Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-08 / 108. szám

PÉNTEK, 1992. MÁJ. 8. Zenei hét századunk muzsikájából KULTÚRA 5 Idén 23. alkalommal rendezik meg Szegeden a mai zene hetét. A hangversenyeknek a zenekonzervatórium nagy- és kisterme ad otthont. Ez alól csak a nyitó hangverseny volt kivétel, amelyet a Szegedi Nemzeti Színházban hallgatott a közönség május 4-én este, amikor Vántus István Elégiája, Kocsár Miklós Metamorfózisok című műve, és Bartók Concertója csendült fel a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában, Acél Ervin vezényletével. A színház épülete kongott az ürességtől, s bár ez sajnos nem éri váratlanul a modem zenei koncerteket rendszeresen látogatókat, talán nagyobb hírveréssel sikerülhetett volna több embert becsalogatni az estre. Vántus István egész fiatal korában (1958ban) írt Elégiája lírai hangvételű, a bartóki hagyományokat egyénien folytató mű, meggyőző előadásban szólalt meg. Kocsár Miklós Metamorfózisok című darabja aleatórikus (=véletlenen alapuló) részleteivel talán szokatlanabb feladat elé állította a zenekart, de így is kiforrott előadást hallhattunk. (A hangverseny előtt egyébként a Somogyi-könyvtár zenetermében érdekes beszélgetést hallhatott a gyér számú érdeklődő az aleatóriáról, s ennek előadói gyakorlatba való átültetéséről a két zeneszerző jóvoltából.) A színházi szünet után Bartók immár klasszikussá vált Concertója hangzott el. Különösen az első és a harmadik tételben borzongatta meg a hallgatót a mű elementáris érzelmi mélysége. A hangversenytermek repertoárdarabjává „szürkült" nagy művet nehéz újdonságként kezelni, Acél Ervinnek mégis sikerült egyéni megformálásával új színeket vinni az előadásba. Jó lenne, ha a zenekari koncert - mely az idén először színesítette a fesztivál programját jövőre is megrendezhető lenne. Május 5-én este a „XX. századi Európa zenéjéből" kapott egy csokorra valót az arra éhes - kisszámú - közönség a zenekonzervatórium nagytermében. Elsőként a Gyiidi Sándor vezette Canticum Kamarakórus lépett a színpadra, hogy négy művet megszólaltasson. A műveket nagy érzelemgazdagsággal, kristálytisztán, sőt nem túlzás azt állítani: világszínvonalon szólaltatták meg. (Villa-Lobos, Vic Nees egy-egy művét, valamint két Javier Busto kórust.) Lucz Ilona, a konzervatórium tanára ezután Stravinsky: Szerenád A-ban című zongoraművét adta elő a tőle megszokott lelkiismeretességgel. A darab Stravinsky úgynevezett neoklasszikus korszakában íródott, érezni lehet rajta a nagy példakép, J. S. Bach hatását. Harmadik műsorszámként egy kortárs szovjet(orosz) zeneszerző, Ediszon Gyenyiszov klarinét szonátáját hallhattuk Maczák János remek előadásában, majd a néhány napja 84 éves korában elhunyt nagy francia zeneszerző, Olivier Messiaen két dala csendült fel a Harawi című dalciklusból. Ez utóbbit Bálint Zsuzsa énekelte, és Huszár Lajos működött közre zongorán. Befejezésül a mexikói zeneszerzés nálunk legismertebb alakja, Carlos Chávez Toccatáját szólaltatta meg a Szegedi Ütőhangszeres Együttes. A mű ugyan nem nyerte meg e sorok írójának tetszését, de az előadók - Bárkányi Pál, Siklósi Gábor, Takó Lajos és három konzervatóriumi növendék mindent megtettek azért, hogy a koncertet méltó módon zárják le. * Május 6-án délelőtt 11 órától hallhattuk a zenekonzervatórium