Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚN. 22. Temesvári levél Decemberi igazság és Molotov-koktél 1990 márciusában akkora nemzetközi odafigyelés közepette kezdődött a temesvári per, az itteni tömegmészárlások és mindenféle embertelenségek elkövetői és felelősei elleni per, hogy néhányan remélni mertük, ebből akár a kommunizmus, a rendszer pere is leend. Miként volt rá már példa - negyven éve, Nürnbergben. Aztán elhúzták a pert, rendre megszakították, áttették a színhelyét, elaltatták a közvéleményt, legalábbis annyira, hogy illetékesek szerint meghozható legyen a máig elfogadhatatlan döntés, amelyben csak a politikai felelősök ellen hozatott ítélet; egyetlen egy olyan belügyis állt az ítélőszék előtt, akire rábizonyították, lőtt és talált is. Száz-egynéhány holttest - közvetlen tettesek nélkül. Tucatnyi holttest Ceausescu megdöntése, december 22. után - ezekért ki felelős? Mik történtek a megyei klinikai kórházban? Igaz volna-e, hogy orvosok nem csupán kiszolgálták a megtorló hatalmat - orvosi esküjüket sutba vágva -, de a kórházban valakik gyilkoltak, legalábbis szóbeszéd szerint vittek olyan holttestet a hidegkamrába, amelyen a lőtt seb a kórházba hozatalkor nem szerepelt a kórlapokon. Különben eltűntek kárlapok, a betegek felvételét és hazaengedését regisztráló iktatókönyvek, illetve minden olyan irat. amely az akkori helyzettel kapcsolatos. A perben ítéletet hirdettek. De nem nyugodhatott meg az orvostársadalom, amelyre általában vetült a gyanú árnyéka, amelyről általánosságban szólt a megbélyegző ítélet a decemberi kollaboráció miatt. Miben és kik tehetők felelőssé? - volt az orvostársadalom önmagával szembeni kérdése, és megalakítottak egy olyan deontológiai bizottságot, amely immár orvosi szempontból kezdte vizsgálni az 1989 decemberében történteket, illetve az akkori legszervilisebb doktorok ténykedését. Különben a bizottság már az (téletek kihirdetése előtt elkezdte a működését, ezzel magyarázható, hogy a szóvivő orvos ellen - M. Nicolcioiu doktor ellen - 1991 során három alkalommal léptek fel erőszakosan, általa nem ismert személyek. Három már nem lehet tiszta véletlen. És mivel idén május hó folyamán a bizottság közzétette előzetes jelentését - két volt vezető orvost megbélyegeztek decemberi tetteikért -, illetve mert beígérte a vizsgálat folytatását mindaddig, amíg a legilletékesebb és keményen bírált orvosok megszólalnak, a bizottság körűi mindegyre „történik valami." Na nem arra utalnék, amire számíthattunk, hogy az egyik sebészprofesszor, akinek az osztályán a legtöbb „furcsaság " történt decemberben, nyíltan, sajtóban kezdte mocskolni a bizottság munkájában részt vállaló kollégákat. Viszont az egyik főorvos tagját a bizottságnak intézete szakmai vizsgálatnak veti alá és igyekeznek félreállítani, ugvanőt egy egészségügyi dolgozó leköpi a kórház folyosóján. Egy másik orvos, aki szintén a felelősségtisztázást támogatja, mellékvágányra kerül, egyedül őt nem lépteti elő klinikai vezetője; egy harmadik orvost, az egyetem rektorhelyettesét pedig telefonon és levélben figyelmeztetik, fenyegetik, ha még részt vesz az etikai bizottság munkájában, felgyújtják a házát. A levél aláírói - Molotov Társaság. És június közepén történt a legsúlyosabb eset, egy másik orvos, egyetemi tanár - dr. L. Negrutiu - középiskolás fiát támadják meg ismeretlenek, mielőtt bármit tehetne a fiatalember, orron vágják, eszméletét veszti, s utána annyira helybenhagyják, hogy hosszan kórházi ápolásra szorul. Lehet ennyi, egyetlen kérdéshez kapcsolódó esemény tisztára a