó 30 milliót is erre fordítjuk. Ugyanakkor áruba bocsátjuk a termelésben nélkülözhető eszközeinket, s további telephelyek eladása is a terveinkben szerepel. A százmilliós nagyságrendű kintlévőségünkből is várunk valamennyit visszacsordogálni. A korábban meghirdetett, s még el nem kelt nyolc telephelyre most is szabad a vásár. Ha a befolyó összeg túl kevésnek bizonyulna, újabb létesítményekel kell bővítenünk az ajánlati listát. Ebbe a körbe valószínű, hogy belekerül a Fonógyári úti nagyértékű ingatlanunk is. - sorolta a teendőket Hegyközi István. A vállalati átalakulás előkészítése megszakadt a csőd miatt, de most ismét felveszik a fonalat. A jelentős létszámcsökkentésen átesett vállalati központ, a szőlőterülettel is rendelkező csongrádi- és balotaszállási pincészet, a szőregi palackozó, a szövetkezeti úti pince és az ásványvíz töltő üzem kerülne a majdani rt.-be, míg három kereskedelmi raktárukat kft. formában működtetnék. Ezek után marad a kérdés: a jövőben megállhat-e a saját lábán a borászat? - A mai nyomott borárak mellett csak a magas kamatköltségek kikerülésével. - Szóval szőlőfelvásárlás helyett ismét csak bérfeldolgozást, és -tárolást ajánlanak a termelőknek. A pincéikben „albérletező" tavalyi termelői borból vettek-e már? - A mostani piaci tendenciák továbbélését feltételezve borkészletünk évvégére kerül egyensúlyba. Vásárlásra csak azután gondolhatunk. Az el nem adott pincészeteinkben az idén is vállalunk bérmunkát. Egyébként az ősszel elszűrt termelői készleteknek felét értékesítették az érintettek. A nagyüzemi ültetvények eddigi és tervezett kivágása olyai^ mértéket ölt, hogy vélhetően pár éven belül fordul a kocka, s a feldolgozók, kereskedők keresik majd a jó szőlőt és a bort. Remélem mi is köztük leszünk. TÓTH SZELES ISTVÁN A HÉT KÉRDÉSE Megmentik-e az olimpiai aranyak a magyar sportot? Valóságos aranyeső hullott sportolóinkra az első napokban Barcelonában. Ám az örömben kicsike üröm, hogy a sport helyzete Magyarországon nem olyan fényes, mint ahogy azt az olimpia eredményei alapján elvárhatnánk. Vajon megmentik-e az aranyak a magyar sportot? Varga Zoltán, gépész: - Nem. A gondok mélyen gyökereznek. Legfontosabb a pénz kérdése. Egyfajta megoldást jelenthetne talán, hogy ha a totóból, lottóból megfelelő részesedést kapnának a sportágak, a szakszövetségek, mert a mostani helyzetben csak elsorvadnak a szakosztályok. Jelenleg ugyan van egy-két kiválóságunk, de utánuk nagy űr tátong. Bárdi István, nyugdíjas: - Véleményem szerint igen. Ha azt figyelembe vesszük, hogy 172 ország van az olimpián, s a kis Magyarország már öt arannyal dicsekedhet, ez óriási teljesítmény, mely hatással van a sportra. S még nem volt tudomásom olyan esetről, amikor ilyen óriási összegeket kaptak a versenyzők az első helyért. Kitett magáért a kormány, hogy az aranyéremért 500 ezer forintot kap egy sportoló. Biztos vagyok benne, hogy a továbbiakban is hajtani fognak, s nemcsak az aranyéremért, hanem az anyagiakért is. Szabó Katalin, hallgató: - Mindenképpen lendítenek az aranyak a magyar sport helyzetén. Egyszerűen kell, szükség W^BM van ra- csak abból indulok ki, hogy I néhány éve itt Szegeden is elég jelentős sportélet volt, majd ahogy jöttek az évek, úgy laposodott el. Személy szerint a futásról és a triatlonról tudok többet, s most például egy harc folyik a Polgármesteri Hivatallal, ugyanis be akarják tiltani a közterületeken lévő versenyeket. Szerintem ha a sportban aranyak születnek, tehát van eredmény, akkor mindenféleképpen segíteni kellene. A sportba nyilván csak akkor kerül pénz, ha van eredmény, de eredményt csak úgy tudunk produkálni, ha sportolunk. Átal mennék én a vámon... A román oldalon fekvő nagylaki határátkelőhely előtt három-négy kilométeres kocsisor húzódik. Éjféltájt érünk oda, botorkálunk a vaksötétben, sehol egy égő, pislákoló lámpafény. A sor nem mozdul. Hirtelen az autó mellett terem egy gyanús külsejű, füstös képű srác, s románul, majd csapnivaló németséggel magyarázza, fizessek neki ezer forintot, és akkor az út két oldalán fekvő halastavat