Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-27 / 151. szám

SZOMBAT, 1992. JÚN. 27. BELÜGYEINK 3 Hiányrekord a költségvetésben A költségvetés hiánya a jövő esztendőben eléri a 200 milliárd forintot, a pesszimistább változat érvényesülése esetén pedig a 250 milliárd forintot - jelentette be Nagy Zoltán pénzügyminisztériumi államtitkár pénteken a kormányülést követő sajtótájékoztatón. Elmondotta: a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetést két változatban készíti elő. Amennyiben sikerül januárban bevezetni a kétkulcsos általános forgalmi adórendszert, úgy a bevételek 40-50 milliárd forinttal növekedhetnek, s ennek következtében a deficit csak 200 milliárd forint lesz. A rekordméretű költségvetési hiányt a Pénzügyminisztérium továbbra is a pénzpiacról kívánja finanszírozni. A terv még nem készült el, a szakemberek egyelőre a pénzszerzés lehetőségeit vizsgálják. Egyébként a jövő évi költségvetési tervszámokat a magyar kormány még nem egyeztette a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. Erre várhatóan ma kerül sor, mivel az IMFszakértők jelenleg Budapesten tartózkodnak. Felhőszakadás, vízözön (Folytatás az I. oldalról.) Több milliósra becsülik a vízkárokat a Jószef Attila Tudományegyetemen - tájékoztatott dr. Monok István, az egyetem titkára. A legnagyobb mérvű a pusztítás a klubban, ahol az esti felhőszakadás után 30 centiméres víz állt. Egy hete sincs, hogy befejezték a klub helyiségeiben a padlózat cseréjét; az új parketta tönkrement, eláztak a bútorok. Az ugyancsak a központi épületben működő egyetemi könyvtár folyóiratraktárában 60 centiméter magas volt a „vízállás", elborította az alsó két polcsort - és persze, az ezeken tárolt köteteket. A Dugonics tér 12. alatti épületben, a könyvraktárba pakolták le ideiglenesen azt a kétezer kötetnyi könyvajándékot, amelyet Király Béla adományozott az egyetemnek; a víz körülbelül az anyag tíz százalékát tönkretette. (Július 6-án kezdték volna a könyvtárosok az ajándékkönyvek feldolgozását.) A Jogtudományi Kar könyvtárában a ládákban tartott könyvek károsodtak. „Elvitte" a víz a sokszorosítóüzem papírkészletét a Petőfi sugárúti épületben, s a sokszorosító melletti Altajisztikai Tanszék is teljes felújításra szorul. A Bölcsészettudományi Kar (Egyetem utca) pincéjében FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ Vízitatás a Somogyi Könyvtárban szerencsére, csak selejtezett iratokat-könyveket „talált" a víz, plusz, sajnos, a történészek szakdolgozatainak egy részét. Volt egy-két centis víz a Béke épület, a Szentháromság utcai irattár és a Rákóczi téri épület pincéjében is, de minden ott őrzött anyagot magasabban, polcokon tárolnak. Kizárólag a klub volt biztosítva. Az egyetemi épületek és műszerek biztosítása céljából a rektor már korábban kért pótköltségvetési pénzt a minisztériumtól, tekintettel arra, hogy a biztosítási díj elvinné a jelenlegi intézményi költségvetés ötödét. Pénzt nem kapott. Most pótberuházási igényt nyújtanak be, ebből szeretnék fedezni a vízkárok miatt szükséges felújítások költségeit. Ha ismét nem kapnak a minisztériumtól pénzt, nem lesz más választás: le kell mondani néhány tervezett, az egyetem „európaizálását" célzó beruházásról. KÖZÉLETI NAPLÓ VASARNAP ÁRPÁD-NAPI MEGEMLÉKEZÉSRE, az összmagyarság jeles ünnepére hívjuk nemzeti érzésű honfitársainkat. A rendezvény június 28-án, vasárnap 11 órakor kezdődik az ópusztaszeri Árpád-emlékműnél. Beszédet mondanak: Grandpierre K. Endre, Kunszabó Ferenc, Romhányi László, Siklósi András és Szalay Róbert, továbbá a határainkon túli és a nyugati magvarság képvi-elpi. HÉTFON A MUNKÁSPÁRT Belváros Il.