Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

SZOMBAT, 1992. MÁJ. 23. M'm A HELYZET 5 A vagyon működtetése az agrárágazatban Mezőgazdasági termelők küldöttgyűlése Nagyon sokan nem tudják - vagy ha igen, akkor elfeledkeznek arról -, hogy az agrárágazat - úgy is, mint a politika nagyon frekventált területe - a legprivatizáltabb része a magyar nemzetgazdaságnak. Most, a vagyonnevesítési szakasz lezárása után pedig a mezőgazdasági magántulajdonosokat részesíti előnyben vagy szorítja háttérbe az a kormányzat, amelyik a magántulajdon szentségét írta ki zászlajára! Nem arról kell mesélni, miszerint a termelőszövetkezet kommunista képződmény, hanem pártpolitikai hittérítés nélkül szakmailag közelítsük és határozzuk meg a közös tennivalókat. Különben úgy zárkózunk fel Európához, hogy előbb Latin-Amerikában találjuk magunkat... Minden szóbeszéd ellenére nem a hatalmi pozícióikhoz ragaszkodó téeszelnökök akadályozzák és lassítják az átalakulást, hanem a külső körülmények. Jelenleg átmeneti helyzetben vagyunk, átmeneti törvényekkel, átmeneti megítélésekkel. A szövetség becsületbeli ügye a jelenlegi időszakban, hogy a lehető legtöbb információit és felvilágosítást adja a parasztembernek, hogy ne érje újabb csalódás és főleg felesleges veszteség. Bevezetőül ezek a gondolatok hangzottak el a mezőgazdasági termelők Csongrád megyei szövetségének tegnap délelőtt Szentesen tartott küldöttgyűlésén Tóth László, a megyei és Nagy Tamás, az országos elnök beszédében, illetve felszólalásában. Az is kiderült, hogy - milyen érdekes - a nagykereskedelmi és felvásárló monopóliumok közül egy sem ment tönkre, ám a megyében tizenöt nagyüzem jutott csődbe, kettő ellen felszámolási eljárás van és ennek a folyamatnak még nincs vége. Az elmúlt időszakban a szarvasmarhaállomány huszonnégy, a sertésállomány harmincnégy százalékkal csökkent és a műtrágya-felhasználás mennyisége közelít a háború előtti szokásokhoz és lehetőségekhez. A legszomorúbb a parasztemberek megélhetési bizonytalansága és az, hogy a magángazdálkodás fellendítésére sincsenek meg a szükséges közgazdasági és egyéb feltételek! Olyan bankokra, hitelintézetekre vár a mezőgazdaság, amelyek helyileg vagy regionálisan nyújtanak segítséget és nem szivattyúzzák át a pénzt az ország más részeibe. A Földművelési Minisztérium képviselője is hangoztatta a korrekt partneri kapcsolatok jelentőségét, akár a felelősség vagy pedig a lehetőségek körében mozgunk. A Makói Kossuth Tsz küldötte azt hangsúlyozta, hogy az általánosan ismert központi elvonások miatt még az is előnyösebb a számukra, ha ők fizetik a nagyüzem munkanélküliéit és nem az állam. Nagy kérdés, hogy a kárpótlási jegyekkel vagy egyéb módon megszerzett földekkel hogyan bánnak a tulajdonosok. Persze az is könnyen elképzelhető, hogy bérletbe adják az új típusú szövetkezeteknek. A vagyon elosztása, a földviszonyok tisztázása után előjön a legfontosabb probléma, mégpedig a vagyon hatékony működtetése! Sz. R. A „nép hangja" Sátor, vagy bódé? Az új néven és összetételben tanácskozó Városfejlesztési, Környezetgazdálkodási és Műszaki Bizottság szerdai ülésén a szegedi kisiparosok közül is megjelentek néhányan. Azok a kézművesek jöttek el, akik a szabadtéri játékok ideje alatt szeretnék kínálni portékájukat. Ismeretes, hogy az önkormányzat pályázatot írt ki sátoros árusításra, amelynek helyéül a Somogyi utca Bajza és Nádor utcák felőli szakaszát jelölte meg. A játszótér elé nyolc-kilenc sátor férne el. A jelentkezés feltételéül még azt is megszabták, hogy az árusoknak este szó szerint szedniük kell a sátorfájukat, azaz nem maradhatnak éjszakára a területen. A kézművesek-kisiparosok éppen ezt sérelmezték, s kérték a bizottságot, támogassa