Délmagyarország, 1992. június (82. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

Kass János dedikál Nagy művek kis könyvben Az MTESZ és a Szegedi Nyomda minikönyvklubjának 56. kiadványa Kass János 56 grafikáját adja az érdeklődők kezébe. A kis kötet fölöleli a művész három évtizedes munkásságának darabjait: rajzokat, plakátterveket, rézkarcokat, illusztrációkat. A kis könyv Tandi Lajos előszava után közli Kass Jánosnak a szép könyvről írt sorait, valamint Határ Győző, a művésznek dedikált versét. A minikönyv tipográfus szerkesztője: Erményi Lajos. HÉTFŐ, 1992. JÚN. 8. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Sík Sándor nevével Könyv — áldás Sokan érdeklődve figyelték a Dóm tér sarkán álló vendéglátóegység metamorfózisát. A mesteremberek munkája során az egykori presszóból gyönyörű kis könyvesbolt lett, a folyékony kenyér helyett a fekete kenyér, a betű otthona. A Katedrális Bt. új könyv- és cserkészboltja szombaton ünnepélyes megnyitó keretében vette fel Sík Sándor nevét. A megnyitóval egybekötött névadó ünnepségen először Jeleníts István, piarista tartományi főnök emlékezett Sík Sándorra, majd Bátyai Jenő mesélt Sík Sándor és Szeged kapcsolatáról, végül dr. Kovács Mihály szólt a cserkészmozgalomról. Jelenits István először a költőt szólaltatta meg, majd verséből az otthontalanság motívumát ki+ emelve megjegyezte: elvillanó életünkben osszuk szét magunkat, legyünk mindenkié és otthonunk lesz a mindenség. A delelő versei után a kései, a második világháború után íródott Fanyar tavasz című költeményt idézve, hangsúlyozta a remény fontosságát, a derűt és gyöngédséget - amely nem is témája, hanem légköre ezeknek az alkotásoknak. A könyvek és cserkészportékák közt állva megjegyezte, az üzlet - mely egy lélekformáló ember nevét viseli - nemcsak a vásárlókat várja, hanem az embereket, akik központot keresnek a jövőbéli elszánáshoz. Végül a jelenlévő nagyszámú hallgatóságra utalva mondta, a később összegyűlő embereknek nyisson tavaszt ez a kis bolt, jelentse a lélek gazdagságát, majd megáldotta az üzletet. KÖNYVHÉT 5 Tóth Béla optimizmusa Találkozás a mesélés hősével Hogy honnan nőnek ki a mesék? Ki figyel még a mesére? A mesére ma is éhes mindenki. Pontosan ezt tudhattuk meg pénteken délután a könyvhét egyik rendezvényén, ahol Tóth Béla író találkozott olvasóival az SZM Könyvtárban. A fél egykor kezdődött randevún — nem tudni ugyan, hogy egy író-olvasó találkozó miért pont ebédidő közben rendezhető - az író barátain kívül fiatalok is ott voltak. A jó hangulatú beszélgetésben főként „Béla bácsi" beszélt, ahogyan ezt tőle meg is szokhatták barátai, akik emlékeikbe merülve szinte megfiatalodtak attól az őszinte hangtól, ami a múltat idézte. Az író rekdtes hangján - amit saját bevallása szerint a pálinkának és a cigány melletti éneklésnek köszönhet - két mesét is elmondott abból a mesecsokorból, ami még sokak kedvence lehet. A belőle sugárzó optimizmus megtöltötte a könyvtárszobát. Az egyik kérdésre válaszolta többek kételkedésére -, hogy a mai olvasók a mai írókra legalább annyira figyelnek, mint a klasszikusokra. Tóth Béla mesél Már a házigazda Balog József bevezetője után kiderült: a Hági Közéleti Kávéház terme szük lesz pénteken a szegedi könyvhét Pilinszky János estjéhez. így hát a főszereplők, Jelenits István piarista tartományfőnök és Máray Enikő előadóművésznő a közönséggel átballagott a közeli JATE aulába. Jelenits István előadása a verset s a lelket egyként értő, egyiket igazi filológusi gonddal és szenvedéllyel, másikat a lelkiatya tapintatával kezelő elemzés volt. E két vonás összetartozása, tudván, hogy Jelenits István a költő barátjaként később gyóntató lelkiatyjává is vált, vagyis mindent tud egy költői szubjektumról, amely a verset teremtő indulatok miatt talán még a kiolvashatónál is több kegyelemre szorult - e két vonás együtt úgy tette meghitté a Pilinszky emlékezet formáját, mint az orgonamuzsika teszi a katedrálisokkal. Az előadás legáthatóbb gondolata PilinszkyJános költészetének katolikusságát világította meg, azt hogy bár e vallásos líra legbensőbb titkának szövete azonos a liturgiák transzcendenciáival, az, ami e lepelnek tartást ad, az már az Evangéliumnak is egyik esendően személyes példázata volt: a tékozló fiú visszatérése. A visszatérés, nem mint egyszeri tett, inkább mint folytonos vágy, mint állapot. Ez, ami szinte megfoghatatlanná