Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-22 / 172. szám

MSI SZERDA, 1992. JÚL. 22~ így adózgatunk mi Legkönnyebben havi fíxből II. GAZDASÁGI MELLÉKLET A minőség soha nem megy ki a divatból... Új címer. A titkolózás a régi Lezajlott a negyedik - APEH szóhasználat szerinti ­adóbevallási időszak, elkészültek az első összesítők. Az egyébként hallgatag számok sok mindent takarnak, fednek, elmesélnek. Következzék néhány adótitkot nem sértő (összesítő és összehasonlító) adat a Csongrád megyiek által benyújtott bevallásokból. Lassan már se szeri se szá­ma azoknak a világtermé­keknek, amelyek soha nem mennek ki a divatból. Ezek közé tartozik a Levi's márkájú ruházati cikkek is. A Levi Strauss márkájú farmerek a világ valamennyi földrészén ismertek. Két éve Szegeden a Somogyi utcában egy olyan bolt nyílt, ahol aki akar tetőtől talpig Levi's termékbe öltöz­het. A bolt működéséről, kü­lönlegességeiről beszélgettem a napokban Túszné Ötvös Évá­val. a Meto Bt. ügyvezetőjével. - Ami a szem-szájnak in­gere nálunk minden megvan ebből a márkából. Csak példá­nak említeném, hogy 26 féle nadrág közül, - ezen belül a színek, valamint a mosási eljá­rások tovább szélesítik a kíná­latot- válogathat a hozzánk betérő. Amit talán kevesen tud­nak, nálunk cipőt is lehet ven­ni, sőt kiegészítőkből is ­övek, kulcstartók, nyakkendők, kiskendők - igejt bő válasz­tékul kmúlunk. Óvból például jelenleg húrom féle árfekvé­sűvel és minőségűvel rendel­kezünk. - Nem akarok akadékos­kodni. de nem a vékony pénz­tárcájúak holtja a Levi's há­lózathoz tartozók. - Ezt jól tudjuk mi is. A minőség azonban, azt hiszem a legtöbb embernél így van, mégiscsak hosszútávra egyfaj­ta olcsóságot jelent. Nézze például ezt a fehér pólót - az ügyvezető a saját magán lévőre mutat - már egy éve haszná­lom, s ugye nem látszik rajta. Vegyen egy 160 forintos olaszt, majd meglátja milyen lesz egy-két mosás után. (Anti azt illeti, tényleg nem lehetett volna megmondani, hogy az elmúlt héten, vagy 12 hónappal ezelőtt vásárolták). Ilyen minő­séget tudunk mindenből ga­rantálni. - Úgy veszem észre elég nagy a konkurencia, hiszen hű­tik hűtik hátán, s a legtöbb szintén kínálja a Levi 's márkát. - Az országban összesen 12 hasonló márkabolt van. Vala­mem^i garantáltan eredeti Levi's terméket árusít. Tudjuk, hogy nagyon nagy a márka hamisítása, ami ellen egyelőre csak úgy lehet védekezni, ha csak a hozzánk hasonló straz­zakban vásárolnak. Felhívnám a figyelmet, hogy a legjobban az úgynevezett 50l-es van ve­szélyben, mert azt hamisítják a legnagyobb előszeretettel. - Azt veszem ki a szavaiból, hogy nagyon sokat adnak az árúik minőségére. De vajon párosul-e színvonalasabb ki­szolgálással? - Túlzás nélkül állítom, mindenben megfelelünk ezen a téren is a nemzetközi mércé­nek. Kortól függetlenül poten­ciális vevőnek tartunk minden­kit. Eladóink az üdvözlés után azonnal a segítségüket ajánl­ják. Ha csak nézelődik valaki, akkor nem zavarják tovább, de ha csak tanácstalan a vásárló, akkor igyekszünk befolyásolni szándékát, s ez a legnehezebb. Nekünk arra is gondolni kell, hogy bizonyos ruhadarabok nem mindenkin állnak jól, s ha valaki számára előnytelent vá­sárol akkor máris elvesztettünk egy kuncsaftot, mert a márká­ban keresi a hibát... De panasz még egyetlen egyszer sem merült fel. Egyébként már kül­földi törzsvásárlóink is vannak, közülük is a legnagyobb egy több családból álló holland csoport. Az eladóinknál köve­telmény egy idegennyelv is­merete. Zárszóként csak annyit mondanék, hogy aki elegáns, vagy sportos akar lenni, az ná­lunk megtalálja hozzá a ruhát. A színvonal pedig két éve vál­tozatlanul magas... Süli József Közel 69 ezer magánsze­mély - tavaly 52,5 ezer - adott személyi jövedelemadó beval­lást, közülük mintegy 50 ezren főállásból származó jövedel­mük mellett értek el más