Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. JÚN. 27. Kolozsvári funariáda Gheorghe Funar nevét a magyarországi olvasó is ismergeti immár, Kolozsvár szélsőjobbos polgármestere, aki megválasztása után nem sokkal nyíltan bizonyította hűségét a Vatra Romaneasca programjához, miszerint harcot kell hirdetni minden ellen, ami magyar. Mivel is kezdődött? Valamikor április elején leparancsol­ta a középületekről a magyar feliratokat. Olyat, mint Állami Magyar Opera. Vagy, mint római katolikus esperesi hivatal. És nyilván azt is, hogy Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség, országos titkárság. A Funar-féle demokrácia szerint a romániai magyarság teljes, kinyilvánított jogainak megfelelően, kiírhatja saját templomai, intézményei, érdekvédelmi szervezete nevét a kapura - román nyelven. Ez Funar - aki különben tudomá­nyos szocializmus-tanár (volt) a kolozsvári agrártudományi egyetemen, s akiről tudni vélik, hogy állt már pszichiátriai kezelés alatt, csak a dossziét most nem lehet megtalálni, valahogyan eltűnt. Következő lépése kincses városunk első emberének a kü­lönböző rendezvények polgármesteri hivatal általi kötelező engedélyeztetése volt. Odakacsintva a Vatrának, a Soros Alapítvány több országból összehívott találkozóját csak úgy engedélyezte, hogy jelen volt a Vatra és az Avram lancu Alapítvány képviselője. Hollandiából érkezett előadóknak nem engedte meg. hogy a - Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének szervezésében - helyhatósági kérdésekről szakmai tanácskozást tartsanak. És az alkotmányra hivat­kozik, hogy ezen magyar nyelvű rendezvények az alaptör­vényt sértenék. Ezt ő így állapítja meg. Szinte vártuk, mikor kezd iskoláinkkal foglalkozni. Elő­ször is azt jelentette ki, hogy Kolozsvárt nincsenek magyar iskolák - legfönnebb magyar tannyelvű osztályok. De az iskolák névhasználata is jogtalan, mert sem a Báthori, sem az Apáczai gimnáziumok nem rendelkeznek a szükséges minisztériumi rábólintással. Ez így van, de velük egyszerre kérte szintén Kolozsvárról egy másik gimnázium az Avram lancu nevet - és azonnal visszaigazolt a minisztérium. És hogy valóban ne legyenek magyar gimnáziumok, előbb a nyíltan ellenszegülő igazgatót váltatta le - hatalmi túl­kapással -, majd az új tanévre beiratkozó tanulóktól egyetlen osztályban sem kérik, milyen nyelven kíván majd tanulni, s így magyar nyelvből sem kell(ene) vizsgáznia a jelentkezőnek. Tehát ténylegesen megszüntetni kívánja a magyar osztályokat. Még más is van. Kilakoltatási kísérlet a kolozsvári ma­gyar fiatalok szervezete ellen, mert nékik - Funar szerint ­túl sok a tiégy szoba. Aztán a Korunk folyóirat ellen, amely úgymond bitorolja a megyeháza néhány szobáját. Nyilván mindkettőnek érvényes szerződése van, de a kilakoltatok erre nem „tudnak" odafigyelni, csak akkor hagynak fel tény­kedésükkel, amikor a tévések kezdenek filmezni. Szóval ez Funar Gheorghe elvtárs ténykedése. A funariáda pedig azt jelenti, a román nyelv szabályai szerint, hogy itt Funar-játék folyik. (Az -áda végződés jelzi ezt.) Megírta már néhány ellenzéki román lap is, Funar úr közelről sem általánosan népszerű a románság körében. Mégis különvéleményt jelentenék be. Itt nem Funar-játék folyik, nem egy ember lehetetlenkedéseinek vagyunk kény­szerű-kelletlen alanyai. Marosvásárhelyen az új ­RMDSZ-többségű - tanács és Nagy Győző polgármester beiktatásával aligha sikerül olyan mértékű diverziót „összehozni", ami az országos közvélemény egy részében az állhatatlan magyaroktól való félelemérzetet keltené. így hát arrébb vonultak egy megyével, Kolozsba. Az RMDSZ nem ül karba tett kézzel. A sajtó nyilvá­nosságán túl jelezte az esetet a belügyminisztérium helyha­tósági ügyekben illetékes főigazgatóságán. Kihallgatást kértek a kormányfőtől - hiába. Az államfő mégis fogadta a küldöttséget, végighallgatta az általa minden bizonnyal ismert tények ismertetését, s miután kijelentette, hogy sajná­latosnak tartja a román és magyar oldalon egyaránt elsza­badult szenvedélyeket - a magyarra példaként Tőkés- és Szőcs­megnyilatkozásokra utalt!? -, azzal tárta szét a kezét, hogy a végrehajtó hatalom kérdéseiben nem ő illetékes dönteni. Egyszer, 1990 márciusában, Marosvásárhelyen már megtörtént a tragédia, s akkor sem lépett közbe a központi hatalom, többszörös RMDSZ-felkérésre sem. Most pedig mi mást kérhet a magyarság szervezete, mint Funar polgár­mester menesztését, tevékenységével aláássa