Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-24 / 148. szám

SZERDA, 1992. JÚN. 24. KULTÚRA 5 Szegedi iskolakörkép 4. Nem önkormányzati iskolák A szegedi iskolakörkép mai része a nem önkormányzati iskolák 1991/92-es létszámait méri fel. Az általános iskolák átlagos osztálytelítettsége idén 26,83 fő, a középfokú iskoláké pedig 35,57 fő volt, utóbbi magas száma a színvonalasságáról híres Ságvári gimnáziumnak tudható be. Az alábbi adatok a következő tanévben változnak majd, hiszen három olyan intézmény van, amely újabb oszOktatási intézmény tályokat indít. A Dugonics András Piarista Gimnáziumban ősztől négyre emelkedik az osztályok száma, vagyis ismét indul majd két kezdő osztály. A tanteremgondon konténertermek felállításával segítenek majd. Bővül a Hansági Ferenc alapítványi szakmunkásképző iskola is, ugyancsak két osztállyal, az Iskolanővérek gimnáziuma pedig ősztől két középfokú osztály tanítását kezdi meg. Tanulószám Osztályok száma Altalános iskolák (1991^2) 1. Juhász Gyula TF 1. Számú Gyakorló Altalános Iskola 681 24 2. JATE Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskola 576 22 3. Juhász Gyula TF 2. Számú Gyakorló Általános Iskola 407 16 ÖSSZESEN: 1664 Középfokú iskolák (1991/92) 1. JATE Ságvári Endre Gimnázium 652 2. Dugonics András Piarista Gimnázium 74 Szakmunkásképző 1. Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány, Vendéglátóipari Szakmunkásképző 21 62 18 2 ÖSSZESEN: Megjegyzés: 1. A következő tanévtől a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek rendjének iskolája révén újabb oktatási intézménnyel bővül a szegedi középiskolák sora. A leányiskola első évében két gimnáziumi osztállyal 747 2 kezd, legtöbb 60 diákkal. A beiratkozás még tart. 2. Az MH tulajdonában lévő Damjanich János Honvéd Kollégium ősztől 4 önkormányzati gimnáziumi osztály elhelyezését biztosítja, amelyek a Fodor J. iskola keretében működnek majd. S. P. S. Pszichopedagógiai napok A Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet Csongrád város önkormányzatának művelődési osztályával közösen június 24. és 26. között Csongrádon rendezi meg a IV. csongrádi pszichopedagógiai napokat. A ma, 10.30-kor kezdődő rendezvényt Farkas Katalin, a pedagógiai intézet igazgatója nyitja meg. A mai előadások: Értem-érted - az óvodaiskola átmenet problémái (Tóth Mariann, a Soproni Óvónőképző Főiskola főigazgató helyettese), Vigyázat, drogveszély!? (Zelenay Károly pszichológus, a szegedi Drogcentrum vezetője), Amerikából jöttem ... (Klein Sándor docens, Janus Pannonius Tudományegyetem), Miben aktuális ma Mária Montessori példája? (B. Méhes Vera pedagógus, Budapest), Montessori-pedagógia az óvodai gyakorlatunkban (Kovács Antia óvodavezető, Budapest) Június 16-án, pénteken három előadás lesz: Hogyan menedzselhető a kultúra? (Hegyesi Erzsébet adjunktus, JGYTF), Nekünk mindenért küzdenünk kell! (Lázár Péterné pedagógus-nevelőszülő), Érted? (Farkas Katalin, a pedagógiai intézet igazgatója). A fesztiválnyitót a TV5 is közvetíti Szegedi majorettek Franciaországban Útra keltek a szegedi majorettek Villefranche-de-Rouergue-ba, hogy a helyi fesztivál megnyitójára szóló meghívásnak eleget tegyenek. Á fesztivál nyitányát június 25-én, délelőtt a francia televízió egyenes adásban sugározza. A szegedi lányoknak, akik a polgármesteri megnyitó fogadás műsorát is szolgáltatják, ezért már hétfőn éjjel el kellett indulniuk. Az Eurofanfare fesztiválsorozat több mint két évtizedes múlttal rendelkező esemény, melynek védnökei között szerepelnek a résztvevő országok nagykövetei, a küldő városok polgármesterei és Jacques Delors, az Európai Közösség elnöke. A fesztivál keretében rendezett kiállítást Jacques Lang francia kultuszminiszter nyitja meg. Magyarországot ezen a rangos eseményen a Szegedi Kendő SE majorettcsoportja képviseli. A fesztiválon 15 ország csapatai szerepelnek, többek