véletlen műve?! Elfogadható ítélet született a temesvári perben, amikor csak a politikai tettesség állapíttatott meg, a konkrét felelős nem kerestetett? Mit tehet ilyen esetben az orvosok deontológiai bizottsága? És ezek után mire számíthatunk? S bár tagjai védelmet kértek önmaguk és családtagjaik számára a rendőrségtől, mit oldhat ez meg? Egyelőre csak a kérdések sora folytatható. Választ pedig főleg az áldozatok hozzátartozói várnának. BODÓ BARNA Jeszenszky-Nastase-megbeszélés Kötetlen megbeszélést foly­tatott vasárnap a svájci Crans­Montanaban Jeszenszky Géza magyar és Adreian Nastase román külügyminiszter. A két miniszter részt vesz a svájci üdülőhelyen megtartott nem­zetközi találkozón, amely az európai építés kérdésével fog­lalkozik. A román kollégájával létrejött találkozóról Je­szenszky Géza elmondotta az MTI tudósítójának, hogy az nem előre megbeszélt össze­jövetel volt, de hasznosnak bizonyult. - Tegnap egy pódiumon ültünk a román külügyminisz­terrel a nemzeti kérdésről folytatott vitákon. Termé­szetesen voltak eltérő nézetek. De az ott elhangzott román álláspont bizonyos ígéreteket is tartalmazott. Mostani, kötetlen találkozónk arra volt alkalmas, hogy olyan kérdéseket is megemlítsünk, amelyekről eltérő véleményünk van. Az ilyen találkozók eredménye az lehet, hogy a jövőben talán nem kerül sor olyan lépésekre, amelyek nem csak személyes kapcsolatainkat nehezítik meg, de rontják a két ország kapcsolatait is - mondotta a miniszter. Észt korona Észtországban szombaton bevezették a balti állam saját pénzét, az észt koronát (eesti kroon). A volt Szovjetunió tagköztársaságai közül első­ként Észtországban szűnt meg a szovjet rubel (illetve az azt helyettesítő kupon) mint fi­zetőeszköz, és váltotta fel azt immár a saját nemzeti valuta. Jelcin-fenyegetés Snegurnak Oroszország nem maradhat közömbös, amikór oroszok tucatjait mészárolják Moldová­ban - jelentette ki az amerikai és kanadai útjáról vasárnap visszatért Borisz Jelcin. Az orosz elnök a moszkvai repü­lőtéren adott, igen zaklatott hangú nyilatkozatában leszö­gezte: Oroszországnak meg­vannak az eszközei, hogy vá­laszoljon Moldovának, s jó, ha ezt Mircea Snegur is tudja. Kinkéi és Kohout a csehszlovák bomlásról Klaus Kinket német külügyminiszter vasárnap sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy csehszlovák országrészek szétválása feltartóztathatatlannak tűnik, ám mindez demokratikus úton létrejött folyamat, amit a németeknek el kell fogadniuk, amibe nem szabad beavatkozniuk. A külügyminiszter a hesseni rádióban kijelentette: „Belügyről van szó, egészen nyilvánvalóan békésen megy végbe (a kettéválás). Ennek ellenére úgy vélem: nem lehet teljesen helyes, hogy kifejezetten most, amikor Európában a határok lebontásán munkálkodunk, egyesülünk, ismét szeparatista törekvések nyernek teret. Még egyszer kimondom: sajnálom, hogy így történik. El tudnám képzelni, hogy talán mégis lehetséges lenne a két rész együttmaradása, vagy legalább később sikerül majd ismét egymásra találniuk." Pavel Kohout író a 3SAT televíziós adón azt fejtette ki, hogy a délszlávoktól eltérően a csehek és szlovákok között nem várhatóak véres összecsapások, „ez a két nép a történelem folyamán sohasem harcolt egymás ellen". Kohout szerint a csehszlovák lakosság körében messze nincsenek többségben a szétválást akarók. A politikusok nem is akarnak refe­rendumot, mert az nem őket igazolná. Az író szerint attól sem kell félni, hogy konfliktusra kerül sor a Szlovákiában élő magyar kisebbség és a szlovákok, vagy a magyar kormány és Szlovákia