Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET mm\ SZERDA, 1992. JÚN. 17. A mezőgazdaság S. O. S. jelzései Tavaly ugyan kedvezett az időjárás a növénytermesztés­nek, mégsem zárhattak sikeres évet a szövetkezetek nagy részében. A termelési hozamok szinte minden ágazatban vára­kozáson felüliek voltak, ám a felvásárlási árak alig emel­kedtek, annál inkább a költsé­gek. A szocialista piac össze­omlott, a hazai reálbérek és a fizetőképes kereslet csökkené­se miatt kényszerűen kisebb lett a hazai élelmiszerfo­gyasztás is. A felvásárlási kötelezettség már 1990-ben megszűnt, de a piacgazdaság­ban sem nélkülözhető, úgyne­vezett korlátozott piaci szabá­lyozás elemei nem születtek meg. A feldolgozók és keres­kedők nem, vagy nem a meg­szokott ütemben vásárolták fel a mezőgazdasági termékeket. Ilyen előzmények után bekö­szöntött az 1992. év, csőd­törvénnyel, kárpótlással és aszállyal. Az idei. aszály már eddig is szokatlanul súlyosnak bizo­nyult, mert a talajvízszint je­lentős süllyedésével, tápanyag­hiánnyal, gyomosodással járt, és gyengébb minőségű vető­magvak vctcscvci, vaiamim a tulajdonváltás gondjaival együtt jelentkezett. A tavaszi árpa, borsó és zab vetéste­rületének mintegy kétharmada abban a tizenkét megyében fekszik, ahol a legkevesebb csapadék hullott. Habár a leg­utóbbi esőzések jó néhány kultúrán még segíthettek, az eddigi károk nagy részét azon­ban már nem tehették jóvá. Becslések szerint az aszálykár meghaladhatja a 20 milliárd forintot is. Az a „gesztus­értékű" 1 milliárd forintos tá­mogatás, ami a kormány kissé késői intézkedésének köszön­hető, csak azon a mintegy 140 ezer hektáron segíthet, ami öntözhető, szemben a 2,7 millió hektáros aszálysújtotta területtel. A gabonatermesztés az előző évben igen kedvező eredményeket produkált. Bár a búza vetésterülete 1 millió 15 ezer hektárra csökkent, összes­ségében 6 millió tonna körüli termést adott. Azonban a gaz­dag termést csak nehezen és alacsony áron tudták eladni a termesztők. Ráadásul a meg­hirdetett minimálárát az aratás kellős közepén 10 százalékkal - 5600 Ft/tonnáról 5000-re ­csökkentette a minisztérium. Idén már csak 820 ezer hektá­ron termesztenek búzát és a várható termésmennyiség is csak 3 millió tonna körül vár­ható. ipari termékek ára 45 száza­lékkal növekedett. Ez a ten­dencia folytatódik ebben az évben is. A búzatermelés várható önköltsége 7 ezer Ft/tonna körül alakul, míg az erre az évre meghirdetett mi­nimálárak 6,3-6,5 ezer forintot biztosítanak tonnánként. Igaz, a búza tőzsdei ára 7,2 ezer forint tonnánként, de ez a csepeli szabadkikötői ár, ahova Szamár, aki nem tudja: egymagában nem boldogul az ágazat. A hazai igényeket kielégíti ez a termésmennyiség és még exportra is jut. Az ágazat jöve­delmezősége azonban már tavaly is kedvezőtlenül alakult, és idén várhatóan újból rom­lani fog. 1991-ben a felvásár­lási árak 6,4 százalékkal csök­kentek (ugyanekkor a fehér kenyér fogyasztói ára meg­duplázódott), míg a felhasznált fel is kell szállítani a terményt. A szállítási költség pedig tonnánként akár 1000 forint is lehet. Veszélybe kerülhet a jövő évi termés is. Aratás idejére várhatóan 500 körüli lesz azon szövetkezetek száma, amelyek csődeljárás, vagy felszámolás alatt állnak majd. Még az sem tisztázódott, hogy ki fog vetni a kárpótlásra kijelölt terü­leteken. Ha a gazdaságok be­vetik ezeket a területeket, akkor később ki fogja őket munkájukért kárpótolni? A kukorica vetésterülete ugyan nőtt, és az eső ennek a kultúrának tényleg aranyat ért, de a szárazság következtében a tövek mintegy 20 százaléka olyan állapotban van, hogy várhatóan nem tud már csövet hozni. A kukoricatermesztés önköltsége várhatóan 7400 forint körül alakul majd ton­nánként, és a várható termés­átlag hektáronként 5,4 tonna körül lesz, szemben a tavalyi 6,667 tonnás termésátlaggal. A napraforgó piaci lehető­ségei tavaly stabilak voltak. Az Ipari Növényeket Termelők Országos Választmánya ked­vező felvásárlási árakat tudott elérni a napraforgó- és repce­magnál. Ugyanakkor nem tud­ta biztosítani a termelők részvételét a Növényolajipari és Mosószergyártó Rt. priva­tizációja során. A hazai terme­lők kirekesztése számos kér­dést vetett fel, ezért a parla­ment a vizsgálat mellett dön­tött ebben a kérdésben. A növénytermesztés ielen­. - v -i legi helyzetének változásáért, a Gazdasági Érdekképviseleti Titkárság javaslatokkal fordult a minisztérium felé. Ebben felvetik az öntözéssel kapcso­latos vízdíjak elengedését, a csődtörvény felfüggesztését, az adótartozások felfüggesztését, az aszályhitelek átütemezését és a jövedelemadó mentességet 200 ezer forint jövedelem alatt. Az eredményes betakarítás érdekében preferált hitellel kellene finanszírozni a beta­karítást - vélekednek. Mérsé­kelni kell az energiaköltséget a mezőgazdasági termesztők számára. Ennek javasolt módja a forgalmi adó 100 százalékos, és a fogyasztási adó 50 száza­lékos visszaigényelhetősége, a II. félévre. A jövő évi kenyér­ellátás érdekében pedig a kor­mánynak vetés előtt meg kel­lene hirdetnie a garantált árat, a búza minimálárát pedig fel kellene emelni 7500 forintra. Toldy Eszter 160 milliót a szegedi földbe Rajt a bevásárlóközpontnál Épp fél éve adtunk hírt lapunk hasábjain arról, hogy késik a volt szovjet laktanya melletti bevásárlóközpont épí­tése Szegeden. Akkor arról számoltunk be, hogy a közmű­vek kiviteli tervei idén február­ban készülnek el, s minden érdekelt fél a „rajtengedély"-re vár. Nos, év elején tényleg eldördült a startpisztoly. Versenytárgyalás eredmé­nyeként a szegedi vízmű egy hónapja nekikezdett a hatalmas építkezés előkészítéséhez. A bevásárlóközpontot keresztező vízvezetékeket más nyomvo­nalra helyezik át, s ezzel a feladattal várhatóan ezekben a napokban végeznek. Alig egy hete vette át a területet a Strabag Hungary cég is, amely a különféle csatornák elké­szültéért, s a gázvezetékek építéséért felelős. Elképesztő mennyiségű földet kell meg­mozgatniuk a záportározó mélyítéséhez, de a szükséges úthálózat kialakítása sem ígér­kezik kisebb feladatnak. A tervek között szerepel, hogy a kecskeméti cég négysávosra bővíti az E5-ös út Defag­Házgyár közötti szakaszát, lámpás csomóponttal segítve a kritikus részeken. Nem érdektelen a szerződés azon pontja, miszerint decem­ber huszadikáig minden köz­művel el kell készülni, külön­ben napi 1%(!) kötbért köte­les fizetni a kivitelező - amely akár a vállalási díj teljes össze­géig terjedhet. A közművek megépítéséért felelős cég vezetőjétől, Vass Györgytől azt is megtudtuk, hogy év végére itt építésre kész állapotot kell maguk után hagyniuk. Addig a Démász is el­végzi a nagy munkához szük­séges elektromos feladatokat. Vass úr szerint el is készül minden határidőre. Még akkor Ma nyílik a bútorbolt Önindító és pulykasonka Mi köze az autóbontónak a használt német bútorokhoz vagy az élelmiszerhez? Többek között az, hogy akár egy vál­lalkozás keretein belül is mű­ködtethetők az üzletek. A Subex jugoszláv-magyar ke­reskedelmi kft. autóbontót nyitott egy hónapja Hattyason, a Vaskapu u. 45. alatt (tel: 62-23 462). Szekeres Tibor és segítőtársa, Papp István már február óta készülnek, hiszen az induló készlethez szükséges 40-50 autót mégiscsak össze kellett szedni valahogy. Egy megbízottjuk Németországban újsághirdetés alapján felvá­sárolja az autókat, s mikor összegyűlik egy adag, kimen­nek értük egy kamionnal. Nem speciális autószállítóval, ha­nem normállal, kint ugyanis a könnyebb szállíthatóság ked­véért először kicsit appróbbra szedik a kocsikat. Körülbelül 15-18 autó fér bele így egy fuvarba, amiből már az ötö­diknél tartanak. Áraiknál a biztosítási kata­lógus új árainak feléből in­dulnak ki, ez a maximum, egy eredetileg 40-50 ezres kipufo­górcndszernél pedig még lejebb kezdik. A német autó­alkatrészekben a legerősebbek, de rövidesen kínálnak Citroent és FIAT-ot is. A megrendelé­seket általában harminc napon belül teljesítik. Bútorboltjuk ma délelőtt 9-kor nyílik, a Takaréktár utca 4. alatt, itt a Subex csak im­portőrként szerepel, az üzletet egy profi bútorkereskedőre bízták. A használt, de nem le­használt nappali és ülőgarni­túrák, igényes stílbútorok az alkatrészekhez hasonlóan Né­metországból érkeznek. A leg­drágább garnitúra 38 ezer forint. Az asszony is foglalja el magát valamivel - gondolat jegyében ugyancsak Hattya­son. az autóbontó szomszéd­ságában rövidesen élelmiszer­bolt nyílik. Míg a ház (vál­lalkozás) ura önindítót, a feleség pulykasonkát árul. Ha egy üzlet egyszer beindul... (X) A walesi tartomány is, ha az egész területet - a későbbi ülepedés miatt - 60-70 centiméter vastagságú földré­teggel fel kell tölteni. Apró gondot jelent ugyanis, hogy a szóban forgó terület Szeged legmélyebben fekvő pontja. Amíg a város tengerszint fe­letti magassága 85-86 méter, e térség 6-7 méterrel lejjebb terül el. A német Asko cég (amely a városi önkormányzattal közö­sen hozott létre a közművek építésére egy vállalkozást) februárban jelentősen meg­emelte az építkezésben ér­dekelt leányvállalatának törzs­tőkéjét. így a GBS Ungarn ma már 1 milliárd 350 millió forinttal rendelkezik. Igaz, ezen összeg tervezett hat ma­gyarországi beruházásukra összességében nem túl sok, de felfogható mintegy építésre utaló magatartásnak. Mégpedig azt jelzi, hogy a sok várakozás után végre elindult az üzlet­• •• . í-J : .IÍI.1—— Kozponi eruenii eiuxeszi ic»c. Azért maradjunk csak rea­listák, mert semmi sem köte­lezi az építtetőt a bevásárló­központ tényleges megvalósí­tására. Elvileg ugyanis az sem kizárt, hogy önmagában a közművesített területet áruba bocsátja a német fél. Az év végére jó adottságokkal ren­delkező terület komoly értéket képvisel majd. bárki is legyen a gazdája. Az akkorra a földbe épített 160-170 millió forint így mindenképpen Szegeden marad. S ne feledjük: a közvet­len közelében lévő volt szovjet laktanya talán egyetemi köz­pont lesz. No meg, ott megy el az E5-ös út. Azaz, a bevásár­lóközpont megépítése már csak anyagi megfontolásból is célszerűnek látszik. « Vass István Péter Vendégsarok = Elsőül Kovács Andrásnak, de aztán szépen, sorban a többieknek Mivelhogy motyorogtam valami baljóslatút népről, meg nemzetről, drága jó szerkesztőm reám emelte óvó te­kintetét, s mond: „Politikát, azt ne! Kérlek szépen, itt azt ne!" Jól van, helyesen van. Mert hiszen mégiscsak vendégségben vagyok én itt, a gazdaságban, hol pénz csörög, ka­matláb toporog és szitál a fényes százalék, akár a fenyőfaforgács. És hát miféle vendég vagyok én?! Kűfődi ótót magamnak nem lízingelek, rotyogó fazék mellé nem ereszkedem, istenhez se leszek kedvesebb, pedig nagy divatja vagyon, a malájokná meg mégúgyse nyaralok. Úgyhogy marad az asszony, a sör, a vers, meg, na hopplá, a szelíd vissza­pofázgatás édes joga. Az a bizonyos kiváltságos szógaz­dálkodás! Mármost, sok-e ez, Andris­kám? Nem az, és bizony az. Úgyhogy engedjen az, akinek van miből. En a szó szebbik, akaratos fajtájából élek. Ha kell, vigyék, ha nem, hát hiszen tudod, az ördög veszi meg. De mert tisztellek, szeretlek, azért vendégjoggal vissza nem élek, maradok a poétika terített asztal­kájánál. Lássad tehát. Azt akarom elmesélni neked, miért kedvenc költeményem mostan A walesi bárdok című, bizonyos Arany János nevezetű, másszázadi költő tollából való. Tetszik ez a költemény azért, mert jó hosszú. Harmincegy strófa és ez átszámítva mondjuk földi távolságra, hosszabb, mint amennyit, teszem azt, Csurka István egyvégtében erős futással eltölteni képes. Tetszik továbbá azért is, mert példát, erkölcsi tartást statuál ezekben a szabadon zord időkben. Ezt az Eduárdot csak nem zengik a bárdok. Pedig hogy szeretné Eduárd, olvassad csak, majd megőrül egy kis dicséretért. Csakhát elrontotta a dolgot, a versből ez, is kiolvasható. Merthogy nem ezt ígérték az angol urak Walesnck. Nyugalmat és erőt ígértek. S lőn helyébe országié nyugtalanság! Nem ígértek höbörgő kivagyiságot, bárdok akasztgatásit, nem ígértek türelmetlenséget, pökhendiséget, vad­ságot, dölyföt és hatalmi buzgalmat, és főképp nem ígértek bűnöket és bűn­hődéseket. Mert tudod-e ki és mi az ár­tatlan Walesben? Csak a gyerekember­kek bögyörője, az! Úgyhogy, aki fölnőtt angol ember létére a magáét most ártatlannak gondolja, az egy hazug, szemtelen fráter. És persze nem az a baj, hogy annyi helyre odadugdosták a szerszámot, hanem hogy most felednek mézes kaptárt, ürgelyukat, forró leány­kanyílást, mindent. Áhogy a velszi nóta tartja: Csak a szépre emlékezem - ma­gamnál. A másiknál meg minden lyukra, mindre. Hát nem. Ezt azért így nem. Azt mondja nekem egy másik barátom, minekutána mutattam neki a költeményt, hogy szerinte nagy pénzek ballagnak itten ide s oda, és hogy bár szép a verslejtés, a hangzás s a tartalom egysége, izgató a balladisztikus pszichologizálás, de mégiscsak minden - már megbocsáss Adrisom, hogy csak kimondom, ha ő is mondta - politika. Ezt mondta a barátom. Hogy minden politika! Az fosná össze már ott is, Walesban lelkeket mindenestül. Dehát az nem lehet, mondom én, hogy annyi bárd, szép mondatoktól ősz és az alfelén még tojással ifjonti, ne tudná, mi jó, mi helyes, és mi nem Walesben. Tudja. . Hogy sorban, azok a főbárdok, kik egész életüket, fegyelmezett gondolko­dással, részlehajlás nélkül, bölcs figye­lemmel töltötték, hát épp most hülyülnének és kurvulnának el?! Miféle torz, otromba remény ilyenben hinni? Úgyhogy míg újra és újra olvasgatom ezt költeményt, maradok Idealista. És ha az maradok, igenis bízom egy jobbik politikában, és azt mondom, van ilyen. Lesz, talán. És ballagjon a nagy pénz ide és oda, ha az a dolga. Hiába minden, hej angolok, Wales nem adja meg magát! 1992 júnuis 14. Darvasi László PflSTA BÁNK AMIT MAR MEGSZOKTUNK...

Next

/
Thumbnails
Contents