abbeli kérelmüket, hogy sátor helyett megszokott fabódéikkal költözhessenek ki - annál is inkább, mert a házikók nagyobb védelmet nyújtanak termékeiknek. S a bódék persze a játékok végeztéig helyükön is maradnának... A bizottság meghallgatta a szószólókat, ám a kérés - s a kérdés - függőben maradt: a pályázati idő lejártáig nem hozhatnak a meghirdetett föltételekkel ellentétes hatáv rozatot. Az ügyre minden bizonnyal visszatérnek majd. NY. P. Kereskedők közgyűlése „A fordulat nem következett be" A közelmúltban tartotta közgyűlését a Csongrád megyei Kereskedők Egyesülete. A szünetben Martonosi István titkárral beszélgettünk. - Hogyan értékeli az elnökség a kiskereskedők szempontjából a rendszerváltás óta eltelt időt? - A gazdasági fordulat nem következett be. a vállakozásélénkítésnek nyoma sincs, a szabályzórendszerben csak kedvezőtlen változások tapasztalhatók. A pozitív változások nem az új hatalom intézkedéseinek köszönhetők, hanem részben a kényszer következményei, részben az emberekben meglévő önállósodás iránti vágy eredményei. A gazdasági érdekképviseletek pedig fogadókészség hiányában nem tudnak megfelelő kapcsolatot kialakítani a kormányzattal. - Melyek voltak az egyesület fontosabb érdekérvényesítő törekvései ? - Sikeresen léptünk fel az üzletek, közterületek, vendéglátó előkertek bérleti díjának emelése ellen, 1991-ben még sikerült megakadályoznunk a helyi adók bevezetését. Kereskedőink egyik legnagyobb gondja a tőkehiány. Ezen tudunk némileg segíteni azzal, hogy a Budapest Bankkal megállapodást kötött a KISOSZ, miszerint 6 hónapos futamidőre 400 ezer forintig terjedő forgóeszköz hitel felvételére biztosítanak lehetőséget. - A közeljövőben milyen kereskedőkre nézve előnyös változásokat kívánnak elérni? - A társadalombiztosítási törvény módosítása meglehetősen kedvezőtlen az egyéni vállalkozókra nézve. Több országgyűlési képviselővel egyeztettünk, interpellációt fognak benyújtani ez ügyben. Az alapprobléma az, hogy az elvonásoknál az egyéni vállalkozók esetében nem különül el a magán- és a vállalkozási vagyon - ezen mindenképpen szeretnénk változtatni. El kívánjuk érni a magánkereskedelem pénzügyi feltételeinek javítását megfelelő hitelkonstrukciók és garanciaalap létrehozásával. Az általunk képviselt réteg számára előnyös volna, ha a magánvállalkozót nem magánszemélyként kezelnék, és szabad átjárás volna lehetséges a különböző társasági formák között. Az érdekvédelem hatékonyságának javítása érdekében pedig kamarai törvény megalkotását szorgalmazzuk. KECZER Leomlik-e az ukránok Nagy Fala? Miközben Szegeden május 30.-június 1. között magyar és ukrán üzletemberek találkoznak, addig Kijevben június l-jén ugyanilyen céllal magyar iroda nyílik. A kettőnek egyelőre nincs semmi köze egymáshoz, de a jövőben elképzelhető, hogy együttműködésre is sor kerülhet köztük - tudtuk meg a szervezőktől. A kijevi irodát a szegedi Csapó és Társai Kft. közösen nyitja meg a budapesti Tanú Betéti Társasággal. Mint ahogy azt Csapó Balázs, a kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a döntés azt követően született meg, hogy a két gazdasági társaság részt vett a Stratégiakutató Magánintézet által nemrégiben Kijevben rendezett privatizációs szemináriumon. (A Stratégiakutató Magánintézetet különben idén februárban hozta létre a Harmadik Évezred Alapítvány, alapítványi vállalkozásként, s különböző gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok kutatásával foglalkozik.) A szemináriumon az Ukrán Privatizációs Minisztérium, az ukrán ÁVÜ képviselői, mintegy 80 elméleti szakember, s 60 üzletember vett részt. „Az ukránoknak mi Nyugatnak számítunk, így óriási az érdeklődés az üzleti kapcsolatok, a