Délmagyarország, 1992. július (82. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-08 / 160. szám
SZERDA, 1992. JÚL. 8. :* 1I GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Mérnök, közgazdász, autókereskedő\ Nissan és kis Polski Meglehetősen sok vállalkozónak van autókereskedése Szegeden, Csongrád megyében, ugyanakkor jóval kevesebb a számuk azoknak, akik új autók eladásával is foglalkoznak, hölgy pedig igazán csak elvétve akad közöttük. Orbán Ágnes, a Gemmax Kft. egyik ügyvezetője, aki a szegedi, Rákóczi téri egykori pártgarázsban ütötte fel a Nissan sátrát, ezen kevesek közé tartozik - ha nem az egyetlen. - Hogyan lesz egy hölgyből autókereskedő? - Végzettségemnek megfelelően évekig dolgoztam műszaki területen, üzemmérnökként, közben elvégeztem a közgazdaságtudományi egyetem fővállalkozói szakát Budapesten. Az autókereskedést Bácsalmáson kezdtük, ez a vállalkozás azonban sikertelennek, a város túl kicsinynek bizonyult. A következő próbálkozás már a szegedi Mars téren talált bennünket, ahol egy belga kereskedő segítségével vámszabadterületről árultuk a használt nyugati gépkocsikat. Ez jól sikerült, de nem ez volt az egyetlen foglalatosságunk akkoriban. Mint a legtöbb vállalkozás, mi is mindent kipróbáltunk, a divatáru kereskedéstől a megvalósíthatósági tanulmányig. - Ha meg nem sértem, mióta számítja magát komoly autókereskedőnek ? - Januárban egy amerikai cég pályázatára jelentkezve lettünk nagykereskedők, de a FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Orbán Ágnes: Nem neveltek kereskedőnek kedvező feltételekkel induló kapcsolatról kiderült, hogy az egyik legfontosabb feltételben, a szállítási határidőben képtelenek tartani vállalásaikat. Az ígért 8-10 hétből nemegyszer ennek duplája lett, azóta elmaradtunk egymástól. Ma már csak a Nissan van, de ez is bőven kitölti az időnket. - Ki tud várni ennyit egy autóra, egyáltalán, lehet-e csoportosítani valahogy a vásárlókat? - Várni senki sem szeret, éppen ezért foglalkozunk a Nissan autók eladásával, ahol precízek a szállítók. A vásárlók sokféleségéből nekem hármat sikerült határozottabban elkülöníteni. Az egyiknek a kereskedő segít választani, a másiknál a szomszéd véleménye a fontos, a harmadik határozott elképzelésekkel érkezik. Természetesen ezek keveredhetnek. - Mindig kis Polskival látom. Nem hitelrontás ez egy autókereskedőnél? - Az, de most már kivárom a nyolcszemélyes mikróbuszt, abba belefér az egész család. A lányom általános iskolás, a fiam negyedikes gimnazista lesz az ősszel. Jobban szeret itt lenni, mint a suliban, néha úgy kell elzavarni. Én nem örülnék, ha autókereskedő lenne belőle, inkább továbbtanulását tartom fontosnak. - Egy hölgy hogyan ad el autót, mondjuk férfiaknak? - Ha azok még a Nissanhoz is jobban értenek, mint én, akkor nehezen, de szerencsére nem ez a jellemző. Attól sem vagyok túlzottan boldog, ha bejön valaki és elkezd dicsérni egy másik márkát. Arra figyelünk, hogy a határozott elképzelésű feleséggel érkező úrral inkább a társam, Szegvári Tamás tárgyaljon. Én esetleg elrontanám a boltot. - Általában milyen egy jó autókereskedő? - Nem biztos, hogy erre tudok válaszolni. Sajnos bennünket nem úgy neveltek, hogy kereskedők legyünk. Ha egy amerikai gyereknek azt mondják, hogy a nyerési esélye 1:9, tudja miről van szó, nálunk ez nem ilyen egyértelmű. Nem tudunk megfogalmazni egy rendes üzleti levelet, nem tudjuk mi az a váltó, pedig mindkettőt tanították már a múlt század végén is, mégpedig a negyedik osztályban. - Mit csinál, ha nem autókereskedik? - Pihenek, de sajnos nem túl aktívan. Pedig tudnék mit csinálni, hiszen általánosban megyei bajnok voltam sakkban, ifjúsági versenyeket nyertem pisztolylövészetben, kézilabdáztam, az utóbbi két évben már csak az úszás maradt, az is egyre ritkábban. Kovács András Tőzsde Alacsony forgalom Az 1992. június 29—július 3-ig tartó tőzsdei héten árfolyamértéken 40 M Ft-os részvényforgalmat realizált a Budapesti Értéktőzsde. A tőzsdeindex