a közbizton­ságot, intézkedései alkotmányellenesek. Mi lesz a folytatás? Nem tudhatni. De bizonyos, a harc élesbe fordult. BODÓ BARNA (TEMESVÁR) A magyarok Funar felfüggesztését javasolják Gheorghe Funar kolozsvári polgármester azonnali felfüg­gesztését, parlamenti vizsgáló­bizottság Kolozsvárra való ki­küldését javasolja az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete Ion Iliescu román elnökhöz, Theodor Stolojan miniszterel­nökhöz, továbbá a szenátus és a képviselőház elnökéhez inté­zett üzenetében. A kolozsvári magyar közös­ség képviselői hangsúlyozzák, hogy Funar polgármester viszályok, etnikai feszültségek kiprovokálására törekszik, rágalomhadjáratot indított kiemelkedő magyar személyi­ségek ellen és a magyar nem­zetiségű állampolgárokat meg­fosztja az esélyegyenlőségtől. Az üzenet szerzői elhatárol­ják magukat Gheorghe Funar­nak attól a felfogásától, hogy a magyar kisebbség „illojális a román állammal szemben" és a magyar nép „ezer év alatt sem civilizálódott." Göncz-Genscher­találkozó A Magyar Köztársaság elnö­ke - a miniszterelnök előter­jesztésére - Hans-Dietrich Genschernek a Német Szövet­ségi Köztársaság alkancel­lárjaként, külügyminisztereként a magyar-német kapcsolatok fejlesztésében, az Európai Kö­zösség és Magyarország közötti társulási szerződés, valamint az Európai Közösséggel kapcsola­tos magyar külpolitikai törek­vések támogatása terén kifejtett kimagasló tevékenysége elis­meréseként, a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken Göncz Árpád a Parlament Munkácsy­termében adta át. Jelen volt Antall József miniszterelnök, a parlamenti pártok országgyűlési frakcióinak vezetői, illetve képviselői, továbbá Alexander Arnot, a Német Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykövete. Légitámadás Tyiraszpol ellen Péntekre virradóra a front teljes szélességében folytatódott a tűzpárbaj a moldovai egységek és a Dnyeszter menti önkéntesek között. A moszkvai rádió jelen­tése szerint a legutóbbi össze­csapásoknak két halottja és egytucatnyi sebesültje van. A moldovai parlament eköz­ben a belügyeibe történt beavat­kozásként értékelte az ukrán elnöknek azt a javaslatát, hogy Moldova adjon autonómiát a Dnyeszter bal partján elterülő vidéknek. A Moszkva fennhatósága alá tartozó 14. hadsereg légvédelmi csapatai pénteken a déli órákban közölték, hogy két, szerintük moldovai repülőgép, bombát dobott Blizsnyij Hutor falucs­kára, amely közvetlenül egy olajtároló közelében fekszik. Tyiraszpol ellen hasonló légitá­madást kíséreltek meg, de a légvédelem a radarok segítsé­gével időben észlelte a szán­dékot és megtette a szükséges intézkedéseket. A repülőgépek a moldovai-román határ közelé­ben lévő repülőterekről szálltak fel. EBEÉ-csúcs Budapesten és Helsinkiben Záródokumentum, Bratinka József irányításával Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet parlamenti közgyűlésének helyszíne lesz az Országház. A rendezvénynek az ad különös jelentőséget, hogy a helsinki folyamatban részt vevő 52 tag­állam eddig csupán alkalmi értekézleteket tartott, s e munkát most új alapokra he­lyezik a rendszeresen működő közgyűlés létrehozásával. Sárdi Péter, az Országgyűlés külügyi főosztályának vezetője elmondta: a pénteki plenáris ülésen Antall József mond megnyitó beszédet. A rendez­vényen egyébként 12 parla­menti elnök és mind a négy nagy európai parlamenti szer­vezet vezetője részt vesz. Az USA delegációját a külügyi bizottság elnöke vezeti. Mivel nem sokkal a budapesti ülést követően kerül sor Helsinkiben az EBEÉ csúcstalálkozójára, különös fontosságú, hogy a tanácskozás végén milyen záródokumentumot fogadnak el a résztvevők. Ebből a szem­pontból nagy megtiszteltetés, hogy a közleményt megfo­galmazó bizottság vezetője a magyar küldöttség munkáját irányító Bratinka József kép­viselő lesz. Bosznia Elhallgatott a szerb tüzérség Elmúlt csaták eredménye: friss sírgödrök Boszniában Szarajevóban csütörtökön megszűntek az összecsapások, miután a szerb erők beszüntették a polgári célpontok lövetését, hogy a bosnyák fővárosba eljuthassanak a segélyszállítmányok. A Reuternek a szarajevói rádióra hivatkozó jelentése szerint csütörtök este nyolc órától elhallgatott a szerb tüzérség, a városban csak szórványos lövöldözés hallatszott. A nap folyamán két ember vesztette életét. Sza­rajevóban egyre súlyosabb viszont a jár­ványveszély, a polgári lakosság éhezik, aka­dozik a víz- és áramellátás. A Tanjug szerint