-móravárosi szervezete 16 órakor taggyűlést tart a Kálvária sgt. 8. szám alatt. Előadó: Krajkó Gyula, a városi koordinációs bizottság elnöke. A tarján-petőfitelepi szervezet taggyűlése 17 órakor kezdődik a Csap utca 62. szám alatti pártházban. INGYENES JOGI TANÁCSADÁST tart 16-18 óráig dr. Kószó Ágnes a MUNKÁSPÁRT Csap utca 62. szám alatti székházában. AZ SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában jogsegélyszolgálatot tart dr. Pesti Gábor ügyvéd, 16-17 óráig. Üldözöttek kárpótlása A kormány megalkotta a politikai üldözöttek kárpótlását célzó törvény végrehajtási rendeletét - hangzott el a csütörtöki kormányülés szünetében tartott szóvivői tájékoztatón. A technikai jellegű szabályozás szerint - miként Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a tájékoztatón ismertette - július 2-ától jelenthetik be igényüket az érintettek a postahivatalokban kapható formanyomtatványokon a kárpótlási hivatalokhoz. Egyidejűleg csatolniuk kell az igazoló dokumentumokat is. Azoknak, akik Sarokba szorítva Alkotmányjogi kiskáté ix. 28. Nem furcsa, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányosságot éppen azzal a parlamenttel szemben védi, amely az alkotmány elfogadására jogosult? Első pillanatra valóban az lehet, de gondoljuk meg: a hatalomgyakorlás legfontosabb alaptörvényének, az alkotmánynak a védelmét kapta feladatául. Az összetételéből is kitűnik, hogy szakmai, jogászi védelemről van szó, aminek függetlennek kell lenni a napi politikai „széljárástól", aktualitástól. Ez a demokrácia és a szakszerűség problematikája, annyiban, hogy tudomásul kell venni: a többségi (főleg pártérdekek által diktált) parlamenti döntések nem mindig esnek egybe az alkotmányossági szempontokkal, követelményekkel, akármekkora többség hozza is. Az Alkotmánybíróság az ilyen - „demokratikus" bár, de alkotmányellenes - határozatokat hivatott megsemmisíteni. Másrészt, mivel az alkotmány az államrend, a jogrend stabilitását van hivatva biztosítani, maga sem eshet áldozatul a napi aktuálpolitikának. Ennek garanciája az, hogy a parlament csak különleges eljárás során (nálunk az összes képviselők legalább kétharmadának egyetértésével) változtathatja meg. Ha pedig a jogrendszer - mint nálunk most - nem kiforrott, letisztult, stabil, akkor kifejezett alkotmányi rendelkezések híján kénytelen az Alkotmánybíróság a felmerült problémákat az ún. „láthatatlan alkotmány" elvi alapjain megoldani, azaz figyelembe venni a legmodernebb külföldi alkotmányok rendelkezéseit. (Ezért, persze, támadják is az Alkotmánybíróságot, mondván, hogy feladata a hatályos alkotmány értelmezése, nem valamiféle külső, a Parlament által nem „szentesített" elem „becsempészése" jogrendünkbe. Ám erre éppen az alkotmányi rendelkezések hiánya miatt kényszerül.) Igen fontos azonban, hogy az Alkotmánybíróság jogot (jogszabályt) nem alkothat! 29. A „láthatatlan alkormányra" hivatkozás jelenti azt is, hogy Alkotmányunk ismét módosításra szorul? Nem módosítgatni-toldozgatni kellene, hanem teljesen új alkotmányt elfogadni. Sajnos, a két éve választott Országgyűlés ezt a „történelmi" lehetőséget akkor elszalasztotta, így formailag ma is az 1949. évi XX. tv. (a sztálini alkotmány!) van hatályban, bár kétségtelenül ez az alkotmány ;,már nem az az alkotmány". Úgy szoktak érvelni az új alkotmány kidolgozását és elfogadását ellenzők, hogy az 1949-es alaptörvényből csupán annyi maradt, hogy „Magyarország fővárosa Budapest", az egész jogszabály teljesen átalakult, megfelel a mai legmodernebb európai felfogásnak. Ez igen tetszetős, ám csak látszatra igaz érvelés. Valójában a sok módosítás révén nem állt össze egységes egésszé a szöveg, szerkezeti, arányossági problémái vannak stb., (amik elemzését túlságosan szakmai jellegük miatt ehelyütt mellőzhetjük). Az, hogy az alkotmány lépten-nyomon alkotmánybírósági értelmezésre szorul, hogy alaptörvényünket az utóbbi három évben számtalanszor módosították, mindenki számára világosan mutatja, hogy nincs minden rendben vele. Szerencsére, mostanában egyre erősödnek az új alkotmányt követelő hangok, remélhetőleg eredményes is lesz a szakmai érvelés a politikai tényezők számára. (S persze már csak azért is szorgalmazni kellene új alaptörvény kidolgozását, mert a jelenlegi tulajdonképpen „ideiglenes", hiszen kimondja, hogy „hazánk új alkotmányának elfogadásáig" szól!) Dr. Tóth Károly alkotmányjogász nyugdíjemelési kérelmükhöz már korábban benyújtották a bizonyítékokat, nem kell még egyszer előtárniuk azokat. Novemberig - a kárpótlási igénykérelem benyújtásának határidejéig - mindenkinek egységesen - ideiglenes, havi 5 ezer forintos alapösszeg szerint - számolják ki járandóságát. A kárpótlási összeget úgy határozzák meg, hogy az alapösszeget megszorozzák a szabadságelvonásban töltött hónapok számával, a kapott adatot pedig elosztják a sértett várható életkorával. Utak Ullésen Leállósáv épül Üllés község belterületén, mintegy 300 méteres szakaszon. A Felszabadulás utcán e napokban készülő útszélesítés megoldást jelent a település legforgalmasabb helyén a megállásra, parkolásra a forgalom zavarása nélkül. A leállósáv kialakítása folytatólagosan történik, a művelődési ház előtti szakasz már tavaly elkészült. A közúti igazgatóság az üllési önkormányzat anyagi részvállalásával végzi a munkát. A belterületi útszélesítéshez hasonlóan a Sipos-malomnál is leállósáv kialakítását végzik. Ugyancsak az úthálózat építéséhez-javításához tartozik: az Üllés-Ruzsa közötti összekötő út felújítása is folyamatban van. Öböl S

TABILITÁS. Láttad a Hankisst? - kérdezte a legutóbbi néhány napban tévénéző a tévénézőtől, s hogy pontos legyen a korkép, tegyük hozzá: alig-alig maradt el az elégedett vagy borzongó fejcsóválás. Ritka dolog az, szögezzük le egymás közt, hogy honunk fontos emberei, azaz a választópolgárok ugyanúgy cselekszenek, vagyis egyformán rázzák a fejüket, s ez a nemzeti fejcsóva már-már a stabilitás jeleként vonulhatna be a közéleti szimbólumtárba, ha nem tudnánk: egészen különböző okokból ingatódik a fej. A kormánypárti ugyanis kormánypárti módon képed el az elnök kivagyiságán, az ellenzéki pedig ellenzékiként borul önnön agyába, ha a differenciálatlan politikai agressziót látja. Összességében viszont mégiscsak létrejön a stabilitás, mégha kétféle alapon is: aki nem csípi Hankisst, az egyetlen válaszát sem fogadja el, aki viszont a kormányt nem szereti, mindent elfogad a tévéelnöktől. Holott nem lenne nehéz belátni, hogy egyik félnek sem lehet teljességgel igaza. A tévé - csakúgy, mint az egész társadalom - következménye annak, ami volt, ezért nem lehet tökéletes, de még jól működő sem. Az elnök lehet szuperintelligens, de nem lehet hibátlan, ezért talán fölvethető, hogy valóban jól költötte-e a pénzt, vagy hogy tényleg ezeket a gyerekműsorokat kellene sugározni. Mondom, a szakmai kérdések is elemzendőek volnának. Amit sugallók, az középutas. Úgy vélem, van benne némi stabilitás. Sajtóhajó lágyan ring Jobb körökben divat mostanság, hogy meghajókáztatják partnereiket. Tegnap a Dunán, a Táncsics fedélzetén látták vendégül a hazai közlekedésügy szakemberei egymást és a hírlapírókat. A megjelentek a '96-os Expo közlekedési viszonyairól beszélgettek, s impresszionálták a társaságot, hangsúlyozva, az a vágyuk, hogy az Expo idejére a Duna déli szakaszának partjai is legalább olyan szépek legyenek, mint az északiak. Sőt! Az államtitkár, az elnökök, hatósági főemberek, valamint az utak, sínek, légifolyosók, hajózó vonalak és a hírközlés minisztere, Siklós Csaba a magas fedélzetről lenéztek a kék habokra, s így nyilatkoztak: „A Dunát szeretnénk helyzetbe hozni!" Erre vártunk. Mi ennek a módja? (Budapesti tudósítónktól.) Először is, hogy a DunaRajna-Majna-csatorna bekapcsolódásával, nem csak a csekélyke fekete-erdei, passaui kanyarok, hanem komoly vízi utak kötik Budapestet Európához. Tehát már nemcsak utunk, de európai víziutunk is lesz. Szóba került, hogy a kormányvendégeket is lehetne vízi úton szállítani a Parlamenthez, a pesti forgalom lezárása, akadályozása nélkül. Csökken majd a hidak terhelése is, mert a lágymányosi híd beruházása elkezdődött. Siklós Csaba hangsúlyozta: „Az ott élő emberek is megértik, hogy nem lesz az olyan hátrányos nekik!" S hozzátette, hisz '96 még messze van: „Mindenre nyitottak vagyunk, ami törvényileg lehetséges. Várjuk az ötleteket, nem csak a vízi közlekedésben, hanem az egész területen." Barsiné Pataky Etelka címzetes államtitkár még hegymenetben, a Hungalu magasságában vette át a szót, s megtudtuk tőle, hogy a dél-budai-rákospalotai metró helyett, ő a csepeli gyorsvasutat pártfogolja. Ez segítené az autómentes világkiállítást! Szállodák helyett, mert nagyobb építkezésekre már idő sincs, hisz '96 közel van, azt hallottuk a Táncsicson, szállóhajókatfognak beállítani. Akár négyezer férőhely úszkálhat föl-le a helyzetbe hozott Dunán. A vámosokat, rendőröket, metrósokat és mávosokat pedig még a kellő pillanatban be fogják íratni illemtan tanfolyamra és nyelvet tanulni. Hogy ne legyen probléma... A völgymenet, a visszafelé csurgás már szabadfoglalkozással, szendvicseszegetéssel telt-múlt. A Gellért-hegy tetejéről bánatosan nézett ránk a szabadság kísértete, a lepedőbe burkolt szabadságszobor. Épp csak meg nem szólalt, s nem mondta, hogy „uuúúú, huhuhúúú!" Csepel polgármestere suttog a hátam mögött: „Hát az nem normális, aki ezt eltalálta! Arról beszélnek, hogy négyszázezerbe került..." Reménykedjünk, hogy '96ig nevetni is megtanulunk. És lesz pénzünk is rá, hogy jó nagyokat röhögjünk majd a másik - és a magunk - dilis ötletein. A képviselői átvilágítás néhány meglepő eredménye