Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. JÚN. 22. Temesvári levél Decemberi igazság és Molotov-koktél 1990 márciusában akkora nemzetközi odafigyelés közepette kezdődött a temesvári per, az itteni tömegmészárlások és mindenféle embertelenségek elkövetői és felelősei elleni per, hogy néhányan remélni mertük, ebből akár a kommunizmus, a rendszer pere is leend. Miként volt rá már példa - negyven éve, Nürnbergben. Aztán elhúzták a pert, rendre megszakították, áttették a színhelyét, elaltatták a közvéleményt, legalábbis annyira, hogy illetékesek szerint meghozható legyen a máig elfogadhatatlan döntés, amelyben csak a politikai felelősök ellen hozatott ítélet; egyetlen egy olyan belügyis állt az ítélőszék előtt, akire rábizonyították, lőtt és talált is. Száz-egynéhány holttest - közvetlen tettesek nélkül. Tucatnyi holttest Ceausescu megdöntése, december 22. után - ezekért ki felelős? Mik történtek a megyei klinikai kórházban? Igaz volna-e, hogy orvosok nem csupán kiszolgálták a megtorló hatalmat - orvosi esküjüket sutba vágva -, de a kórházban valakik gyilkoltak, legalábbis szóbeszéd szerint vittek olyan holttestet a hidegkamrába, amelyen a lőtt seb a kórházba hozatalkor nem szerepelt a kórlapokon. Különben eltűntek kárlapok, a betegek felvételét és hazaengedését regisztráló iktatókönyvek, illetve minden olyan irat. amely az akkori helyzettel kapcsolatos. A perben ítéletet hirdettek. De nem nyugodhatott meg az orvostársadalom, amelyre általában vetült a gyanú árnyéka, amelyről általánosságban szólt a megbélyegző ítélet a decemberi kollaboráció miatt. Miben és kik tehetők felelőssé? - volt az orvostársadalom önmagával szembeni kérdése, és megalakítottak egy olyan deontológiai bizottságot, amely immár orvosi szempontból kezdte vizsgálni az 1989 decemberében történteket, illetve az akkori legszervilisebb doktorok ténykedését. Különben a bizottság már az (téletek kihirdetése előtt elkezdte a működését, ezzel magyarázható, hogy a szóvivő orvos ellen - M. Nicolcioiu doktor ellen - 1991 során három alkalommal léptek fel erőszakosan, általa nem ismert személyek. Három már nem lehet tiszta véletlen. És mivel idén május hó folyamán a bizottság közzétette előzetes jelentését - két volt vezető orvost megbélyegeztek decemberi tetteikért -, illetve mert beígérte a vizsgálat folytatását mindaddig, amíg a legilletékesebb és keményen bírált orvosok megszólalnak, a bizottság körűi mindegyre „történik valami." Na nem arra utalnék, amire számíthattunk, hogy az egyik sebészprofesszor, akinek az osztályán a legtöbb „furcsaság " történt decemberben, nyíltan, sajtóban kezdte mocskolni a bizottság munkájában részt vállaló kollégákat. Viszont az egyik főorvos tagját a bizottságnak intézete szakmai vizsgálatnak veti alá és igyekeznek félreállítani, ugvanőt egy egészségügyi dolgozó leköpi a kórház folyosóján. Egy másik orvos, aki szintén a felelősségtisztázást támogatja, mellékvágányra kerül, egyedül őt nem lépteti elő klinikai vezetője; egy harmadik orvost, az egyetem rektorhelyettesét pedig telefonon és levélben figyelmeztetik, fenyegetik, ha még részt vesz az etikai bizottság munkájában, felgyújtják a házát. A levél aláírói - Molotov Társaság. És június közepén történt a legsúlyosabb eset, egy másik orvos, egyetemi tanár - dr. L. Negrutiu - középiskolás fiát támadják meg ismeretlenek, mielőtt bármit tehetne a fiatalember, orron vágják, eszméletét veszti, s utána annyira helybenhagyják, hogy hosszan kórházi ápolásra szorul. Lehet ennyi, egyetlen kérdéshez