Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. ÁPR. 1. Táncok és világok Pénteken: a Szegedi Balett új bemutatója • a « SÍIÉ wH^KKBf é *. fal llfllll i| llllliliili 1I1W||;;| |l| t!ü§ llililiillll 111 A beiskolázás jobban alakul a vártnál FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A próbateremben a francia koreográfus, Bertrad d'At és Juronics Tamás. „Atention! Háromra indulsz!" Imre Zoltán művészeti vezető rendszeresen hív meg együtteséhez külföldi koreográfusokat, az európai modern táncszínház jeles alkotóit. A vendégművészek foglalkoztatásának sokféle a haszna, de emeljünk most ki csak kettőt: 1. az alapítás óta eltelt öt évben itthon rangot szerzett együttes a vendégek közvetítésével akkor is a modern táncszínház nemzetközi áramlataival tud együtt tartani, ha a nálunk szokásos akadály, a pénzhiány gátolja a kapcsolattartást a külfölddel (magyarán: az együttes nem, vagy csak ritkán tud utazni); 2. előáll a táncosok, az együttes fejlődésének egyik feltétele, az ugyanis, hogy többféle stílust, technikát, mozgás- és gondolatvilágot sajátíthatnak el. Az új, nagyszínházi, pénteken este 7-kor kezdődő bemutató egyfelvonásosait Juronics Tamás mellett egy francia és egy német koreográfus jegyzi. A Táncok és világok cím nyilvánvalóan erre a nemzetközi szakmai „összeműködésre" és olyan, egymástól különböző, de a mindannyiunk által érthető táncnyelven leírható világokra utal, amelyekben - emberek élnek. Az összeállítás középpontjában a már jól ismert, jól sikerült és sikeres Juronics-darab, az Egy alig használt szárítókötél visszaemlékezései. Az estet a Tűzijáték című produkció zárja, a német vendég, Bernd Schindowski kompozíció­ja. Az alkotó táncosként kezdte pályáját: Imre Zoltán mesélte, hogy még a 80-as évek elejéről ismerik egymást: Schindowski az akkor külföl­dön élő szegedi koreográfus balettjeiben is fellépett. Azóta Németország egyik legnevesebb koreográfusa lett, színházát, a Gelsenkirchen Musiktheater balettjét együtt emlegetik a híres hamburgi modern táncszínházzal. A francia koreográfus, Bertrand d' At Die Nacht (Az éjszaka) címmel komponált egyfel­vonásost Szegeden, ez nyitja a pénteki bemu­tatót. A bordeaux-i vendéggel sikerült talál­koznunk, a próbák idején interjút adott a Dél­magyarországnak. - Úgy tudom, ön Béjart-táncos volt; mióta koreografál? - Nem is rövid ideig, tizenöt esztendeig tán­coltam a Béjart-balettben. Ezért áztán sohasem lepődöm meg túlságosan, amikor igyekeznek összehasonlítani a darabjaimat az ő műveivel. Pedig más stílusban dolgozom, immár nyolc éve. Igaz, a kezdeti években nem voltam nagyon termékeny, évente egy-két balettet csináltam, s mindössze két éve foglalkozom komolyabban a koreografálással. - Ezek szerint nem mondhatjuk, hogy ön Bejárt-tan ítvány ? - Szívesebben jellemzem a kapcsolatunkat másként; nem annyira mester-tanítvány viszony volt ez, inkább amolyan apai szerepe volt az éle­temben. Kétségtelenül hatással volt rám művé­szileg is, hiszen efinyi időt nem lehet „büntet­lenül" eltölteni olyan szuggesztív egyéniség mel­lett, mint Bejárt. - Járt már Magyarországon ? - Ezt a meghívást egy korábbi, pécsi vendé­geskedésnek köszönhetem, hiszen ott ismertem meg az önök nagyszerű művészét, Lőrinc Kata­lint, aki itt, Szegeden is rendszeresen