Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

SZERDA, 1992. JÚL. 29. egijzMmí GAZDASÁGI MELLÉKLET III. A SZÉF francia vendége: Laurence Rantard Mivel Laurence a bresti egyetem élelmiszeripari főiskolai karán tanul, szinte magától értetődött - no meg részük volt benne a Szeged-Finistere megyei kapcsolatoknak is - , hogy a KÉE Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karának vendégszeretetét, s a kényelmes Mars téri vendégszobát élvezze. - Mi a célja a magyarországi tanulmányútnak? - Hazaérkezésem után dolgozatot írok, amelynek témája a francia és a magyar élelmiszeripari technológiák és a termékek közötti különbség válaszolja a negyedéves egyetemista. - Mielőtt Magyarországra utaztam, hasonló üzemeket látogattam végig odahaza. Arra számítottam, hogy itt alacsonyabb színvonallal találom magam szembe. Nos, helyette az a tapasztalatom hnpv nincs akkora kü* —OJ lönbség se a technológiában, se a termékek minőségében. Szerintem külföldi tőkebevonással könnyedén utol lehetne érni a franciákat. - Az élelmiszerek minőségét is vizsgáltad? - Természetesen a termékek mikrobiológiai elemzése is feladatom volt. Használhattam a főiskola eszközeit, amiért nagyon hálás vagyok a főiskola tudományos főigazgatól^slyettesének, dr. Berek Imrének, s az általa vezetett élelmiszeripari mikrobibiológia és biotechnológia tanszéknek. Az intézmény fölszereltsége megKevés a sajt Kéthónapos magyarországi ösztöndíjat nyert meg Laurence Rantard, a Finistere megyei Brest város egyetemének 27 éves hallgatója. Persze, a Kulturális és Közoktatási Minisztérium támogatása mit sem ért volna, ha a szervezők nem találják meg a hölgy számára azt a helyet, ahol a legeredményesebben tölthet el hatvan napot. Laurence Rantard: „Külföldi tőkebevonással könnyen utói lehetne émi a franciákat" lepően jó. A tesztek, vizsgálati módszerek ugyanazok, mint nálunk. Egy valami furcsa: hogy Szegeden a Petri-csészék, a pipetták mind üvegből vannak és sokat kell mosogatni. Franciaországban egyszer használatos műanyagból készülnek ezek az alapvető segédeszközök. - Hogy izlenek a magyar sajtok? - Lehet, hogy udvariatlanság, de a magyar sajtokat inkább nem hasonlítanám össze a franciákkal. Otthon legalább 200-féle sajtot kapni, minden tájegységnek megvan a maga jellegzetessége. Ellenben nagyon ízlik a szegedi kenyér és péksütemény. - Változott-e az a kép, ami odahaza Magyarországról kialakult benned? - Keveset tudtam a magyar viszonyokról, mert nálunk a sajtó inkább Romániával, Lengyelországgal foglalkozott. Amikor megérkeztem, meg is lepődtem, hogy a mindennapi életben nincsenek nagy különbségek abban, ahogy a* családok élnek. Az megint más kérdés, hogy a gazdaság fejlettségét és az életszínvonalat nem lehet összehasonlítani. - Mikor jár le az ösztöndíjad? - Sajnos, a napokban már" utazom Franciaországba. De szeretnék visszajönni, ha előbb nem sikerül, akkor az 1996-os Expo idején. Fekete Klára Hogyan alakult a gazdaság? Tovább csökken a fogyasztás A GDP értéke nemzetgazdasági szinten várhatóan stagnálást mutat ebben az évben, illetve maximum 3 százalékkal marad el a tavalyi mértéktől. Mind az ipari termelés, mind az agrárgazdasági termékek előállításának esetén viszont 5-10 százalék körüli csökkenést lehet az év egészére valószínűsíteni - ez derül ki a Pénzügyminisztérium által az ez évi gazdasági folyamatokról közzétett tájékoztatóból, amelyet az április-májusi információk alapján készttettek. Külkereskedelmi prognózis Nőtt a német export - csökken a behozatal Egyre nyilvánvalóbb, hogy külkereskedelmünkben az előrejelzett 300-500 millió dolláros passzívumnak lényegesen kedvezőbb szaldó és az importban is jóval alacsonyabb forgalmi szint alakul ki az év végére állapítja meg a Pénzügyminisztérium napokban közzétett tájékoztatója az 1992. évi gazdasági folyamatokról. A tájékoztatót a PM munkatársai az áprilisi-májusi makrogazdasági adatok alapján állították össze. A tájékoztató szerint az export értéke az idei év első öt hónapjában összesen 4,1 milliárd dollár volt, ami 14 százalékkal magasabb szintet jelentK mint 1991-ben az első öt hónapban elért konvertibilis bevétel. Az import 3,5 milliárd dollár volt, ami viszont 20 százalékkal kevesebb, mint az előző évi hasonló időszakban mért konvertibilis kifizetés. Az export bővülésének üteme május végére mérséklődött, sőt ezen belül a