Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚL. 27. Félhavi Mennyire megörült az ember, amikor hírét vette, már a hónap is felezhető, akár mindennapi kenyerünk. Mert egy időben bizonyos veknik is csak egyben juthattak a vevőhöz. Ha bárki előre tudja, csak fél hónapig akar utazni, félhavi bérletet vehet, akár a hónap elejére, akár a másodk felére. Számolgattuk mi is, hogyan járnánk jobban. Igaz, a bérlet ára is úgy szalad fölfelé, mintha hashajtó hajtaná, még mindig előnyösebb, mint a naponkénti jegy. Elmentem tehát a jegypénztárba. Előre tanultam magamban a szöveget, nehogy lényeges dolgokat kifelejtsek: dolgozóknak szóló, félhavi, összvonalas. Kitűnően vizsgáztam, a kis egérlukba, ami a pénztáros előtt van a közlendők térdenáilva történő beadagolására, hiba nélkül el is mondtam. Megszégyenítő maga az egérluk is, és a térdreereszkedés is a földi hatalmasság előtt, ebben a fenenagy demokráciában, de nem tehetünk róla, ezt örököltük. Akkor még nem gondoltam, hogy egérfogó is lehet a luk belső felén, de amikor lecsapódott, azonnal észrevettem: A Mars térre tessék menni, mondta a hölgy, ugyanazon az egérlukon közlekedtetve mondatát, csak sokkal kényelmesebb pózban. Félhavit csak ott árulnak. Ha a pénztárban létezik örökség, lehet bennem is. Azonnal fölcsattanhattam volna, hogy miért nem árulhatja a felet az a pénztár, amelyik az egészet árulhatja. Tajpn megbízhatatlan lenne? Vagy én vagyok megbízhatatlan, és fölsőbb szerveknek kell a szemembe nézniök, hogy eldönthessék, méltó vagyok-e ekkora kegyre? Mert belegondolni is rossz, mi lenne itt, ha kóbor alakok: sorra fölvásárolnának minden bérletet, mint a kulák időkben a szenet, a gyufát, a zsírt, a sót, a lisztet, meg ki tudja még, micsodát. Mivel azonban bennem is dolgozik az örökség, ahogy ez előbb mondtam, természetesen nem szóltam egy szót se. Ktnos lett volna fölvilágosítanom a sorsába teljesen belenyugodó hölgyet, hogy odabent megbízhatatlannak tartják. Szépen, csöndben, senkinek egy szót se szólva annyit kívántam csak, adna valaki egyszer egy kanál hashajtót annak, aki ekkora bolondságokat kitalál. És természetesen nem mentem el a Mars térre. Még mindig nem szeretem, ha fölöslegesen sétáltatnak. Tudom, persze, hogyne tudnám, erre is csak mi fizethetünk rá. Az a baj viszont, hogy ugyanezt a buszos cég is tudja. HORVÁTH DEZSŐ Elkeltek az IBUSZ-részvények A vártnál nagyobb érdeklődés kisérte az IBUSZ-részvények kárpótási jegyek ellenében való értékesítését. Az Áll ami Vagyonügynökségnél az MTI-t arról tájékoztatták, hogy az akció egy hónapja alatt az eredetileg tervezettnél 6,7 millió forint névértékű részvénnyel több, öszszesen, 36,5 millió forint névértékű lBUSZ-részvény talált gazdára a kárpátlósi jegyek tulajdonosainak körében. Az átváltási arány 1:3 volt, ennek megfelelően összesen 109,5 millió forint névértékű kárpótlási jegyet váltottak át részvényekre. Az akció harmadik hetében az ÁVÜ úgy döntött, hogy a tulajdonában lévő IBUSZrészvényekből a tervezettnél többet bocsát az érdeklődők rendelkezésére. A föld mégis enyém lesz Három kérdés Szabó Józsefhez, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjéhez Mivel igen nagy az érdeklődés, ugyanakkor sok téves információ kerint a köztudatban, rengeteg a bizonytalanság. Hol és mikor lesz Csongrád megyében az első földárverés, ez is