Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

A / K DÉLMAQY SZERDA, 1992. JÚL. 29., 82. ÉVF. 178. SZÁM ORSZÁG ARA: 10,10 FT A harmadik napon három arany „Egérke" duplázott, Repkáé a negyedik, Kovácsé az ötödik! A barcelonai olimpia har­madik versenynapján 14 szám­ban avattak bajnokot, több sportágban a magyarok is érde­keltek voltak. Az érdeklődés középpontjában részünkről természetesen a 100 méteres női hátúszás, a birkózás 68 kg­os súlycsoportjának fináléja, no meg a női tornászok csapat­' döntője állt. És jött a hát-döntő! A ma­roknyi, de lelkesedésben óriási magyar szurkolócsoport előre éltette a lányokat. Tehette, mert a medencébenf az törté­nik amit ők akarnak. Ötven méternél Egerszegi már biztos első volt, Szabó átmenetileg maga elé engedte Lovelesst. Aztán a táv második felében Tünde is belehúzott, s miköz­ben Egérke játszva nyerte má­sodik barcelonai aranyát, az ezüst is a magyar gyűjtemény­be került! Bravó lányok, s kétszeresen is bravó Krisztina! Igaz, saját világrekordját nem szorította lejjebb, ahhoz 37 század hiányzott, de ki bánja, amikor Szöul győztese négy esztendővel később, néhány nap híján 18 évesen, Barcelo­nában is olimpiai bajnok. A díjátadásnál a jelenlévők köre újabb magyarral bővült: az érmeket Schmitt Pál, a NOB tagja, a MOB elnöke akasztotta a piros-fehér-zöld zászlót lobogtató lányok nyakába. Közben zúgott a „Szép volt, lányok!", Tényleg az volt... Női 100 m hát. Olimpiai bajnok: Egerszegi Krisztina (Magyarország), 1:00.68 p; új olimpiai csúcs, 2. Szabó Tünde (Magyarország) 1:01.14, 3. Lea E. Loveless (USA) 1:01.43. Kepka Attila Kovács Antal Egerszegi Krisztina A férfi 200 m háton Deutsch Tamás 2:00.06 perces új országos csúcsával a 7. helyen végzett. A női 400 m gyorson Kiss Judit 4:15.71 perccel a 24. Körülbelül abban a pillanat­ban, amikor Egerszegi célba csapott és megszerezte a má­sodik aranyérmét, Repka Attila és Iszlám Dugucsijev lépett szőnyegre. Némi tanácskozás után azonban elvonultak, a tévéközvetítési rend miatt ugyanis későbbre tolták a fi­nálét. Aztán végre „egymásnak feszülhettek". Repka irányított, kétszer is békaállásba küldték passzív el­lenfelét, aki először egyszerű­Szabó Tünde en kipattant a diósgyőri fital­ember öléből, majd a második­nál is szabadult a fogásból. Utána viszont Dugucsijev ju­tott hasonló emelési, illetve pörgetési lehetőséghez, ám Repka hatalmas erőfeszítés árán kivédte ezeket a kísérlete­ket. Látszott, egyik állásból egyik fél sem tud, vagy nem akar indítani akciót, inkább a békaállással próbálkoztak. Egy kavarodás során Dugucsijev megharapta Repka ujját. A bí­rók lanácskoztak, ezérl bün­letni kell-e technikai ponílal a szabálytalankodó orosz birkó­zót. Végül nem ez történt, és leszaladt az öt perc. A hosz­szabbftásban világosan látszott, Repkában maradt meg a több energia. Harminchét másod­perc telt el, amikor átnyalá­bolta a világ- és Európa-bajnok orosz birkózó derekát, és a levegőbe emelte ellenfelét. Onnan azután lecsapta, és az ezért kapott egy ponttal a „mennyekbe" ment, 1:0 arány­ban megnyerte az olimpiai döntőt. Repka Attila két Európa­bajnoki címe mellé most meg­szerezte a legértékesebb fém­ből vert medált, amit sportoló valaha is kiérdemelhet. Az olimpiait. Ez a magyar kötött­fogású birkózósport tizenne­gyedik elsősége! Kötöttfogás, 68 kg. Olim­piai bajnok: Repka Attila (Ma­gyarország), 2. Iszlám Dubu­csijev (FÁK; a döntőben a hosszabbításban 1:0), 3. Rod­ney Smith (USA). A 100 kg-osoknál Növényi Norbert a 7. helyen végzett, mérkőzés nélkül nyert a koreai Song ellen. Bódi Jenő (62 kg) és Farkas Péter (82 kg) pon­tozásos győzelemmel jutott túl a második fordulón. * A cselgáncsozó Kovács