között a francia légierő zenekara, lett, litván, ukrán, szlovák, lengyel, szlovén, osztrák, svájci, német, belga fúvószenekarok, illetve majorettcsoportok, skót dudások és arezzói zászlódobáló fiúk. Akinek lehetősége és ideje van rá, figyelje a francia TV5 Europe csütörtök déli adását. Déri Jánosé a Karinthyemlékgyűrű Déri János kapta az 1992. évi Karinthy-emlékgyűrűt. A posztumusz kitüntetést gyermekei vették át Gombár Csabától, a Magyar Rádió elnökétől kedden, az intézmény márványtermében tartott ünnepségen. Déri János felvételeiből a Rádiókabaré szerkesztősége háromrészes összeállítást készített - hangzott el. A két hétig tartó tábort a szegedi Kurzus Bt. szervezte, a rendhagyó, a város zajától messze eső helyszín pedig az alkotó munkát, az elmélyülést segíti elő. A 10-14 éves gyerekek napközben lovagolnak, játszanak az óvoda kertjében, a kánikulában a Forró fogadó medencéjében lubickolhatnak, délelőtt és délután pedig játszanak a színpadon, mely utóbbi sokszor kemény munka, hiszen a darab rendezője, Csűri Ákos könyörtelen. Ha valamivel nincs maximálisan megelégedve, megállítja a jelenetet, javít, mehet tovább, újabb hiba esetén kezdődik elölről. S a gyerekek mégis élvezik, hiszen játszhatnak és szerepelhetnek. Az első felvonás próbája után az éhes gyerekhad elviharzik uzsonnázni, a holtidőt kihasználva beszélgetünk Csűri Ákossal, aki jelenleg a pesti Nemzeti Színházban dolgozik dramaturgként. - Rengeteg a koporsó a színpadon, kit temetnek? - Engem nem, és nagyon remélem a színházat sem. Azt hiszem ez a gyerektábor nagyon jó példa a színház a közösségteremtő erejére. Most, amikor Pesten az Arizona Színház, Operett, Moulin Rouge, azaz a Nagymező utca viszonylatában egy Broadwayt szeretnének létrehozni, akkor legyen színházi „tiszta forrás" a gyerekek színjátéka. Ez a színházi tábor valahol erről szól, nem egy magas szintű szakmai továbbképző kurzus, a gyerekek azért gyűltek össze, hogy színházasdit játsszanak. Olivér Twist álmai Gyermekszínház a határon „Igazán kedvezményes ár" - mondja a 12 éves-forma, hosszú szőke hajú leányzó a koporsó mellett állva. A röszkei művelődési ház színpadán meglepően fest a 8 koporsó. Valaki azt is mesélte, hogy meglepte a falubelieket, amikor elkezdték lepakolni a teherautóról a gyerekkoporsókat. Pedig az elborzasztó ládák most ártatlan kellékei a Kéthetes Színház készülő produkciójának, az Olivér Twist álmai gyerekmusicalnek. Alapvető szó a játék és attól, hogy ez a színen folyik, lesz belőle színjáték. Kéthetes a tábor, s hogy milyen produkciót lehet létrehozni ennyi idő alatt, hiszen a nagy színházaknak is legalább hat hét kelle egy darab színpadra állításához. Ráadásul ott hivatásos színészék tevékenykednek. A dramaturg és a rendező bizakodó, bár eredetileg az idő rövidsége miatt nem akart teljes darabot vállalni, megelégedett volna stílus- és helyzetgyakorlatokkal is, végül engedett a szülők óhajának. Bízik a gyerekekben, hisz lelkesek és szemtelenek - ami ugyebár nem utolsó szempont -, egyébként szavai szerint aljas módon magabiztos benne, hogy profi lesz az előadás. Szöget is ütött a fejembe ez a kifejezés: - Mitől profi és nem amatőr? - Fiatal korom ellenére ragaszkodom a tradicionális színházhoz. Nem rajongok az alternatív színházért, mert szerintem ahhoz, hogy másfajta megvalósításhoz forduljon valaki, alternatív színházat csináljon, ismernie kellene a profi színházat. Saját kifejezésemmel: nem szeretem az alternaív művészeteket! Ez a gyerekszínház abszolút mértékben tradicionális színház, mindenféle lila gőzök nélkül. Színház, melynek az első bemutatója, azaz a premierje június 27-én, este nyolc órakor lesz a Tantusz Művelődési Házban. Ősztől szeretnének rendszeres előadásokat is tartani, s jövőre újra indulhatna a nyári tábor. Az igény mindenesetre megvan rá, hiszen sok szülő kérdezte most is, hogy lesz-e következő turnus. Érthető az érdeklődés is, addig sem lébecolnak a vakáció vákumjában tengő-lengő gyerekek. Időközben visszatérnek a jóllakott gyerkőcök, készülődnek a második felvonáshoz. Ákos is eltűnik, hogy a koporsókat átrendezze a színpadon, kihasználva viszonylagos távollétét felteszem a gyermekeknek a kötelező kérdést: - Ki akar színész lenni? mindössze öt kéz árválkodik a magasban. - Ó, hát nem lehet belőle megélni - hangzik a meglepően gyakorlatias válasz egyiküktől. - A bemutató 27-én, szombaton lesz a Tantusz Művelődési Házban. Nem „féltek" a közönségtől? - Sőt, már nagyon várjuk az előadást, reméljük sikeres lesz. TAKÁCS VIKTOR Írástudók a közép-európai átalakulásban Nyári egyetem Szegeden Míg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hagyományos pedagógiai nyári egyeteme - július 13-17. között - az iskola értékrendjével foglalkozik, a dr. Besenyi Sándor által szervezett másik tudományos előadássorozat központi témaköre: „írástudók a kelet-közép-európai átalakulásban". A július 27-31. között rendezett, Értelmiség '92 című nyári egyetem meghívott előadói filozófusok, történészek, szociológusok, politológusok, irodalmárok - akik közül többen aktív politikusi szerepet vállaltak a kelet-európai rendszerváltáskor. A kelet-európai régió történelmi átalakulásának tudományos áttekintéséhez valószínűleg hiányzik még a megfelelő távolság, ez azonban nem menti fel az írástudókat: a munkát el kell kezdeni. A nyári egyetem programját nézve - erre tesznek kísérletet Szegeden neves szakemberek. A program különlegessége, hogy valóban regionális léptékűnek ígérkezik ez az áttekintés, mert a környező országokból is érkeznek előadók: Mircea Dinescu (Bukarest) kifejező címet adott előadásának, „A lefejezett sárkány utóélete"; a marosvásárhelyi Béres András a kisebbségi önszerveződés lehetőségeit tárgyalja, a kolozsvári Cs. Gyimesi Éva pedig a párbeszéd lehetőségeit a mai romániai viszonyok között. Sonja Licht (Belgrád) számára az adatott, hogy az értelem csődjéről kelljen beszélnie... A pozsonyi író, Grendel Lajos Elszigeteltség vagy egyetemesség címmel tart előadást, s mintha folytatná mondanivalóját a kassai Gál Sándor, a szlovákiai magyar költészet otthonképét választotta elemzése tárgyául. A rendszerváltással politikai szerepet vállalt magyar értelmiségiek sajátos útjainak egyikét példázza Kiss Gy. Csabáé, aki a szegedi nyári kurzuson nem politikusi, hanem szakértelmiségi szerepkörben „lép fel"; előadásának címe: „A nemzeti identitások a középeurópai átalakulásban". Szegedre várják Nagyváradról azt a személyiségei is, aki talán az egész világ értelmiségének adott példát értelmiségi magatartásból, anno, amikor elsőként megszólalt; Tőkés László püspök előadása az ő és a hozzá hasonlók léthelyzetéről szól: Kisebbségben és tisztességben. A hazai, politikussá lett értelmiségiek közül Tamás Gáspár Miklós filozófus előadásának címébe foglalta a véleményét: „Az értelmiség politikai felelőtlensége". Gergely András, az ugyancsak politikussá lett történész is arról beszél, amit minden bizonynyal átélt: „írástudók a politikában". Kövér László, akit a fiatal demokraták „szürke eminenciásáriak" tartanak, a generációs kihívásokról és válaszokról fog beszélni. A kurzuson számszerűen többen szerepelnek az úgynevezett független értelmiségiek, mint a politikusok. Közöttük Ancsel Éva, Ágh Attila, Vajda Mihály filozófusok, Csepeli György szociológus; Schlett István alkotmányjogász-politológus a demokratikus átalakulás csapdáit elemzi, Kende Péter Párizsból nézvést szemléli az átalakulást, Hornyik Miklós az irodalom-nemzet-politika hármasságát vizsgálja. A nyári egyetem szervezői a Szegeden adódó nyári kulturális programokat is felkínálják a résztvevőknek, emellett konzultációkat szerveznek a külügy- és a kultuszminisztérium képviselőivel, valamint a Magyarok Világszövetsége reprezentánsaival. sTE