Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. ÁPR. 27. Nem dördült fegyver s Eszak-Bácska csöndes maradt Fenyegetőzött a Fekete Kéz, előbbukkantak sosem hallott, szerb nacionalista szerezetek, Seselj vajda azt ígérte, fegyverrel bevonul Kanizsára, ám mindebből - szerencsére! - nem lett semmi. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége soros közgyűlését megtartotta az észak-bácskai Kanizsán, annak mozitermében. Bárhonnan is érkezett az ember, a bevezető utak mentén mindenütt rendőrök fogadták, akik a lehető legudvarisabban érdeklődtek az úticél felől, diszkréten bekukkantottak a gépkocsik csomagtartójába, és máris útjára engedték az idegent. Kanizsán kora reggel gyülekeztek a Vajdaság minden részéből érkező küldöttek, buszaik, autóik a már emlegetett csetnik kocsma környékén parkíroztak - zavartalanul. Tény, ha belépett az ember a környékbeli kávézóba, néhány géppisztolyos rendőr ott gunnyasztott a pultnál, dé bent ültek a fagylaltosbodegában, függöny mögül nézgelődtek magánházak ablakából. Eleinte ijesztőnek tűnt ez az egész, utóbb azután hozzászokott a szem és az agy is. Ennek így kell lennie. Hiszen a csetnikek hírhedt vezére, Seselj vajda törvényen kívül helyezte a vajdasági magyarok szervezetének közgyűlését és azzal fenyegetőzött, hogy szabadcsapatai élén bevonul Kanizsára, szélnek ereszti a közgyűlést. A kanizsai városháza előtt, a főbejáratot eltorlaszolva sokáig ott állt egy rendőrségi Rangé Rover, átvizsgálták a szakértők a sajtószobákat. Bombát nem találtak, s nem találtak a moziteremben sem. Fenyegetőzhettek a fantomszervezetek: a küldöttek nyolcvan százaléka ott volt szombaton Kanizsán. Míg ők gyülekeztek, a kiválóan szervezett rendezői gárdán átjutottak, addig a városházán a szervezőbizottság sajtótájékoztatót tartott. Más célja - az pedig nem kevés! - aligha lehetett, mint az, demonstrálja minden kívülállónak a sajtó jelenlétét. Azaz: bármi történik is, az a világ tudomására jut. Hiszen még azt sem árulták el reggel nyolckor, vajon Milosevic köztársasági elnök miért csak az utolsó pillanatban (pénteken délben) hívta meg Ágoston Andrást, a VMDK elnökét diskurzusra? ' Tíz órakor csupán néhány percet tölthettek a fotósok a tanácskozás színhelyén, mert a közgyűlés zárt ajtók mögött kívánt tárgyalni annak a dokumentumnak a végleges szövegéről, amelyet a szerb parlament és a hágai jugoszláv konferencia elé kívánnak vinni. Vékás János szerint a zárt ajtók indokoltak, hiszen szigorúan belső ügyről van szó, s mint a VMDK alelnöke kifejtette, a „gondolkodás nehéz pillanatai nem tartoznak a széles nyilvánosságra". A; eredményt, a vajdasági autonómia kérdését úgyis a világ elé viszik már ezen a héten. A harminc-negyven újságíró, más dolga nem lévén, este fél hatig, a tanácskozást záró sajtóértekezletig, járta a kedves kisváros utcáit. Ami tény: nem olyan gazdag ma a kínálat a boltokban, mint akár egy évnek előtte, viszont semmiféle félelmet az utca emberében tapasztalni nem lehetett. Estére kiderült, hogy a kétszáztizenhárom küldött egyetlen ellenszavazat, egyetlen tartózkodás nélkül-állt ki a Vajdaság autonómiája mellett. A szabadkai küldöttek javaslatára a tervezet egy újabb ponttal bővült, amely szó szerint így hangzik: „A vajdasági magyarság saját autonómiájának megvalósítását mindenekelőtt az itt élő horvát kisebbségekkel, más kisebbségekkel és a szerb nemzettel együtt kívánja elérni." Antun Skenderevicnek, a vajdasági hon'átok parlamenti képviselőjének (ott a VMDK frakciójának tagja!) hozzászólását vastaps köszöntötte, hiszen megerősítette a szabadkaiak elképzelését. A küldöttek ragaszkodtak hozzá, hogy Vajdaság sorsáról referendum döntsön rövidesen. Megtudhattuk, hogy a péntek déli Milosevic-Agoston-,,randevún" valamiféle csöndes udvarlás kezdődött meg a többségi nemzet részéről, ha erre csak halovány jelek is utaltak. A 'Szerb Köztársaság elnöke nem csupán állami vezetőként, de magánemberként is híve a magyarság mind jobb közérzetének, s hogy a gondokat végre föltérképezzék, parlamenti bizottságok alakulnak a különféle