Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. JÚL. 29. Ez is „Amerika": magyar ménes, kerítés nélkül Farmerszövetség Iowában Nincsenek kerítések Iowa kicsit más, mint az USA többi állama - meséli Bagi Ádám, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatója, (ő is tagja volt annak a tíztagú delegációnak, amely a Magyar Agrárkamara és az ottani Farmerszövetség közötti kapcsolatokat fűzte szorosabbra, s amelynek a tapasztalataival kapcsolatban már megszólaltattuk Szarvas Pált, a Szentesi Felszabadulás Tsz elnökét.) Iowában ugyanis az emberek közötti kapcsolat a bizalomra épül. Ennek jegyében nem zárják be a házak ajtaját, ha elmennek otthonról, s benne hagyják a slusszkulcsot a parkoló gépkocsikban. Mi természetesen itthonról nem így képzeljük Amerikát, de föltehetően nem is ez a kép a jellemző. Elgurult az aranyforint? - A Magyar Agrárkamara csak a rendszerváltás óta létezik. Milyen módszereket képes átvenni jóval idősebb társától? - Az életkorban mellesleg nincsenek akkora különbségek, mint ahogy gondolnánk - válaszolja az ügyvezető igazgató. - Az lowai Farmerszövetség mindössze huszönöt esztendős. Oktatási klubként jött létre minden megyében (country-ban), Iowában összesen száz ilyen szervezetet számolnak, 150 ezer taggal. Módszerekben van mit átvennünk, de ehhez a társadalomnak is alakulni kellene. Attól ugyanis mi még messze vagyunk, hogy valaki kitüntetésnek érezze, ha társadalmi tisztségviselésre kérik föl. Iowában az üzleti életben is felértékelődik az az ember, aki például a Farmerszövetségben tevékenykedik, hiszen ebből is látszik, hogy megbízható. - Hogyan alakltja ki a Farmerszövetség a maga agrárpolitikáját? - Az USÁ-ban 4 millió tagot számlál a szövetség, amikor pedig kongresszust tartanak a farmerek, egy country-t egy delegátus képvisel. Az agrárpolitika a tagok véleményére épül. Úgy, hogy a tagoktól összeszedik a javaslatokat - ezt megkönnyítik az. olyan apróságok, mint a telefon, amelyet hetven évvel ezelőtt szereltek be a farmokra - , s amikor ezek alapján összeáll az anyag, azt kérdőívek formájában visszaküldik a gazdálkodóknak. így még egyszer meggyőződhetnek róla, hogy jól gondolkodtak-e. - Van-e kézzelfogható eredménye a Farmerszövetség munkálkodásának? - Hogyne, hiszen a törvényhozási bizottságok tagjai rendszeresen találkoznak a Farmerszövetség vezetőivel. Amely ráadásul fizetett lobbystákat is fönntart a Fehér Házban. Amikor ott tarttózkodtunk, éppen kongresszust tartott a Farm Bureau (a Farmerszövetség) Iowában, amelyen megjelent a kormányzó is. A találkozó légkörén érezni lehetett, hogy a kormányzó fontosnak tartja a farmerekkel való találkozást. Mellesleg ennek a konferenciának a hangulata egy magyar számára teljesen szokatlan volt, mint egy showműsorban, le-föl járkált a kormányzó a sorok között, úgy válaszolt a kérdésekre, s a menetrendet időnként rockzene, s tíz-tizenöt perces torna szakította meg. - Mit nyújt ez a szövetség az ottani gazdálkodóknak? - Évi átlagos 40 dolláros tagdíjért ingyen küldi a hetilapot, valamint ad egy vagyon-, egy öregségi és egy betegbiztosítást. Emellett informálja a tagságot, s a kapcsolatok, valalmint a lobbysták révén eléri, hogy a farmerek politikai erőnek érezhessék magukat. lowából egyébként csereküldöttség érkezik hamarosan, augusztus közepén Csongrád megyébe, amelynek programjáról majd beszámolunk lapunkban. Fekete Klára A vesztett második világháború után az emberek leginkább annak örülhettek, hogy életben maradtak. Az egyre növekvő infláció az anyagiaknál .is nagyobb erkölcsi rombolást végzett a tömegekben. De ezen is a gazdagok nyertek, és a szegények még a szegényeknél is szegényebbé lettek. A korábbi összeomlás az első világháborút követően következett be. Az OsztrákMagyar Bank is recsegni kezdett eresztékeiben, és 1920-ban. megalakult a Magyar Királyi Állami Jegyintézet. A Magyar Nemzeti Bankot az előbbiek utódjaként 1924-ben hozták létre. Ekkor, a szegedi fiók élére Pavlovits István került, majd olyan jeles bankemberek a későbbiekben, mint Baráti Tibor. » világháború ft lllaauuii, . ..„0befejeződését követően, igen siralmas helyzetünkben egyre nőttek az árak, és mind magasabb címletű papírpénzeket bocsátottak ki. Fedezete azonban szinte semmi sem volt, és alig lehetett követni az egyre növekedő nullákat a papírpénzeken. Elharapódzott a cserekereskedelem, amikor egy jó bőrKoromnál fogva emlékszem a pengő végnapjaira. Borzasztó állapotok voltak. Tojásban fizettem gimnáziumi ösztöndíjamat, és jóval többet, mint a reformátusok, mert én nem tartoztam a fenntartó feletkezethez. Tojásért vettem a Drótkefét (jó szatirikus lap volt) és a Kis Újságot, mert szüleim mindig kisemberek voltak. Az új és aranyforint megszü letésekor (1946. aug. 1.) 400 ezer kvadrillió pengőért lehetett egy forintot kapni. kabátért három vagy négy malacot is lehetett kapni. Nagy értéknek minősült ekkor az arany, az ezüst, a szőrme, a —. „ v,ílV(>0 iesunciiy, a — értékek vándoroltak az ún. „élelmiszerbázisokra". Érthető is, hiszen 1945. május l-jén 1 kg vaj 500 pengőbe került. Ugyanakkor' egy év múltán ezekért az élelmiszerekért már milliókat kellett fizetni, majd ugyanazon év júniusában egy kg kenyérért 5,8 milliárd pengőt kért a pék délelőtt, de délután már jóval többet. A forint megjelenése ugyan nem egy csapásra, de megváltoztatta a fizetési morált, és mindenki által elfogadott fizetési eszközzé vált. Az új forintot nagymértékben megerősítette az a tény, hogy 1946. augusztus 6-án hazaérkezett Németországból a Nyugatra hurcolt aranykészletünkből 32 tonna. Az új pénz, az aranyforint megszületéséhez adott volt az aranyalap, és 1 kg színarany egyenlő volt 13 ezer 176,97 forinttal. Ez egyben azt is jelentette, hogy egy forint 0,076 gramm sárga nemesfémmel volt egyenértékű. Akkor 1 dollárért 11,70 forintot kellett adni. És most? Az új forinttal a nagy tervek azonban nem valósultak meg. A mezőgazdasági termelés roíír 1048-han is csak 80 szá"•>-6 • - — zalékát tette ki a háború előttinek. A beszolgáltatási rendszer óriási fék volt a haladás szekerén. A jegyrendszer véglegesen csak 1951 végén szűnt meg. Hát ennyit a forintról... Bátyai Jenő Adóznak a külterületi földek A mezőgazdasági rendeltetésű külterületi földek használóira, állampolgárságtól függetlenül, adófizetési kötelezettséget tr elő 1992. január 1jétől a törvény (1991/LXXIX.). Mint az APEH Sajtóirodájának ezzel kapcsolatos kedden MTIhez eljuttatott közleménye rámutat, ez nem tévesztendő össze a belterületen lévő mezőgazdasági művelés alatt álló földek adózásával, ami a helyi adókról szóló törvénynek a telekadózásra vonatkozó szabályai szerint történhet. A használati jog fennállása önmagában adófizetési kötelezettséget teremt. Az év közbeni változás csak a következő adóévben vehető figyelembe. Az adófizetési kötelezettség az ország területén 6000 négyzetmétert összesen meghaladó földterület használójára vonatkozik. A földadót önadózással kell kiszámítani és évente két részletben, augusztus 15-éig, illetve november 15-éig kifizetni az MNB 232-90107-6802 földadóbevételi számlára, illetve az OTP 548-168020 földadókezelési számlára. „Magyar versenyes" kapitalizmus Hőstett kijátszani a szabályokat? (Folytatás az 1. oldalról) - Esetleg egy erőteljes korrupcióval együttélő gazdaság is kifejlődhet? Vannak ennek jelei? - Sajnos, igen. Figyelmeztető jelek például a vendéglátóipari egységeknél a „védelmi" zsarolások, a különböző