Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁJ. 21., 82. ÉVF. 119. SZÁM A szerette város HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 Ft. ÁRA: 9,60 FT eresztelték már elA bocsátó és megtartó városnak, nevezték Tiszaparti metropolisnak és porlódnak, bélyegezték, mint a szegedi gondolat bölcsőhelyét, mint a „láncos kutya" végvárát, mint a hazai Pol-Pot fészkel. Hízelgően napfény városának, a paprika honának, diákcentrumnak. Sértetten középszerűnek, posványnak, magát nagynak képzelő kisvárosnak. Bizonyára mindegyik jelzőben van valami részigazság. Valakinek az igazsága. Valóban - mint minden város - Szeged is írhatta volna szebbre, tartalmasabbra történelmét. Csakhogy a történelmet mindig később írják. A jelent éljük. Ám mind egyértelműbb és világosabb, hogy aki nem ismeri múltját, az jövőjét sem érdemli meg. így aztán szembesülnünk kell nemcsak a jelzőkkel, de történelmünkkel is, amely történelemnek jelentős színtere ez a város. Szeged, amely nem alapított város, ahol őseink porladó csontjait huszonnégyezer esztendő távlatából kaparták ki a régészek; amely nem hatalmi rendelettel született, hanem a természet kínálta adottságokra épült. S amelynek népe sokszor bizonyságot tett hűségéről, ragaszkodásáról még akkor is, ha folytonosan bírálta, kritizálta, s mindig a szomszéddal példálózott, merthogy annak a rétje mindig zöldebb. A

zt írta nemrég az egyik állandó levelezőnk, hogy tetemre kéne már hívni ennek a városnak jelentős polgárságát, ki az igazi szegedi és ki az, aki csak amolyan gyü ttment. Merthogy - szerinte ott van a kutya elásva, hogy nem törzsökös szegediek serénykednek a kormányrúdnál. Meglehetősen kü lönös vélekedés, igencsak torz megközelítési mód. Ez a város sokszínűségével, építészeti és szellemi eklektikájával sokakat magához láncolt. Nem hiszem, hogy a születési anyakönyvi kivonat lenne a városszeretet kritériuma. Sokkal inkább a szándék, az akarat, a szavakon túli cselekedet. Mert ez a város - huszonöt éves tapasztalatom, mert én is csak olyan gyüttment vagyok - az ötletek terepe, a szellemi bajvívások színtere. Akkor feneklenek meg a nagy tervek, a lendületes nekibuzdulások, amikor a tettekre kerülne a sor. Kifogás, magyarázat persze mindig előhúzható a mellényzsebből. Úgy gondolom - és ez éppen Szeged város napján, egyJontos várostörténeti dátum évfordulóján talán nem ünneprontás -, hogy itt az ideje kritikusan szembenézni múltunkkal, okos gyülekezetben a pártos kardokat és pajzsokat az előszobában hagyva végiggondolni feladatainkat. Egy nagykorú város nagykorúsodó polgáraiként. Mert tetszik, nem tetszik, egyszer elszámoltat bennünket a történelem. ~\Japcsapdák nélkül is a i. V Tisza partja kapja a legtöbb égi ragyogást. Még mindig az egyik legtisztább ez a szőkének becézett, egyre szenynyezettebb folyó. Még mindig föllángolhat a sok-sok szellemi parázs. Akit szükséges, bocsásson ez a város világra - a mi dicsőségünkre. Akit szükséges, tartsuk meg a mi dicsőségünkre. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt hogy ítélhessünk és itt élhessünk. TANDI LAJOS Az ünnepnap programja A városháza dísztermében ma délelőtt 10 órától a képviselő-testület ünnepi közgyűlést tart. Kristó Gyula történész, egyetemi tanár mond ünnepi beszédet, majd átadják - a felújítás óta harmadik alkalommal - a díszpolgári oklevelet, a művészeti díjakat, alkotói támogatásokat és az Egészséges Szegedért Alapítvány elismeréseit. Gyerekeknek egyhetes várostörténeti, helyismereti vetélkedőt rendeztek. A döntőre a Százszorszép Gyermekházban ma délután 3 órától kerül sor. Kalap alatt címet adta köztéri szobrának Lapis András szobrászművész. A Korányi rakpart sétányán délután 4 órakor verssel és zenével adják át a város lakóinak az új alkotást. A Szegedi Városi MÁV Fúvószenekar Mucsi Géza vezetésével térzenét ad a Széchenyi téren délután fél 5-től fél 6-ig. Sakkszimultánt ad Lékó Péter, a szegedi Maróczy Géza SE szervezésében fél 5-től a Csongrád megyei önkormányzat Rákóczi téri épületének előcsarnokában. Ünnepi gálakoncerten lépnek föl az Éneklő ifjúság hangversenysorozat ez évi legsikeresebb kórusai a Deák Ferenc Gimnázium dísztermében délután 5 órától. Színházi díszelőadás zárja a Szeged napi programsorozatot. Verdi Aida című operáját újítja föl a Szegedi Nemzeti Színház operatagozata, kezdés este 7 órakor. Még tárgyal a MA V Fura sztrájk Figyelmeztető sztrájkra készül a Magyar Államvasutak több, mint 10 szakszervezeti csoportosulása közül egy szűkkörű kisebbség. Mint arról többször beszámoltunk: a demonstráció egyik színhelye a Budapest-Szeged vasútvonal, ahol - a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségének tájékoztatatása szerint - pénteken reggel 7-9 óra között a vasútforgalmat késleltető sztájk várható. A MÁV Szegedi Üzemigazgatóságának területén (ez három megyét jelent) 4 szakszervezeti csoportosulás képviseli a munkavállalói érdekeket: a vasutas-szakszervezet 