Antal (95 kg) a negyedik for­dulót is sikerrel vette, Waza­arival nyert brazil ellenfelével szemben. Az elődöntőben a holland Meijert verte, majd a dönötőben - az egész világ elképedésére - kétszer is meg­dobta a brit Stevenst - megle­petésarany az éjszakában! * A súlyemelő Czanka Attila (60 kg) 285 (127.5; 157.5)-al a 7. helyet szerezte meg. Ugy érzem, ma rám talál. Az Opel-Rupesky Szalon és a DÉLMAGYARORSZÁG izgalmas nyereményjátéka. (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 24-800) r k­Mónus Aron meghívta Le Pen, október 5-én? A meghívó levél elment, a választ egy héten belülre vár­ják: ekkor dől el, megérkezik-e Szegedre Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nem­zeti Front vezetője. Le Pen, aki politikai kampányaival sok felháborodást okozott hazájá­ban, és akitől a tavaszi helyha­tósági választások küzdelmei­ben még a két klasszikus jobb­oldali francia párt, az UDF és az RPR is elhatárolta magát, Mónus Aron meghívására ér­kezne Magyarországra, hogy részt vegyen egy, a Hági Köz­életi Kávéház sorozatban tar­tott vitaesten. Az est témája Mónus Áron tavaly megjelent könyve lesz, amely a maga során mind Magyarországon mind Franciaországban élénk közéleti és bírósági viharokat keltett. Érdeklődésünkre Mónus elmondta, hogy a találkozás gondolata magától a francia pártvezértől származik, aki a magyar és francia botrányok után európai parlamenti fejlé­ces papíron fejezte ki szimpá­tiáját a könyv szerzőjének. Mónus szerint a várható tilta­kozások ellenére eddig nem kértek rendőri védelmet Le Pen-nek, hiszen ha megérke­zik, saját testőrei védik majd. A meghívás október 5-re szól. Az október eleji dátumot megerősítette Szondi Ildikó, a Hági-sorozat szerkesztője is, aki elmondta, hogy a Mónussal és Le Pen-nel szembeni "sa­rokban,, illusztris személyiség, Kardos László történész fog vitatkozni. PANEK JÓZSEF Megszaporodtak a telefonok és a levelek, egyre másra az iránt érdeklődnek olvasóink; mi lesz a kárpótlással, mikor és hol kezdődnek az árverések? Annyira nagy a tájékozatlan­ság, a bizonytalanság, hogy a lehető legtöbb információt próbáljuk összegyűjteni, köz­readni lapunkban, még akkor is, ha az általunk közöltek esetleg módosul(hat)nak a végrehajtás során. Mindjárt meg is nyugtatjuk Gy. A.-né szegedi olvasónkat, hogy a kárpótlási jegyük nem vész el, a postán beszerezhető 30 forintért a földtulajdon ren­dezésére szolgáló űrlap, s azt kitöltve, augusztus 15-ig egy példányt az illetékes önkor­Ismét a kárpótlásról Mikor és hol mányzathoz, esetünkben Sze­ged, egy példányt pedig a me­gyei kárrendezési hivatalhoz (Szeged) juttassanak el. így 60 napon belül soron kívül elbí­rálják igényüket és kijelölik, hogy hol, mikor kerül(het) sor árverésre, ha előtte önök, a leendő tulajdonosok nem egyeznek meg. Azt viszont, hogy a Sziksós­tó környékén lesz-e és mikor árverés, most megmondani nem tudjuk. Úgy véljük, még a kárrendezési hivatal sem. Annyi viszont már kiderült, hogy a megye más tájain mi­korra várható a nagy aktus. A Mezőgazdasági Termelők Csongrád megyei Érdekvé­delmi Szövetsége elkészítette a mezőgazdasági nagyüzemek által nyilvántartott és előké­szített területekről a lehetséges időpontot, amelyet most közre­adunk azzal a megkötéssel, hogy a hivatalos időpontokról és helyekről (valószínűleg ugyanezek lesznek) rendsze­resen, hirdetések útján is tájé­koztat(juk)ják az érdeklődőket. Az alábbi lista az időpontot, a mezőgazdasági nagyüzem nevét, az árverés helyét, terüle­tét, aranykorona értékét és a kárpótlásra kijelölt összes föld­alap százalékbeli arányát mu­tatja. A várható földárverések programját a 3. oldalon kö­zöljük. Sz. L. I. Újra gyilkolt a