dolgozik. Akkor még a pécsi együttesben táncolt a kitűnő Zarnóczai Gizella, örülök, hogy ismét találkoz­tunk. - A szegedi együttes számára készített harminc perces balettjének címe - Az éjszaka - azt sugallja, a titkok világába vezet bennünket. Kérem, ha lehet, mondjon néhány szót a témájáról. - Valóban nehéz szavakba foglalni a táncot. Zenéket hallgattam, Brahmsot, dél-afrikai, amerikai muzsikát, Marlene Dietrich énekét és ezek az egymástól nagyon eltérő zenék szá­momra valahogy mindig ugyanarról szóltak. Az éjszaka a témám, döntöttem el, és a zenei mon­tázsra kétféle hangulatot közvetítő koreográfiát készítettem. Egy romantikus éjszaka-képet és egy korántsem romantikus, kemény, diszkó­szerű világot szeretnék érzékeltetni. - Látta már a Szegedi Balett valamelyik előadását? Hogyan dolgoztak együtt? - Sajnos csak videón volt módom szegedi előadásokat nézni. Nagyon tetszik Juronics Tamásnak az a balettje, amely a mostani bemutató programjába is bekerült. Az együttes igen dinamikus, jó csapat. Szerettem itt dolgozni. A jelek szerint borúlátónak bizonyultak a megye középfokú beiskolázásáról tartott februári első egyeztető ülés előrejelzé­sei, különösképp, ami a szak­iskolák gyakorlati oktatási férő­helyeit és a Vajdaságból jelent­kező tanulók számát illeti. A beiskolázás helyzetéről a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet által kiadott utolsó tájé­koztatás szerint ugyanis Szege­den és környékén, valamint Kisteleken és Mórahalmon, a középiskolák összességét te­kintve várhatóan elegendőek lesznek a férőhelyek a jelent­kező diákok elhelyezésére. Végleges, összesített adatok ugyan még nincsenek, de az első jelentkezési helyről eluta­sított tanulók számáról készült legutolsó kimutatás már azt mutatja: jelenleg a vártnál ke­vesebb beiskolázás elintézetlen. Szegeden az első helyen eluta­sított diákok pillanatnyi 26l-es összámából (76 fiú és 185 leány) 210 beiskolázása megol­dott, s a további 51 diák számá­ra is van hely a szakiskolákban. Az utólagosan elhelyezendő tanulók szüleinek mindemellett gondot jelent, hogy gyermekeik nem a kívánságuk szerinti iskolában tanulnak tovább, s ez a fellebezések számát is meg­növeli. Végeredményben azon­ban lényeges nehézségbe csak a sok tárgyból bukott diákok és még inkább az egészségileg károsultak elhelyezése ütközik - ám ezek száma elenyésző. Végül a kimutatáshoz az is hozzátartozik, hogy a Vajda­ságból a vártnál kevesebben, 200 körüli számban jelent­keztek szegedi beiskolázásra. S. P. S. Kiosztották az Oscar-díjakat A magyar idő szerint tegnap hajnali 4-kor kezdődött és fél nyolc tájban véget ért holly­woodi Oscar-kiosztó végeredménye: Legjobb színész: Anthony Hopkins (A bárányok hallgatnak) Legjobb színésznő: Jodie Foster (A bárá­nyok hallgatnak) Legjobb film: A bárányok hallgatnak Legjobb rendező: Jonathan Demine (A bárányok hallgatnak) Legjobb adaptált forgatókönyv: (A bárá­nyok hallgatnak) Legjobb női mellékszereplő: Mercedes Ruehl (A halászkirály legendája) Legjobb férfi mellékszereplő: Jack Palance (Irány Colorado) Legjobb operatőr: JFK - A nyitott dosszié Legjobb vágás: JFK - A nyitott dosszié Legjobb eredeti forgatókönyv: Thelma és Louise Legjobb vizuális effektus: Terminátor 2 Legjobb hangeffektus: Terminátor 2 Legjobb hangeffektus-vágás: Terminátor 2 Legjobb smink: Terminátor 2 Legjobb díszlet: Bugsy Legjobb jelmez: Bugsy Legjobb szerzett zene: A szépség és a ször­nyeteg Legjobb filmdal: A szépség és a szörnyeteg Legjobb rövid játékfilm: Session Man Legjobb rövid dokumentumfilm: Deadly reception Legjobb rövid animált film: Manipulation Legjobb dokumentumfilm: The Shadow of the Stars Legjobb idegen nyelvű film: Mediterraneo - olasz Legjobb producer életműdíj: George Lucas Emlékdíj: Satyait ray es ray Harry Hausen S.E. Az Auditórium Maximumban Színháztörténet olaszul Eugénia Casini Ropa, olasz színháztörténész előadássoro­zata kezdődött tegnap a JATE Auditórium Maximumában. A tegnap esti előadás témája Pina Bausch és a Tanztheater volt, ehhez hasonlóan a mai és a holnapi előadások is a XX. század színházáról szólnak. Szerdán a német „expresszi­onista" tánc az előadás témája, csütörtökön a Beszélő test ­Közeledési kísérletek a színház és a tánc között Európában című előadást hallgathatják meg az érdeklődők. A prog­ramokat fotók, diák és színház­történeti ritkaságnak számító archív filmek kísérik. Az előadások este 7 órakor kezdőd­nek, olasz nyelven, tolmá­csolással. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők, a Magyar­országi Alternatív Színházi Központ és a Szegedi Színházi Páholy. Kis iskola nagy sikere Széchenyi István születésé­nek 200. évfordulójáról a Szentmihályteleki Gárdonyi Géza Altalános Iskola tanulói vetélkedővel emlékeztek meg. A tanulók alaposan megismer­kedtek a legnagyobb magyar életével, sokoldalú tevékeny­ségével, utazásaival, alkotása­ival. A sikeres házivetélkedőn felbuzdulva neveztek az orszá­gos Széchenyi-vetélkedőre is. A kis létszámú iskolából három hetedikosztályos tanulót - Bör­csök Évát, Lehotai Editet és Sarkadi Krisztinát - készítette fel Bíró Erzsébet tanárnő. A háromfordulós, levelezős verseny próbára tette a tanulók tudását, a legnagyobb magyar életútjának megismeréséhez komoly kutatómunkát kellett végezniük. A pontszerzőversenyben az 1275 csapat között mégis kivá­lóan megállták a helyüket, hi­szen hatodikként bejutottak az országos elődöntőbe. így most izgatottan várják az április 10-12-én Bonyhádon megren­dezendő országos döntőt, ahova eredményeik alapján 21 csa­patot hívott meg a versenybíróság. TURI JÓZSEF A Deák gimnáziumban Természettudományi szabadegyetem indul Csernobil hazai hatása címmel dr. Fehér István, a KFKI Atomenergia Kutató­intézet főosztályvezetője ad helyzetképet az első, csütörtöki előadásban; beszél a baleset óta mért sugárzásról, óvórendsza­bályokat ismertet és becslést ad a hazai egészségkárosodások mértékéről. A következő héten dr. Tóth lászló egyetemi docens (SZOTE) Hitek és tévhitek a gyógynövények gyógyászati alkalmazásáról címmel nap­jaink tudományos nézeteit tekinti át és arról tájékoztat, mikor és milyen célból hasz­náljunk gyógynövényeket. Az egyik legősibb tudomány, a matematika; dr. Szendrei János főiskolai tanár (JGYTF) Van-e új a matematikában címmel azt is bizonyítja április 23-i A TIT Csongrád megyei szervezete öt előadásból álló komplex természettumányi szabadegyetemet szervez Szegeden, a Deák gimnáziumban. Az első előadás április 2-án, csütörtökön este 7-kor lesz, s a továbbiak is csütörtökönként ebben az időpontban kezdődnek. előadásában, hogy ma is élő