szóbeszéd tárgya. Ezért megkerestük Szabó Józsefet, a Csongrád Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjét (Szeged, Rákóczi tér 6.), aki mégiscsak a legilletékesebb ez ügyben, válaszoljon három kérdésünkre. - Milyen intenzitással dolgozik a hivatal? Hányan várnak kárpótlásra? - Csongrád megyében jóval kevesebben adták be igényüket, mint azt várni és becsülni lehetett. Előzőleg százezres nagyságban számítottunk erre, de az élső kárpótlási törvény alapján 42 ezer ügyirattal kell megbirkóznunk. Ez a megye nem tartozik azok közé, ahol 80-100 ezres nagyságrendben kérték a kárpótlást. Ennek ellenére, mivel 10 fővel kezdte munkáját a hivatal, majd 25 főre, legutóbb pedig 53 fóré emelkedett a létszám, aránylag jól állunk. Tízezer ügyirat elbírálása megtörtént. Minden számítógéprendszerbe került, kiszűrjük a lehetséges hibákat. Először a könnyebben elbírálható igényeket vettük sorra. Mi jellemző? Az igénylók 90 százaléka mezőgazdasági területen, föld és tanya után kéri a kárpótlást. Most, a legutóbbi törvény alapján meggyorsult a kárpótlás, ez a hivatalnak ugyan több munkát jelent, ugyanis soron kívül bíráljuk el az igényeket. Ezért is veszünk még fel 10-20 személyt, hogy a megnövekedett feladatoknak megfeleljünk. - Mennyiben módosttja a kárpótlást, az önök munkáját, az úgynevezett negyedik törvény? Mit kell tenniük a földet igénylőknek? Meggyorsul a kárpótlás, ugyanis a kárpótlási jegy termőföld megszerzésére történő felhasználásról szóló törvény alapján augusztus 15-ig soron kívüli elbírálást élveznek azok, akik az első kárpótlási törvény hatálya alá tartoznak, és vagy az összes kátpótlási jegyért, de legalább 100 ezer forint értékű jegyért termőföldet kívánnak vásárolni. A második kárpótlási törvény hatálya alá tartozók október 5-ig, a harmadik kárpótlási törvény hatálya alá tartozók pedig október 30-ig nyújthatják be kérelmüket. Az igénybejelentéshez szükséges nyomtatványokat a postahivatalokban lehet beszerezni. Kitöltésük után a helyi önkormányzatoknak, ahol a földet igénylik, és az illetékes megyei kárrendezési hivataloknak kell benyújtani. - A kárpótlással kapcsolatos legutóbbi - a negyedik törvény értelmében július 18tól augusztus 15-ig kérhetik kárpótlási jegyük termőföldre váltását azok, akik az első kárpótlási törvény hatálya alá esnek. Tisztázzunk is egy félreérthető dolgot, hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy csak azok vásárolják meg a postahivatalokban 30 forintért az Igénybejelentés termőföld tulajdonjogának megszerzésére elnevezésű úrlapot, akik még nem kaptak semmiféle értesítést a kárrendezési hivataloktól. Kitöltve a három űrlapot, el kell juttatni az illetékes önkormányzathoz és a kárrendezési hivatalhoz, amelyik 60 napon belül köteles soron kívül elbírálni az igényt. Egy lap természetesen az igénylőnél marad. Az elbírálás után a jegy banki letétben marad, és a jogosult az árverésen letéti igazolásával vesz részt, amit csak termőföld vásárlására fordíthat. Amennyiben azonban a jogosult személy meggondolja magát, és mégsem kíván földet venni, a letéti igazolás ellenében kárpótlási jegyét 1993. augusztus 15-e után felveheti. Mindez annyiban változtat alapvetően a mi munkánkon, hogy soron kívül vesszük figyelembe azok szándékát, akik földet kívánnak venni. így jobban köt minket a határidő. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy valójában hányan jelentkeznek majd földvétel céljából. Nem árt még azt sem hangsúlyozni, hogy annyi igénybejelentőlapot kell Jcitölteni a Teltételezhetően jogosultnak, ahány helyen igényt tart termőföldre. Főleg az érdekel minket; kíván-e termőföldet venni, és hol kíván. - Mikor lesznek földárverések? Egyes információk szerint augusztusban minden megyében megkezdődnek a licitálások. - Csak tájékoztatási jellegűnek lehet elfogadni a már megjelent információkat. Ami Csongrád megyét illeti, mi is tudjuk tartani azt a határidót, amit más megyék, valószínű tehát, hogy azonos időpontban kerül sor országosan ezekre az első földárverésekre. De pontosan megmondani most, hogy hol és mikor lesz, még nem lehet. Ám erről több újságban közzétesszük a hirdetést, és értesítjük az érintetteket. Elképzelhető különben, hogy Csongrád megyében valóban a már szóba jött helyeken tartjuk az elsó árveréseket. Makó környékén Kövegy és Maroslele, Hódmezővásárhely környékén Mártély és a Gorzsai Állami Gazdaság, Szentes környékén Szegvár és Fábiánsebestyén, míg Szeged környékén Algyő és Öttömös lesz a színhely. Némi gondot okoz, hogy augusztus végéig kell a Földrendező Bizottságokat létrehozni, amelyekre igen komoly munka vár. Ugyanakkor, mint a fentiekben vázoltuk, az elsó földárverések már augusztus 24-25-26-a táján megtörténhetnek. Hadd tegyem hozzá azt is, hogy augusztus végéig számos határozatot kézbesít a postás, némi restanciánkon mi is javítunk. Sz. LUKÁCS IMRE Fogytán a gyógyszerpénz - Az év első felében valamennyi területen tartjuk az időarányos költségvetést, pil-* lanatnyilag nincs likviditási gondunk - válaszolta érdeklődésünkre dr. Hampel György, a kórház-rendelőintézet igazgatója. - Egyedül a gyógyszerellátás terén van probléma, ami - sietek hozzá tenni nem jelenti azt, hogy betegeinknek ne tudnánk megadni a gyógyulásukhoz szükséges gyógyszereket. A probléma az, hogy addig, amfg mi havonta 5,4 millió forintot számítottunk gyógyszerköltségre, addig a társadalombiztosítás eme reális kiadásnál kevesebbet térft a kórháznak. A gyógyszergazdálkodás területén jelentkező gondok ésszerű takarékosságot követelnek, ami azt jelenti, hogy a betegeknek meg kell kapniuk a betegségük gyógyítására legalkalmasabb, leghatásosabb, de ugyanakkor nem a legdrágább gyógyszert. Az. osztályok orvosai pedig kötelesek dokumentálni, indokolni gyógyszerfelhasználásukat. Ezzel a szigorítással elejét lehet venni a korábbi pazarlásnak, amikor például a kórházból távozó beteg markába nyomtak még néhány I t % /iiiii »t| „ "Y .rnnZW* "'"'"St •*)§ üli dfc FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Az elmúlt héten számos híresztelés látott napvilágot a magyar sajtóban arról, hogy a budapesti orvosegyetem klinikáin a pénzhiány miatt veszélybe került a betegellátás. E később finomított, némileg módosftott, de ennek ellenére figyelmet érdemlő hfrek késztettek bennünket arra, hogy körülnézzünk saját házunk táján, s megkérdezzük a város egészségügyi intézményeinek vezetőit, gazdasági irányítóit, fenyegeti-e gazdasági összeomlás a kórházakat, klinikákat? doboz pirulát. Ehhez tudni kell azt is, hogy az egészégügyi intézmények teljes áron kapják a gyógyszert. Azért az antibiotikumért. amiért a beteg a patikában 45 forintot fizet, a kórház 900 forintot