Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

HÉTFŐ, 1992. JÚN. 8. BELPOLITIKA 3 FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Autócsodák a Dugonics téren A zenélő szökőkút hangulatos környezete nem csak az ünnepi könyvhét sátrainak adott otthont a hét végén, hanem a legújabb Francia autócsodákat is megcsodálhatta a közönség. A Budesheim-Csomiép Kft. Renault szalonja állította ki a Dugonics téren a gyár legújabb modelljét: a második generációs 19-eseket. Szombat reggel 9 órától késő délutánig „ízlelgethették" a gépkocsi szerelmesei a Renault-okat. A helyszínen nyereményjátékra is invitálták a szegedieket: egy szelvény kitöltésével ugyanis mindenki eséllyel indulhat majd azon a sorsoláson, amelynek fődíja az egyik kiállított 19-es. A június 30-i országos sorsoláson majd elválik, mennyire is szerencsések a szegediek. Az új francia autót viszont hamarosan lapunkban is részletesen bemutatjuk olvasóinknak. Szegedért Alapítvány Három év mérlege Néhány hét híja még, hogy működésének harmadik évét zárja le a Szegedért Alapítvány. Ebből az alkalomból kértük mérleg készítésére Bódi Györgyöt, az alapítvány titkárát. Más apropója is volt e találkozásnak: a tudományos és a művészeti kuratórium még tavasszal tartalékolt némi pénzt az időközben beérkezett pályázatok támogatására. A tudományos kuratórium hét kutató külföldi konferenciára utazását segíti 15-40 ezer forint közötti összegekkel. így részesült támogatásban Dr. Lengyel Zsolt, Fábián Gabriella, T. Molnár Gizella. Dr. Szabó Mihály, Dr. Florváth István, Györgypál Zoltán és Dr. Mihalik Erzsébet. A művészeti kuratórium tartalékából a Csongrád Megyei Népművészeti Egyesület darmstadti bemutatkozásához, Sándor János Makó Lajosmonográfiájának költségeihez, s a Szegedi Nyári Tárlat sikeréhez - egy alkotói díj finanszírozásával -járult hozzá. A mérleget ezek után érdemes elkészíteni. Az 1989. július 4-én. nyolc alapító 9,2 millió forintjából létrehozott alapítványhoz azóta 42-en - közülök 12-en magánszemélyek csatlakoztak, együttesen 11 millió forint értékű készpénzzel, valutával, értékpapírral, műkinccsel és „dologi" felajánlással. A hozadék terhére eddig a három fődíjjal és a három kuratórium 3-3 díjával 1,8 milió forintot fizettek ki. (Maguknak a díjaknak az értéke 350 ezer forint volt.) A három év alatt 120 pályázatot értékeltek támogatandónak, együttesen 11 millió értékben. (A pénzügyi elszámolás úgy korrekt, ha elmondjuk: a három gálaműsor ára két millió, az alapítvány működésének költsége másfél millió volt.) Megtudtuk a jelenlegi vagyoni helyzet adatait is - ezzel is bizonyságát látva annak, hogy a „Szegedért" végig a szegediek nyilvánossága előtt hozott döntéseket, anyagiakat is! Számláin mára 14 millió forint gyűlt öszsze, s ehhez hozzájön még a júliusban és októberben esedékes kamat, körülbelül kétmillió. A vagyon része 400-400 ezer forint értékű értékpapír és műkincs, előre elkészítettek 200 ezer forintnyi díjat, s van 10 ezer osztrák schillingjük is. Meg újabb támogatók - az OKHB, a Démász - ígérete. Bódi György összességében így fogalmazott: a Szegedért Alapítvány működésének sikere bizonyíték arra,, hogy egy lokális alapítvány jó eszköz a különböző felfogású erők patriotizmusának, tenniakarásának és képességeinek összegzésére. Példa ugyanakkor az objektivitás, a függetlenség, az önállóság követelményeinek érvényesítésére, illetve arra, hogy fel kell ismerni az alapítványi struktúra adta lehetőségek korlátait is. P. K. KÖZÉLETI NAPLÓ RESZONKORMANYZATI ÜLÉS lesz 16 órakor Kiskundorozsmán, a községházán (Negyvennyolcas utca). A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Csap utca 62. szám alatti székházában 16-18 óráig dr. Zlehovszky Ilona ingyenes jogi tanácsadást tart. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti székházában 16-17 óráig. Tartja: dr. Pesti Gábor ügyvéd. RÁKOS TIBOR, a 2-es és NÁFRÁDI ZOLTÁN, a 3-as választókerület képviselője fogadóórát tart a Szilléri Sugárúti Általános Iskolában 17-18 óráig. HOLNAP GALIBA FERENC, a 19-es és HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője fogadóórát tart a Gedói Általános Iskolában 17-18 óráig. Sikertelen választás A 45 ezer 079 szavazásra jogosult állampolgár közül vasárnap reggel 6 órától délután 16 óráig 8938-an szavaztak Komárom-Esztergom megye hármas számú országgyűlési választókerületében az erre a napra kiírt időközi választáson. A 8938 szavazat 19,8 százalékos arányt jelent. Az eredményes szavazáshoz viszont az kellene, ha legalább a szavazásra jogosultak fele, plusz egy személy voksolna. Reménység szigete Ez a telep Kelet-Európáé, mindenkié, aki segítséget kér. Mindenkit szeretettel várunk, legyen az cigány, bosnyák, román, mozlim vagy magyar. A Reménység szigetén lesz ökumenikus istentiszteleti hely, betegszállás, népfőiskola, a későbbiekben teológia is működik majd, és a Vöröskereszt is segítséget nyújt a közösségnek mondta Németh Géza lelkipásztor, az Erdélyi Gyülekezet Reménység szigetének ünnepélyes megnyitóján. Az intézmény jelképes kulcsát és a magyar nemzeti zászlót Kelemen István ezredes nyújtotta át Németh Géza lelkipásztornak. Az eseményen jelen volt és rövid beszédet mondott Róbert Rapp professzor, a westminsteri bibliai misszió képviselője. Bejelentette, hogy a Károlyi Gáspár Missziói Intézet is helyet kapott a „szigeten". A Reménység szigete egy volt katonai objektumban talált otthonra. A létesítményt a Honvédelmi Minisztérium térítésmentesen adta át az Erdélyi Gyülekezetnek. Kiszomboron és környékén, csakúgy, mint az egész déli határvidéken, az utóbbi esztendőkben - köszönhetően például az illegális határátlépéseknek illetve a nagyobb határforgalomnak - igencsak megnőtt a bűnesetek száma. A nagyközség önkormányzata, megint csak hasonlóan a többi érintett településhez, régóta kérte a rendőrséget: erősítse meg a helyi állományt. A kérés jogos volt - Kiszomboron, valamint egykori társközségeiben, Klárafalván és Ferencszálláson eddig mindössze két rendőr próbálta meg útját állni a bűnözőknek -, ám a személyi feltéteíek hiánya miatt nem teljesülhetett. Most talán változik a helyzet. Nemrégiben ugyanis lehetőség nyílt a rendőri Öböl N

YÍL. AZ emberek többsége tartozni akar valahová. Nemzethez, párthoz, munkahelyi közösséghez, családhoz, bélyeghez, italhoz, szeretőhöz, mégha megcsal is, hisz nagyon fontos a ragaszkodás. Szombaton délután dugig megtelt az Üllői úti stadion. Csúcsra járt megint a valahová tartozás. Elképzeltem, mit élhet át Nyilasi, akinek bármelyik IX. kerületi téren szobrot állíttatnának hívei a bajnoki arany, s talán még az ezüst után is. Nyíl, az utolsó európai futballistánk, aki a csúcson Barcelonát vagy Juventust érdemelt volna, ballag a gyepen. Talán eszébe