kapcsolódó esemény tisztára a véletlen műve?! Elfogadható ítélet született a temesvári perben, amikor csak a politikai tettesség állapíttatott meg, a konkrét felelős nem kerestetett? Mit tehet ilyen esetben az orvosok deontológiai bizottsága? És ezek után mire számíthatunk? S bár tagjai védelmet kértek önmaguk és családtagjaik számára a rendőrségtől, mit oldhat ez meg? Egyelőre csak a kérdések sora folytatható. Választ pedig főleg az áldozatok hozzátartozói várnának. BODÓ BARNA Jeszenszky-Nastase-megbeszélés Kötetlen megbeszélést folytatott vasárnap a svájci CransMontanaban Jeszenszky Géza magyar és Adreian Nastase román külügyminiszter. A két miniszter részt vesz a svájci üdülőhelyen megtartott nemzetközi találkozón, amely az európai építés kérdésével foglalkozik. A román kollégájával létrejött találkozóról Jeszenszky Géza elmondotta az MTI tudósítójának, hogy az nem előre megbeszélt összejövetel volt, de hasznosnak bizonyult. - Tegnap egy pódiumon ültünk a román külügyminiszterrel a nemzeti kérdésről folytatott vitákon. Természetesen voltak eltérő nézetek. De az ott elhangzott román álláspont bizonyos ígéreteket is tartalmazott. Mostani, kötetlen találkozónk arra volt alkalmas, hogy olyan kérdéseket is megemlítsünk, amelyekről eltérő véleményünk van. Az ilyen találkozók eredménye az lehet, hogy a jövőben talán nem kerül sor olyan lépésekre, amelyek nem csak személyes kapcsolatainkat nehezítik meg, de rontják a két ország kapcsolatait is - mondotta a miniszter. Észt korona Észtországban szombaton bevezették a balti állam saját pénzét, az észt koronát (eesti kroon). A volt Szovjetunió tagköztársaságai közül elsőként Észtországban szűnt meg a szovjet rubel (illetve az azt helyettesítő kupon) mint fizetőeszköz, és váltotta fel azt immár a saját nemzeti valuta. Jelcin-fenyegetés Snegurnak Oroszország nem maradhat közömbös, amikór oroszok tucatjait mészárolják Moldovában - jelentette ki az amerikai és kanadai útjáról vasárnap visszatért Borisz Jelcin. Az orosz elnök a moszkvai repülőtéren adott, igen zaklatott hangú nyilatkozatában leszögezte: Oroszországnak megvannak az eszközei, hogy válaszoljon Moldovának, s jó, ha ezt Mircea Snegur is tudja. Kinkéi és Kohout a csehszlovák bomlásról Klaus Kinket német külügyminiszter vasárnap sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy csehszlovák országrészek szétválása feltartóztathatatlannak tűnik, ám mindez demokratikus úton létrejött folyamat, amit a németeknek el kell fogadniuk, amibe nem szabad beavatkozniuk. A külügyminiszter a hesseni rádióban kijelentette: „Belügyről van szó, egészen nyilvánvalóan békésen megy végbe (a kettéválás). Ennek ellenére úgy vélem: nem lehet teljesen helyes, hogy kifejezetten most, amikor Európában a határok lebontásán munkálkodunk, egyesülünk, ismét szeparatista törekvések nyernek teret. Még egyszer kimondom: sajnálom, hogy így történik. El tudnám képzelni, hogy talán mégis lehetséges lenne a két rész együttmaradása, vagy legalább később sikerül majd ismét egymásra találniuk." Pavel Kohout író a 3SAT televíziós adón azt fejtette ki, hogy a délszlávoktól eltérően a csehek és szlovákok között nem várhatóak véres összecsapások, „ez a két nép a történelem folyamán sohasem harcolt egymás ellen". Kohout szerint a csehszlovák lakosság körében messze nincsenek többségben a szétválást akarók. A politikusok nem is akarnak referendumot, mert az nem őket igazolná. Az író szerint attól sem kell félni, hogy konfliktusra kerül sor a Szlovákiában élő magyar kisebbség és