Délmagyarország, 1992. május (82. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

SZOMBAT, 1992. MÁJ. 16. HARMÓNIA ELETMOD MAGAZIN Csodabalzsam Makóról Marosi iszap ízületi, reumás fájdalmakra A Maros, ez a csíki hegyek lábától útnak induló folyó, az erdélyi hegyláncon át hömpölyögve éri el az Alföldet. Mire Szegednél beleömlik a Tiszába, csaknem 700 kilométert hagy maga mögött. Vízgyűjtő területéről 8,5 millió köbméter hordalékanyagot hoz magával, amely a viszontagságok közepette homokká töredezik, vagy lisztszerű iszappá kopik. A makóiak már a század elején gyanították, valamiféle csodatévő erő rejtezik ebben az eleinte sárgás, majd kékesszürkévé váló, áradás után leülepedő anyagban. A strandolok szívesen kenték be testüket vele, a hagymatermelök meg, akik foglalkozásuk következtében sokat szenvedtek az ízületi, reumatikus fájdalmaktól, betegségük enyhítését tulajdonították neki. A háborúból hazatért hadifoglyok számára is gyógyír volt a marosi iszap. Pillantsunk a kullancsunkra..! Egyenértékű a hévízivel A népi megfigyelés és a lát­ványos gyógyulások késztették dr. Batka István makói reuma­tológus főorvost, hogy fárad­ságot nem ismerve, hivatalosan is gyógyiszappá nyilváníttassa a természet ajándékát. Ügybuz­galmát 1961-ben siker koro­názta. Azóta országszerte szá­mos gyógyfürdőben alkalmaz­zák reumás betegségek keze­lésére, így a Margitszigeten, a mezőkövesd-zsóri fürdőben, a debreceni nagyerdei fürdőben. Szegeden egészségügyi intéz­ményekben is, újabban pedig a makói gyógyfürdőben. Minek köszönheti különleges hatását a marosi iszap? A vizs­gálatok szerint a jórészt szervet­len anyagokból álló, egy fino­man eloszló, vastartalmú kén­vegyületet, a vashidroszulfitot tartalmazó anyag jellegze­tessége, hogy képes áthatolni a bőr epidermis rétegén. Dörzs­hatása jobb a hévízi iszapénál is, ez azt jelenti, hogy nagyobb súllyal nehezedik a testre. Jó hőtartó és tapadóképes­ségénél, kéntartalmánál fogva értágulatot, a keringés fokozó­dását okozza, a beteg testrészen vérbőség keletkezik, és csökken a bőr elektromos ellenállása. Mivel több vizet tud megkötni, mint a hévízi iszap, nagyobb mennyiségű hőt képes átadni és hosszabb ideig. Ez rendkívül fontos a terápia sikere szem­pontjából. A vizsgálatok szerint a marosi iszap szinte egyen­értékű a hévízivel, lényegesen jobb, mint a kopoli, és fölveszi a versenyt az olasz Battaglia di Fangoval. Enyhül a fájdalom Az eddigi intézeti tapasz­talatok szerint kiváló ered­ménnyel alkalmazták a marosi gyógyiszapot kopási, ízületi megbetegedésekben, egyebek között lumbágó esetében, vég­tagtörések, ficamok, baleseti sérülések utókezelésekor, egyes nőgyógyászati gyulladások enyhítése érdekében. Érzékel­hető javulás általában az 5;6. kezelés után mutatkozott. Ér­dekes, hogy az első hét eltel­tével a panaszok átmenetileg aktivizálódtak, a 10-15. kezelés után viszont olyannyira eny­hültek, hogy akár 8-10 hónapon át mellőzni lehetett az iszap­pakolást. A mozgásszervi betegségek miatt világszerte sok százezer ember szenved. A különböző gyógyeljárások sorában igen hatásos módszerként tartják számon az iszapkezelést, amely veszélytelen, mentes a mellék­hatásoktól és lényeges javulást idéz elő a beteg