jut, hogy egy Dalnoki nevű edző a meccs előtt az öltözőben már alig-alig beszélt taktikai feladatokról, de elég gyakran kifejtette, hogy a stadion a labdarúgás szentélye, itt tisztelettel és alázattal kell viselkedni. S talán eszébe villan az is a mai mesternek, hogy az egykori, akitől a Fradi szeretetét kapta, olykor Petőfit idézett, máskor a Szózat fekete korongját rakta föl a lemezjátszóra. Megy a gyepen az edző. Majd mindenki őt figyeli, kivel kezel, kinek int, rág-e szotyolát, milyen cipőt húzott? Akár elképesztően nagyképű is lehetne, hisz ennyire intenzíven talán senkit sem szeretnek ma Magyarországon. Ő azonban személyiség. Zöld-fehérre pingálja az arcát és kimegy tombolni a többiekkel a hokirangadón. Járja a pályákat, nem rest előkészítő csoportos meccseket is végignézni, szerényen a kerítésnek dőlve, valahol a szögletzászló távolából. Visszaköszön a kollégáinak, szeretettel beszél a játékosairól. A tömeges elkeseredések korában egy közösség számára ő maga az irány. A Nyíl. Rendőrőrs Kiszomboron állomány létszámának növelésére, s az első etapban mindjárt a leginkább veszélyeztetett térségek, így például a makói megerősítésére. Ezúttal a megyei kapitányság illetékesei keresték föl az említett települések önkormányzatait azzal, hogy bizonyos feltételek biztosítása esetén így például megfelelő épület, ahol kialakíthatók a szükséges helyiségek, így külön parancsnoki iroda, ügyeletesi iroda, nyomozói iroda, fegyverszoba stb. - több rendőr vigyázhatja majd a köz biztonságát. Esetünkben ez azt jelenti, hogy első lépésként szeptembertől négyre növelnék a három községben szolgálatot teljesítők számát, majd a későbbiekben kiszombori központtal 10-12 fővel komolyabb rendőrőrsöt is kialakítanának. Most tehát itt a lehetőség, s a kiszombori képviselők nem is szeretnék ezt elszalasztani: négyfős képviselői csoportjuk hamarosan egyeztető tárgyalásokat kezd az említett két település önkormányzatával, illetve a megyei rendőrkapitánysággal az említett feltételekről. Ez remélhetőleg mihamarabb eredményre is vezet majd, s így már az ősztől nyugodtabb lehet a három község polgárainak élete. P. L. - Ön szerint mi történik, ha több EKtagállam is népszavazásra tűzi a maastrichti egyezmény problémáját, s ezek nagyjából azonos arányban fogadják és vetik el? - Ez esetben igen nehéz helyzet állna elő, hiszen nem lehet minden, egyet nem értő tagállam számára külön feltételeket találni. De nyilván, így ez nem fordulhat elő, hiszen nem minden országban egyforma módon ratifikálják a nemzetközi egyezményeket. Egyesekben a döntés egyedül a parlament jogköre, míg másutt a köztársasági elnöknek vagy a miniszterelnöknek lehetősége van arra, hogy referendumot bocsásson ki. Franciaországban, mint tudjuk, Mitterrand elnök a népszavazást választotta, szerintem azért, mert eleve bizonyos lehetett benne, hogy a franciák nagy többsége támogatja az EK megreformálásának ügyét. Ne felejtsük el, hogy Francois Mitterrand-nak már a maastrichti uniószerződés kidolgozásában nagy szerepe volt. - Feidt úr, ön szerint előfordulhat-e, hogy a szerződésrój szóló parlamenti viták belső politikai vitákká válhatnak a tagállamokban? Arra gondolok, hogy az egyes ellenzéki politikusok esetleg kihasználják az obstrukció lehetőségét. - Azt hiszem, a szerződés parlamenti vitája minden ország számára egyben a demokratikus gyakorlat