a szlovákok, vagy a magyar kormány és Szlovákia között. „Nagyon is el tudom képzelni, hogy a szlovákok, akik önállóságukat történelmi jogon indokolják, ugyanazt meg fogják adni a területükön élő többieknek, mint amit maguknak követelnek meg" - jelentette ki Pavél Kohout. Jovanovic Budapesten A Politika című belgrádi lap vasárnap részletes tudósításban számolt be arról, hogy Vladislav Jovanovic szerb külügyminiszter Budapesten megbeszélést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. A Politika a jelentés címében azt emelte ki, hogy Belgrád és Budapest megújítja a bizalmat, s hogy Magyarország kifejezte azt az óhaját, hogy mielőbb létrejöjjenek a feltételek a Jugoszlávia elleni szankciók feloldására. A belgrádi lap megjegyzi, hogy szó volt a vajdasági magyar kisebbség helyzetéről, s hogy Jovanovic visszautasította „a fenyegetettségről szóló állításokat és kitalálásokat." Jovanovic hangoztatta, hogy Szerbia „jogállam, s hogy tiszteletben tartja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kisebbségekre vonatkozó előírásait." Ezzel kapcsolatban - fűzte hozzá a Politika - tárgyaltak arról a magyar kérésről, hogy küldjenek nemzetközi erőt a Vajdaságba és Koszovóba, s mindkét fél kifejtette saját álláspontját a kezdeményezésről. Belgrádban - mint ismeretes - erélyesen bírálták a magyar indítványt. Harcok Szarajevóban Vasárnap is harcok zajlottak Szarajevóben, a jelek szerint tökéletesen figyelmen kívül hagyva McKenzi tábornoknak legutóbbi tűzszüneti felhívását. Az ENSZ-békeerők szarajevói csoportjának parancsnoka szombat délután szólította fel a szemben álló feleket egy legalább 48 órás teljes tűzszünetre, hogy eleget tehessen a nemzetközi repülőtér megnyitására vonatkozó megállapodásnak. Fehér Jenő - horvát diverzáns? A szerb biztonsági szervek Szabadkán őrizetbe vették Fehér Jenő 37 éves szabadkai illetőségű személyt, aki a Szabadkán közzétett közlemény szerint a horvát szervek megbízásából diverzánsakciókat akart végrehajtani a vajdasági városban. A Politika című belgrádi lap vasárnap részletesen beszámolt az ügyről, s terjedelmes filmriportot sugárzott az esetről a belgrádi televízió is. Fehér Jenő őrizetbe vételével kapcsolatban a belgrádi televízió megismételte azt a korábbi vádat, hogy Békéscsabán kiképzőtábor működik. A televízió beszámolója szerint a 37 éves férfi a múlt év végén szökött át Magyarországra, hogy elkerülje a behívást, Békéscsabán tartózkodott a menekülttáborban, majd onnan Viroviticába ment, s itt a Rapid lőszergyárban dolgozott. Beszervezték a nemzeti gárdába, a fronton megsebesült. A horvát szervek csak azzal a feltétellel engedték haza Szabadkára - hangzik Fehér Jenő vallomása ha ott pokolgépes akciókat hajt végre a szerbek által lakott negyedekben, főként újvidéki és belgrádi rendszámú gépkocsikat kellett volna felrobbantania. Fehér Jenő a televízióban részletesen ismertette, miként hajtotta volna végre tervét, s bemutatta a robbanószereket is. Az üggyel kapcsolatban megszólaltatták a szabadkai rendőrségi illetékest, aki szerint hasonló diverzánsok további érkezésével kell számolni. A szabadkai biztonsági szervek már korábban is sok hasonló történetet tettek közzé állítólag Magyarországról kiinduló akciókkal kapcsolatban. Az újabb ügy - mutatnak rá Belgrádban - alkalmas lehet arra. hogy tovább késleltessék a menekültek hazatérését a Vajdaságba. Konföderáció Bosznia és Horvátország között Május végén Szplit horvát városban a bosznia-hercegovinai muzulmán és horvát nemzeti pártok között megszületett az