maffia Az olasz igazságszolgáltatás fenyegetéseit semmibe véve újra gyilkolt a maffia: Cataniá­ban, Szicília második legna­gyobb városában hétfő este fegyveresek lelőtték Giovanni Lizzio 46 éves rendőrfelügye­lőt, aki a maffia ügyeiben nyo­mozott - jelentették a világhír­ügynökségek. A felügyelő éppen hazafelé tartott gépkocsiján, amikor egy piros lámpánál két motorkerék­pár húzott melléje, amelyen két-két ember ült, s azok tüzet nyitottak Lizzióra: a lövések a fején és a hátán érték a rendőrt, aki kórházba szállítás közben meghalt. Az egyértelműen a maffia módszereire utaló gyilkosság mindössze nyolc nappal azután történt, hogy egy autóba rejtett pokolgéppel meggyilkolták Paolo Borsellino bírót és öt testőrét,Palermóban. A római kormány egyébként több ezer katonát küldött a szicíliai fő­városba, a maffia elleni küzde­lem segítésére és a maffia ügyeit vizsgáló bírók, ügyé­szek és nyomozók védelmére. Leánykereskedő Bátaszéken A szülők beleegyezésével 13 és 14 éves kislányokat vitt Németországba Bátaszékről S. S. 26 éves bátaszéki lakos né­hány héttel ezelőtt. Az ígért és remélt busás jövedelem elma­radt, az egy hét próbaidőből 3 hét lett, a könnyű pincérmunka helyett a kislányokat a leg­durvább módon kényszerftet­ték prostitúcióra. Ezt követte a lányok szökése, hazatérése, majd a rendőrségi vizsgálat. Az utóbbi alapján július 27-én S. S.-t előzetes letaróztatásba helyezte a Szekszárdi Városi Bíróság. Minderről sajtótájé­koztatón számoltak be kedden a Szekszárdi Városi Rendőrka­pitányságon. Szijjártó István, a bűnmege­lőzési alosztály vezetője el­mondta, hogy a két kislány szülei dolgozó, de kispénzű, több gyermekes emberek, akik ismerték a jólöltözött, jómo­dorú, velük egy községben lakó S.-t. S. S. bűntársa Németor­szágban tevékenykedett, a kislányokat 200, illetve 500 márkás tarifákért kényszerltet­te prostitúcióra. Ők egy fillért sem kaptak, mindössze farmef­öltözék jutott egyiküknek. Itthon a rendőrségi kihallgatá­son az derült ki. hogy idegileg nagyon megviselte őket, ami történt velük és visszatérő rémálmaik vannak; ".íeís: N áBB ' <Á Lyukak a hálón Rendre hamisra fordulnak manapság a legpesszimistább előjelzések is. Igy aztán im­már fölösleges a vicc, amely az alagút végéről, no meg a szembe jövő vonatról szól. A fényt ugyanis egyre többen vonatként élik meg. Hogyan is kezdődött? Va­lahogyan úgy, hogy az előjel­zések két-háromszázezer munkanélkülit prognosztizál­tak az átalakulás várható gazdasági mélypontjára. Ám ahogyan az előrejelzésekben kitolódott a föllendülés vár­ható eljövetele, úgy növeked­tek vészes gyorsasággal a várható maximális munkanél­küliség becsült számai: öt-, hét-, kilencszáz ezerre, hogy mostanra elérjék az egy mil­liót. Azaz meghaladják a munkaképes korú lakosság ötödét, 20 százalékát, kinek hogyan tetszik. S úgy nőtt az éppen aktuális munkanélküli­ség is, s úgy gyarapodnak lassanként a lyukak azon a bizonyos szociális hálón. Már maga a szám, az arány is elképesztő. Önma­gában is, hát még akkor, ha azt látni, hogy a munkanél­küliség kezelésére szóló re­ceptek mindmáig alapvetően passzívak - mint például az egyre szerényebbre és rövi­debbre prognosztizált segé­lyezés. Márpedig ezen alap­vetően passzív módszerek legföljebb a négy-öt százalé­kos munkanélküliségi ráta kezelésére alkalmasak. A civilizált világban álta­lában kritikusnak tartják, ha az állástalanok aránya a 6-7 százalék fölé emelkedik. A 20 százalék fölöttit pedig gya­korlatilag viselhetetlennek. Alighanem ideje lenne hát az aktívabb kormányzati magatartásnak. Szávay István Szociális problémákról és munkanélküliségről írásaink a 3. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents