Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-05 / 105. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. MÁJ. 5. A Los Angeles-i magas labda A Los Angeles-i labda túl magas volt ahhoz, hogy arabiszlám oldalról ne csapták volna le: az Egyesült Államokkal radikálisan szembehelyezkedő felek keményebb, az Amerika iránt barátilag viselkedő arab rendszerek higgadtabb, de egyöntetűen bíráló megjegyzésekkel illették annak az országnak az igazságszolgáltatását, amely Líbiától biztonsági tanácsi határozatokkal megtámogatva követeli két állampolgárnak kiadatását a skóciai Lockerbie fölött négy éve felrobbant repülőgép elleni merénylet miatt. Maga Líbia hivatalos hírügynöksége, a JANA hét végi kommentárjában úgy értékelte a fekete bőrű autóst összeverő fehér rendőrök felmentését, illetve a meglepő ítéletet követő faji zavargásokat, hogy ezekből világos: az amerikai igazságszolgáltatás elveszítette hitelét. „Hogyan léphet fel az emberi jogok védelmezőjeként egy olyan ország, amelynek igazságszolgáltatása kudarcot vallott, s ahol az emberi jogokat sárba tiporják?" - hangzott a hírszolgálati iroda költői kérdése, amelyhez hasonló következtetésre jutott az Al-Bajan című marokkói baloldali újság vezércikkírója is. Amerikának - írta - nincs többé lehetősége a „nemzetközi leckéztető" szerepében fellépni. Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani iráni elnök megállapítása szerint „a más országok ügyeibe különféle címeken beleavatkozó Egyesült Államoknak másoknál nagyobb szüksége van a reformokra saját dolgait illetően ". Az emberi jogi mozgalmak aktivistáinak - mondta - hagyniok kellene a világ egyéb térségeit, és az Egyesült Államokba kellene rohanniok. A Lockerbie-ügyben a közvetítés hálátlan feladatát ellátni igyekvő Egyiptom félhivatalos napilapja az Al-Ahram is megkérdőjelezve látta vasárnapi vezércikkében az amerikai igazságszolgáltatás hitelét, s így azt, hogy a terrorizmussal gyanúsított két líbiai ügyét garantáltan elfogulatlanul ítélhetné meg egy amerikai bíróság. A világ új berendezkedését illetően mérsékelten lelkes arab világban az egypólusú rendszer bírálói már Los Angeles előtt is - természetesen Lockerbie-vel összefüggésben - mind erősebben hallatták hangjukat. Egy kairói publicista a minap írása címében - a véleményoldalon, de nem ellenzéki orgánuma hasábjain - azt kérdezte: az arabok ellen született-e az új világrend? RÁKOS GYÖRGY Izetbegovity cáfolja a menedékjog-kérés hírét Boszniában egyre súlyosabb a helyzet A boszniai területvédelem vasárnap este támadást intézett a szarajevói körzetparancsnokságról távozó konvoj ellen, s az akcióban - belgrádi közlések szerint - többen életüket vesztették. Milutin Kukanjac tábornok, a jugoszláv szövetségi hadsereg Bosznia-Hercegovinában lévő alakulatainak parancsnoka, aki Izetbegovity boszniai elnök kiszabadulása fejében távozhatott a körzetparancsnokság épületéből, a szarajevói televízió híradójában közölte, hogy a konvojt támadás érte. Hétfőn délelőtt ismét kiújultak az összecsapások a boszniai és a horvátországi frontszakaszokon. Zárát aknavetőkkel lövik, a lakosság az óvóhelyeken tartózkodik. A boszniai elnökség Izetbegovity elnök példátlan elrablása után hétfői ülésén kimondta, hogy a köztársaságot agresszió érte: az agresszorok Szerbia és Montenegro, illetve az úgynevezett jugoszláv néphadsereg. Romhalmaz a történelmi Szarajevóban Az elnökség megbízta Silajdzity külügyminisztert, hogy a helsinki folyamat tagállamainak szerdára tervezett tanácskozásán kérje a katonai intervenciót a támadók ellen. Franjo Tudjman horvát elnök szokásos havi sajtóértekezletén szintén a nemzetközi szervezetek azonnali beavatkozását követelte Bosznia-Hercegovinában. Közben a szerb szabadcsapatok lankadatlanul lövik a bosnyák főváros néhány negyedét. A zágrábi rádió értesülése szerint a Szerb Demokrata Párt fegyveresei behatolnak és rabolnak a tömbházakban, továbbá nőket és gyermekeket túszként hurcolnak el. Ujabb városokban lángoltak fel harcok. Az eddigi békés Gorazde-t és Modrica-t is támadások érik. A legsúlyosabb a helyzet Bosanski Brodban, és a szomszédos - Horvátországhoz tartozó - Slavonski Brodban. Hétfőn háromszor is volt légiriadó, a szerb hadsereg gépei lakóépületeket bombáztak. A Tanjug belgrádi hírügynökség hétfőn délután azt jelentette, hogy Alija Izetbegovity boszniai elnök politikai menedékjogot kért Törökországtól. A bosnyák államfő ezt máris cáfolta: a szarajevói elnökség épületében újságírók előtt kijelentette, hogy a menedékjogra szóló híresztelés egy újabb, Belgrádból származó szándékosan terjesztett álhír. A boszniai fővárosban egyébként egyre súlyosabbá válik a helyzet. A nehéztüzérséghez csatlakozott a szövetségi hadsereg légiereje is. A repülők néhány negyedet bombáztak. Még nem lehet tudni, hogy milyen következményei vannak a támadásnak, de Szarajevóban robbanások hallatszanak. Viszonylagos nyugalom Los Angelesben vasárnap viszonylagos nyugalom volt és hétfőtől megszüntetik az éjjeli kijárási tilalmat. A nemzeti gárda és a hadsereg több ezer katonája azonban a rendőrség kérésére még a héten a városban marad, hogy biztosítsák a rendet az elmúlt napok súlyos faji zavargásai után. George Bush elnök bejelentette: a héten ellátogat Los Angelesbe. Azeri szabadcsapatok Hegyi Karabahban Hét halálos aldozatot követelt a Karabah közigazgatási központja elleni vasárnapi azeri támadás. A Hankendi (a volt Sztyepanakert) elleni támadásban mintegy 1500 azeri fegyveres vett részt. Az azeri támadók jelentős túlerőben vannak Hankendi örmény védőivel szemben, s hírügynökségi vélemények szerint csak idő kérdése, mikor szerzik meg a teljes ellenőrzést a város fölött. HEVES TŰZHARC tört ki tegnap kora reggel Kabul déli részén. A Reuter szerint az új afgán kormány fegyveres alakulatai nyitottak tüzet a radikális fundamentalistákra. Az AT értesülése szerint 15 perc alatt legalább 25 egyiptomi gyártmányú rakéta csapódott be Kabul déli negyedeibe. Egy kisgyerek meghalt és legalább húszan megsebesültek a robbanások következtében. *N KOLOZSVÁR POLGÁRMESTERÉNEK rendeletét, amely a konferenciák és egyéb nyilvános jellegű rendezvények előzetes cenzúráját írta elő, tegnap a Helsinki Bizottság és a Romániai Emberjogi Liga is nyilatko-, zatban ítélte el. A nyilatkozat kéri a kormányt, hogy a Vatra Romaneasca helyi fiókja ellenére, haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket a törvényesség helyreállítására. —FRANCOIS MITTERRAND elnök rakta le ünnepélyes keretek között hétfőn délután Strasburgban a felépítendő Emberi Jogok Palotájának alapkövét. Az elnök ezt követően felszólalt a tanács parlamenti közgyűlésének új ülésszakán is. Az ülésszakon újraválasztják a vezető testületeket, így az alelnököket is. Dr. Bratinka József képviselő, a közgyűlés tavaly megválasztott magyar alelnökének megbízatása most jár le. helyére, a térség országainak megállapodása alapján, ezúttal csehszlovák küldöttet javasoltak. ^\ A KÖZALKALMAZOTTAK —u/ SZTRÁJKHULLÁMA hétfőn elérte a német repülőtereket is. Számos szolgáltatás megbénult olyan fontos légikikötőkben, mint a két nyugatberlini, a köln-bonni, a düsseldorfi, a müncheni, a hamburgi, a hannoveri és nürnbergi. A frankfurti repülőtéren hétfőn még zavartalan volt a közlekedés. A Lufthansa légitársaság szóvivője szerint a repülésbiztonsági dolgozók és a földi kiszolgáló személyzet munkabeszüntetése az érintett repülőterek legtöbb szolgáltatását megbénította. A jelenlegi sztrájk a háború utáni német történelem legnagyobb közalkalmazotti munkaakciója. Antall József fogadása Európai parlamenti küldöttség Magyarországon Antall József miniszterelnök hétfőn fogadta az Európai Parlament egyik jobbközép irányzatú pártcsoportja, az Európai Demokratikus Szövetség vezetőit: Christian de la Malene-t, a csoport elnökét, Patrick Lalort, a csoport alelnökét és Thomas Earliet, a csoport főtitkárát. A frakció vezetősége tájékozódó látogatást tesz Magyarországon - közölte az MTI-vel a Kormányszóvivői Iroda. A megbeszélésen szó volt az európai integrációs folyamatról, az EK és Magyarország kapcsolatairól. A miniszterelnök hangoztatta, hogy alapvető jelentőségűnek tartjuk az egyre szorosabb együttműködést az Európai Közösséggel. Külkereskedelmi forgalmunknak máris közel felét a 12-ekkel bonyolítjuk le, a decemberben kötött társulási szerződés minden vonatkozását ki akarjuk aknázni, s a politikai konzultációban magyar meggyőződés szerint még gyorsabban lehetne haladni, mint gazdasági téren. Christian de la Malene méltatta Magyarország úttörő szerepét Közép-Kelet-Európa átalakulásában, a VSZ és a KGST feloszlatásában. Hangsúlyozta, hogy az Európai Demokratikus Szövetség meggyőződése szerint az EK-nak erőteljesebb politikai támogatást kell adnia a közép-keleteurópai országoknak, s főleg az EK-hoz való csatlakozási szándékuknak. Az Európai Demokratikus Szövetség ezért kezdeményezi, hogy az Európai Parlament nyári londoni értekezletére hívják meg a magyar Országgyűlés küldöttségét is. Birodalmi álmok A segélyekkel való befolyásolás klasszikus útját járja Törökország. Süleyman Demirel miniszterelnök az egykori Szovjetunió hat muzulmán köztársaságában járt a közelmúltban. Üzbegisztánnal 500, Kirgizisztánnal 75, Kazahsztánnal pedig 175 millió dolláros hitelmegállapodást kötött. A miniszterelnök kíséretében lévő török olajipari szakértők véleménye szerint lehetséges, hogy Üzbegisztán például nyersolajjal ellentételezze a Törökországból érkező árukat. Törökország az együttesen 50 millió lakosú, hat muzulmán köztársaság számára saját világi és nyugatbarát berendezkedését kínálja modellként, szemben a térségben ugyancsak expanszív szemlélettel rendelkező Iránnal, melynek vallási fundamentalizmusa és nyugatellenessége korlátot szabhat a gazdasági együttműködésnek. Demirel miniszterelnök a legnagyobb előrehaladást az üzbég fővárosban érte el, ahol megállapodást írt alá a beruházásvédelemró'!, a banki együttműködésről, a rádió- és tévéadások sugárzásáról, valamint a polgári légi közlekedésről. E dokumentumot minta értékűnek tartják a régió többi országa számára is. Az Alma-Atában tartott fogadáson megjelent az Egyesült Államok nagykövete is, ami a hírmagyarázók számára számtalan kombinációs lehetőséget kínált. P. S. Antonescu-liga a román exkirály ellen Bukarestben a napokban sajtóközleményt hozott nyilvánosságra az Antonescu marsallról elnevezett liga, s ebben tudatja: elhatározta, hogy követeli Mihály exkirály bíróság elé állítását. A dokumentum szerint „levonták a végső következtetéseket azokból a körülményekből, amelyek között az exkirály 1944. augusztus 23-án megszervezte az államfő letartóztatását, 1946 májusban pedig nem volt hajlandó megkegyelmezni neki". A liga bejelentette továbbá, hogy folyamatban van egy részletes tanulmány kidolgozása „az exkirály felelősségének megállapítására az 1944 szeptemberben Moszkvában aláírt fegyverszüneti megállapodás létrejöttében, Romániának a Vörös Hadsereg által történt megszállásában és az azt követően elkövetett bűntettekben". Cousteau a legnépszerűbb, Mitterrand csak harmincadik Jacques Cousteau Franciaország legnépszerűbb embere, egy május 2-án közzétett közvéleménykutatás eredménye szerint. A 81 éves világhírű óceánkutató 56 százaléknyi pozitív szavazatot kapott. Második helyre, 52 százalékkal Pierre abbé, egy 79 esztendős pap került, aki egész életét a hajléktalanok megsegítésének szentelte. A harmadik Anne Sinclair, a televízió l-es csatornájának újságírója, 32 százalékkal. Léon Schwartzenberg rákkutató. Jean-Paul Belmondo filmsztár, Haroun Tazieff vulkanológus és Philippe Noiret színész a 4-7. helyet foglalják el. A politikusok közül csupán Bemard Kouchner, egészségügyi miniszter foglal el aránylag előkelő helyet (nyolcadik). Távolabbról követi őt a huszadik helyre került Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke. Francois Mitterrand elnök a harmincadik, Jacques Chirac párizsi polgármester a harminchetedik és Michel Rocard volt szocialista miniszterelnök a negyvennyolcadik. A közvéleménykutatást a Journal du Dimanche című lap felkérésére végezte el egy közvélcménykutató intézet. A megkérdezetteknek arra kellett felelniük, hogy szerintük „ki számít a legtöbbet" és „kit szeretne a legjobban". 9