vizsgálatokra hamarosan. Nyíltan ugyan nem szól róla senki, de a sok felől szorongatott szerb vezetésnek nem volt más lehetősége, mint tudomásul venni a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének közgyűlését, mi több, azt meg is kellett védeniük. Nem volt más választása a sok sebből vérző kormánynak, hiszen ha nem így tesznek, hiteltelenné válnak a-világ előtt. Nem provokálták a pravoszláv húsvétot a politikai rendezvénnyel, hiszen a csetnik kocsma teraszán békésen megfértek egymással csetnikek, magyar újságírók, vajdasági magyarok. Mindössze a magát önvédelmi szervezetnek nevező Arkana-csoport egyik tagja, az egykori válogatott labdarúgó értette meg nehezen, hogy mit sem számít, szerb vagy magyar, ha nincs a meghívottak között, bizony, nem léphet be a közgyűlés helyszínére. Némi lökdösődés után rendőrök indították más irányba a termetes férfiút. Ez volt az egyetlen „ veszélyes" pillanat az elmúlt szombat délelőttjén, az észak-bácskai Kanizsán. A vajdasági magyarok autonómiájáról szóló dokumentum napokon belül a szerb parlament és a hágai jugoszlávkonferencia asztalán lesz. Hogy mi valósul meg belőle? Azt még senki sem tudhatja pontosan. HORTOBÁGYI ZOLTÁN Vajdaság: stop a csetnikeknek. Rengett a föld Kaliforniában EROS FÖLDRENGES volt szombaton Eszak-Kaliforniában San Franciscótól északra, Eureka város közelében. A Richter-skála szerint 6,9 fokos erősségű földmozgás jelentős anyagi károkat, tüzeket okozott, számos sebesült került kórházba. Halálos áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés, 45 sérültet kellett kórházba szállítani. Egy megyében szükségállapotot rendeltek el. Vasárnap is volt utórengés, erőssége elérte a 6,5-ös fokozatot, ismét anyagi károkat regisztráltak, áldozatokról nem'érkezett jelentés. Az első becslések 3,5 millió dolláros veszteségről szóltak, de azóta gázszivárgást, két híd megrongálódását, egy főútvonal megrepedését észlelték. A LIDOVÉ NOVINY című prágai lap értesülése szerint a csehszlovák-magyar jószomszédi és baráti együttműködési szerződés aláírására csak azután kerülhet sor, hogy megalakítják a bősi erőmű sorsával foglalkozó háromoldalú (csehszlov-magyar-közös piaci) szakértői vegyes bizottságot. A szerződéstervezet szövegét csütörtökön jóváhagyta a csehszlovák szövetségi kormány. Az aláírás időpontját azonban még nem tűzték ki, ami lényegében annak tudható be, hogy a szlovák kormány a közelmúltban azt kérte Prágától: a Bőssel kapcsolatos helyzet tisztázódásáig ne írják alá a magyarokkal a barátsági szerződést. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK nyugati partvidékén tett látogatást Tar Pál washingtoni magyar nagykövet. A Washington állambeli Seattle-ben a Boeing cég vezetőivel, üzletemberekkel és helyi magyarokkal találkozott. San Francisco, majd Ventura megye külpolitikai tanácsának tagjai előtt Magyarországról, az ország bel- és külpolitikájáról, az üzleti, a beruházási lehetőségekről tartott nagy érdeklődéssel kísérd előadást. KAPCSOLATOT VETT fel bajor társszervezetével a Magyar Republikánus Párt (MRP) - jelentette be Walcz Gergely elnök szombaton a Normafa Szállodában tartott sajtótájékoztatón. A kapcsolatfelvétel alkalmából Budapestre érkezett a Bajor Republikánus Párt néhány tagja, Sebastian Stöckl alelnök vezetésével. Walcz Gergely az MTI tudósítójának elmondta: a bajor testvérpárt képviselőivel abban állapodtak meg, hogy az 1994-es választásokon induló Magyar Republikánus Pártnak a tagtoborzáshoz, a kampány-előkészületekhez, illetve a gazdasági program összeállításához nyújtanak segítséget. Harcok Kabulban Az afgán ellenálló csoportok vezetői a szombatra virradó éjszaka Pakisztánban hivatalosan bejelentették, hogy ellentéteiket félretéve létrehozták azt az 50-tagú tanácsot, amely két napon belül átveszi a hatalmat a talaját vesztett kabuli kormányzattól. A gerillák szombaton fegyveres összetűzés nélkül behatoltak Kabulba, s a fegyveres modzsahed alakulatok stratégiai pontokat foglaltak el a fővárosban. A Hezb-i-Iszlami nevű csoport a belügyminisztérium egyik támaszpontjára