vegyes vállalatok alakítása iránt" - mondta Csapó Balázs. S hozzátette: nehezek lesznek a kezdetek, mert eddig elzártan éltek, a maguk Nagy Fala mögött. A kijevi belvárosi irodában két munkatársat, egy angolul és spanyolul beszélő titkárnőt, valamint egy németül és magyarul tudó szakéftőt alkalmaznak, akik természetesen az orosz és ukrán nyelvben is járatosak. Az irodavezető Csapó Balázs havonta minimum két hetet Kijevben tölt majd, miközben térítésmentesen a Stratégiakutató Magánintézet projektjeit is menedzseli. Az iroda kezdetben tanácsadással, majd később az üzletek lebonyolításával, a vegyes vállalatok alapításával foglalkozik majd. Az ukrán-magyar gazdasági társaságok iránt azért nagy az érdeklődés odakint, mert 20 százaléknál nagyobb külföldi részesedés esetén a kezdő vállalkozó adókedvezményt kap. A Csapó és Társai Kft., valamint a Tanú Bt. angol, svájci, ausztrál ismeretséggel is rendelkezik, amely mindkét félnek, a magyarnak és az ukránnak egyaránt dollárt hozhat. F.K. Névelírás Május 15-i számunkban beszámoltunk egy szegedi hallássérült gyermek sikeres rajzpályázati szerepléséről. Egyik felkészítő tanárának nevét tévesen közöltük. A tanárnő neve: Karkas Mihályné. Moldova György Osváth a félig nyitott ablakhoz lépett, mélyen kihajolva lenézett a belső udvarba, hátraszólt a rendőröknek: - Van lent egy csomó papír, egyiketek menjen le és szedje össze. Minden darabot - visszafordult és kinyújtotta a kezét. Kérem a személyiket. Martin átadta. Vojtekovszky csak a fejét rázta: - Nincs nálam. - Azt tudja, hogy a törvény szerint a személyi igazolványt mindenki köteles magánál tartani. A kötelezettség elmulasztása a jogszabályok szerint eljárást von maga után. - Igen? Akkor írja a többihez. - Igaz, magának ez nagyjából mindegy. Olyan, mintha egy rákosról kiderülne, hogy szemtengelyferdülése is van. Ostváth a belső zsebébe tette Martin személyijét. - Szabad kérdeznem, milyen céllal tartózkodnak most ebben a lakásban? - Csak az ügyvédem jelenlétében vagyok hajlandó felelni. Végeredményben jogállam vagyunk, nem? - A humoránál van Vojtekovszky úr, bár a szövege hasonlít ahhoz, mikor valaki a sötétben énekel. Az udvarra leküldött rendőr közben visszatért, az átnedvesedett gépírásos lapokat átnyújtotta Ostváthnak. a százados belenézett: - Érdekes, legalábbis érdekes. Szóval milyen célból jöttek itt össze? Martin és Vojtekovszky nem válaszolt, a rendőrtiszt tudomásulvevőleg bólintott. A félelem kapuja 30. rész - így is jó. Sajnos, most velem kell jönniük. - Hazaszólhatok a családomnak? - kérdezte Martin rekedten. - Egyelőre nem, de talán fölösleges is volna ijesztgetni őket. Ha értelmesen tudunk beszélgetni, még ma este hazatérhetnek. Mehetünk. Martinhoz fordult. - Maga hozzám ül be, Vojtekovszky úr a másik kocsiba. * Az autó a Moszkva tér irányába indult el, a Széna térnél jobbra fordult, Martin valószínűnek találta, hogy a Gyorskocsi utcai börtönbe viszik őket. Bár töltött már két hetet letartóztatásban és lélekben felkészült rá, hogy ez bármikor megismétlődhet, most mégiscsak minden erejét összeszedve tudta legyűrni magában a pánikot. Mély lélegzetvétellel igyekezett szabályozni hirtelen felgyorsuló szívverését. Nem akarta, hogy a százados észrevegye a megingását, próbált elfogulatlan hangon társalogni: - Ha nem szolgálati titok, megmondana valamit? Hamar összetörnek a palik, akiket behoznak? - Az a tapasztalat, hogy mindig túlbecsüljük az ügyfeleink erkölcsi tartását. Van, aki már itt a kocsiban elkezdene vallani, hogy könnyítsen a lelkén, megmondom őszintén, nem sokra becsülöm ezt a típust. A kemény, combos vagányok szimpatikusabbak nekem, jobb partikat lehet játszani velük. - Egy hekusnak +ls kell sikerélmény? Ostváth