májusi kivitel még kevesebb is volt a tavaly május hónapban mértnél. A visszaesés azonban egyrészt kedvező szerkezeti változásokat is takar, például csökkent az anyagexport értéke, másrészt viszont a május végi csökkenés csak átmeneti jellegű az exportban, hiszen főként amiatt következett be, mert « jelentős tételt elérő élelmiszerkivitel az idén jobban koncentrálódott az év első hónapjaira, mint az elmúlt évben. Az áruforgalmi mérleg aktívuma - miután az import májusban valamivel nagyobb volt, mint az export - az április végi mértékben képest valamelyest csökkent - 634 millióról 588 millió dollárra mérséklődött. Tavaly 400 millió dolláros passzívum alakult ki május végére a külkereskedelemben. tehát a szaldó közel egymilliárd dollárral jobb volt május végén, mint tavaly. Ez részben az export bővülésével, részben az import tekintélyes csökkenésével összefüggésben alakult ki. Április végén a folyó fizetési mérleg árudeviza egyenlege 619 millió dollárt ért el, mely csaknem megegyezett a vámstatisztikai szaldóval, amely 639 millió dollár volt. Már május végére az idegenforgalmi aktívum megközelítette a 100 millió dollárt, a viszonzatlan átutalások bevételi többlete pedig 240 millió dollárt tett ki. A folyó fizetési mérleg aktívuma május végén 540 millió dollár volt. A tájékoztató szerint ahhoz, hogy az év egészére vonatkozó előrejelzésben szereplő 11,4 milliárd dolláros export, illetve 11,3-11,4 milliárd dolláros import megvalósuljon, az év hátralévő részében 7,3 milliárd dolláros kivitelt és 7,9 milliárd dollárt elérő behozatalt kellene lebonyolítani. Tavaly ugyanezen idő alatt 6,4 milliárd dolláros export és 6,7 milliárd dolláros import valósult meg. Az év első öt hónapjának áruforgalmi tendenciáiból arra lehet következtetni, hogy a gazdaság struktúrájában kedvező változások történtek. Az export importigényessége csökkenő, a behozatal a feltételezett élénküléssel szemben továbbra is mérséklődik, holott a tavaly felhalmozott exportcélú importból származó készletek már valószínűleg kimerülőben vannak. Az év első öt havi áruforgalma az országok viszonylatában is változásokat mutat: az exportban tovább nőtt a fejlett EK-tagországok súlya, ezen belül főleg Németország aránya, az EFTA-országoké és a kelet-európai államoké viszont csökkent. Útalap a mezőgazdaságban Az agrárágazat termelői legjobb esetben is csak augusztusban juthatnak hozzá először az általuk felhasznált gázolaj és tüzelőolaj útalaptartalmának visszaigényelhető részéhez. Az útalapról szóló jogszabályban ugyanis a visszatérítési jogcímek nem terjednek ki a konkrét mezőgazdasági szolgáltatások körére, valamint a visszatérítés végrehajtásának módját szabályozó rendelkezés sem jelent meg a törvénnyel egy időben - derül ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének jelentéséből. A törvény értelmében az útadó mértéke üzemanyag-literenként 5 forint. A mezőgazdasági tevékenységhez felhasznált gázolaj mennyisége után az útalap 62,5, míg tüzelőolaj után 100 százaléka visszaigényelhető. Most azonban még úgy tűnik, nincs, aki visszafizesse, augusztusban pedig félő, hogy már nem lesz kinek, mert a gazdálkodók tönkremennek. A mezőgazdasági termelők egyébként is katasztrofális pénzügyi helyzetét súlyosbítja, hogy nem juthatnak hozzá az őket megillető pénzhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy újabb kamat nélküli hitelezésre kényszerftették a termelőket. A tájékoztató megállapításai szerint a lakosság pénzbevételeinek növekedési üteme májusban némileg tovább lassult (az összes bevétel 21 százalékkal, a munkaviszonyból származó adóköteles jövedelmek csak 7 százalékkal magasabbak a tavalyi első 5 havinál). A megtakarítások állománya, főleg a betétekben és az értékpapírokban folyamatosan növekszik; az összes megtakarítás ez év május végén 37 százalékkal volt magasabb az root máius vééinél, ezen beíjryii ... -J— „ lül január elejétől is 13 százalékkal nőtt. A lakossági jövedelmek képződése az év hátralévő részében várhatóan valamelyest gyorsul. A turista valutakeret második félévi emelése valószínűleg nem okoz törésszerű változásokat a fogyasztás és a megtakarítás eddigi tendenciáiban. A lakossági fogyasztás várhatóan az év egészében elmarad az előzetesen prognosztizálttól és a remélt (0,5-1 százalékos) emelkedéssel szemben számottevően, 2-4 százalékkal kisebb lesz a