állapotában. Egy-két „szépséghibája" azonban mindig is volt. a gyógyfürdőhöz kötött kezelés­nek, ez pedig az idő- és pénz­hiány. Kevesen engedhetik meg ugyanis maguknak, hogy he­tekre otthagyják munkájukat, családjukat emiatt. Márpedig az ember térde, keze-lába bizony hasogat, ha nem gyógyítják a bajt. Bárcsak odahaza is kéznél FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓL YNÉ lenne egy-egy marék ebből a csodatévő gyógyírból, hogy enyhüljön a fájdalom! Ennek az óhajnak a realitását ismerte föl a makói fürdő felügyelője, amikor kiváltva az ipart, el­kezdte gyűjteni az iszapot, miután visszavonult az ár. Összeszedte, szárította, a napon fertőtlenítette, őrölte, szitálta, csomagolta... Egyetlen ember mindehhez kevés. Márpedig szükségük van az iszapra a gyógyfürdőknek, a reumatoló­giai osztályoknak, és annak a sok-sok betegnek, aki ottho­nában keresné az enyhülést fájdalmára. Kezelés - otthon Dr. Marcheschi Károlyt, még mint a makói városgazdálkodási vállalat igazgatóját, nem hagyta nyugodni a marosi iszap sorsa: éveken át tanulmányozta az NSZK-beli iszapkezelések módszereit, mígnem megszü­letett az itthoni megoldás is: egy úgynevezett kompressz kialakítása. A négy réteg vatta közé helyezett 3 réteg gyógy­iszap - körbehegesztett fátyol­fóliában - hazavihető, ambu­lanciákon használható, többször is alkalmazható a beteg testrész gyógyítására. A makói reuma­tológus orvosok véleményének figyelembe vételével az Orszá­gos Kórház- és Orvostechnikai Intézet tavaly egészségügyi felhasználásra engedélyezte. A gyártást és a forgalmazást a Griff Számítástechnikai és Kereskedelemszervezési Kft. vállalta. A patikákban, drogé­riákban jelenleg recept nélkül 180 forintért lehet kapni egy doboz, marosi iszapot tartal­mazó kompresszt, a vetélytárs, a hévízi azonban olcsóbb, lévén a társadalombiztosítás által támogatott... A gyártók mellett a betegek tömegei is joggal remény­kedhetnek: talán a makóiak csodabalzsamát is megvehetik receptre, 27 forintért, hogy odahaza borogathassák vele fájó tagjaikat. Nem foglalva el várótermeket, rendelőket és kórházi ágyakaf... Kezelés a szegedi kórházban CHIKÁN ÁGNES NHMMMNMKHMMMMMMMMHMI Lehetséges, hogy az érintés nélküli gyógyítás a jövőben egyike lesz a házi gyógy­módoknak, akárcsak a hideg vi­zes borogatás, vagy a kamilla­teás belélegzés? A téma hazai ismerői szerint ebben legalábbis reménykedhetünk. E gyógymóddal sokféle be­tegség és sérülés kikúrálható, a fejfájástól a magas vérnyomá­son át a bokaficamig - sőt: a szépségápolásban is haszno­sítható. És ami a házi hasz­nálatra alkalmassá teszi: el­sajátításához-nincsen szükség különleges ügyességre, átlagon felüli intelligenciára. A közhie­delemmel ellentétben kivételes adottságokra sincs szükség. Bizonyos fokig bárki megta­nulhatja, aki kész figyelmét összpontosítani, át tudja érezni a szenvedő ember fájdalmát és egészségesen, harmonikusan él. E több, mint tízezer éves tudomány a Távol-Keletről jutott el hozzánk, akárcsak az akupunktúra, a talpmasszázs vagy a gyógytorna-légzés. Mai művelői - az extraszenszek ­egy korszerűsített változatát alkalmazzák. A lényeg azonban ugyanaz; e gyógymód az em­beri testet körülvevő energia­mezők ismeretén alapszik. Már az ősi indiai és kínai doktorok rájöttek, hogy az emberi test titokzatos energiá­kat bocsát ki, melyek - az ő elképzeléseik szerint - egyen­letes rétegben veszik körül a testet, megismételve annak körvonalait. Betegség esetén az energiasugárzás rendje meg­bomlik, és a kóros helyen be­mélyedések vagy kiemelkedé­sek keletkeznek az energiame­zőben. Az orvos dolga az, hogy gyógyító energiák átadása révén „kisimítsa", korrigálja az energiamezőt. A modern tudomány meg­állapította, hogy e rejtélyes energia nem egyéb, mint elekt­romágneses kisugárzás, mely részben műszerekkel is kimu­tatható. Az elképzelés a dudo­rokról és a horpadásokról naiv­nak bizonyult, az azonban tény, hogy a sugárzás függ az egész­ségi állapottól. A gyógyítás gyakorlatilag a következő módon történik: míg a gyógyász látszólag össze­vissza, kuruzsló módjára hado­nászik a kezével a beteg körül, nagy figyelmet igénylő műve­letet végez: fölfogja és „értel­mezi" a szervezet energiame­zőjéből érkező információkat, melyek bizsergés, hő és egyéb érzetek formájában jelentkez­nek az ujjaiban, majd pedig „a kozmoszból", azaz egyelőre pontosabban nem meghatáro­zott módon, gyógyító energiá­kat irányít a megfelelő he­lyekre. Pontos diagnózist azonban legtöbbször csak az orvos ad­hat, ezt még az érintés nélküli gyógyítás hívei is többnyire elismerik. Dr. Taraczközi Ist­ván, aki nemrégiben könyvet írt erről a témáról, a természetgyó­gyászat és az orvostudomány együttműködését szorgalmazza. Hangoztatja továbbá, hogy nem univerzális gyógymódról van szó. Pszichikai betegeknél, terhes anyáknál, egy éven aluli gyermekeknél például nem alkalmazható. KENÉZ LILLA I. Adalékok egy vérszívó bünlajstromához „Tavasz van, gyönyörű!..." Rohanhatunk a természetbe. De, sajnos, kullancs is van. Randa. És rengeteg. Ráadásul e parányi élősködőnek hatalmas a búnlajstroma. Fertőzött területek A kullancs-encephalitis-vírus életveszélyes agyvelőgyulladást okozhat, de ellene már van megelőző védőoltás. Most egy újonnan fölfedezett betegség, a Lvme-kór (Lyme borreliosis, röv.: Lb) adja föl orvosoknak s nekünk, természetjáróknak a leckét. Kórokozóját a Borrelia burgdorferit (Bb) - akárcsak az agyvelőgyulladás vírusát - a hazánkban igen elterjedt Ixodes ricinus kullancs (un. vörös hasú kullancs) terjeszti. Az első eseteket nálunk 1984-ben ismerték fel. Az utóbbi öt évben már háromezret diagnosztizáltak, vélhetőleg csak töredékét a valós fertőzé­seknek. Lb hazánk egész terü­letén előfordul, különösen fertőzött a Budai hegység, a Balaton-felvidék s Nyugat-Ma­gyarország. A fővárosi Szent László Kórházban külön részleg szerveződött e kór gyógyí­tására-kutatására dr. Lakos András kandidátus vezetésével. Az ő tollából 1991-ben meg­jelent az első, orvosoknak szánt könyv is: A Lyme-borreliosis címmel. Elsőül a kollégákat kellett informálni, ez termé­szetes. Tavaly épp a Délmagyar számolt be (júl. 23.) a rúzsai Makra Ágnes kálváriájáról; ő ajért került tolókocsiba, mert ismeretek híján évekig félre­kezelték. Ujabb precedens: bár a beteg hivatkozott a kullancs­csípésre, a bőrgyógyász gom­bás fertőzéssel kezelte hosszú ideig. Az idővesztés követ­kezménye: agyhártyagyulladás, életveszély! A fényt nem bírja S