tudományról van szó. Az elmúlt időszak egyik nagy vitájának az volt a témája, hogy lehetett-e Petőfi Szibériában. A barguzini sír csontvázának Petőfivel való azonosítását a tudományos módszerek erejével kérdőjelezi meg a szegedi professzor, dr. Farkas Gyula (JATE). Azt tudjuk, hogy az embernek véges a tűrőké­pessége, de mintha azt kép­zelnénk, hogy a természeté végtelen. Súlyos figyelmeztető jelei vannak: a természet és a társadalom között konfliktus­helyzet alakult ki. Erről beszél a sorozatot záró, május 7-i előadásban dr. Gallé László egyetemi docens (JATE) Ökológia és természetvédelem címmel. Amint a „menükártyából" látható, több tudományág új kutatási eredményeiről és korunk meghatározó problémái­ról tájékozódhatnak, akiknek fölkeltette érdeklődését a reál és humán tudományok ismeretei­nek terjesztését változatlanul a dolgának tekintő TIT szabad­egyetemi sorozata. Ötszörös Oscar-díjas film Szegeden A bárányok hallgatnak A film rendezője: Jonathan Demme Naprakész a szegedi Belvárosi mozi. Itt ugyanis a múlt hét vége óta játsszák azt a filmet, amely európai időszámítás szerint tegnapelőtt hajnalban, szám szerint öt Oscar-díjra lett fölérté­kelve. A bárányok hallgatnak. A film, mondják a kritikusok, thrii­ler, vagyis a borzongatás műfaja. Pszichokrimi. Egy titokzatos gyilkos teltkarcsú hölgyeket ejt foglyul, majd megnyúzza őket és a tetemeket folyóba veti. Az idős FBI-tiszt fiatal, még iskolás kollégáját - őt alakítja Jodie Foster -bízza meg azzal a feladattal, hogy tárgyaljon a jó ideje fogságban őrzött zseniális és egyúttal veszedelmes dr. Lecterrel, aki valószínűleg tudja a gyilkos kilétét. Dr. Lecter, míg szabadon volt, előszeretettel evett áldozataiból, olykor egy kis májat sörrrel öblögetve, vagy csecsemőmirigyet nyirokmiriggyel elegyítve, valamint előszeretettel behatol az általa érdekesnek ítélt emberek pszichéjébe, mint például a fiatal nyomozónő tudatalattijába. Különben egészen szimpatikus figura. Akárcsak - minőségi fajsúlyokat figyelembe véve természetesen - a humánus Jockey a Dallasban. Az őrült doktor, Hannibál Kannibál Lecter alakítója Anthony Hopkins egyszerűen fantasztikus. A szeme. A testtartása. Ugyan­akkor fáj a szívünk Róbert Williams, csavargó Halászkirályáért. Vele egy kicsit a játékos, emberi, újrapoetizált mítosz szenvedett vereséget. Barbra Streisand filmjével pedig — Hullámok hercege - a szerelemi történet maradt alul. Bolond, tudathasadásos a kor, győznek a zseniális őrültek. A képzeletet lepipálja a valóság. Aztán fájhat a szívünk Róbert de Niróért, aki A rettegés fokában - jön majd ez a film is - hátborzongatóan kegyetlen, alvilági figurát játszik. O is Oscarra lett fölterjesztve, mégha neki volt is már egy-kettő. Egyébként Jodie Foster sem az elsőt kapta. Szabó István, Oscar-díjas rendezőnk tegnap reggel, nem ismerve még az eredményeket, a JFK című filmre szavazott - főszereplője Kevin CostneT - mondván, ez a film a Kennedy-gyilkosság újraaktuali­zálásával olyan társadalmi szimpátiát élvez, amelyet minden­képpen rendezői Oscárral honorálnak majd. Nem így lett. Elsöprő sikerrel győztek a bárányok. És mégcsak azt sem gondolhatjuk, mindez távol van az életünktől. Hogy ez nem jellemző. Élt egyszer Gyula városában egy zenetanár.... DAL.

Next

/
Thumbnails
Contents