elmosolyodott: - Mi ez? Anyaggyűjtés? Lehet, hogy a „Jelzőtűz" legközelebbi számában én is szerepelni fogok? - A mi lapunk mindenki előtt nyitva áll, bár honoráriumot sajnos nem tudunk fizetni. - Nos, elég legyen annyi, hogy a hekusban is van becsvágy, ennyire ő is embernek tekinthető. Martin nem tudta megítélni, hogy a rendőrtiszt oldott, tü relmes beszédstílusa mennyire fejezi ki a hatalom képviselőinek általános hangulatát. Vajon az erő jelének tekinthető, vagy pedig a fokozatos elbizonytalanodást jelzi? Az autó ahhoz a kockakővel burkolt mellékutcához ért, mely a Gyorskocsi utcába vezetett át. Martin ültő helyében kissé előredőlt, felkészülve a kiszállásra, de meglepetésére az autó tovább haladt a Lánchíd felé, a hídfő előtti körforgalomból Pest irányába léptek ki. Végül a Belügyminisztérium mögött álltak meg, egy háromemeletes irodaépületnél, Martin egy pillantást vetett a firmát jelző névtáblába: egy építőipari szervezővállalat működött itt. A sofőr megnyomta az autó kürtjét, kisvártatva a kétszárnyú kapu automatikusan kinyílt előttük. Két egymáshoz csatlakozó belső udvaron vágtak keresztül, még a Pestet alaposan ismerő Martin sem tudta megállapítani, hogy merre járnak. Útbaigazító fény sehol sem égett, egy ráccsal lezárt köríves bejáratnál a kocsi félrehúzódott és leparkolt. Osváth kiszállt, felmutatta igazolványát az elősiető őrnek. Martin azt hitte, hogy a rendőri gyakorlatban oly sokszor alkalmazott, úgynevezett „titkos lakások" egyikére hozták őket, de hamarosan rájött, hogy valamelyik kapitányság egyik kevésbé ismert épületébe jutottak. Osváth megvárta, amíg a Vojtekovszkyt szállító kocsi is megérkezik. - Jöjjenek velem. Az épület belsejében a kései időpont ellenére sem állt le az élet, egyenruhás rendőrök és civil hivatalnokok siettek végig a folyosón aktákat, magnetofont cipelve, az ajtók mögül írógépek kopogása hallatszott ki. Egy alacsony, kövér, polgári ruhát viselő férfi útközben megállította Ostváthot és jelentést kért, a százados félrevonta egy sarokba és fojtott hangon magyarázott valamit, a férfi bólintott: - Igen, hallottam róla. Folytassa a munkát. A folyosó végén Osváth megállította Martint, mióta beléptek az épületbe, hangja megkeményedett. - Forduljon a fal felé! (Folytatjuk.) KEDVEZÜNK ÖNÖKNEK! Régi ár Új ár Uj kerékpárok 8360-13210 Ft-ig 6360-11210 Ft-ig Mosógépek 7228 Ft 6228 Ft Mélyhűtő 19280 Ft 16280 Ft Móra gáztűzhely 21265 Ft 19765 Ft További kínálatunk: Stromwich kazetta csak 30 Ft (letörölhető) Sportcipő csak 150 Ft Hűtőtáskák 979-1970 Ft Játék babakocsi csak 482 Ft Porszívó Rakéta 4 964 Ft BÁV RT. /TV Műszaki i '$1 I Áruház Szeged, Oroszlán u. 4. A SZEGEDI ÁLLAMI GAZDASÁG értékesíti az ásotthalmi kerületben található 4000 q silótakarmányát. Érdeklődni a helyszínen Tóth Istvánnál, a 81-50l-es telefon, illetve a központban, Lódi Györgynél, az 53-410-es telefonon. FELHÍVÁS A Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács pályázatot hirdet a SZAKKÉPZÉSI ALAP, 1992. évi felhasználására! A pályázhatnak a hozzájárulásra kötelezettek, valamint a középfokú szakoktatási intézmények, a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházásaik támogatására. A pályázat benyújtásához szükséges adatlapot és bővebb felvilágosítást a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Pszichológiai és Pályaválasztási Szolgálatánál (Szeged, Felhő u. 17., tel.: 6266-723, 56-745) Jakab Magdolna munkatársunktól kérhetnek. A pályázatokat 5 példányban a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ címére kell megküldeni. (6720 Szeged, Fekete sas u. 4.) A pályázatok beérkezésének határideje: 1992. június 15. A pályázatok elbírálásának határideje: 1992. augusztus 1.