7200-7300, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) 800-900, a (kecskeméti) Munkástanács mintegy 200, a Mozdonyvezetők szakszervezet 800-900 embert tömörít. Mint Ábrahám Lajos igazgatóhelyettestől megtudtuk: a demonstráció egyik kezdeményezője, a VDSZSZ mögé az itteni tagság nem sorakozott föl, így hát egyedül a Kecskeméten létező Munkástanács vesz részt a figyelmezető szrájkban - ha egyáltalán lesz. A tárgyalások ugyanis szerdán délután még nem értek véget, a felvetődő problémákra olyan megoldást keresnek a MÁV és a sztrájkra kész szakszervezetek vezetői, hogy ne legyen szükség a demonstrációra. Ha mégis lesz figyelmezető sztrájk, akkor a Szeged-Budapest vonalon utazók Kecskemét területén érzékelhetik ezt. A vasutasok ígérik: mindent megtesznek azért, hogy a vonatok ne késsenek. Ú. I. Szeged és a nagyvilág Melléklet a város napjára A kettészakított ország Az Agrárszövetség és az önkormányzatok (3. old.) Az UTE a magyar kupagyőztes Barcelona Európa legjobbja (6. old.) / Göncz Árpád fogadta a svéd külügyminisztert Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán a Parlamentben fogadta Margaretha af Ugglast, a Svéd Királyság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó külügyminiszterét. Göncz Árpád a kötetlen beszélgetésen utalt arra, hogy a magyar-svéd kapcsolatok immár túlnőnek a hivatalos kereteken; mindinkább megnövekszik az informális kontaktusok szerepe. Jó lenne, ha minél több közvetlen kapcsolat szövődne a két ország polgárai, illetve a különféle szervezetek között. A közvetlen kapcsolattartást jól szolgálná a stockholmi magyar intézet mielőbbi megnyitása. Margaretha af Ugglas úgy vélte, hogy az Európa Tanács keretében kellene kialakítani a kisebbségek helyzetére vonatkozó szabályozórendszert. BNV-nyitás - utoljára képviselői vannak jelen, de bemutatkozik a fémmegmunkálás, műszeripar, vákuumtechnika, energetika, környezetvédelem és a biotechnológia ágazata is. Az idei kiállításon a legnagyobb területet a német, osztrák, francia és olasz cégek rendezték be. A volt szocialista országok szereplése jelentősen visszaszorult. Üj kiállítóként van jelen Horvátország, Szlovénia. Megnyitotta a közönség előtt kapuit szerdán a 95. tavaszi - ezen a néven az utolsó - beruházási javak szakvására. A kiállítás 76 ezer négyzetméterén 1628 kiállító mutatkozik be, közülük 868 magyar és további 20 országból 760 cég van jelen. A kiállítás területének több mint egynegyedén a magyar gazdasági átalakulást reprezentálva úgynevezett újjászülető tevékenységek - haszonjárművek, mezőgazdasági gépek — A délvidéki magyarság gondjairól Az újvidéki Magyar Szó új főszerkesztője nyilatkozik lapunknak FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Tegnap délután helyére került a Kalapos bronznő a Korányi sétányon. Aki először mellé ült s megsimogatta nem más, mint az alkotó, Lapis András szobrászművész. Tegnap délben nevezte ki a Vajdasági Képviselőház (parlament) az újvidéki Magyar Szó napilap új főszerkesztőjét. Az ottani és a külföldi közvélemény előtt egyaránt ismeretes, immár többéves, főszerkesztőválság után - úgy tűnik - rendeződött a helyzet: Bálint Sándor szerkesztő személyében új ember került az egyetlen szerbiai magyar nyelvű napilap élére. Bálint Sándor egyébként a nyelvtudományok magisztere, korábban az újság Kilátó című művészeti-társadalmi mellékletének szerkesztője volt. A lap munkatársai és az aktuális hatalom egyaránt elfogadta őt, és alkalmasnak találta a Magyar Szó irányítására. Kinevezése után alig egy órával' kerestük meg telefonon az új főszerkesztőt, így a Délmagyarországnak adta első rövid nyilatkozatát: - A Magyar Szó eddigi irányvonalán nem változtatunk. Ugyanazt a lapot veszi majd a kezébe az olvasó, mint eddig. - Semmilyen módosítást nem tervez? - Úgy érzem, az olvasótábor szereti a Magyar Szót. Ezért nem szükséges változtatni rajta. Persze azt azért mindenképpen szorgalmazni fogom, hogy az eddiginél is jobban törődjünk az itteni magyarság gondjaival, problémáival. - Különösképpen most, ebben a helyzetben van erre szükség... - Természetesen. Amikor a mindennapi nehézségekre utaltam, akkor a pillanatnyi helyzetünk lebegett a szemem előtt. - Hogyan ítéli meg a jövőt? Pontosabban: milyenek a vajdasági magyar sajtó kilátásai? - Derűlátó vagyok. Ha nem lennék, illetve nem lettem volna az, akkor nem vállaltam volna ezt a nagy kihívást. Tisztában vagyok a nehézségekkel is. - Anyagiakra gondol? - Arra is. A vajdasági kormány ugyanis a lap pénzelésében eddig 18-20 százalékban vett részt, a jóslatok szerint a jövőben ez a nagyságrend mindössze 8-9 százalék lesz. Ennek ellenére: bízom abban, hogy az olvasók a jövőben is támogatnak bennünket, és megfelelő menedzseléssel, okos, megfontolt gazdálkodással fennmaradhatunk. Mindenesetre nem lesz könnyű. Erre azonban számítottam is... - Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánok további munkájához. KISIMRE FERENC