vonult be a városközponttól nem messze, míg több más rivális gerillafrakció egyéb városrészeket nyilvánított ellenőrzése alatt álló területnek. Vasárnap reggel heves ágyúzás robbant ki Kabulban, az elnöki palota birtoklásáért kemény harc bontakozott ki. A Reuter helyszíni jelentése szerint a komplexumot Ahmad Sah Maszud, az új hadügyminiszter emberei védik a Hezb-iIszlami fegyvereseivel szemben, akik nem csatlakoztak az új, mérsékelt iszlám kormányhoz. Lövöldözés volt a főváros más kerületeiben is. A kabuli repülőtér működik, több katonai repülőgép is le tudott szállni. Abddul Vakil külügyminiszter felszólította a Hezb-i-Iszlami frakció vezetőjét, Gulbuddin Hekmatjart az erőszaktól való tartózkodásra. A Hezb-i-Iszlami alakulatai egyelőre együttműködnek a többi frakció egységeivel. Maga Hekmatiar sajtóértekezletén jelentette be: azzal, hogy a gerillák bevették Kabult, a háború véget ért. Cossiga lemondott Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök szombaton televíziós beszédben jelentette be, hogy lemond tisztségéről. Lépését azzal indokolta, az áprilisi választás nyomán kialakult kényes politikai helyzetben amikor megrendült az eddigi kormánykoalíció, de még nincs helyette új - erős elnökre van szükség. - olyan államfőre, aki élhet alkotmányos jogköre teljességével a mielőbbi kormányalakítás elősegítésére, adott esetben tehát azzal is, hogy feloszlatja a frissen választott törvényhozást, mert az képtelen új többséget és felelős kormányt állítani - hangoztatta, hozzátéve: ő viszont hétéves megbízatása végéhez érkezett (július 3-án jár le), és az alkotmány szerint már nem oszlathatja fel még egyszer a törvényhozást. Hazaérkezett a parlamenti küldöttség A svéd és a finnországi parlamenti tapasztalatok sokrétűek és tanulságosak - mondta Szabad György, a magyar Parlament elnöke, aki Eke Károly (független), Jávor Károly (MDF), Oláh Sándor (FKGP) és Rózsa Edit (SZDSZ) képviselőtársaival együtt a svéd és a finn parlament meghívásának tett eleget az elmúlt napokban. A házelnök hazaérkezve a Ferihegyi repülőtéren adott szombaton rövid összefoglalót útjukról. Finnországban Szabad György Ilka Suominen-nek átadta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, megköszönve az Európa Tanácsban a nemzetiségi kérdéskörben kifejtett értékes fellépést.A svéd kisebbség jogainak biztosítását, a nemzetiségi politikát egyébként Szabad György példaadónak ítélte Finnországban. Jávor Károly képviselő elmondta, hogy az Aland-szigeteken élő svéd kisebbség a világon egyedülállóan széles körű autonómiával rendelkezik. Hozzátette még, hogy mindkét országban a parlamenti bizottságoknak nagy a súlya, mert az egyes törvényjavaslatokat nagyon alapos előkészítő munka után engedik parlamenti vitára. A bizottság tagjai már a törvény-előkészítés legelső szakaszában is véleményezik az egyes jogszabály-tervezeteket. Kolozsvár Betiltott szimpózium Kolozsvár román polgármestere szombaton betiltott egy olyan szimpóziumot, amelyet a helyi magyarság kezdeményezett csehszlovák és holland polgári csoportok bevonásával. Az AP hírügynökség helyszíni jelentése szerint az eszmecserén a helyi közigazgatással kapcsolatos problémákat szerettek volna megvitatni, ám Gheorghe Funar polgármester „alkotmányba ütközőnek" minősítette a tanácskozást, mert véleménye szerint a „magyar kisebbség önkormányzásáról akartak tárgyalni". A hattagú holland küldöttség elutazott Kolozsvárról, s előtte tiltakozójegyzéket küldött a román illetékeseknek Mollandia bukaresti nagykövetsége révén. A magyar szervezők nevében Swartz Róbert közölte, hogy elutasítják a kolozsvári polgármester döntését, hiszen a román alkotmány biztosítja a gyülekezési és a szólásszabadságot. Bosznia Tüzszünet van, de... Bosznia-Hercegovina fővárosában vasárnap délelőtt nyugalom uralkodott, de a köztársaság több más vidékéről - így Bosanski Brodból, Slavonski Brodból, Zvornik környékéről - összecsapásokat jelentettek, noha elvben tűzszünet van életben. A bosnyák elnök semleges területen tárgyalásokat kezdett a szövetségi hadsereg vezetőivel, hogy előkészítse a reguláris katonaság kilépését a fegyveres konfliktusból. Alija Izetbegovics elnök a macedón fővárosban, Szkopjében találkozott a belgrádi államelnökség alelnökével, Branko Koszticcsal és Blagoje Adzic tábornokkal, az ügyvezető védelmi miniszterrel. Franciaország, Magyarország, Ausztria békefenntartó csapatok mielőbbi kiküldését sürgette Boszniába az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem hivatalos tanácskozásán, ám a testület csak általános nyilatkozatot adott ki a válságról. Az Egyesült Államok képviselője - Cyrus Vance-nek, a világszervezet jugoszláviai különmegbízottjának véleményére is hivatkozva - ellenezte a békefenntartók kiküldését, amíg a harcok tartanak. Az amerikai küldöttséghez hasonlóan mérsékelt állásfoglalás mellett szálltak síkra egyes fejlődő országok is. Az amerikai külügyminisztérium egy vezető munkatársa a szerb vezetést és a hadsereget tette felelőssé a boszniai helyzetért. Kijelentette: jogos az aggodalom a szerbiai magyar kisebbség sorsáért. A külügyi illetékes ugyanakkor leszögezte, hogy Washington nem támogatja az ENSZ-csapatok kiküldését, és nem sokat remél az EBEÉ, vagy az ENSZ lépéseitől. Magyar külpolitika Jeszenszky értékelése az első két évről A magyar külpolitika utóbbi két éve a vártnál sikeresebbnek bizonyult. Ma nem fogja közre Magyarországot az egykori antanthoz hasonlítható ellenséges gyűrű nyilatkozta az MDF-elnökök fórumán megjelent Jeszenszky Géza külügyminiszter szombaton az MTI munkatársának. - Két évvel ezelőtt programunk részét alkotta a Varsói Szerződés feloszlatása, a KGST-ből való kilépés, a gazdasági, politikai és kulturális integrálódás Nyugattal. Hogy ez ilyen gyorsan és simán bekövetkezett, hogy az integrációs folyamat bíztatóan megindult, s ebből nem csak mi, magyarok részesülünk, hanem szomszédaink is; hogy a mindannyiunkat fenyegető nagyhatalmi veszély megszűnik - ezeket két evvel ezelőtt csak remélhettük, de nem hihettük el. Ezen túlmenően is vannak eredményeink. Felvették hazánkbat az Európa Tanácsba. Az Európai Közösséggel kötött társulási egyezmény pedig valóban előszobája a gazdasági jólétet jelentő EK-tagságnak. A magyar gazdaságnak persze fel kell készülnie az integrációra, s ez időbe kerül. Távolról sem sikerült viszont még eredeti programunknak azt a célját megvalósítani, hogy valamennyi szomszédunkkal szoros, baráti viszonyba kerüljünk. Ahhoz képest természetesen, amilyen elszigeteltségben éltünk a két világháború között, a változás szembetűnő. Nem csupán nyugati szomszédunk, Ausztria jó barátunk, hanem keleten egy új. regionális nagyhatalom, Ukrajna is az. Kijev nagyra értékeli azt az úttörő szerepet, amit a függetlenség elismerése terén a korai kapcsolatfelvétellel játszottunk. Új szomszédaink vannak dél-nyugaton: Szlovénia és Horvátország. E két állam értékén becsüli azt az erkölcsi támogatást, melyet függetlenségi harcuk Magyarországtól kapott. E két országgal kiépülő gazdasági kapcsolatainktói nagyon sokat várunk. A szerb, román és - részben egyes - szlovák körök azok, amelyekkel nem olyan a viszonyunk, amilyennek látni szeretnénk. A vitás ügyek rendezése, a feszültségek enyhítése nem rajtunk múlik. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter utalt rá, hogy közvetlen szomszédságunkban nem csupán aggasztó, hanem egyenesen tragikus helyzet álakult ki, amely barátainkkal egyeztetett fellépésre késztette legújabban a magyar kormányt. Magyarország szombaton a Biztonsági Tanács elnökétől kérte a testület azonnali összehívását. Az osztrák, a szlovén és a horvát kormányokhoz hasonlóan, mi is azt kérjük, hogy a délszláv krízist a BT tárgyalja meg, s hozzon hathatós intézkedéseket. Ez a lépésünk nem csupán a szorongatott helyzetben lévő boszniai lakosság érdekében történt, hanem ebben szerepet játszik az a féleltpünk is, hogy a Vajdaság kárvallottja lehet a háborúnak; hogy az ottani lakosságot részvételre kényszerítik egy olyan küzdelemben, amelyhez semmi közük, amely érdekeikkel ellentétes, s amelyben már eddig is sok magyar is életét vesztette.