bizony, a „kullancsoló­giához", az Lb tüneteihez ne­künk, egyszerű polgároknak is konyítanunk kéne, végül is: a bőrünkről van szó! Ehhez nyújt majd segítséget Lakos András: Kullancsok és betegségek című, minden részletre kiterjedő ismeretterjesztő könyve. Saj­nos, csak a III. negyedévben jelenik meg. Elébcmenve a kérdésnek: a könyvhöz legbiz­tosabban előjegyzéssel jutha­tunk hozzá, amennyiben rózsa­szín postai utalványon 295 forintot küldünk a következő címre: Melánia Kft. Postafiók: 1333, Budapest 1464. Ám, hogy addig se legyünk tanácstalanok, a szerző tájé­koztatása alapján, íme, a főbb tudni- és tennivalók: A kullancs füveken, bokrok levelein les áldozatra, s mi bőrünkkel vagy ruhánkkal mint­egy letöröljük a parazitát. Bő nadrágszár, kívül viselt ing alá könnyebben bemászik, mint ha betűrjük (ami persze kánikulá­ban képtelenség...). A fényt, meleget nem bírja, kiszárad, ezért ruha alá igyekszik a fedetlen testrészekről. Fejünket legjobb világos sapkával véde­ni, ezen könnyebben észre­vesszük. A megelőzés esz­közei a „riasztók" (SZUKU, Protect B.), de hatásuk csak néhány órás. Vigyázat: ne ada­goljuk túl, s szembe ne jus­sanak! Azonnal távolítsuk el! Kirándulás után vizsgáljuk át magunkat, egymást, külön gonddal minden testhajlatot (négylábú barátainkat se hagy­juk ki!). Tévtan. hogy a tetten ért vérszívót vajjal, krémmel, benzinnel kell befullasztani; a kullancs a gyomrában tanyázó kórokozókat fuldoklás közben a sebbe öklendezné!!! Fogjuk meg - lehetőleg csipesszel - a parazitát (kullancscsipesz. Szegeden momentán hiány­cikk), minél közelebb a bőrhöz és enyhe, folyamatos húzással távolítsuk el. Ne rángassuk! Jó, ha háti oldalára fordítjuk, és közben enyhe csavaró mozdu­latokat végzünk. Ne nyom­kodjuk a potrohát, hölgyeim és uraim! - mert így mintha Bb-kel teli fecskendő dugattyú­ját nyomnánk meg. Célszerű a jódos fertőtlenítés. Ha a feje beszakadt, sebaj! e rész már nem tartalmaz fertőző vírust vagy Bb-t, s pár nap múlva kilökődik. A lényeg: azonnal ki kell tépni a kullancsot, s nem várni „szaksegítségre"!! Mert: 24 órán belül a fertőzésveszély minimális, 48 óra múltán 30 százalék, de 72 óra elteltével már csaknem 100 százalék!... A legközelebbi Életmódban a netán mégis bekövetkezett fertőzés fölismréséről, gyó­gyításáról lesz szó. SIMÁI MIHÁLY Véradóknak: koleszterinvizsgálat ^ki áprilistól véradásra je­lentkezik, nem csak másokon segít, hanem meglehet, önma­gán is. Ujabban ugyanis az előzetes vizsgálatokat kiegé­szítik a véradó vérkoleszte­rinszintjének meghatározásával is, amely a laboratóriumi vér­mintából elvégezhető. Életmódmagazinunk hasáb­jain számos alkalommal írtunk a koleszterinről, nem árt azon­ban megismételni, mi ez, mennyiségének ellenőrzése pe­dig miért oly fontos a szá­munkra. A koleszterin az emberi és állati sejtek nélkülözhetetlen alkotórésze, a zsír-anyagcsere egyik eleme, amelyet a szerve­zet maga is képes előállítani, de főleg a táplálék útján vesszük föl. Ha termelése fokozott, vagy felvétele túlzott, akkor a fe­leslegben levő koleszterin lera­kódik az erek falában, érelme­szesedés alakul ki, amely az infarktuskockázat növekedé­sével jár. A koleszterin a vérben állandóan megtalálható, szintje egészséges