kistermében a negyedéves főiskolások stílusismeret vizsgahangversenyét. Felkészítő tanáruk, Huszár Lajos nagy odaadással és hozzáértéssel vezeti ifjú tanítványait a XX. századi zenetörténet zegzugos ösvényein. Ez a produkciókon volt lemérhető. Sok rövid darabot, illetve darabrészietet hallhattunk. A század klasszikusai - Schönberg, Webern, Stravinsky - mellett újabb és még újabb szerzők (Lutoslawski, Kurtág, Penderecki, Rabe, Henze, Csemiczky, Rotaru) művei is elhangzottak. A műsor nagy része Szegeden nagyon ritkán vagy sohasem hallható művekből állt. Kár, hogy a sok rövid kiragadott darabtöredék néha egymás hatását rontotta le, de vizsgahangversenyről lévén szó, ezt nem lehet számonkérni. Csak így tovább! HORVÁTH BARNABÁS Lajtha László emlékhangverseny A kortárs zenei héten, szerda este került sor a Lajtha László emlékhangversenyre. Lajtha László zeneszerző pontosan száz évvel ezelőtt született, s ez alkalomból országszerte koncertekkel emlékeznek meg róla. Ezek sorába illeszkedett a szegedi hangverseny is, melyen három műve csendült fel azenekonzervatórium nagytermében'. Az op. 65-ös Sonate en concert fuvolára és .zongorára íródott 1958-ban. Matuz István és Kerek Ferenc adta elő, igyekezve megtalálni a mű rejtett szépségeit. Ezután az op. 69-es Két szólófuvola darab hangzott el Dratsay Akos technikailag tökéletesen kivitelezett előadásában, majd utolsó számként az 1937-ben keletkezett Marionett-kvintettet (op. 26.) hallhatta a közönség Lass Zoltán, Kosztándi István, Máté Győző, Behán László és Felletár Melinda alkalomhoz illő, értő tolmácsolásában. A hangverseny támogatója a Magyar Fuvolás Társaság volt, Lajtha László (1892-1963) Lajtha László 1892 június 30-án született Budapesten. A Zeneakadémián, majd Lipcsében, Genfben és Párizsban tanult. (Tanára volt a híres Vincent d'Indy is.) Bekapcsolódott a francia zenei életbe, ahol müvei máig népszerűbbek, mint idehaza. Hazatérése után 1913-ban a Magyar Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének őre lett, majd a Néprajzi Múzeumban dolgozott. 1910-ben kezdett népdalokat gyűjteni. 1919-től a Nemzeti Zenede tanára, 1945-49 között igazgatója volt. 1963-ban hunyt el. A határozat elfogadása után - a szünetben - éles vita alakult ki; az ellenzék ugyanis kifogásolja, hogy az önkormányzat a főiskolának megelőlegezte a lakások vételárát, és nincs biztosíték arra, hogy a pénzt hamarosan megkapja. Mindez amiatt, mert főiskola csak azt követően köteles fizetni, hogy a megfelelő összeget alapító szervétől, vagy a költségvetésből igénylése alapján megkapta. Az ügyben más kifogás is felmerült: Moldován Judit (Fidesz): Szeged város közgyűlése nem hozható olyan helyzetbe, hogy tőlünk két teljesen független szerződő fél gyakorlatilag ránk kötelező szerződési feltételeket állapítson meg. Ha ez egy megszervezett háromoldalú tárgyalás eredménye lett volna, amelyen az önkormányzattól döntési joggal bíró képviselők vesznek részt, akkor a közgyűlésre egészen más formában érkezhetett volna e javaslat. De így, hogy a főiskola és a rend közötti ingatEgy önálló javaslat Hatmillió, előlegben A Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek szegedi iskolaindításának támogatása tárgyában dr. Szilvásy László kereszténydemokrata képviselő sürgősséggel - és sokak számára meglepetésszerűen - terjesztett elő javaslatot a tegnapi városi közgyűlésen. A 22-21 arányban elfogadott határozat alapján az önkormányzat 6 millió forint értékben három, két szobás lakást ad át a Szentháromság utcában a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolának, amely a maga során az iskolanővéreknek biztosít ezzel külön bejárási lehetőséget a szomszédban alakuló iskolájukhoz. lanátadási dologban mi legyünk azok, akiken áll vagy bukik az egész, ezt nem tartom tisztességesnek. Ott voltam teljesen véletlenül - az utolsó egyeztetésen, amelyen a közoktatási minisztérium vallásügyi főosztályáról, a főiskoláról, s a Miasszonyunk rend részéről jelentek meg képviselők- Mi úgy kerültünk oda, hogy az alpolgármesternőt egy beszélgetésre kérték fel, az iskolanővérekkel. Ott helyben pedig, mint legitim tárgyaló partnereket kívántak bevonni: tegyünk ígéretet az átadásra. Visszautasítottuk, a szerződéstervezet viszont mégis bekerült a városházára. Sem az oktatási bizottság, sem a közgazdasági iroda, de még a polgármester úr sem véleményezte. Szilvásy képviselő úr pedig, nem törődve az önkormányzat érdekeivel, önálló képviselői javaslatként hozta be a közgyűlésre. Csak azt tehetem hozzá, hogy Szilvásy László már régóta nem önkormányzati képviselőként működik itt közre. Szilvásy László (KDNP): Azért volt sürgősségi az indítvány, mert az iskolaindítás miatt sürgős a dolog. Ha nem így kerül a közgyűlés elé, akkor ősszel nincs iskola. Ez: egy. Kettő: a város adásvételi szerződést köt majd a főiskolával - csak éppen nem előre kéri a pénzt, hanem utóbb fog fizetni. Ez teljesen normális ügylet. Harmadjára pedig, szívem szerint én azt mondtam, hogy igenis ingyen adjunk oda három lakást, mert hiszen az iskolanővérekhez e pillanatban máris 300 szegedi gyerek jelentkezett, s ez összesen 6 millió forintjába kerülne a városnak, akkor ha egy másik iskolát alapítana. És végül is, ez egy százéves múltú iskolája a városnak, a támogatásával miért ne adjuk egy kis dicsekvésre alkalmat a polgármester úrnak? S. P. S. Ma este Németh József dalestje Nem túl gyakoriak manapság a dalestek'. Szegeden talán Hamari Júliájé volt az utolsó pár éve nyáron, a városháza udvarán. Most az ismert operaénekes Németh József vállalkozott erre a műfajra. Ma este fél nyolckor kezdődik programja a JATE központi épületének Aulájában.. A baritonistával szerdán beszélgettünk. - Szeretem a dalokat, s azt is nagyon szeretem, hogy a pódiuménekléskor közvetlenebb kapcsolatot lehet kialakítani a közönséggel, mint a színpadról. Magyarországon sajnos elsorvadt a daléneklési kultúra. - Mit énekel? - Főleg Schumann, Schubert és Beethoven dalokat, de énekelek Haydn, Mozart és Bach művet is, mindent eredeti nyelven. - Megéri? - Anyagilag nem nagyon. Rengeteg ezekkel a dalokkal a munka. - Amikor néhány ismerősöm meghallotta, hogy Németh József dalestet ad, megrökönyödve kérdezték: ezzel a hanggal? - Persze! Ez a dologban a poén. Szeretném bizonyítani a közönségnek és a szakmának is, hogy mást is tudok, mint amit nap mint nap csinálok. A daléneklés nagyszerű énekesi kontroll is. Zsírozza-olajozza a hangot. Ezeknek a daloknak a 80 százaléka a fájdalomról, a bánatról szól. Aztán az sem mellékes, hogy a „szövegírók" meg olyan költők, mint például Heine. Ez egy bensőséges világ, egészen más energiákat mozgósít, mint amikor ki kell állni, és odatenni, hogy „A te!". - Vagyis más, mint például Amonasro az Aidából. - Ezt éneklem legközelebb Szegeden a színházban, május 22-én és 24-én a felújításon. Biztos azért jutott eszembe épp ez. M.T. NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! / Május 8-tól a PREMIER Élelmiszer-kereskedés Nyitva tartás mindennap; 5-23 óráig. Szolid árak, udvarias kiszolgálás, folyamatos akciók! Jöjjön el hozzánk! Londoni krt.-Gutenberg u. sarok. Telefon: 11-551. NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! NYIT! PREMIER Hol juthat pénzéhez amikor már minden bank zárva?... Kép-zavar A sevillai világkiállítás megnyitása óta mind gyakrabban érkeznek a fotók. S a képek mellett az információk is és simogatja lelkünket, hogy vezető amerikai újságírók elismerően nyilatkoznak a magyar pavilonról. Vagy másképpen és hitelesebben a Makovecz-házról. Emlékszünk még a lepkeház-vitára, majd Makovecz „egyenes" fölkérésére és megismerhettük a hét torony, a szétterjesztett szárnyú sas és még ki tudja hány szimbólum architektonikus megjelenését. Lehet, hogy hiteltelenül szólok és csak másodlagos információk alapján, de Makovecz sevillai magyar pavilonja örök rejtély marad a látogatók számára. Megfejthetetlen szimbólumok sokasága. Ugyanakkor lehet, hogy maradandó élmény. Egy biztos, a képen látható életfa sokakat elgondolkodtat majd. De vajon miről? A virágzó életfa iráni eredetű üzenetéről, vagy az ural-altáji eredet-szimbólumról? Juhász Ferenc virágzó világfája e ez a Dunából kihalászott, gyökerestőlágastól bemutatott sors-fája, vagy Ady keserű képe: Lelkemben a magyar fa Lombjai esnek, hullnak, Lombosán, virágosán így kell, hogy elpusztuljak. Dömötör Tekla elemzi egyik művében a fa-motívumot, mindenekelőtt a kultikus népszokások szemszögéből. Szól a karácsonyi-újévi ünnepkörhöz kapcsolódó rituális almafamotívumról csakúgy, mint a paradicsomi kőkertről, a környező népek profán mítoszainak növényt jelképeiről. A bújj-bújj zöldágról csakúgy, mint a rózsafán termett királykisasszonyról, zöld erdő fáiról, virágzó világfákrók, árnyékot adó selyemsátorokról. Egy biztos, a fa mindannyiunk számára nemcsak a mindennapok valóságának savas esők-verte, kipufogógázok-fonnyasztotta, nagy vehemeciájú kamaszok által megrugdosott, gyerekek által nyakatekert növény, de jelkép is. A generációk jövőbeni árnyékadó diófája csakúgy, mint a folytonos megújulás, a gyökereivel múltból táplálkozó váltás szimbóluma. Élet és fa. Életfa. Internacionális jelkép, mely ott kinn, Sevillában nemzeti indulatból kínálja magát. Igaz, gyökereit mutatva, de lombok nélkül. Igaz, csupaszon, folyó áztatta szikáran, megkopaszítottan, s mégis az elevenség, az élet filozofikus jelképeként. Múlt, jelen és jövő egységeként. Faként, melyből gyújtós vágható, mely melegít, asztal ácsolható, melyet körülülhetünk, fejfa faragható, mely jelzi, hogy éltünk. De mégis jobb lenne, ha lombot eresztene, virágba borulna, s árnyékot adna. Mert akkor a fény is nagyobb lenne. TANDI LAJOS Szegedi kereskedelmi kft. ipari lakkok területén jártas vegyésztechnikust keres, üzletkötői-eladói munkakörbe. Telefon: 61-088.1 Szegeden az Oroszlán utcában I

Szegedi kereskedelmi kft. számítógépes kettős könyvvitelre közgazdász-főkönyvelőt keres. Telefon: 61-088.