a muzulmán mesterlövészek csütörtökön tüzet nyitottak egy ENSZ-konvojra, és két orvost megsebesítettek. A hírt más forrásból nem erősítették meg. Dobrica Cosic, kis-Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) elnöke indítványozta a koszovói albán pártok vezetőinek, hogy tartsanak csúcstalálkozót a kialakult feszült helyzet áttekintésére. A Politika című lap értesülése szerint az albán politikusok egyelőre nem válaszoltak a párbeszéd megindítását célzó kezdeményezésre. Antali-interjú a Handelsblattban Veszélyes, „ellenőrizhetetlen hadseregek" A július elején sorra kerülő müncheni világgazdasági csúcsértekezletnek nemcsak a kelet- és közép-európai reformországok gazdasági, hanem politikai megsegítésével is foglalkoznia kell. Ezt a véleményt képviselte Antall József magyar kormányfő a Handelsblatt című düsseldorfi lap munkatársával a napokban Nürnbergben lefolytatott beszélgetésen. A lap pénteki számában megjelent, egyenes idézetekkel megtűzdelt ismertetés szerint a miniszterelnök felvetését a kelet- és közép-európai térség destabilizálódási jelenségeivel indokolta. Véleménye szerint ­olvasható a Handelsblattban ­a fő veszélyt a reformfolya­matokra nem a szociális elé­gedetlenség, hanem „ az el­lenőrizhetetlen hadseregek" jelentik a régióban. Éppen ezért a térség számára a NATO a döntő fontosságú biztonsági tényező. A Nyugat-európai Uniónak, a WEU-nak, az euró­pai biztonság egyik legfonto­sabb szervezetének a NATO európai pillérévé kell válnia, „ez még sohasem volt olyan fontos, mint napjainkban" ­közölte a kormányfő. Antall József szerint Ma­gyarország eddigi tapasztala­taival modellt jelenthet a többi volt szocialista ország gazda­sági átalakulása számára - írta a Handelsblatt. A magyar mi­niszterelnök azt is hangsú­lyozta, hogy Budapest ki akar tartani a visegrádi megálla­podások mellett, s ezen Cseh­szlovákia esetleges felbomlása sem változtat: Magyarország kész Szlovákiával is együtt­működni, amennyiben önálló­vá válik. A Szlovákiában élő magyarokkal kapcsolatban Antall József leszögezte: „biz­tosítani akarjuk, hogy a ma­gyar népcsoport Szlovákiában a párizsi chartának megfelelő kisebbségi- és emberi jogokat kapjon". A kormányfő egye­bekben „új megfontolásokat" vár a pozsonyi kormánytól Bős-Nagymarossal kapcsolat­ban, s azt is közölte a Handels­blattal, hogy Magyarország Lengyelországtól eltérően nem kíván enyhítéseket kérni: az eddigi megállapodásoknak megfelelően kívánja tör­leszteni külföldi adósságát. Megnyílt az EK-csúcs Napirenden a tagfelvételek is Pénteken a lisszaboni Belem kulturális központban megnyílt a 12 európai közösségi ország állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. A hivatalos napirenden a közösség hosszú távú költség­vetésének növelése, az úgyne­vezett második Delors-csomag, a tizenkettek új tagokkal való kiszélesítésének terve, a vala­mikor megvalósítandó közös kül- és védelmi politika esz­közeiről szóló jelentés, to­vábbá a január l-jén életbe lépő nagypiac megvalósítá­sához szükséges intézkedések, szabályozások megvalósításá­nak helyzete szerepelt. Lisszabonban ismeretessé vált, hogy James Baker ame­rikai külügyminiszter péntek reggel levelet intézett Roland Dumas-hoz, francia kollégá­jához és ebben a kis-Jugo­szláviára irányuló diplomáciai nyomás fokozására javasolt közös akciót Párizsnak és a többi közösségi országnak ­közölte péntek délutáni sajtó­értekezletén Roland Dumas francia külügyminiszter Lisz­szabonban. A jugoszláviai helyzettel egyébként a napirendtől el­térően az állam- és kormány­fők is foglalkoztak délelőtti ülésükön. Dumas ismertette Mitterrand ezzel kapcsolatos felszólalását, amelyben a fran­cia elnök kifejtette: a közös­séget nem lehet felelőssé tenni a jugoszláviai helyzet alaku­lásáért, hiszen eddig nem volt felhatalmazása a közbelépésre — más lesz a helyzet, ha a maastrichti szerződésben előírt közös kül- és védelmi politika megvalósul. Mose Arensz visszavonul Mose Arensz, a leköszönő izraeli kormány 66 éves vé­delmi minisztere csütörtökön bejelentette, hogy visszavonul a politikától. O az első Lukud tömbbeli vezető politikus, aki a választási vereséget követően bejelentette ezt a szándékát ­közölte az AP. Arenszet gyakran tartották esélyesnek a miniszterelnöki posztra. Bejelentésével nyíl­tabbá vált a küzdelem a Likud vezetéséért, miután Jichak Samír miniszterelnök is értésre adta, hogy hamarosan vissza­vonul.

Next

/
Thumbnails
Contents