az IBUSZ és a Fotex áremelkedésének köszönhetően 12 pontot emelkedett. A hét slágerpapírja egyértelműen az IBUSZ részvénye volt. Az összes megkötött üzlet 47,3 százalékában ez a részvény volt az adásvétel tárgya. A papír iánti megnövekedett érdeklődés oka az, hogy most kerültek forgalomba a kárpótlási jegyért vásárolt részvények. Az élelmes spekulánsok a brókercégeken keresztül 65-70 százalékos árfolyam körül felvásárolták a kárpótlási jegyeket és az ÁVÜ által meghatározott 3:l-es arány következtében 2100-2200 forintért jutottak az értékpapírokhoz. Jelenleg megpróbálják az árfolyamnyereséget realizálni, tehát eladóként lépnek fel, így a további áresés sem zárható ki. Meglepő módon azonban ezen a héten majd 100 forintos árfolyamemelkedést mondhat magáénak ez az értékpapír. Okként két dolgot jelölhetünk meg. Mivel a részvény és kárpótlási jegy cserében a részvénytömeg 5 százaléka vesz részt, az árfolyamokra is csak korlátozott hatást gyakorol. A másik jelentős árfolyamstabilizáló tényező a Bécsi Értéktőzsde árfolyama, amely jelenleg is 97 forinttal magasabb, mint a budapesti. Ez kitűnő lehetőséget nyújt a brókercégeknek az arbitrálásra (részvények bécsi eladására), így itthon keresletet támasztanak a papír iránt, és ezáltal stabilizálják az árfolyamot. A hét másik nagy forgalmú papírja a Fotex volt, mint azt már korábban megszokhattuk. Ezen a héten az árfolyamértéken számolt részvényforgalom több mint 42 százalékát adta, amivel az IBUSZ mögött a második helyre szorult. A hét szenzációja az ÁVÜ azon bejelentése volt, hogy az OFOTÉRT privatizációjára kiírt pályázat győztese a Fotex lett. A holding egy nagy hagyományokkal rendelkező, országos hálózattal bíró nyereséges vállalattal gyarapodott. Az 51 százalékos Fotex tulajdoni hányad mellett 10-10 százaléka a dolgozók és a kárpótlási jeggyel rendelkezők tulajdonába kerül. A pozitív hír hallatára a részvény árfolyama 8 forintot emelkedett, és jelenleg 281 forinton található. További áremelkedés várható, mint a cég nyereségadatai is rendkívül kedvezőek. Hatalmas áresést kellett a Kontrax Irodatechnika részvényeseinek elkönyvelni. Bár az üzlet nagysága nem volt jelentős (csak 8 részvény szerepelt), de a majd 40 százalékos árfolyamzuhanás már nem elhanyagolható. A tőzsde többi árfolyama viszonylag szilárd volt, kivételt ez alól csak a Hungagent részvénye jelenthetne. Pénteken, július 3-án 6,6 százalékos árfolyamemelést figyelhettünk meg. Ágoston Róbert Számháború, vagy statisztika? A KSH elnökhelyettese a púder nélküli valóságról - Az, hogy ma már nincsenek lakat alatt tartott adatok. A piacgazdaság kiépülésével párhuzamosan nem csak a kormány és a közvélmény, hanem az üzletemberek is a statisztika felhasználói közé kerültek. Megszűnt az állam privilégiuma, hogy bizonyos adatokba csak meghatározott emberek láthatnak bele. - Egyszerre kapja meg a kormány és a sajtó ugyanazokat az adatokat? - Gyakorlatilag igen. Az adatszolgáltatásban teljes az egyidejűség. A nyílt számoknak viszont az a veszélye, hogy mindenki másként értelmezi, citálja azokat. De ez már nem a mi dolgunk. - A hatalom tehát nem várja el a statisztikusoktól, hogy púderozzák a számokat. De vajon van-e szeme ahhoz, hogy olvasni is tudjon a számok között? - A hatalomra került kormányok a világ minden táján előszeretettel citálják azokat az adatokat a nyilvánosság elé, amelyek pozitív képet festenek a tevékenységükről. Ez nálunk is így van. Az ellenzék ugyanabból a számoszlopból a negatív példákra vadászik, mert ez a dolga. A stitisztikusnak pedig az, hogy a valóságot tükrözze. - A KSH ma is állami cég. Ha úgy tetszik a mindenkori kormány finanszírozza. Illik hát nekik dolgozniuk... - Nyugaton is a kormányokhoz kötődik a statisztikai hivatal. Nálunk inkább az a baj, hogy megmondják, ennyi pénz van, ebből kell dolgoznunk. Pedig fordítva kellene, meghatározni a feldatainkat és megadni hozzá a rávalót. - A közvélemény ma is gyanúsan figyeli a statisztikákat. cég tevékenységét