adó­köteles jövedelmet. A jövedelem forrásai külön­bözőek: 9,5 milliárd forint származik - a bevallások sze­rint - főállású munkaviszony­ból, 330 millió társas vállal­kozásból, 925 millió egyéni vállalkozásból, 580 millió másodállásból, mellékfoglal­kozásból. Ötezer fő vallott összesen 267 millió forint be­vételt tudományos és művésze­ti, valamint szerzői jogvédelem alá eső tevékenységből, és ­például - 2020 fő összesen 25 millió forint jövedelmet para­szolvenciából és borravalóból. Ez utóbbira az országos adat: ötvenezer fő, 749 millió forint bevallott jövedelem, 15 ezer forint átlagjövedelem/év. Sokan részesültek külön­böző jogcímen költségtérítés­ben. Étkezési hozzájárulást 31 ezer fő vallott 270 millió forint (ebből adómentes, mint termé­szetbeni juttatás, illetve évi 9600 Ft bruttó összegben: 225 millió forint), munkaruhaté­rítést 1500 fő 7230 ezer forint, pénzbeli szociális segélyt 6400 fő 650 millió forint összegben. Egyéb jogcímből származó jövedelmet 18 530 fő jelzett (756,7 ezer forint bruttó ösz­szegben), míg csak a munka­nélküli juttatásban részesülők száma meghaladta a 30 ezret. Nekik kivétel nélkül kellett volna bevallást adniok. Majdnem 3000 Csongrád megyei fizetett be összeget belföldi székhelyű alapítvány­ra, közérdekű kötelezettségvál­lalásra és élt az ehhez kap­csolódó összjövedelem-csök­kentés lehetőségével. A figyelembe vett gyermek­kedvezmény több mint 160 millió forint, és 8665-en ér­vényesítették. Több mint 5 és félezer személy csökkentette adóalapján 333 millió forinttal, befektetés címén. Külföldről származó adóköteles jövedelmet 69 fő vallott. Az összes bevallásra számított adó bruttó összege meghaladja a 2,8 milliárd fo­rintot. Ez átlagosan (csak azok­kal számolva, akiknek tény­legesen keletkezett adófizetési kötelezettségük) 48,5 ezer forint adóterhet jelent. 48 ezren éltek az alkalmazotti adóked­vezménnyel (126 millió adó­csökkentést jelentett), 2000-en számoltak el lakáscélú megta­karítással kapcsolatos kedvez­ményt (7,2 millió forint), mintegy 8000-en éltek életbiz­tosítással kapcsolatosan (7 mil­lió forint) adócsökkentéssel. Az 1991. évre fizetendő sze­mélyi jövedelemadó nettó ösz­szege (figyelembe véve az in­gyenes értékpapírok utáni for­rásadót, az árfolyamnyereség adóját, a külföldi jövedelem adóját és az 1991. évben ese­dékessé vált halasztott adó összegét) 2,6 milliárd forint. A fizetendő adóból a kifi­zetők előzetesen 90 százalékot (2,365 milliárd forint) már levontak, 3,1 százalékot az adózók önként fizettek be, míg az 1991. évi halasztott adó 0,8 százalékot tett ki. A bevallásokban a maradék adóra 12,4 százalék befizetés és 6,8 százalék visszaigénylés szerepelt. S végül álljon itt egy táb­lázat az átlagjövedelemről: Munkaviszonyból szárm. átlagjóv. 192,1 ezer EWév Társas vállaik, szárm. átlagjüv. 108,7 ezer FVfő'év Egyéni vállalkozáshói szárm. állagjóv. 81.8 ezer KtTiK'v Másodallash. mellékfogl. szárm. jöv. 42.9 ezer Et/Töí v Mezőgazd. kisterm. szárm. átlagjöv. 37,7 ezer Ftföív Korravaló, hálapénz 12,2 ezer Ffhőév A vám megfizetése vagy biztosítása előtt vámáru nem adható ki hazánkban a jövőben - ezt mondja ki a pénzügymi­niszter és a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok miniszterének együttes rendelete, a vámjog részletes, új szabályainak meg­állapításával és a vámeljárás szabályozá­sáról szóló korábbi - 1976-os - miniszteri rendelet módosításáról. A vámeljárás szabályozásának rendjéről azért kellett új, közös PM-NGKM rendeletet alkotni, mivel az eddig érvényben lévő vámsza­bályok már elavultak. Egyúttal a gazdál­kodó szervezetek fegyelmezetlensége, el­maradt vámbefizetései is hozzájárultak ahhoz, hogy az állami költségvetésnek már az első félévben több mint 100 milliárd forintos hiánya alakult ki. Az együttes miniszteri rendelet a szigorú szabályozás alól csak az