között. „Nagyon is el tudom képzelni, hogy a szlovákok, akik önállóságukat történelmi jogon indokolják, ugyanazt meg fogják adni a területükön élő többieknek, mint amit maguknak követelnek meg" - jelentette ki Pavél Kohout. Jovanovic Budapesten A Politika című belgrádi lap vasárnap részletes tudósításban számolt be arról, hogy Vladis­lav Jovanovic szerb külügy­miniszter Budapesten megbe­szélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. A Politika a jelentés címé­ben azt emelte ki, hogy Belg­rád és Budapest megújítja a bizalmat, s hogy Magyarország kifejezte azt az óhaját, hogy mielőbb létrejöjjenek a felté­telek a Jugoszlávia elleni szankciók feloldására. A bel­grádi lap megjegyzi, hogy szó volt a vajdasági magyar ki­sebbség helyzetéről, s hogy Jovanovic visszautasította „a fenyegetettségről szóló állítá­sokat és kitalálásokat." Jova­novic hangoztatta, hogy Szer­bia „jogállam, s hogy tisz­teletben tartja az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet kisebbségekre vonatkozó előírásait." Ezzel kapcsolatban - fűzte hozzá a Politika - tárgyaltak arról a magyar kérésről, hogy küld­jenek nemzetközi erőt a Vajdaságba és Koszovóba, s mindkét fél kifejtette saját álláspontját a kezdemé­nyezésről. Belgrádban - mint ismeretes - erélyesen bírálták a magyar indítványt. Harcok Szarajevóban Vasárnap is harcok zajlottak Szarajevóben, a jelek szerint tökéletesen figyelmen kívül hagyva McKenzi tábornoknak legutóbbi tűzszüneti felhívását. Az ENSZ-békeerők szarajevói csoportjának parancsnoka szombat délután szólította fel a szemben álló feleket egy leg­alább 48 órás teljes tűzszünet­re, hogy eleget tehessen a nem­zetközi repülőtér megnyitására vonatkozó megállapodásnak. Fehér Jenő - horvát diverzáns? A szerb biztonsági szervek Szabadkán őrizetbe vették Fehér Jenő 37 éves szabadkai illetőségű személyt, aki a Szabadkán közzétett közle­mény szerint a horvát szervek megbízásából diverzáns­akciókat akart végrehajtani a vajdasági városban. A Politika című belgrádi lap vasárnap részletesen beszámolt az ügy­ről, s terjedelmes filmri­portot sugárzott az esetről a belgrádi televízió is. Fehér Jenő őrizetbe vételé­vel kapcsolatban a belgrádi televízió megismételte azt a korábbi vádat, hogy Békés­csabán kiképzőtábor működik. A televízió beszámolója sze­rint a 37 éves férfi a múlt év végén szökött át Magyaror­szágra, hogy elkerülje a be­hívást, Békéscsabán tartózko­dott a menekülttáborban, majd onnan Viroviticába ment, s itt a Rapid lőszergyárban dolgo­zott. Beszervezték a nemzeti gárdába, a fronton megsebe­sült. A horvát szervek csak azzal a feltétellel engedték haza Szabadkára - hangzik Fehér Jenő vallomása ha ott pokolgépes akciókat hajt végre a szerbek által lakott negye­dekben, főként újvidéki és belgrádi rendszámú gépkocsi­kat kellett volna felrobban­tania. Fehér Jenő a televízióban részletesen ismertette, miként hajtotta volna végre tervét, s bemutatta a robbanószereket is. Az üggyel kapcsolatban megszólaltatták a szabadkai rendőrségi illetékest, aki sze­rint hasonló diverzánsok to­vábbi érkezésével kell számol­ni. A szabadkai biztonsági szer­vek már korábban is sok ha­sonló történetet tettek közzé állítólag Magyarországról kiinduló akciókkal kapcsolat­ban. Az újabb ügy - mutatnak rá Belgrádban - alkalmas lehet arra. hogy tovább késleltessék a menekültek hazatérését a Vajdaságba. Konföderáció Bosznia és Horvátország között Május végén Szplit horvát városban a bosznia-hercegovinai muzulmán és horvát nemzeti pártok között megszületett az egyezség a lehetséges konfö­deráció