vagy a lustán mozduló kocsisort megkerülve elvezet egyenesen a határsorompóig. Kecsegtető ajánlat, mégsem merem elfogadni. Előttünk egy német kocsi áll, a srác ott is próbálkozik. A sofőrtől később megtudom, neki is ugyanezt a szolgáltatást kínálta fel „mindössze" tíz márkáért. A német sem fogadta el. Az üzlet viszont úgy látszik virágzik, mert négyórás veszteglésünk alatt több száz kocsi kerülte ki a birkatürelemmel várakozókat és zavartalanul át is jutott a túloldalra. A szitkozódás, a szemben jövő jármüvek ideges villogása sem tudta megakadályozni a sorompó irányába nyomuló áradatot. Végre a vámházhoz érünk» az út jobb oldalán egy koszos WC. Bemennék. Ugyanaz a fiatal állja utamat, aki a sor elején ezer forintot kért (úgy látszik váltják egymást), s ezúttal a WC-s bácsi szerepében megelégszik száz lejjel. És történik mindez a vámosok és kiskatonák szeme láttára, vagy ahogy később megtudtam, az ő hallgatólagos beleegyezésükkel, segédletükkel. Már idehaza hallottam, egy átlag román állampolgár élete során egy ház árát kénytelen ilyen-olyan csúszópénz, hálapénz címén feláldozni, hogy elintézhesse ügyes-bajos dolgait a hivatalban, az orvosnál, az ügyvédnél stb. Nem semmi. Akkor én az ezer forinton ne hőbörögjek. T.T. Szűkültek a lehetőségek Nem kell a pénz a bankoknak? A kereskedelmi bankok és más pénzintézetek által kínált lakossági megtakarítási formák jelentősen szűkültek az elmúlt hónapokban. Az MTI munkatársa több kereskedelmi banknál és OTP-nél aziránt érdeklődött, hol és milyen feltételekkel érdemes pénzt elhelyezni. A pénzintézetek többségénél az állampapírok - amelyek a legmagasabb kamatozásúak teljes egészében elfogytak. Kincstáijegyhez már április óta nem lehet hozzájutni és a hároméves igen magas kamatozású államkötvény sem kapható. A bankok információja szerint e téren ősszel várható némi változás, amikor a Pénzügyminisztérium újabb állampapírok kibocsátását kezdi meg. Ezek a papírok minden bizonnyal jelentós mennyiségben jelennek meg a piacon, hiszen a költségvetés finanszírozása szükségessé teszi a lakossági források tervezettnél nagyobb mértékű bevonását. Nemcsak az állampapírok fogytak el, leszűkült a banki értékpapírok kínálata is. Korábban minden kereskedelmi bank legalább egy 30 százalékon felüli bruttó kamatozású értékpapírral volt jelen a lakossági pénzpiacon. Jelenleg a Budapest Bank kínál értékjegyet, amelynek nettó kamata egy évre 19,92 százalék. A papír egy évre érvényes és évközben is kiváltható. Az OTP továbbra is forgalmaz letéti jegyet, de a korábbiaknál jóval alacsonyabb kamattal. A letéti jegy nettó kamata 20 százalék. Nem sokban különbözik ettől a Kereskedelmi Bank diszkontjegye. Ennek a papírnak a bruttó kamata évi 26 százalék, ami 21 százalékos nettó kamatnak felel meg. A Külkereskedelmi Bank részt vesz letétkezelőként az augusztus 17-én induló első magyar nyílt végű befektetési alapban. Ez azt jelenti, hogy az alap által kibocsátandó befektetési jegyeket a Magyar Külkereskedelmi Banknál lehet majd megvásárolni. A Buda Alap befektetési jegyei elsősorban rövid távú megtakarításokra lesznek alkalmasak, a látraszóló, vagyis le nem kötött betétek alternatíváiként. Hozama a látraszóló betétek kamatainak másfélszeresét érheti el. Elfogták a miskolci elmebeteg gyilkost Állampolgári bejelentés alapján szerdán délelőtt 9 órakor Debrecenben elfogták az emberöléssel gyanúsított Adámi Béla 29 éves miskolci lakost - tájékoztatta az MTI-t a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság. A gyanúsítottat Miskolcra szállították, s jelenleg folyik a kihallgatása. Mivel Adáminál elmebebetegség gyanúja áll fenn, orvosszakértők is vizsgálják, de az elmebetegség megállapítása hosszadalmas folyamat közölte a főkapitányság illetékese. A fiatalember alaposan gyanúsítható azzal, hogy július 17. és 28. között, Miskolcon, a Gagarin utca 9. szám alatti lakásán meggyilkolta édesanyját, az 58 éves nyugdíjas Adámi Bélánét. FÓKUSZ MA AZ MDF-székházban (Római krt. Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. 31.) 17 órától dr. Kiss