tavalyinál. A lakossági kereslet megélénkülésére csak akkor lehetne számítani, ha a megtakarítási hajlandóság hazánkban jelentősen mérséklődne. A belföldi felhasználású GDP-ben az év egészében jelentős mérséklődésre lehet számítani, ennek mértéke a konjunktúra, illetve a kínálat alakulásától függően 3-6 százalékra tehető. A folyó fizetési mérleg az év végén várhatóan aktívummal zárul, május végén az akttvum körülbelül 540 millió dollár volt. A tolyú fizetési mérleg többletének mértéke a mai megítélés szerint 300-500 millió dollár körül alakul, ennél kisebb akkor lenne, ha a belföldi felhasználás nagyobb szintje valósulna meg. Annak ellenére, hogy a gazdaságban változatlanul viszonylagos pénzbőség van, az árak eddigi alakulása alátámasztja az ez évi inflációra vonatkozó előrejelzések realitását, a fogyasztói árak ez évben valószínűleg 20-25 százalék közötti mértékben emelkednek. Az árak tovább nőnek - jut-e hús a levesbe? Kik a legnagyobbak? A szegedi gazdaság toplistája A piacgazdaságban a nagyság egyértelműen a sikeres működés jele, csak a legjobbak tudtak igazán naggyá válni. A világcégek nagyságsorrendje, annak módosulása egyben a gazdasági életben elért siker fokmérője. Nálunk korántsem ez a helyzet, a mi nagyvállalataink általában nem gazdasági teljesítményeik, piaci sikereik eredményeként fejlődtek fel jelenlegi — vagy közelmúltbeli - nagyságukra, inkább állami intézkedések, szervezeti összevonások, közpénzből megvalósított beruházások nyomán lettek nagyok s jelenleg jó néhányan nem a gazdaság sikeres szektorát képviselik, egyesek gyakran szerepelnek az újságok negatív híreiben. Ennek ellenére érdemes szemügyre venni, melyik ma a 20 legnagyobb gazdasági szervezet, milyen változás következett be sorrendjükben az elmúlt évben, mivel foglalkoztak a legnagyobbak, hol a székhelyük, mekkora a működési területük. Egy szervezet nagyságát A közelmúltban jelent meg a 200 legnagyobb hazai vállalkozás nagyság szerinti rangsora a Figyelő különszámában. Adódik a kérdés, mi a helyzet Szegeden és környékén, itt kik a legnagyobbak? többféle adattal lehet jellemezni, az I. oldalon bemutatott toplista az egyik legáltalánosabban alkalmazott jelzőszám, a nettó árbevétel alapján készült, egyezően a Figyelővel. Emellett bemutatjuk a foglalkoztatott létszám nagysága szerint legnagyobb 20 cég rangsorát is, melynek szereplői természetesen jórészt azonosak az előbbivel. Ezek után nézzük az első rangsort. Az élen két, több megyére kiterjedő hatáskörű energiaszolgáltató vállalat áll. Legnagyobb termékelőállító cégünk, a Szalámigyár a harmadik helyet foglalja el, majd kereskedelmi és további élelmiszeripari szervezetek következnek. A 20-as listán egyaránt 9 ipari és 9 kereskedelmi cég található, emellett a mezőgazdaság és a közlekedés l-l reprezentánsajutott fel a listára. Sokan, a 20-ból 8-anj több megyére kiterjedő működési területtel tevékenykednek. A listán szereplők közül mindössze két cégnek, a Szentesi Árpád Zöldségtermelő Szövetkezetnek és a Csongrádi Tisza Bútoripari Vállalatnak nem Szegeden van a székhelye. A legnagyobbak körét is érinti a vállalkozássá alakulás, az első 20 között már 3 részvénytársaság és 1 kft. található 14 vállalat és 2 szövetkezet mellett. A legnagyobbak toplistáján egyetlen év alatt is jelentős változásokra került sor. A rangsor átrendeződésének mozgatója ebben az időszakban többször volt szervezeti szétválás, átalakulás vagy jelentősebb áremelés, mint a sikeres vagy sikertelen működés, így pl. az egy évvel korábban még 20-as listán szereplő Szentesi Baromfifeldolgozó, Alföldi Porcelángyár vagy Komplett Ruházati Vállalat korábbi szervezeti kereteinek megváltoztatása, részekre bomlása következtében került a kisebbek közé. A nagyobb léptékű áremelések - pl. gáz, gyógyszer, közlekedés - is átrendezték a rangsort. Jövőre további változások várhatók, folytatódik a nagyok szétdarabolása, néhány nagy cég ellen pedig csődeljárás van folyamatban. A régi nagy cégek közül országosan is - többen vannak bajban és kérdéses, piacgazdasági viszonyok között hányan tudják tartani, megőrizni pozícióikat és hányat fognak lekörözni az új, felfejlődő vállalkozások. Ez majd a piacon dől el, addig is ne feledjük, ezek a jelenlegi nagyok sok ezer embernek adnak kenyeret, bármelyikük tönkremenetele, felszámolása súlyos gondok forrása lenne. Klonkai László KSH