emberben 4,5-6,5 mmol/liter (mmol = a vegyület molekulasúlyának ezredrésze). Koleszterin csak az állati ere­detű élelmiszerekben, főleg a zsírokban található (velő, to­jássárga, máj, vaj, hűs és tej­termékek). Koleszterinmentes eledelek: gyümölcs, zöldség­félék, növényi olajok, margarin, burgonya, rizs, cukor. Lipoid, lipid a zsír orvosi megjelölése. A vérben lévő összlipoid normál értéke 9 gramm/liter. A vérben lévő zsírok egyik fajtája a triglice­rid, amely növeli a vérplazma sűrűségét, viszkozitását vér­szintje különösen elhízott emberekben emelkedett. A triglicerid nem a táplálékkal felvett zsírból, hanem a szén­hidrátból (cukor, liszt, rizs stb.) származik. Normálisnak tekint­hető a 0,6-1,8 mmol/liter triglicerid vérszint, míg az emelkedett értékek szintén az infarktusrizikó növekedésére hívják fel a figyelmet. A szénhidrátok túlzott fel­vétele (elhízás) a vér triglicerid tartalmát növeli, amely rend­szerint párhuzamos a kolesz­terinszint emelkedésével és a HDL-koleszterin (védőanyag) csökkenésével. Lipoprotein. A koleszterin és a triglicerid fehérjemole­kulához (protein) kötődnek a vérben, innen származik a lipo­protein elnevezés. Ennek egyik változata az LDL = Low Den­sity Lipoprotein = „alacsony sűrűségű lipoprotein", amely a legtöbb koleszterint szállítja és a belőle szabaddá váló kolesz­terin rakódik le az érfalba. A HDL = High Density Lipopro­tein = „magas sűrűségű lipo­protein" éppen ellenkező ha­tású, megakadályozza az érfal felületén a koleszterin lerakó­dását, 1 mmol/liter alatti vér­HDL-kolesztrinérték ezen védőfaktor viszonylagos hiá­nyára utal. Érelmeszesedés- és infarktus­rizikó. Sovány ember vérko­leszterin-értéke is lehet nagy, ami öröklött hajlamra utal, elhízott emberen a trig­licerid rendszerint emelkedett szintű a vérben. Az érel­meszesedés, infarktus veszélye nagyobb, ha a fentiek egyide­jűleg alacsony vér-HDL-ér­tékkel járnak, míg a magas HDL-szint bizonyos védettséget jelent. A laboratóriumi leletek értékelése orvosi feladat. Figye­lembe kell venni az egyéb ada­tokat, vizsgálati eredményeket és körülményeket. Ha a vér­koleszterin-érték nagyobb, de a testsúly a kornak megfelelő, akkor csak a koleszterint tartal­mazó tápanyagok felvételének korlátozása javasolt. Elhízott ember esetében, ha a vér trig­licerid-, összlipoid-, koleszte­rinszintje emelkedett, akkor nem kerülhető el a fogyókúra, az energiabevitel csökkentése a koleszterint nagy mennyiségben tartalmazó tápanyagok felvéte­lének mellőzése. Május 29-én este 6 órától csontkovácsolást, 30-31-én 10 órától pedig radiesztéziát tanul­hatnak Kovács Andrástól azok, akik jelentkeznek a MÁV-ne­velőotthonban (Boldogasszony sugárút 44.) megtartandó tanfo­lyamra. Bővebb felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a Sze­gedi Egészségvédő Egyesü -létnél: Kossuth Lajos sugárút 29. szám alatt. Telefon: 14-144 Az Életmódmagazint támogatja a városi Vöröskereszt, a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete, a megyei természetgyógyászati szakmai kollégium, az Egész­ségvédő Egyesület, a Szántál Stúdió, a Mentái Családsegítő Szolgálat és az United Way Alapítvány. Az összeállítást szerkesztette: CHIKÁN ÁGNES >

Next

/
Thumbnails
Contents