Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. MÁJ. 25. Afrika napja Afrika napját, vagy más elnevezéssel Afrika felszaba­dulásának napját május 25-én ünneplik Afrika-szerte annak emlékére, hogy 1963-ban ezen a napon alakult meg az Afrikai Egységszervezet. Aj etiópiai Addisz-Abebában létrejött regionális tömörülés Alapokmányát harminc független állam képviselői írták alá. Azért csak harmincan, mert 1963-ban még az afrikai országok csaknem fele gyarmat volt. A hatvanas évek végére azonban felszabadultak az angol és a francia, a hetvenes évek közepére pedig a portugál gyarmatok, és ennek következtében negyed­század múltán már ötvenre emelkedett az AESZ-tagállamok száma. Az Afrikai Egységszervezet célja az afrikai népek egysé­gének és szolidaritásának elősegítése, a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztése. Ünneprontás nélkül is megállapíthatjuk azonban, hogy az 1963-ban aláírt Afrikai Chartában kitűzött célok nem igazán valósultak meg. Az AESZ születésnapja óta eltelt időszak története puccsok és polgár­háborúk, államok egymás közötti véres háborúinak szinte szakadatlan folyama. Az utóbbi negyedszázad alatt talán nem is volt olyan nap. amikor a fekete földrészen ne folyt volna erőszakkal kiontott vér. Az Afrikai Egységszervezet alapítói közül csak Félix Houphouet-Boigny elefántcsontparti elnök és II. Hasszán marokkói király maradt meg mára tisztségében. Pedig az afrikai országok a világ legszegényebb állami közé tartoznak, így égető szükség lenne összefogásukra, egységes fellépésükre a földrész katasztrofális gazdasági helyzetének javítása érdekében. Tito-évforduló Sírjából is száműzik... Ma lenne százéves. Josip Kroz Tito, egy horvátországi kis falu, Kumrovec szülötte, géplakatosmesterből lett hithű marxista, az októberi forradalom résztvevője, 1937-től a Jugoszláv Kommunista Párt vezetője, legendás partizánparancsnok, a német megszállók által is elismert hadvezér, 1945 után országalapító és -építő, 1961-től az elnemkötelezettség vezéregyénisége, a hetvenes években pedig a személyi kultusz éltetője. Amikor 1980. május 8-án, a belgrádi szépséges Virágház­ban örök nyugalomra (?) he­lyezték, sírjánál tisztelgett a világ: sem előtte, sem utána ennyi állam- és kormányfő nem volt együtt és egy helyen, mint azon a napon! A halálát követő években - a személyi kultusz megcsontosodott ma­radványaként - nevének emlí­tésére a gyűléseken, összejöve­teleken és kulturális rendezvé­nyeken ülőhelyükről felpattan­tak az emberek és vigyázzba állva énekelték a: Tito elvtárs megfogadjuk néked, hogy utadról soha le nem térünk! című fogadalmi dalt. Azóta alig több mint egy évtized szállt el fölöttünk. Nagyot fordult a világ. Ott, délen is. Az addig - látszólag ­békességben egymás mellett élő szerbek, horvátok, szlové­nek, muzulmánok, albánok, macedónok stb. egyre inkább „maguk felé" fordultak, csak azt ismerték el értéknek, amit saját nemzetük produkált. Szerbiában kezdődött. Utcai felvonulások, tüntetések, az egységes Szerbia követelése jött divatba, meg az 1974-es alkotmány megváltoztatása. Azután megszüntették a tarto­mányokat - Vajdaságot és Koszovót. Ennek hatására egyre kifejezettebb lett a szlovén és horvát önállósulási törekvés, de ezzel párhuzamosan az ot­tani szerb kisebbség veszélyez­tetettségének doktrinája is. Ne soroljuk tovább. Az esemé­nyek mindannyiunk számára közismertek: Tito volt országá­nak ma csaknem fele (már) Tito kedvenc öltözékében ­a marsaili egyenruhában lángokban áll. Vér folyik, az emberéletnek nincs ára, meg­szűnt minden jogrendszer. színre lépett az anarchia. Évtizedeken át tanították a diákokkal azt a versikét, amely így kezdődött: „Tito elvtárs, kék ibolya, harcod nyomán kél népeink joga!"... Mint azóta kitudódott, már a kezdet kez­detén is gondok voltak ezekkel a jogokkal (gondoljunk csak az 1944 őszén ártatlanul legyil­kolt több mint 40 ezer magyar ajkú polgárra). Most pedig már csak a kék ibolya maradt a virágházi síron. De a jelek szerint az sem sokáig, mert a mostani szerb hatalom visszavonta a tizenkét évig posztoló őrséget a sírtól, és valószínűleg száműzik onnan az azóta árulónak titulált „horvát" partizánt. icE SZDSZ-küldöttség Amerikában MMMMMMNMHMHM Balsai István Mongóliába utazott Dr. Balsai István igazság­ügy-miniszter - delegáció élén - a választások előtt álló Mongóliába utazott vasárnap, egy korábbi meghívásnak ele­get téve. A háromnapos prog­ram során az igazságügyi kül­döttséget fogadja Mongólia miniszterelnöke és miniszterel­nök-helyettese. A küldöttség tagjai megbeszéléseket folytat­nak a helyi igazságügyi szer­vek vezetőivel, és látogatást tesznek a szalhiti büntetés­végrehajtási intézetben. A tár­gyalásokat követően igazság­ügyi megállapodás aláírását tervezik. A tárgyalások során várhatóan arról is szó esik, miként állítható helyre - köl­csönös előnyök alapján - a két ország gazdasági kapcsolatai­nak a korábbi évtizedekben megbomlott egyensúlya, tekin­tettel a mongol természeti és nyersanyag-erőforrásokra, va­lamint a magyar beruházási készségre. Az SZDSZ politikusai szombaton befejeződött amerikai útjukon nagyobb kelet-közép-európai szerepvállalásra ösztönözték az amerikai kormányt, tájékoztatták a Bősre vonatkozó magyar álláspontról és tárgyaltak az IMF illetékeseivel, valamint az amerikai magyar koalíció vezetőivel. Magyar Bálint, Lotz Károly, Kis János és Kende Tamás a Freedom House emberjogi szervezet meghívására látoga­tott az Egyesült Államokba az­zal a céllal, hogy a választások közötti félidőben tájékoztatást adjanak illetékeseknek a kor­mányképes ellenzéki párt po­litikájáról. Az út előkészíté­séhez segítséget nyújtott a Külügyminisztérium és a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, hazatérve meg­osztják velük tapasztalataikat. Az SZDSZ-vezetők tárgya­lásaik során felvetették, hogy 1989-90-ben az amerikai po­litikai jelenlét sokkal érezhe­tőbb volt térségünkben. A mai, visszafogottabb, inkább reaktív jellegű magatartás helyett tevé­kenyebb, a fejleményeket előre befolyásolni tudó politika vol­na kívánatos. A határok bármilyenfajta megváltoztatása rendkívül veszélyes folyamatokat indít­hat el, ezért szükség van arra, hogy a NATO - ha tagjai egyelőre nem is lehetünk - az EBEÉ bekapcsolásával is új megoldásokat keressen a térség biztonsága érdekében - fejtette ki Magyar Bálint. A környezetvédelemről Rióban Sokan azt hiszik, hogy az egyes országok majd saját kis problémáikat intézik el Rió­ban, miközben ott globális kérdésekről lesz szó - mon­dotta a június 3-án kezdődő környezetvédelmi világtalálko­zóról Bulla Miklós, a hazai fel­készülést összehangoló Ma­gyar Nemzeti Bizottság titkára. Az ENSZ Környezet és Fejlő­dés Világkonferenciájára, Rió­ba utazó magyar küldöttség jövő héten tart találkozót, tekinti át a feladatokat. A konferencián - a riói általános nyilatkozat elfoga­dásán kívül - több fontos megállapodást köthetnek az országok. így megegyezhetnek a globális felmelegedés meg­akadályozásához szükséges intézkedésekről, a szén-dioxid­kibocsátás csökkentéséről. Magyarország csatlakozni kíván egy ilyen megállapo­dáshoz, korlátozni kívánja a légkör széndioxid-terhelését. Ha csalás nem történik... Marosvásárhely lakossága vasárnap az urnákhoz járult, hogy megválassza polgármes­terét. A szavazóhelyiségeket reggel 6-tól este 9 óráig, de szükség esetén tovább is nyitva tartják. Délután 3-ig a 122 ezer 124 választópolgár 52 száz­aléka jelent meg az urnáknál. Borbély László, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke •HHBaMBHVHHHNHMHHHMi A lap terjesztése sem tö­retlen. A Romane Postaié be­szedi az előfizetőktől a pénzt, leszedi belőle a maga jutalékát, a szerkesztőségtől átveszi a frissen kinyomtatott, beköte­gelt lapszámokat, de az előfi­zetőkhöz már nem jutnak el a példányok. Szívós kutatók a szemetes konténerekben talál­ták meg az Erdélyi Figyelőt. Oda kézbesítették a lapot, bon­tatlan csomagokban. Megér­keztünk tehát. Ceausescut a kollégái kivégezték, de szel­lemét annál gondosabban őr­zik. Kísértet járja be Romániát, Nicolae Ceausescu kísértetete. (Amely egyébként azonos a kommunizmus kísértetével is.) Az esten Kilyén Ilka köny­nyes szemekkel olvasta föl Sü­elmondotta, hogy a város magyar lakossága körében bi­zakodó a hangulat. Ha komo­lyabb választási csalás nem történik, akkor az RMDSZ jelöltjének már az első fordu­lóban meg kell nyernie a vá­lasztást. A végleges választási eredmények hétfő délutánra várhatók. Szankciók Szerbia ellen Az Európai Közösség a hé­ten erőteljes gazdasági szank­ciókat foganatosít a balkáni vérontás fő felelőse, Szerbia ellen. Az erre vonatkozó meg­állapodás a Szovjetunió utód­államainak megsegítéséről tartott lisszaboni tanácskozás keretében, az EK-tagországok különmegbeszélésén született. A politikusok egyben úgy határoztak, hogy az EK 76 millió dollárt juttat a jugoszláv menekültek segélyezésére ­nagyjából a felét annak, mint amit előzetesen az ENSZ menekültügyi főbizottsága kért erre a célra. A DPA jelentése szerint az EK-bizottság előzetesen listát készített elő számos ellenin­tézkedésről, beleértve akár a teljes gazdasági bojkottot, valamint a Szerbiával fennálló hajó-, illetve légi forgalom beszüntetését. Arról, hogy végül is milyen kényszerítő intézkedéseket hoznak, a DPA szerint várhatóan csak kedden, Brüsszelben születik döntés. Elnökválasztás Koszovóban Koszovóban vasárnap parla­menti és elnökválasztást tar­tottak. A lakosság nagy szám­ban vett részt a szavazáson. Az elnöki poszt egyetlen jelöltje a neves író, Ibrahim Rugova. A szerb vezetés a voksolást alkotmányellenesnek minősí­tette, de egyelőre nem érkezett hír incidensekről. FÓKUSZ A DÁNIAI VIBORG «/ tartomány gazdasági, kulturális életét, mindennap­jait bemutató kiállítás ünne­pélyes megnyitójával vasár­nap Kecskeméten kezdetét vette A Viborg megyei napok elnevezésű rendezvényso­rozat. A kiállításhoz hason­lóan a - Bács-Kiskun megye és a dán Viborg tartomány alig egyéves testvérmegyei kapcsolatának eredménye­ként megvalósult - tíznapos programsorozat kiemelkedő eseménye lesz a Mezőgazda­ság Dániában című nemzetközi szeminárium. GÖNCZ ÁRPÁD, a Magyar Köztársaság elnöke táviratban üdvözölte Carlos Saul Menemet, az Ar­gentin Köztársaság elnökét országa nemzeti ünnepe al­kalmából. Ugyancsak táv­iratban fejezte ki jókíván­ságait Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter Guido Di Telia külügvminiszternek. ^> IEN DALES HOL­LAND belügyminiszter asszony meghívására vasár­nap kétnapos hivatalos látó­A kis szabadság körei Működni kezdenek lassacskán a szabadság kis körei. Pontosabban a kis szabadság körei: országjárásra jött Marosvásárhelyről az Erdélyi Figyelő szerkesztősége. Először szombaton este a pesti Eötvös gimnáziumban beszéltek a hetilap formátumú képes havilap újraindításáról. A föllépést a Székely Szövetség budapesti köre szervezte, némi kényszerű csökkentéssel: Biharpüspökinél ugyanis elvették az erdélyi figyelőktől a néprajzi előadáshoz tartozó fotóillusztrációkat. tő András Maradj velünk című írását, amely az erdélyi kiván­dorlás ellen hívott fel, hol