egyezség a lehetséges konföderáció alapjairól. Ezt követőn a két állam elnöke több megbeszélést tartott, amelyek témáiról a sajtó csak találgatni tudott. Minap a zágrábi tévé bejelentette, hogy a két ország hadi szövetségről szóló egyezményt írt alá. Az utóbbi napokban a konföderáció lett a horvát sajtó fő híre. A vélemények most megoszlanak. Egyik oldalról a NagyHorvátországról szóló álom megvalósítása lenne, másik oldalról pedig az új Jugoszlávia megszületésének veszélyétől tartanak, mert jelenleg senki nem tudja garantálni azt, hogy BoszniaHercegovina esetleg nem lépne szövetségre Szerbiával is?! A két nép között szoros történelmi. területi és etnikai kapcsolatok vannak, ezért a szövetség kézenfekvő megoldás. Mind a két oldalon léteznek gazdasági, geopolitikai és biztonsági érdekek ilyen szövetség létrehozására. A horvát oldalon különösen a geopolitikai érdek dominál, mivel az ország patkó alakja miatt nehezen tudja megoldani a határok védelmét. A Bosznia-Hercegovinával való konföderáció betöltené az ország „puha hasát", és biztosítaná területvédelmét. A két országban élő szerb zendülők körbe volnának zárva horvát és muzulmán lakosokkal, amint ez a térképen is látható. A horvátok Bosznia-Hercegovinában szuverén nép a muzulHorvátországban különféle reagálásokat váltott ki a Bosznia-Hercegoniával folytatott tárgyalás a konföderációról. Leginkább arról szól a vita, hogy ez a szövetség győzelmet, vagy vereséget jelent-e a horvátok számára. I Horvátország határai I A konföderáció határai I Szerb többség lakta területek mánokkal és szerbekkel, de létszámuk szerint csak harmadik helyen állnak. Bosznia-Hercegovinának főleg védelmi és gazdasági érdekei vannak. Várható - mivel Horvátország jóval gazdagabb állam -, támogatni fogja szövetségesét. Összes útja ezen az országon vezet Európa felé. A konföderáció legnagyobb problémája a szerb kérdés. Az 199l-es népszámlálás szerint a közös országban 9,15 millió lakos élne. A horvátok lennének a legnagyobb létszámban, összesen 49,1 százalékot képeznének. A muzulmánokkal együtt 70,4 százalékot képviselnének a lakosság számából, és ez elég volna, hogy népszavazást írjanak ki a konföderációról és léire is hozzák azt. A konföderációban 95,8 százalék horvát élne és 89,2 százalék muzulmán a volt Jugoszláviában élők közül. Horvátország és BoszniaHercegovina Konföderáció népei horvátok 4,492 millió 49,1% muzulmánok 1,950 millió 21,3% szerbek 1,951 millió 21,3% Az országnak nem az volna a problémája, hogy 1,951 millió szerb lakja, hanem az, hogy egy militáns populációról van szó, akik semmilyen kompromisszumra, vagy tárgyalásra nem hajlandók. Mindenért, amit tettek és most is folytatnak, még hosszú ideig potenciális veszélyeztetőknek tekintik őket minden ország biztonságára, főleg a konföderáció országai számára, amelyek ellen véres háborút vívnak. Nem tudni, hogy Szerbia egy ilyen szövetség esetében nem lázítaná-e fel újból a majdnem kétmilliós Szerbián kívül élő szerbeket. A horvátok és a bosnyákok szövetsége lehet, hogy nem jön létre, de mint hadi szövetség, már működik. Lesz-e ebból szorosabb kapcsolat, azt csak a jövő mutatja meg. A horvát politikusok és a nép nagy része a konföderációt jó elképzelésnek tartja, de sok ellentétes vélemény is van. A híres zágrábi újságírónő, Tanja Torbarina szerint sok fiatalember esett el Horvátország önállóságáért, és most néhány politikus az áldozatokat nem tisztelve, el akarja adni az alig megszületett függetlenséget egy „új Jugoszláviáért." HEKA LÁSZLÓ - SZONDI ILDIKÓ