nagy próbája is lesz. Mondhatnám: lehetőség a demokrácia szabályainak gyakorlására. Ha így vesszük, ez jó alkalom arra, hogy az egyes országokban nyíltan, parlamentáris keretek között kerüljön terítékre Európa kérdése. - Kifejtené, hogy Magyarország majdani felvételét miképpen befolyásolja a maastrichti szerződés elfogadása? - Ez csak annyit jelentene, hogy a továbbiakban e szerződésben foglalt feltételeket kell majd teljesítenie és elfogadnia Magyarországnak, amikor végleges felvételét kéri az EK-ba. Nem mondhatnám azonban, hogy az elfogadás gyorsítaná vagy lassítaná a felvételi Hl ' fl BHHBb Br'' Wjfé FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Hová lett az ellenség? Beszélgetés Maastrichtról Jean Feidt Európa Parlament-i főigazgatóval sok gond merült föl. A déli államok többször megfogalmazták azt a félelmüket, hogy az EK ezután már inkább kelet felé fordul majd, s így a nekik nyújtott támogatás megtorpanhat. A megoldás tehát: egy teljesen új típusú egyensúlyt kell megalkotni, s ennek ki kell alakulnia ahhoz, hogy az EK jelenlegi köre szélesedhessék. A jövőt tekintve erre is szolgál a maastrichti egyezmény. De addig persze Magyarországnak is el kell jutnia a gazdasági fejlettségnek arra fokára, amely lehetőséget adhat a beilleszkedésre. - Elképzelhető-e, hogy az Európai Közösség képes lesz kidolgozni egy olyan közös védelmi stratégiát, amely érvényes lenne a még nem EK-tagországok területére is? - Nagyon nehéz a kérdés, mert még a közösség jelenlegi országai sem egyeztek meg. Eveken keresztül egyszerű volt a katonai politika, azzal a jelszóval, hogy „az ellenség keleten van". Most bizonyos államok még amellett vannak, hogy ezt a korábbi szemléletet folytassák, hiszen Oroszország nagy és bizonytalan állam, tehát, úgymond, még veszélyes lehet. Mások szerint viszont, minthogy Európában sok a helyi konfliktus - gondoljunk a közeli Balkánra - a közösségnek olyan stratégiát kell választania, amely ezeket képes kezelni. És van egy harmadik államcsoport is, amely azt a kérdést is felteszi, hogy nem kellene-e olyan stratégiát kialakítani, amely minden, Európával szoros kapcsolatban lévő területre érvényes? Szerintem a legsúlyosabb gondota helyi konfliktusok jelentik. Ami a volt Jugoszláviában történik, az egy önmagába visszatérő folyamat, és tény, hogy az EK ennek megoldásában pillanatnyilag a humanitárius akciókon kívül vajmi kevés szerepet játszik. De: a közös védelmi politika hiányában nem is volna módja a beavatkozásra. Ahogy Jean Feidt, az Európa Parlament Szegeden járt közigazgatási főigazgatója nevezte, az EK maastrichti megreformálásáról feltett kérdések még meleg helyezetben érintik a témát. Az EK jövőjéről van szó: vajon a dánok visszautasítása nyomán a többi tagország elfogadja-e az uniószerződés elképzeléseit a gazdasági és monetáris unió, a közös védelmi stratégia és az egységes Európa Parlament kialakításáról. Kérdéseinkre Jean Feidt úr válaszol. folyamatot. Attól a pillanattól kezdve, hogy bármelyik közép- vagy kelet-európai ország megteremti a felvételhez szükséges gazdasági és szociális körülményeket, a felvételi processzus azonnal elindulhat. Ne felejtsék el viszont, hogy ez már önmagában is igen hosszú folyamat. Annak ellenére, hogy az önök térségének országai az Európai Közösségben bizalmat keltettek, a berlini fal leomlása után még PANEK SÁNDOR