esszéisztikusan, hol deklara­tívan. Hangsúlyozva, hogy hinnünk kell az európai szellemben. De már miért kellene abban hinnünk? Európa saját bizton­ságára ügyel, az ajtó alatt ki­folyó vért rezzenéstelen arccal feltörli, de hogy az ajtó mögött mi van, azzal már nem törődik. És nekünk erre kell beren­dezkednünk. A karácsonyi forradalom bukása új helyzetet teremt. A szépírói termékbe varrottaso­zott politikai deklarációk ideje lejárt. Új korszaknak kell kez­dődnie a küzdelemben. Európai egyházak a menekültekért Az Európai Egyházak Kon­ferenciája és az Egyházak Vi­lágtanácsa által létrehozott me­nekültügyi munkabizottság va­sárnap Baranya megyei mene­külttáborokban tanulmányozta a probléma megoldásának ma­gyar tapasztalatait. A dán, finn. hollaná, svájci egyházi segély­szervezetek képviselői és tekintélyes szakértők - köztük az Egyházak Világtanácsa me­nekültügyi irodájának vezetője, Melaku Kifle - felkeresték a Menekültügyi Hivatal pécsi és máriagyüdi állomását, s elláto­gattak a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat nagyharsányi menekültközpontjába is. Frans Bouwen, az Európai Egyházak Konferenciájának menekültügyi titkára elmondta, hogy a 127 nem katolikus ke­resztyén egyház, illetve fele­kezet közös európai szerveze­tének Prágában tartandó szep­temberi nagygyűlésén áttekin­tik fél évtizedes menekültügyi tevékenységüket, s javaslatokat tesznek az európai menekült­ügy gondjainak egyházközi összefogással történő enyhíté­sére is. A teendők meghatá­rozását a bizottság válságzó­nákban gyűjtött információi mellett, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatnak a horvát menekültek ellátásában szer­zett gyakorlati tapasztalatait összegző modelljére is alapoz­zák majd, amelyet a prágai fórumon ismertetnek. MAR A BOLTOKBAN A KIVÁLÓ HOLLAND KAKAÓBÓL KÉSZÜLT, ÚJ, DOBOZOS KAKAÓS TEJ KAKAÓS TIJ NEM CSOPOG, NEM FOLYIK, NEM DŐL KEL, HŰTŐBEN ÖT NAPIG TÁROLHATÓ gatásra Hollandiába utazott Boross Péter belügyminisz­ter. A holland-magyar ön­kormányzati, közigazgatási és rendészeti kapcsolatok fejlesztését célzó munkaláto­gatás során a delegáció meg­beszélést folytat a holland szaktárca munkatársaival. ^\ A NÉMET SZABAD­SZ DEMOKRATA PÁRT (FDP) meghívására Tölgyessy Péter pártelnök vezetésével SZDSZ-delegáció látogat Bonnba, május 25-26-án. A magyar politikusok megbe­szélést folytatnak Ottó von Lambsdorf gróffal, az FDP elnökével és Hans-Dietrich Genscher volt külügyminisz­terrel, valamint más vezető szabaddemokrata politiku­sokkal és kormánytisztvise­lőkkel. MIRCEA SNEGUR sZ MOLDOVAI elnök va­sárnap elrendelte a tarta­lékosok behívását. A döntést az Oroszország fennhatósága alatt álló 14. hadsereg „ag­ressziójával" és a helyzet fe­szültebbé válásával magya­rázta. De kik lesznek ők? És ho­gyan? Hiszen épp most lehe­tünk tanúi annak, amint a nagy eszmék politikai játszmákban fújják ki magukból az utolsó szuszt is. Amint az infark­tusaink slusszkulcsokra váltód­nak át. Erdélyben is. Csak ott egy picit kisebbek ezek a slusszkulcsok. De a típusuk azonos. Az Erdélyi Figyelő munka­társai anyaországi kőrútjukon egyébként pénzt is gyűjtenek, stabilitásuk érdekében. Ez a reményük talán nem marad egészen beteljesületlen. Éle­tünket és vérünket nem adjuk. De egy pár fillér talán még akad. ZELEI MIKLÓS vétele Márkás festményeit több 10 000 Ft-ért is megvásárolom, 10-30 000 Ft-ig vásárolok olyan faliórát, ami egy-három rézsúllyal működik, 5-16 000-ig veszek régi, porcelánfejű babát és külön fejet is. 2-10 000 Ft-ig nyakba való Mária-tűzzománcmedálokat, XVII1-XIX. sz. első feléből antik kisméretű bútorokat és antik ezüsttárgyakat a legmagasabb áron vásárolok. SZEGED. 54-196.

Next

/
Thumbnails
Contents