összefonódások a bankvilág és az üzleti, a vállalkozói, a reálszférák, az ipari szolgáltató vállalatok között. Ez mindmind táptalaja lehet annak, hogy Magyarországon ne egy északi tipusú, világos szabályrendszer szerint, az állampolgárok jogait, autonómiáját tiszteletben tartó rendszer jöjjön létre, hanem egy formálisan kiterjedt, de mégis gyönge állam, amelyiket áthat a gazdasági élet korrupciója. - Mit lehetne ez. ellen tenni? - Igazából nagyon nehéz erre válaszolni, mert nem tudom, hogy mennyiben van a történelem az uralmunk alatt. Nyilvánvalóan ha az állam, a vezetés arra törekszik, hogy világos szabályrendszereket fogalmazzon meg és azokat meg is követeli, az valami. Másrészt a társadalomban az elmúlt kb. tíz évben sok olyan magatartásminta rögződött, ami ellen nehéz küzdeni. Nálunk például majdhogynem hőstett a mindenkori állami szabályozást kijátszani. - Az itteni miliőn vajon mennyit változtathatnak külföldi gazdasági partnereink? Úgy tűnik, „segíteni rajtunk" első hullámban nem grállovagok jöttek, hanem szerencse- és rablólovagok... - Nehéz lenne megjósolni, alkalmazkodnak az itteni helyzethez vagy egy pozitív, fejlettebb irányba mozdítják el a gazdaságunkat. Ez persze rajtunk is múlik. Ha mi például a környezetvédelmi szabályainkat úgy hozzuk meg, hogy hagyjuk magunkat kihasználni, nem fognak egyenrangú partnernek tekinteni bennünket, hanem a fejlődő országokhoz hasonlónak. Célszerű lenne egyébként sokkal jobban figyelni arra, a fejlődő országok mitől váltak kiszolgáltatottakká, hogy ezt elkerüljük. - Valamiféle szabad préda gondolkodásmódot nem indikálunk-e saját viselkedésünkkel. az etikátlanságainkkal, a tisztességtelen harácsolásainkkal is ? - De igen. Bár az igazán nagy, jóhtrű cégek hozzák a saját világpiaci normáikat. Csak még nem túl sokan. Abban lehet azért bízni, hogy idővel, ha mi tudjuk stabilizálni a belső viszonyainkat több ilyen komoly cég jön be hozzánk. Stabilizálásra van remény. Különösen a fiatal generáció tud rugalmasan alkalmazkodni az új követelményekhez. S azért a nyugati követelményeket sem kell misztifikálni: egyszerűen azt jelentik, hogy a dolgok működjenek, arra lehessen őket használni, amire készültek. A más, a sikeresebb szisztémát kellene megtanulnunk. A gyakorlathoz való dinamikusabb alkalmazkodást. - Az alkalmazkodást a törvényi szabályozás „hézagai" is nehezítik... - Ez kétségtelen. Másrészt viszont a vállalkozások szabályozatlanságai okot, jogot adnak problémaelhárításra is. Lehetővé teszik azt, hogy bizonyos érdekkonfliktusokkal járó döntéseket, változtatásokat ne vállaljunk fel. S ez késlelteti a privatizációt, pedig azt éppenhogy gyorsítani kellene. Mert az alapvető, hogy a tulajdonviszonyokban valamiféle rend legyen, hiszen anélkül egy gazdaság nem működhet normálisan, az elemi erkölcsi normáknak megfelelően. - S mi hogyan állunk most a gazdasági erkölcsi normákkal? - Alapvetően még nem változtak, dehát ez nem is csodálható. A versenyhelyzetnek azonban már vannak érzékelhető jó hatásai, például a kiskereskedelemben változott a hozzáállás, a magatartás, a felelősségérzet. Ahol viszont még amorf a gazdasági környezet, ott nemigen várhatunk változást. Ahhoz, hogy az emberben magatartásszabályok rögzüljenek egy szilárd, kiforrott intézményrendszerre van szükség. És hosszú begyakorlásra. Az emberi tényezők megváltoztatása egy generáció kérdése. A gazdaságban is igaz a fizikáról szóló bölcsesség, miszerint a régi nézetek nem úgy halnak ki, hogy képviselőik belátják a tévedésüket, megtérnek, hanem jön egy új generáció, amelynek már eszébe sem jut a régit képviselni. Szabó Magdolna Nyári pangás Az 1992. július 20-24-ig tartó tőzsdei héten meglehetősen alacsony forgalmat regisztráltak. Kivétel