alapjairól. Ezt követőn a két állam elnöke több megbe­szélést tartott, amelyek témáiról a sajtó csak találgatni tudott. Minap a zágrábi tévé bejelentette, hogy a két ország hadi szövetségről szóló egyezményt írt alá. Az utóbbi napokban a konföderáció lett a horvát sajtó fő híre. A vélemények most megosz­lanak. Egyik oldalról a Nagy­Horvátországról szóló álom meg­valósítása lenne, másik oldalról pedig az új Jugoszlávia megszü­letésének veszélyétől tartanak, mert jelenleg senki nem tudja garantálni azt, hogy Bosznia­Hercegovina esetleg nem lépne szövetségre Szerbiával is?! A két nép között szoros tör­ténelmi. területi és etnikai kap­csolatok vannak, ezért a szövetség kézenfekvő megoldás. Mind a két oldalon léteznek gazdasági, geo­politikai és biztonsági érdekek ilyen szövetség létrehozására. A horvát oldalon különösen a geo­politikai érdek dominál, mivel az ország patkó alakja miatt nehezen tudja megoldani a határok védelmét. A Bosznia-Hercegovi­nával való konföderáció betöltené az ország „puha hasát", és biz­tosítaná területvédelmét. A két országban élő szerb zendülők körbe volnának zárva horvát és muzulmán lakosokkal, amint ez a térképen is látható. A horvátok Bosznia-Hercego­vinában szuverén nép a muzul­Horvátországban különféle reagálásokat váltott ki a Bosznia-Hercegoniával folytatott tárgyalás a konföderációról. Leginkább arról szól a vita, hogy ez a szövetség győzelmet, vagy vereséget jelent-e a horvátok számára. I Horvát­ország határai I A konföderáció határai I Szerb többség lakta területek mánokkal és szerbekkel, de lét­számuk szerint csak harmadik helyen állnak. Bosznia-Hercegovinának főleg védelmi és gazdasági érdekei vannak. Várható - mivel Horvát­ország jóval gazdagabb állam -, támogatni fogja szövetségesét. Összes útja ezen az országon vezet Európa felé. A konföderáció legnagyobb problémája a szerb kérdés. Az 199l-es népszámlálás szerint a közös országban 9,15 millió lakos élne. A horvátok lennének a legnagyobb létszám­ban, összesen 49,1 százalékot képeznének. A muzulmánokkal együtt 70,4 százalékot képvisel­nének a lakosság számából, és ez elég volna, hogy népszavazást írjanak ki a konföderációról és léire is hozzák azt. A konföde­rációban 95,8 százalék horvát élne és 89,2 százalék muzulmán a volt Jugoszláviában élők közül. Horvátország és Bosznia­Hercegovina Konföderáció népei horvátok 4,492 millió 49,1% muzulmánok 1,950 millió 21,3% szerbek 1,951 millió 21,3% Az országnak nem az volna a problémája, hogy 1,951 millió szerb lakja, hanem az, hogy egy militáns populációról van szó, akik semmilyen kompromisszumra, vagy tárgyalásra nem hajlandók. Mindenért, amit tettek és most is folytatnak, még hosszú ideig potenciális veszélyeztetőknek tekintik őket minden ország biztonságára, főleg a konföderáció országai számára, amelyek ellen véres háborút vívnak. Nem tudni, hogy Szerbia egy ilyen szövetség esetében nem lázítaná-e fel újból a majdnem kétmilliós Szerbián kívül élő szerbeket. A horvátok és a bosnyákok szövetsége lehet, hogy nem jön létre, de mint hadi szövetség, már működik. Lesz-e ebból szorosabb kapcsolat, azt csak a jövő mutatja meg. A horvát politikusok és a nép nagy része a konföderációt jó elképzelésnek tartja, de sok ellentétes vélemény is van. A híres zágrábi újságírónő, Tanja Torba­rina szerint sok fiatalember esett el Horvátország önállóságáért, és most néhány politikus az áldoza­tokat nem tisztelve, el akarja adni az alig megszületett függetlenséget egy „új Jugoszláviáért." HEKA LÁSZLÓ - SZONDI ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents