Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
II. GAZDASÁGI MELLÉKLET mm\ SZERDA, 1992. JÚN. 17. A mezőgazdaság S. O. S. jelzései Tavaly ugyan kedvezett az időjárás a növénytermesztésnek, mégsem zárhattak sikeres évet a szövetkezetek nagy részében. A termelési hozamok szinte minden ágazatban várakozáson felüliek voltak, ám a felvásárlási árak alig emelkedtek, annál inkább a költségek. A szocialista piac összeomlott, a hazai reálbérek és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt kényszerűen kisebb lett a hazai élelmiszerfogyasztás is. A felvásárlási kötelezettség már 1990-ben megszűnt, de a piacgazdaságban sem nélkülözhető, úgynevezett korlátozott piaci szabályozás elemei nem születtek meg. A feldolgozók és kereskedők nem, vagy nem a megszokott ütemben vásárolták fel a mezőgazdasági termékeket. Ilyen előzmények után beköszöntött az 1992. év, csődtörvénnyel, kárpótlással és aszállyal. Az idei. aszály már eddig is szokatlanul súlyosnak bizonyult, mert a talajvízszint jelentős süllyedésével, tápanyaghiánnyal, gyomosodással járt, és gyengébb minőségű vetőmagvak vctcscvci, vaiamim a tulajdonváltás gondjaival együtt jelentkezett. A tavaszi árpa, borsó és zab vetésterületének mintegy kétharmada abban a tizenkét megyében fekszik, ahol a legkevesebb csapadék hullott. Habár a legutóbbi esőzések jó néhány kultúrán még segíthettek, az eddigi károk nagy részét azonban már nem tehették jóvá. Becslések szerint az aszálykár meghaladhatja a 20 milliárd forintot is. Az a „gesztusértékű" 1 milliárd forintos támogatás, ami a kormány kissé késői intézkedésének köszönhető, csak azon a mintegy 140 ezer hektáron segíthet, ami öntözhető, szemben a 2,7 millió hektáros aszálysújtotta területtel. A gabonatermesztés az előző évben igen kedvező eredményeket produkált. Bár a búza vetésterülete 1 millió 15 ezer hektárra csökkent, összességében 6 millió tonna körüli termést adott. Azonban a gazdag termést csak nehezen és alacsony áron tudták eladni a termesztők. Ráadásul a meghirdetett minimálárát az aratás kellős közepén 10 százalékkal - 5600 Ft/tonnáról 5000-re csökkentette a minisztérium. Idén már csak 820 ezer hektáron termesztenek búzát és a várható termésmennyiség is csak 3 millió tonna körül várható. ipari termékek ára 45 százalékkal növekedett. Ez a tendencia folytatódik ebben az évben is. A búzatermelés várható önköltsége 7 ezer Ft/tonna körül alakul, míg az erre az évre meghirdetett minimálárak 6,3-6,5 ezer forintot biztosítanak tonnánként. Igaz, a búza tőzsdei ára 7,2 ezer forint tonnánként, de ez a csepeli szabadkikötői ár, ahova Szamár, aki nem tudja: egymagában nem boldogul az ágazat. A hazai igényeket kielégíti ez a termésmennyiség és még exportra is jut. Az ágazat jövedelmezősége azonban már tavaly is kedvezőtlenül alakult, és idén várhatóan újból romlani fog. 1991-ben a felvásárlási árak 6,4 százalékkal csökkentek (ugyanekkor a fehér kenyér fogyasztói ára megduplázódott), míg a felhasznált fel is kell szállítani a terményt. A szállítási költség pedig tonnánként akár 1000 forint is lehet. Veszélybe kerülhet a jövő évi termés is. Aratás idejére várhatóan 500 körüli lesz azon szövetkezetek száma, amelyek csődeljárás, vagy felszámolás alatt állnak majd. Még az sem tisztázódott, hogy ki fog vetni a kárpótlásra kijelölt területeken. Ha a gazdaságok bevetik ezeket a területeket, akkor később ki fogja őket