válik, amint a ráció értelmező formulái érintik, és idegenné teszi az új évek vallás-intézményi kérdéseit, ha - avatatlanul - melléjük kerül. Ez: költészet. Indulatok, vágy és személyes Isten-élmény teremtette költészet, akárcsak Assziszi Szent Ferencé, de a kor fergetegénél fogva, és a nyelv szavaihoz tapadt (a velük a kifejezés miatt bánó számára mindig bocsánatos?) vétkek miatt a kegyelemig nehezebb út (gondolati út) előtt álló költő lírája. Minderről hogyan beszéljen egy filológus? Jelenits István megtalálta annak a módját, hogy a Pilinszky János egyéniségét felvillantó pillanatképek ne anekdotásítsák el, és fordítva, a versek világa se merítse meg fölös titokzatosságban az előadás tárgyiasságát. PANEK SÁNDOR Programok Ma Délután 4 órakor: „Az ember mértékéről, vagy mértékhiányáról"- Ancsel Éva könyvperm ierje a Bábszínházban (Tisza Lajos körút 50.). Az írónővel dr. Bessenyei Sándor beszélget. Délután 17 órakor : Könyvheti komédiák - irodalmi színpadi bemutató a Dugonics téren. Arany János A fülemile című költeményének dramatikus feldolgozását a Fő sori Altalános Iskola Irodalmi Színpada adja elő. Este 7 órakor: „ Tányéron a maradék hold" - Czilczer Olga költői estje a Bálint Sándor Művelődési Házban. Közreműködik: Papp Éva, Tatár Attiláné, Dombiné Kemény Erzsébet (zongora), Borsos Annamária (zongora), H. Tóth Tibor (hegedű) és az Új Szeged Vonósnégyes. Holnap Délután 5 órakor: „ Tépelődés" - Lengyel László politolgus könyvpremierje a Somogyi Könyvtárban. Az íróval Tráser László beszélget. Délután 18 órakor: Countrymuzsika a Dugonics téren - a New Riverside együttes koncertje. Közreműködnek a Deák Gimnázium countrytáncosai. Este 7 órakor: „A többpártrendszer kialakulása Magyarországon" - az MSZP szegedi szervezetének rendezésében dr. Bihari Mihály politológus könyvpremierje a Technika Házában (Kígyó u. 4,). A szerzővel dr. Géczi József politilógus beszélget. Kiállítások: A Kass Galériában a világirodalom 120 ars poétikájához tervezett tipográfiai variációkat mutatja be Szántó Tibor könyvtervezőtipográfus és Kass János grafikusművész. A Bálint Sándor Művelődési Házban Erdélyi Dániel grafikusművész tárlata tekinthető meg. Jelenits István és az Összegyűjtött versek Közönségsiker a Pilinszky-esten A tékozló fiú lírája Vajdasági írók a Somogyi-könyvtárban Túlélni ezt az őrületet - Akkor járunk el helyesen, ha figyelembe véve a mostani délszláv helyzetet, nem csak irodalomról beszélünk — hangsúlyozta Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztő-helyettese és a rendezvény házigazdája, majd így folytatta: - Vendégeinkre bízzuk, milyen adagban elegyítik az esztétikát az etikai és politikai kibeszéléssel. Mindvégig irodalomról volt szó, a háború véres valósága azonban a versekbe, novellákba is belopódzott, nem lehetett elkerülni a felolvasások után kialakult beszélgetés során sem. - A kis hazát a vajdasági magyaroknak a szülőföld jelenti, Csantavér, Gombos, Szabadka, és nem Jugoszlávia - mondta Dudás Károly. - Nekünk együtt kellene élnünk a szerbekkel, de hogy hogyan, erre senki sem tudja a választ. A háború során egyes nemWm•MHMMHBMMMMHBHH Az ünnepi könyvhét alkalmából pénteken délután három vajdasági magyar írót, név szerint Dudás Károlyt, Kopeczky Lászlót és Jung Károlyt látta vendégül a szegedi Somogyi-könyvtár. zetek olyannyira eltávolodtak egymástól, hogy a közös élet ezek után szinte elképzelhetetlen a számukra. Jung Károly költő és néprajzkutató szerint a szerbiai kriptokommunista-fasiszta rendszer napjai meg vannak számlálva, a vajdasági magyaroknak pedig egyetlen céljuk van, túlélni ezt a mostani őrületet. A beszélgetés során szó volt az Új Symposion nagy nemzedékéről, a nemzeti sorskérdések felvállalásáról, a gyökértelen europeerségről, az író és az irodalom helyéről és szerepéről a Vajdaságban, az anyaország érdektelenségéről a határon túli literatúrák iránt, a menekültekről, egyszóval mindarról, ami pillanatnyilag foglalkoztatja a délvidéki magyarságot. Jung Károly megrázó verseit, Kopeczky László maró gúnyt, gyilkos szatírát sugárzó költeményeit, Dudás szociográfiai ihletésű prózáját lebilincselő érdeklődéssel hallgatta a nagyszámú, főleg fiatalokból álló közönség. - A Somogyi-könyvtárban sok író megfordult már mondta elcsukló hangon az est végén a könyvtár igazgatónője, - de ennél szívszorongatóbbat nem éltem ált. Szemtől szembe századunkkal