ad ki. A szegedi gyermekkórházrendelőintézet gazdasági igazgatója, Halász György elmondta, nincs veszélyhelyzetben az intézmény, és kellő takarékosság mellett a pénzük kitart év végéig . A SZOTE pénzügyi osztályának vezetője, dr. Báthori János tájékoztatása szerint, a szegedi orvosegyetem klinikái pillanatnyilag működőképesek. Amennyiben az év második felében anyagi problémák jelentkeznének, az egyetem kénytelen saját bevételeiből pótolni a hiányzó pénzeket annak érdekében, hogy a gyógyító munka ne szenvedjen csorbát. Az orvosegyetem már évek óta a devizás oktatásból pótolja a költségvetéséből hiányzó milliókat. Katasztrófálisnak nevezte a gyógyszer-helyzetet az egyetem klinikai rektorhelyettese, dr. Mari Albert professzor, aki arról tájékoztatott, hogy amennyiben nem kapnak a tbtől anyagi támogatást, október végére elfogy a gyógyszerre fordítható pénzük. Az év első felének végére tízmillió hétszázezer forinttal lépték túl a gyógyszerkeretet, aminek egyik oka, hogy az egyetem jó néhány osztályán a speciális betegellátáshoz elengedhetetlen, igen drága gyógyszerek szükségesek. Az egyetem pénzügyi osztályán most elkészült programcsomag szigorító takarékossági intézkedéseket tartalmaz, amelyek azonban csak részben segítenek a SZOTE gyógyszergazdálkodási gondjain. KALOCSAI KATALIN Az ipari termelés első öt hónapja Tartósított stagnálás Az ipari termelés tartós visszaesését több mint fél éve a stagnálás periódusa váltotta fel mutatják a január és május közötti időszakot jellemző adatok. Az 1992. évi gazdasági folyamatokról készült pénzügyminisztériumi tájékoztató megállapítja: ez évben a visszaesés mérséklődni fog. Ezt támasztja alá, hogy az első négy hónap termelésének volumene - az ipar egészében - 19 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Az előző négy hónaphoz - 1991. szeptember-decemberéhez - hasonlítva viszont 100,3 százalékot, vagyis minimális mértékű növekedést mutat az index. Az ipari termelés alakulását továbbra is a keresiethiányjellemzi. Az év első négy hónapjában az ipar egészében 14 százalékkal csökkent az értékesítés, ezen belül a belföldi eladások 16 százalékkal mérséklődtek. Az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek összes értékesítése 21,5 százalékkal, belföldi eladásuk 24 százalékkal esett vissza. Mindez azt jelenti, hogy a kisszervezetek piacai lényegesen kevésbé szúkültek, elsősorban a jobb piaci alkalmazkodás miatt. A nagyvállalatokban az ipar egészénél jelentősebben, 26 százalékkal csökkent a termelés volumene. A kohászat és a gépipar visszaesése a legnagyobb: az előző évinek 60 százalékát teszi ki csupán, ennek mindkét ágazatban a belföldi piac visszaesése az oka. Ugyanakkor éppen a gépipar területén lehet határozott privatizáciás szerkezeti átrendeződésre számítani - az ágazatra már 1991-ben 43,3 milliárd forint értékű külföldi befektetés jutott. Jellemző, hogy az év második negyedévében, áprilisban tetőzódő csődhullám döntően a kisszervezeteket és korlátolt felelősségű vállalkozásokat érintette. Az áprilisi adatok szerint több, mint 1200 kft, mintegy félezer szövetkezet, s nem egészen 200 állami vállalat ellen indult csődeljárás. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb csődeljárás a fővárosban történt: 895 csőddel és 404 felszámolással jóval megelőzi az ország valamennyi körzetét.