igazoltan Vámeljárás életmentő eszközöknél, gyógyszereknél tesz kivételt, illetve akkor, ha a vám­fizetésre kötelezett gazdálkodó szervezet halasztott vámfizetésre jogosult. A köz­vetlen felügyelet alatt nem tartott vámáru után járó vám és vámmal együtt fizetendő adók, illetékek és díjak együttes összegéig vámbiztosítékot kell nyújtani. Vámbizto­sítékként készpénzt, vagy harmadik személy készfizető kezességét fogadják el a vámszervek. A vámbiztosíték bármelyik formája egyaránt alkalmazható, de egy vámeljárás során csak azonos formában nyújtott vámbiztosítékot fogadhatnak el a vámhivatalnál. A készpénzben nyújtott vámbiztosítékkal azonos értékűnek tekintik az ilyen címen teljesített átutalást. A külkereskedelmi áruforgalomban kezességi nyilatkozatot csak pénzinté­zettől, illetőleg a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának általános engedélyével rendelkező személytől fogadhatnak el a vámszervek. Az országos parancsnokság általános engedélyt annak adhat ki, aki üzletszerűen foglalkozik nemzetközi szállítmányozással, fuvarozás­sal, vagy vámközvetítéssel, vámtartozása nincs, és valamely pénzintézet felelősséget vállal a készfizető kezességvállalásból keletkező kötelezettségek teljesítéséért. Nem külkereskedelmi áruforgalomban kezességi nyilatkozatot csak olyan jogi személytől fogadhatnak el, akinek vám­tartozása nincs. Kezességi nyilatkozat telefax útján is adható. f Levi's i LEVI STRAUSS A CO J A krizeológia (a válságok törvénysz.erűségeit kutató tudo­mány) nálunk nem túlságosan művelt. Pedig az Oszták-Magyar Monarchia gazdaságtörténetében, különösen a kiegyezés utáni évekből találunk ide vonatkozó példákat. A bank- és tőzs­dekrachok nyomán mesés vagyonok tűntek el, mások gyorsan gyarapodtak. Nemrégiben az Állami Bankfelügyelet felfüggesztette három pénzintézet tevékenységét, súlyos likviditási gondok miatt. A húrom bank felfüggesztése több mint egyszerű bankfelügyeleti intézkedés, mert ezzel a lépéssel veszélybe került azon vállal­kozók, vállalatok működése, amelyek ezen pénzintézményeknél vezették számláikat. Az Állami Bankfelügyelet döntése helyes, de nem késett el egy kissé? Mert ez az első iskolapélda lavinát indíthat el, és másutt is beüthet a krach, amikor a kisbankok a do­minóelvnek megfelelően sorra tönkremennek, ami az egész ma­gyar pénzvilágra nagyon káros hatást gyakorolhat. (Talán egy jó banktörvénnyel időben elejét lehetne venni a nagyobb bajoknak.) A kiegyezés utáni öt-hat esztendőt a gründolások (alapítások) periódusaként tartja számon a hazai és a közép-európai gazda­sághistória. Az alapítás alatt most valamely vállalatnak részvény­társasági formában való létesítését kell értenünk, amikor a tagok (a részvényesek) szavatossága csak a részvények kifejezett össze­géig terjed. A modern piacgazdaság kiépülésének körülményei között a belső monetáris forgalom bonyolítására hivatott pénztömeg már nem szűkíthető a bank- és államjegyckrc. A modem hitelrend­szerben a bankokkal szembeni követelések számlapénzként megsokszorozták a készpénz-mennyiség forgalmi erejét, lehetővé tették a pénz teremtését is. Az új korszak hiszekegyét fogalmazta meg Kaulman Félix bankár Jókai Fekete gyémántok regényében: „...a heverő kincseket felszínre kell hozni, a stagnáló kapitálisnak gyors forgalmi csatornákat nyitni, a sok apró tőkét egy naggyá egyesíteni, az iparnak piacot, a piacnak árkcletct szerezni, a hitel által minden tényleges forintot két-három helyen szerepeltetni: ez az, amit a mai nap pénzcsinálásnak nevezünk." A régi, meg hovatovább a mai bankárokat nevezhetjük a modem gazdaság alkimistáinak, néha negatív értékítélettel is. Krachanatómia Lehet, hogy tevékenységük nyomán is jutott oda a magyar gazdaság 1872-re, amikor a bank- és államjegy mennyisége, és a gazdaság alapvető ágazatait összefűző élelmiszertermelés és -kereskedelem is alapvető nehézségekkel küzködött. Ekkor ta­lálták ki az úgynevezett alkuszbankokat, amelyek a kisegzisz­tenciák köreiben is igyekeztek kedvet csinálni a spekulációhoz. (Szegeden ebben az időben 5-6 alkusz működött.) Ebben a nagyon összetett, és szinte kiismerhetetlen bank- és tőzsdevilágban tűnt fel Kohen Ignác Izidor, aki Szegeden született 1829. szeptember 23-án. Nevét rövidítetten mindig csak két I-vel szignálta. Lehet, hogy Mikszáth Kálmánt is megihlette Kéti báró, Kopereczky Izrael Izsák megalkotásakor. Apja, Kohen Ábrahám 1799-ben került Szegedre a csehországi Jenikauból. O volt közel húsz éven át a szegedi izraelita hitközség bírája. Dohánykereskedelemmel foglalkozott, exporttal is. Ötvenéves kora felett újra házasodott, és második feleségétől, Pollák Johannától (1808-1888) született Ignác fián kívül még két leánya is volt. A Pollák család igen korán, 1787-ben telepedett le Szegeden, és a családfő posztókereskedelemmel foglalkozott. A Pollák és a Kohen család összefonódása igen jelentős vagyoni komplexum létrejöttét eredményezte. Kohen Ignác a bécsi politechnikumot végezte (tehát mérnök­ember), majd apja halála után (1853) Pestre költözött. Házasságot 1856-ban Figdor Zsigmond pesti kereskedő lányával, Emmával kötött, amely egyben Bécshez fűződő kereskedelmi összekötte­téseket is jelentett számára. Pesti terménykereskedővé 1857-ben lett, és nagy rangot adott a hevesi és a szegedi dohánynak. A kis­válság (1869) idején ugyan csődbe jutott, de hamarosan talpra állt, és felfedezte a táguló gazdasági lehetőségeket. Negyven­évesen, 1868-tól a legkülönbözőbb vallási és társadalmi funk­ciókat töltötte be. A zsidóság hitújító szárnyához tartozott, és ez az útja vitte be a tőzsdetanács választott testületébe. Ez után egy sor részvénytársaságnál töltött be vezető szerepet, köztük váltó­bírálója volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak. Családi, tár­sasági és intézményi háttérrel került a Frankó-Magyar Bank vezérigazgatói székébe, karrierje csúcsán. Kohen egész életében és hosszú távon housse-ra spekulált, és ezt jól bizonyítja a Szegedi Gyártelep Rt. papírjaival kapcsolatos stratégiája, miközben jó pár ezer forinttal a részvénytársaságnak haláláig adósa maradt, de a szegedi papitokból 580-nak tulajdo­nosa volt, elzálogosítva. A Frankó-Magyar Bank első emberi székében hamarosan ötmilliós veszteséget okozott, de ismét talpra esett, és a főváros, valamint az ország hatalmas gazdasági építkezéseinek részese lett. Jellemző rá: londoni«s párizsi bankokkal összefogva elnyerte 15 évre a romániai fejedelemség dohánymonopóliumát, 25 százakiékos érdekeltséggel. Az akkori magyar pénzvilágban a „nagyokosok fejének" tekintették. De aztán, 1873 decemberére kibújtak a szögek a zsákból, és Magyarországon csak a krach évében 27 hitelintézet jutott csődbe, illetve került felszámolás alá, majd több is. És a nagy pénzügyi zseni, Kohen I. I. a hetve­nes évek derekától a pesti tőzsde ügynökeként volt kénytelen kenyerét keresni, majd Bécsben nyitott irodát. Tehát ez a fa sem nőtt az égig. Kohen „mestermunkái" több pénzügyminiszter alatt meg­rengették a bársonyszéket, sőt még Lónyay Menyhért miniszterelnök is „saját kérelme folytán" lemondott 1872-ben, pedig egyúttal honvédelmi miniszter is volt. A hatalmas financiális csaták hőse és legyőzöttje - tévedéseire és spekulációra pedig Bartók János (Bartók Béla nagyapja) Nagyszentmiklósról többször is figyelmeztette - Bécsben halt meg, 1901-ben. Talán még annyit mondhatok, hogy Kohen I. I. életpályája a hazai polgárosodás folyamatának társadalompolitika- és menta­litástörténeti szempontból is igen érdekes, tanulságos esete. (Forrás: Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók. Szeged. 1885.) Bátyai Jenő ^ AMIT MÁR MEGSZOKTUNK.

Next

/
Thumbnails
Contents