Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

4 A HELYZET DÉLMAQYARORSZÁG SZERDA, 1992. JÚN. 24. Árván maradt a tagság, a birkákat is eladták Lesz-e Bakson nyugalom? De erről a tegnapi téesz­közgyűlésen előttem ülő nyug­díjas parasztasszonynak más volt a véleménye: - A vezetés mindent tönk­retett, eladott, a birkáktól kezdve a tehenekig, lovakig, gépekig, már az idei termést is. Most azt követeli a nép, hogy maradjon az elnök, vállalja föl, amit csinált. Hová tette a vagyont? Hát hová is tette? Keresztúri István elnök: - Az országban minden téesz azt csinálja, amit mi: föléli a vagyonát, elad min­dent, ami mozdítható, hogy megőrizze a fizetőképességét. A környéken ugyanilyen hely­zetben van a többi gazdaság is, az ópusztaszerit például fölszá­molják. Ha Baks év végéig megússza csőd nélkül, akkor isteni csoda történik. És mind­ehhez semmi köze a veze­tésnek. - Miért éppen ebben a hely­zetben mondott le? - Az átalakulás után már nem akartam vállalni a veze­tést, és úgy voltam vele: döntse el a tagság, hogyan, milyen szövetkezetben szeretne dol­gozni. Július 13-ig a helyemen maradok, addig a napig kell mindenkinek jeleznie, ki akarja-e vinni a vagyonát a szövetkezetből. A folyamatnak a technikai részét végigcsi­nálom. Különben nincs tüske bennem, s akkor is lemondtam volna, ha jól megy a téesznek. A Baksi Magyar-Bolgár Tsz a kisebb gazdaságok közé tartozik. Mindössze 2 ezer hektáron gazdálkodik, a te­hénállományt már rég fölszá­A baksi téeszelnök mellesleg hat évvel ezelőtt „központi ráhatásra" vállalta el a sándorfalvi mellett a másik gazdaság irányítását is. Akkoriban jó szakembert keresett a párt- és tanácsi vezetés, hogy fölhozza a béka feneke alól a termelőszövetkezetet. Ez sikerült is, öt évig nem volt semmi gond. Tavaly azonban már 10 millió forintos veszteséggel zárták Bakson is az esztendőt, idén pedig ugyanaz folytatódott. Akárcsak az országban mindenütt. FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBBRT Keresztúri István molták, a sokak által emle­getett birkákat azonban csak idén adták el, mint a megyében mindenütt. A baromfiágazatot 1992-ben bérbe adta a téesz, mivel tavaly 7 millió forintos veszteséget hozott. Külön pechje a szövetkezetnek, hogy a 250 tagból 150 a nyugdíjas. Hogy mi lesz velük? A leköszönő Keresztúri István szerint új típusú szövetkezetet alakítanak, mivel nincs más megoldás. De ezt szeretnék a fiatalabbak is. Gémes István mezőőr: - Pár hónapom van hátra a nyugdíjig. Azt szeretném, ha minél előbb túllehetnénk az egészen, nincs értelme húzni­halasztani. Az elnök is marad­hatott volna. Hogy visz ben­nünket keresztül a káoszon egy ismeretlen? Jó lenne együtt­maradni, mert akkor nem kéne kiszedni a traktor kerekét... A nyugdíjasokat meg képviselje valaki, mert nem bújhatnak elevenen a föld alá! - Mi bajuk volt az elnökkel? - Aki mindennap jár dol­gozni, annak mindegy, hogy ki az elnök - mondta Mihály Lajos gépkocsivezető. - O nem bántott minket, mi se őt. Szerintem a nyugdíjasoknak volt bajuk vele. A nyugdíjasok meg nem szeretik a nevüket olvasni az újságban. Kötik az ebet a karóhoz: az elnök tehet arról, hogy bajban vari a téesz, nem az országos válság. Már csak arra emlékeznek, hogy a régebben milyen jól ment minden. A közgyűlésen egyértel­műen kiderült, nincs egy em­ber, aki az átalakulásig vállalná az elnökséget. De hát bolond is lenne, belenyúlni egy darázs­fészekbe, s föladni egy biztos állást a bizonytalanért. Stadler Ferenc, a mezőgazdasági ter­melők megyei szövetsége, az érdekképviselet nevében föl­ajánlotta a segítséget az átalakulás lebonyolításában. Tasnádi Gábor, az FM Csong­rád Megyei Földművelésügyi Hivatalának főelőadója el­mondta: nem ért egyet az elnök döntéséveL mert szerinte vezető nélkül a csőd felé rohan a szövetkezet. Ha végképp nem találnak a posztra meg­felelő embert, adjanak föl egy hirdetést - javasolta. A kezdetben paprikás hangulatú közgyűlés végén ugyan megoldás híján, de már-már megbékélve széledtek szét az emberek. Nyugalom azonban még sokáig nem lesz Bakson. FEKETE KLÁRA Lányok exportra Virágzik a leánykereskede­lem, és