ez alól csak a hét vége volt. Ekkor kicsit megélénkült az értékpapírpiac, köszönhetően a Fotex papírjának és az újonnan bevezetett kincstárjegyeknek. Az elmúlt hét csütörtökjén egyetlen kontraktusban 50 ezer részvény cserélt gazdát 280forintos árfolyamon. Ez négy forinttal alacsonyabb volt, mint az előző nap elért átlagárfolyam, de ekkora volumenű üzletnél ez szinte törvényszerű. A nagy üzlethez a vásárlási kedvet az hozta meg, hogy elkezdődött a Fotex részvényeinek a New York OTC piacon történő forgalmazása. A kereskedelem az ADR papírokon keresztül bonyolódik. Jelenleg 5 részvényért kapható egy ADR szelvény. Tudni kell azt, hogy ez az első közép-kelet-európai értékpapír az amerikai tőzsdén. A részvények árfolyamáról még meglehetősen korai vojna beszélni, mert a valódi kereskedelem kialakulásához még legalább 2-3 hétre van szükség. A bevezetés jelentősége az, hogy egy igazán likvid piac szereplőjévé vált a papír, így sokkal könnyebben végrehajtható egy esetleges tőkeemelés. A közgazdászok által a közeli jövőre jósolt amerikai gazdasági fellendülés is pozitívan hathat ki a magyarországi Fotex árfolyamra. Mint már megszokhattuk, az elmúlt hetekben ismét elég sok kötésben szerepeltek az IBUSZ részvényei. Árfolyama egész hét folyamáfrfolyamatos emelkedésen ment keresztül annak következtében, hogy az ÁVÜ által kijelölt határidő a kárpótlási jegy-részvény csere végrehajtására lejárt. Az alacsony ár mellett egyre több vásárló jelent meg és evvel párhuzamosan elfogytak az eladók, ezért törvényszerű volt az árak emelkedése. A részvények opciós piaca is ezt a tendenciát mutatja. Jelenleg az ár 2800 forint alatt található, de év végi határidőre csak 3100 forintos áron 100-150 opciós díj mellett volt megköthető. Az elkövetkező hetekben árfolyamesés csak akkor várható, ha az ÁVÜ meghosszabbítja a cserére kijelölt időt. A héten bevezetésre került két újonnan kibocsájtott kincstárjegy is. Az egyik a 180 napos diszkont kincstárjegy VII. sorozata, mfg a másik egy teljesen új konstrukciójú értékpapír, amely 360 napos lejárattal rendelkezik. Mindkét papfr rendkívül jól debütált az első két napon, mint az várható volt. Pozitívan hat ezekre a papírokra a bankbotrányok híre is, mert ezek állami garanciával rendelkeznek, fgy a befektetők biztonságban érezhetik pénzüket. A bankbotrányok pozitív irányban is befolyásolhatják a tőzsdét és elsősorban az állami garanciával rendelkező papírokat. A legkedvezőbb az lenne, ha a részvények iránti kereslet növekedne meg, de amíg viszonylag magas az infláció és a gazdaság rossz teljesítményt nyújt, nem valószínű ennek bekövetkezése. A befektetési alapok megjelenésével némi élénkülés várható, ugyanis a törvényben meghatározott mértékig rendelkezniük kell likvid eszközökkel is. Ezidáig csak a CA Befektetési Alap szerepel a parketten és egyre magasabb árfolyamon kerül forgalomba. A közeljövőben több alap bevezetése is várható. A Mahart csatornája Élénk az érdeklődés a Mahart Duna-Majna-Rajna csatorna szállítási kapacitása iránt. A szeptemberben megnyíló vízi útra ugyanis már több cég jelezte szállfitatási igényeit a vállalatnál tájékoztatta az MTI-t Koszonics László, a Mahart főosztályvezetője. Nehéz azonban megbecsülni a későbbi, ténylegesen fellépő igények nagyságát. Az egész csatomára tervezett, évenkénti 15-20 millió tonna árunak 70 százaléka várhatóan a német belforgalomban jelentkezik majd. A szakember szerint a nemzetközi forgalom ennél jóval kisebb mértékű lesz. Ebből a Mahart részesedése több év alatt fut fel, nagymértékben a német-magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulásától függően. Azonban az éves várható, 30-50 ezer tonnás magyar igényt a cég ki tudja majd elégíteni.