munkájukért kárpótolni? A kukorica vetésterülete ugyan nőtt, és az eső ennek a kultúrának tényleg aranyat ért, de a szárazság következtében a tövek mintegy 20 százaléka olyan állapotban van, hogy várhatóan nem tud már csövet hozni. A kukoricatermesztés önköltsége várhatóan 7400 forint körül alakul majd tonnánként, és a várható termésátlag hektáronként 5,4 tonna körül lesz, szemben a tavalyi 6,667 tonnás termésátlaggal. A napraforgó piaci lehetőségei tavaly stabilak voltak. Az Ipari Növényeket Termelők Országos Választmánya kedvező felvásárlási árakat tudott elérni a napraforgó- és repcemagnál. Ugyanakkor nem tudta biztosítani a termelők részvételét a Növényolajipari és Mosószergyártó Rt. privatizációja során. A hazai termelők kirekesztése számos kérdést vetett fel, ezért a parlament a vizsgálat mellett döntött ebben a kérdésben. A növénytermesztés ielen. - v -i legi helyzetének változásáért, a Gazdasági Érdekképviseleti Titkárság javaslatokkal fordult a minisztérium felé. Ebben felvetik az öntözéssel kapcsolatos vízdíjak elengedését, a csődtörvény felfüggesztését, az adótartozások felfüggesztését, az aszályhitelek átütemezését és a jövedelemadó mentességet 200 ezer forint jövedelem alatt. Az eredményes betakarítás érdekében preferált hitellel kellene finanszírozni a betakarítást - vélekednek. Mérsékelni kell az energiaköltséget a mezőgazdasági termesztők számára. Ennek javasolt módja a forgalmi adó 100 százalékos, és a fogyasztási adó 50 százalékos visszaigényelhetősége, a II. félévre. A jövő évi kenyérellátás érdekében pedig a kormánynak vetés előtt meg kellene hirdetnie a garantált árat, a búza minimálárát pedig fel kellene emelni 7500 forintra. Toldy Eszter 160 milliót a szegedi földbe Rajt a bevásárlóközpontnál Épp fél éve adtunk hírt lapunk hasábjain arról, hogy késik a volt szovjet laktanya melletti bevásárlóközpont építése Szegeden. Akkor arról számoltunk be, hogy a közművek kiviteli tervei idén februárban készülnek el, s minden érdekelt fél a „rajtengedély"-re vár. Nos, év elején tényleg eldördült a startpisztoly. Versenytárgyalás eredményeként a szegedi vízmű egy hónapja nekikezdett a hatalmas építkezés előkészítéséhez. A bevásárlóközpontot keresztező vízvezetékeket más nyomvonalra helyezik át, s ezzel a feladattal várhatóan ezekben a napokban végeznek. Alig egy hete vette át a területet a Strabag Hungary cég is, amely a különféle csatornák elkészültéért, s a gázvezetékek építéséért felelős. Elképesztő mennyiségű földet kell megmozgatniuk a záportározó mélyítéséhez, de a szükséges úthálózat kialakítása sem ígérkezik kisebb feladatnak. A tervek között szerepel, hogy a kecskeméti cég négysávosra bővíti az E5-ös út DefagHázgyár közötti szakaszát, lámpás csomóponttal segítve a kritikus részeken. Nem érdektelen a szerződés azon pontja, miszerint december huszadikáig minden közművel el kell készülni, különben napi 1%(!) kötbért köteles fizetni a kivitelező - amely akár a vállalási díj teljes összegéig terjedhet. A közművek megépítéséért felelős cég vezetőjétől, Vass Györgytől azt is megtudtuk, hogy év végére itt építésre kész állapotot kell maguk után hagyniuk. Addig a Démász is elvégzi a nagy munkához szükséges elektromos feladatokat. Vass úr szerint el is készül minden határidőre. Még akkor Ma nyílik a bútorbolt Önindító és pulykasonka Mi köze az autóbontónak a használt német bútorokhoz vagy az élelmiszerhez? Többek között az, hogy akár egy vállalkozás keretein belül is működtethetők az üzletek. A Subex jugoszláv-magyar kereskedelmi kft. autóbontót nyitott egy hónapja Hattyason, a Vaskapu u. 45. alatt (tel: 62-23 462). Szekeres Tibor és segítőtársa, Papp István már február óta készülnek, hiszen az induló készlethez szükséges 40-50 autót mégiscsak össze kellett szedni valahogy. Egy megbízottjuk Németországban újsághirdetés alapján felvásárolja az autókat, s mikor összegyűlik egy adag, kimennek értük egy kamionnal. Nem speciális autószállítóval, hanem normállal, kint ugyanis a könnyebb szállíthatóság kedvéért először kicsit appróbbra szedik a kocsikat. Körülbelül 15-18 autó fér bele így egy fuvarba, amiből már az ötödiknél tartanak. Áraiknál a biztosítási katalógus új árainak feléből indulnak ki, ez a maximum, egy eredetileg 40-50 ezres kipufogórcndszernél pedig még lejebb kezdik. A német autóalkatrészekben a legerősebbek, de rövidesen kínálnak Citroent és FIAT-ot is. A megrendeléseket általában harminc napon belül teljesítik. Bútorboltjuk ma délelőtt 9-kor nyílik, a Takaréktár utca 4. alatt, itt a Subex csak importőrként szerepel, az üzletet egy profi bútorkereskedőre bízták. A használt, de nem lehasznált nappali és ülőgarnitúrák, igényes stílbútorok az alkatrészekhez hasonlóan Németországból érkeznek. A legdrágább garnitúra 38 ezer forint. Az asszony is foglalja el magát valamivel - gondolat jegyében ugyancsak Hattyason. az autóbontó szomszédságában rövidesen élelmiszerbolt nyílik. Míg a ház (vállalkozás) ura önindítót, a feleség pulykasonkát árul. Ha egy üzlet egyszer beindul... (X) A walesi tartomány is, ha az egész területet - a későbbi ülepedés miatt - 60-70 centiméter vastagságú földréteggel fel kell tölteni. Apró gondot jelent ugyanis, hogy a szóban forgó terület Szeged legmélyebben fekvő pontja. Amíg a város tengerszint feletti magassága 85-86 méter, e térség 6-7 méterrel lejjebb terül el. A német Asko cég (amely a városi önkormányzattal közösen hozott létre a közművek építésére egy vállalkozást) februárban jelentősen megemelte az építkezésben érdekelt leányvállalatának törzstőkéjét. így a GBS Ungarn ma már 1 milliárd 350 millió forinttal rendelkezik. Igaz, ezen összeg tervezett hat magyarországi beruházásukra összességében nem túl sok, de felfogható mintegy építésre utaló magatartásnak. Mégpedig azt jelzi, hogy a sok várakozás után végre elindult az üzlet• •• . í-J : .IÍI.1—— Kozponi eruenii eiuxeszi ic»c. Azért maradjunk csak realisták, mert semmi sem kötelezi az építtetőt a bevásárlóközpont tényleges megvalósítására. Elvileg ugyanis az sem kizárt, hogy önmagában a közművesített területet áruba bocsátja a német fél. Az év végére jó adottságokkal rendelkező terület komoly értéket képvisel majd. bárki is legyen a gazdája. Az akkorra a földbe épített 160-170 millió forint így mindenképpen Szegeden marad. S ne feledjük: a közvetlen közelében lévő volt szovjet laktanya talán egyetemi központ lesz. No meg, ott megy el az E5-ös út. Azaz, a bevásárlóközpont megépítése már csak anyagi megfontolásból is célszerűnek látszik. « Vass István Péter Vendégsarok = Elsőül Kovács Andrásnak, de aztán szépen, sorban a többieknek Mivelhogy motyorogtam valami baljóslatút népről, meg nemzetről, drága jó szerkesztőm reám emelte óvó tekintetét, s mond: „Politikát, azt ne! Kérlek szépen, itt azt ne!" Jól van, helyesen van. Mert hiszen mégiscsak vendégségben vagyok én itt, a gazdaságban, hol pénz csörög, kamatláb toporog és szitál a fényes százalék, akár a fenyőfaforgács. És hát miféle vendég vagyok én?! Kűfődi ótót magamnak nem lízingelek, rotyogó fazék mellé nem ereszkedem, istenhez se leszek kedvesebb, pedig nagy divatja vagyon, a malájokná meg mégúgyse nyaralok. Úgyhogy marad az asszony, a sör, a vers, meg, na hopplá, a szelíd visszapofázgatás édes joga. Az a bizonyos kiváltságos szógazdálkodás! Mármost, sok-e ez, Andriskám? Nem az, és bizony az. Úgyhogy engedjen az, akinek van miből. En a szó szebbik, akaratos fajtájából élek. Ha kell, vigyék, ha nem, hát hiszen tudod, az ördög veszi meg. De mert tisztellek, szeretlek, azért vendégjoggal vissza nem élek, maradok a poétika terített asztalkájánál. Lássad tehát. Azt akarom elmesélni neked, miért kedvenc költeményem mostan A walesi bárdok című, bizonyos Arany János nevezetű, másszázadi költő tollából való. Tetszik ez a költemény azért, mert jó hosszú. Harmincegy strófa és ez átszámítva mondjuk földi távolságra, hosszabb, mint amennyit, teszem azt, Csurka István egyvégtében erős futással eltölteni képes. Tetszik továbbá azért is, mert példát, erkölcsi tartást statuál ezekben a szabadon zord időkben. Ezt az Eduárdot csak nem zengik a bárdok. Pedig hogy szeretné Eduárd, olvassad csak, majd megőrül egy kis dicséretért. Csakhát elrontotta a dolgot, a versből ez, is kiolvasható. Merthogy nem ezt ígérték az angol urak Walesnck. Nyugalmat és erőt ígértek. S lőn helyébe országié nyugtalanság! Nem ígértek höbörgő kivagyiságot, bárdok akasztgatásit, nem ígértek türelmetlenséget, pökhendiséget, vadságot, dölyföt és hatalmi buzgalmat, és főképp nem ígértek bűnöket és bűnhődéseket. Mert tudod-e ki és mi az ártatlan Walesben? Csak a gyerekemberkek bögyörője, az! Úgyhogy, aki fölnőtt angol ember létére a magáét most ártatlannak gondolja, az egy hazug, szemtelen fráter. És persze nem az a baj, hogy annyi helyre odadugdosták a szerszámot, hanem hogy most felednek mézes kaptárt, ürgelyukat, forró leánykanyílást, mindent. Áhogy a velszi nóta tartja: Csak a szépre emlékezem - magamnál. A másiknál meg minden lyukra, mindre. Hát nem. Ezt azért így nem. Azt mondja nekem egy másik barátom, minekutána mutattam neki a költeményt, hogy szerinte nagy pénzek ballagnak itten ide s oda, és hogy bár szép a verslejtés, a hangzás s a tartalom egysége, izgató a balladisztikus pszichologizálás, de mégiscsak minden - már megbocsáss Adrisom, hogy csak kimondom, ha ő is mondta - politika. Ezt mondta a barátom. Hogy minden politika! Az fosná össze már ott is, Walesban lelkeket mindenestül. Dehát az nem lehet, mondom én, hogy annyi bárd, szép mondatoktól ősz és az alfelén még tojással ifjonti, ne tudná, mi jó, mi helyes, és mi nem Walesben. Tudja. . Hogy sorban, azok a főbárdok, kik egész életüket, fegyelmezett gondolkodással, részlehajlás nélkül, bölcs figyelemmel töltötték, hát épp most hülyülnének és kurvulnának el?! Miféle torz, otromba remény ilyenben hinni? Úgyhogy míg újra és újra olvasgatom ezt költeményt, maradok Idealista. És ha az maradok, igenis bízom egy jobbik politikában, és azt mondom, van ilyen. Lesz, talán. És ballagjon a nagy pénz ide és oda, ha az a dolga. Hiába minden, hej angolok, Wales nem adja meg magát! 1992 júnuis 14. Darvasi László PflSTA BÁNK AMIT MAR MEGSZOKTUNK...