mivel Ausztriában nincs illetékese, a Keletről működő bandák nyugodt üzletmenetre számíthatnak. A határ megnyi­tása óta sokféle forgalom dü­börög át a hétvégéken kora nyártól késő őszig túlterhelt csomópontokon. Jönnek például Pozsonyból leányok úgynevezett diszkótúrákra. Bár a lányok nem töltik magányosan ezeket az esteket, azért sokuk számára kínosan végződik a mulatság: az erkölcsrendészeten. Pontosabban megint otthon, hiszen Bécsben nem foglalkoznak velük túl so­kat, szépen visszatoloncolják őket. Az osztrák férfiak buzgón bújják az apróhirdetéseket, ahonnan tudomást lehet szerezni egy-egy diszkótúrára érkező, jócskán telezsúfolt buszról, avagy, ami még izgalmasabb, kifejezetten testre szabott talál­kozókról. A közvetítőnek remek üzlet: a feleket - leányokat a Keletről és férfiakat Ausztriából -, hála a nyitott határnak, ma már igazán egyszerű összehozni. Akik ezzel foglalkoznak, azok vagy tartanak felhajtókat a leg­keresettebb országokban, vagy az idők folyamán maguk is te­kintélyes címlista tulajdonosaivá váltak. Ez utóbbi esetben nem kell holmi közvetítői hasznon osztozni. A leánykereskedelem hivata­los neve Ausztriában „illegális prostitúció". Maga Franz Lösch­nak belügyminiszter is kapott már a parlamentben olyan kér­dést, mit szándékozik tenni el­lene. Löschnak meglepő választ adott: egyelőre nincs törvényes lehetőség arra, hogy a hazai, legális prostituáltakhoz hason­lóan a külföldről érkező, magu­kat másként nevező hölgyek rendőrségi bejegyzése megvaló­suljon. Ez mellesleg egészség­ügyi könyvecskét jelentene, ami nem annyira a belügy-, mint inkább az egészségügyi minisz­tériumnak lenne szívügye. Nem annyira azonban, hogy bárki is foglalkozna az üggyel. Bár nyílt titok, hogy egészen kiterjedt hálózat foglalkozik a közvetítéssel, valójában még­sincs lehetőség általános ér­vényű rendszabályra. SZÁSZL JÚLIA (BÉCS) Panasonic AJANLAT 19 900 Ft 16 900 Ft 37 000 Ft MOST ÉRKEZETT RQ-V 520 rádiós walkman RQ-V 460 rádiós walkman SL-XP 700K hordozható CD-játszó (a fenti árak áfát tartalmaznak) ÜZLETÜNK TÁVKÖZLÉSTECHNIKAI VÁLASZTÉKÁBÓL: KX-T 2365 telefon 7990+áfa KX-T 2335 telefon 4990+áfa KX-T 2388 telefonos üzenetrögzítő 9990+áfa KX-F 90B telefax 74 900+áfa Minden készülék postai típusengedéllyel rendelkezik. VÁGJA KI EZT A HIRDETÉST ÉS A FENTI ÁRAKBÓL 5% ENGEDMÉNYT ADUNK! A PROCONTROI SZEQED SZÉCHENYI TÉR 8. TEL: 24-711 FAX: 14-477 Néha egy-egy csobbanást hallott, patkányoktól tartva Borsos kimeresztette a szemét és előrehajolva figyelte a zavaros vizet, de csak egy-egy csatlakozó oldalágon csúszott be egy-egy nagyobb darabba összeállt hordalék, ételma­radékok úsztak a felszínen. A fiú úgy gondolta, már órák óta vonszolják maguk után a csónakot - a valóságban alig húsz perc telt el -, mikor a brigádvezető jelezte, hogy álljanak meg. Egy napszinten tenyésző fa mélybe lehúzódó vastag gyökerei szétfeszítették a csatomaszelvény falát, a meg­bomlott téglaburkolatot kellett kicserélniük mintegy tíz négy­zetméteres felületen. Munká­jukat megnehezítette, hogy az alacsony vágatban csak meg­görnyedve dolgozhattak és körülöttük megrekedt a nehéz levegő. Borsos nem akarta, hogy már a kezdet kezdetén lógással gyanúsítsák, megfog­ta a vésőt és a kalapácsot, tel­jes lendülettel látott neki a bontásnak, de a társai lein­tették: - Ne hajtsál ennyire! Tíz perc alatt kikészülsz. Borsos bólintott és alkal­mazkodott a többiek ritmusá­hoz, két mozdulat között szünetet tartott, nekitámasz­kodott a falnak. A munka néha arra kényszerítette, hogy négykézlábra álljon, karja megmerült az iszapban, ruhája hamarosan átázott. Úgy tűnt neki, hogy alig haladnak a munkával, de már egy órával a műszak előtt szólt a brigádvezető, hogy fejezzék be és induljanak el visszafelé. - Mi történt? - kérdezte értetlenül. - Ki kell mennünk. Jön az eső, egy pillanat alatt elborítja a víz a csatornát. - Ezt honnan tudjátok? - Aki egy pár éve már lent dolgozik, az megérzi, hogy mikor változik a légnyomás. Megfürdött és átöltözött, munkaruháját az öltözőben hagyta. Szeretett volna haza­menni a szállóba, de a brigád áthívta