reprezentatív felmérésekkel követjük nyomon. Ez a minta is képes valós képet adni a gazdaságról. Az a baj, hogy a kisszervezetek sokszor nem állnak velünk szóba, nem küldik vissza a kérdőíveinket. - Pedig él még a tájékoztatási kötelezettség. - De mi nem akarunk hivatalt játszani. Meg kell értetnü nk a gazdaság szereplőivel, nekik is alapvető érdekük, hogy információt adjanak és kapjanak egymásról. Remélem, hamarosan megszületik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, amely végre tisztavizet önt majd a pohárba. - Sokan attól félnek, hogy az önök birtokába került adatokat más célra is fel lehet használni. - Ez nem így van. Az információ nyilvános, de egyedi, személyre szóló adatot nem adunk ki. A feldolgozás után meg is semmisítjük. Nincs ok a félelemre. - A feketegazdaság egyébként sem szolgáltat adatokat! - Sokszor számon kérik rajtunk, hogy ebből a szférából miért nincsenek viszonylag pontos adataink. De konszolidált gazdaságokban serrí tudják felbecsülni, hogy a feketeü zletek milyen részt tesznek ki. Az ENSZ nem véletlen hozott most létre egy olyan munkacsoportot, amelyik megpróbálja definiálni és felderíteni a feketegazdaságot. Rafai Gábor Aratás: idén is fáradtságos, embert próbáló lesz Az államtitkár optimista Túljut a fordulón az agrárágazat Péter-Pál ünnepével - hagyományosan megkezdődött a termés betakarítása a szántóföldekről. Milyen aratásra számít az államtitkár? - érdeklődött a Falutévé riportere a Földművelésügyi Minisztériumban. Sárossy László, a tárca politikai államtitkára válaszolt a kérdésre. - Azt hiszem, hogy szakítanunk kell az aratáshoz mindig hozzá kapcsolt, sablonossá vált jelzőkkel. Azzal, hogy nehéz, fáradságos, embert próbáló, habár ez minden évben, így az idén is jellemzője a betakarításnak. Az igazi próba most nem ez, hanem hogy azok a rémhírek - igenis, rémhírek! - amelyek az utóbbi időkben szárnyra kaptak: hogy parlag a fél ország, hogy aszály miatt itt semmi termés nem lesz, meg hogy veszélyben az ország kenyere, - ezek egészen biztosan megdőlnek! Biztos vagyok abban, hogy az aratás végeztével felsóhajthat majd az ország, s látni fogja, hogy biztosítva van az ez évi kenyerünk. Nagyon bízom abban, hogy a termelők jövedelme, nyeresége is meglesz. - Tehát lesz kenyérnek való. Az agrárágazat jövőjét azonban sok más tényező is befolyásolja, például a törvényhozás. E téren mire számíthatnak a gazdák? - Ez az év mindenképpen fordulópont a magyar mezőgazdaság számára. Hiszen év végére a tulajdonviszonyok egyértelműen rendeződnek, be fog fejeződni a szövetkezetek átalakulása. Éppen a legutóbbi elfogadott törvény alapján felgyorsulhat a kárpótlási folyamat. A Parlament - remélem -, hogy alaposan megvitatva, de rövid időn belül el fogja fogadni az agrárpiaci rendtartás törvényét és ebben az évben még sor kerül a földtörvény módosítására. Továbbá szeretnénk néhány szakmai-ágazati törvényt is a honatyák elé vinni. Nevezetesen, az állattenyésztési, a vadászati és az erdőtörvényt. Én úgy vélem, hogy ezeknek a törvényeknek a meghozatalát követően az ágazat egy lényegesen nyugodtabb, a mostaninál sokkal kevésbé zajos esztendőt kezdhet majd 1993-ban. - Nincs átlagember. Két véglet alakult ki nálunk a statisztikusokkal szemben: vagy szentírásként kezelik azt, amiről mi azt állítjuk, hogy ez csak egy tudományos modell, vagy egyszerűen semmibeveszik, amit állítunk. - Sokan kifogásolják, hogy a nagyvállalati rendszer összeomlásával párhuzamosan a statisztika nem képes követni a kisebb gazdálkodók tevékenységét. - Ez nem így van. Csak a módszer változott. A sok kis Az emberi história során a hatalom mindig szerette volna tudni, hányadán is állnak a dolgok. Kis túlzással szólva ebből fejlődött ki a statisztika tudománya. A hatalom és a statisztika ilyen vagy olyan viszonyban, de mindig szorosan kapcsolódtak egymáshoz. Dr. Lendvai Jánostól, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesétől azt kérdeztük, mi változott az elmúlt két esztendőben?