egy közeli kocsmába. Borsos ismerte annyira a szo­kásokat, hogy belássa; nem térhet ki az invitálás elől, meg kell rendelni társainak a mun­kába állásnál szokásos kört, az „einstand"-ot. Egy-egy korsó sört és egy fél konyakot ho­zott ki mindenkinek, ő maga is velük ivott, rögtön a fejébe szállt, most érezte meg, meny­Moldova György A félelem kapuja 44. rész nyire megnyomta a csatorna párás levegője. Otthon lefeküdt és aludt néhány órát, kilenckor kellett jelentkeznie a pályaudvari postakirendeltségen. A mű­szak vezetője felírta a nevét egy lajstromba, letétbe elkérte a személyi igazolványát, aztán átkísérte a raktárba, egy ké­zikocsit bízott rá. Jóindula­túan vállon veregette: - Jó volna, ha letennéd a targoncavezetői vizsgát. On­nan hiányzik a legtöbb em­berem és te is jobban keres­hetnél. Borsos előbb a belső ren­dezgetésnél segített, a nappali műszak összevisszaságot hagyott maga után, majd éjfél után kivezényelték a csarnok­ba, a postavonatokkal érkező szállítmányokat fogadták. A rakodók létszáma a szüksé­gesnek alig a felét tette ki, így egy pillanatra sem lazíthattak, az utolsó fordulóknál Borsos térde már meg-megbicsaklott a fáradtságtól. Mikor végeztek, átment az irodába és felvette a pénzt, megállapodott a főnökkel, hogy a műszakbeosztáshoz alkalmazkodva, két nappal később újra beáll. A pálya­udvari nagy óra fél ötöt muta­tott, már nem lett volna ér­telme visszatérni a szállásra, engedélyt kért az éjjeliőrtől, hogy az öltözőben alhasson egy órát. Nem az éjjeliőr keltette fel, hanem egy kövér, már fiatalon kopaszodó postás. Egy doboz desszertet emelt ki valamelyik csomagból, Borsost is meg­kínálta vele, de a fiú megrázta a fejét, a nehéz alvástól hábor­gó gyomra nem kívánta az édességet. Átment a zuhanyo­zóba, a postás utánajött, leült a sarokba és hosszan bámult rá. A fiú elfordult, de el volt szánva rá, hogyha ajánlatot tesz neki, megveri. Megreggelizett a pálya­udvari büfében, utána, hogy magához térjen, gyalog tette meg a munkahelyére vivő út egy részét, de időnként így is vörös foltok villództak a sze­me előtt. Társai látták, hogy szokatlanul sápadt, valósággal belediktáltak egy pohár pá­linkát. Az erős ital egy időre felélénkítette Borsost, de később fokozottabban tört rá a fáradtság. Az előző napi szakaszra tértek vissza, folytatták a bur­kolatjavítást. Borsos egyre nehezebben emelte a vésőt és a kalapácsot, a néhány perces szünetekben sem tudta kipi­henni magát. Összeszorított fogakkal dolgozott tovább, délben félig önkívületben zuhanva kapaszkodott ki a csatornából. Hazafelé tartva bement egy takarékfiókra és betétkönyvet nyitott. Minden pénzét berak­ta, magánál csak kétszáz fo­rintot tartott. Úgy számolta: egy-két hónap alatt össze­gyűlik annyi, hogy a szállóból átköltözhet egy albérleti szo­bába, ily módon többé nem volna kötve a csatornázási művekhez és más munka­helyet kereshetne magának. X. fejezet Az enyhe február után március elején visszatért a tél. A sűrű hóesésben órákat kés­tek a postavonatok, a rakodók az öltözőbe húzódva várták az érkezésüket. Borsos olvasás­sal próbálta elütni az időt, de a gyenge világításban hamar elfáradt a szeme, rászokott, hogy behozza magával a rádiós magnóját. Társaitól távol leült egy sa­rokba, zenét hallgatott, vagy a keresőt csavargatva magyar nyelvű hírekre vadászott. Egyik éjszaka egy addig nem ismert hullámhosszon*a fiú ráakadt egy nyugati rádió ké­sei adására. A művészeti ma­gazin a Magyarországon ille­gálisan terjesztett, úgyne­vezett szamizdat irodalom helyzetével foglalkozott. A műsor vezetője befejezésül nyílt felhívást intézett a hallgatókhoz: ha az országban uralkodó állapotokról lelep­lező írásokat kívánnak közre­adni - dokumentumokat, vagy szépirodalmi alkotásokat egy­aránt keressék fel a .Jelző­tűz" című, ugyancsak illegális folyóirat két szerkesztőjét: Vojtekovszky István költőt, vagy Martin György írót. A műsorvezető Borsos legna­gyobb megdöbbenésére, meg­adta mindkettőjük lakáscímét is - ösztönösen golyóstoll után nyúlt és feljegyezte egy újság szélére. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents