Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

HÉTFŐ, 1992. ÁPR. 27. BELPOLITIKA 3 Csökken a vállalatalapítások üteme AZ ÉV ELSŐ HÁROM hónapjában fokozatosan csökkent a vállalatalapítási kedv: januárban 4005, februárban 1561, márciusban pedig mindössze 951 új gazdasági szervezet alakult - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal fel­mérése. Március végén 58 950 gazdálkodó szervezet működött az országban, 6194-gyel, azaz 11,7 százalékkal több, mint az év elején. Tavaly az első negyedévben 8652-vel gyarapodott a vállalatok száma, ami 29,4 százalékos növekedést jelentett. Az újonnan alakult cégek túlnyomó többsége korlátolt felelősségű társaság. Az új vállalatok zöme kis létszámmal működik. MAGYARORSZÁG az eltelt két évben előnyökre tett szert a térség többi országához képest. Ebben meghatározó, bizo­nyos esetekben döntő szerepe az MDF-nek volt - e gondo­latokkal nyitotta meg Für Lajos ügyvezető alelnök a párt helyi elnökeinek gyűlését szombaton a Budapesti Műszaki Egye­temen. Ezt követően Antall József pártelnök, kormányfő ele­mezte közel kétórás beszédben a kormányzó párt eltelt két évét. A 34. PAX ROMANA-kongresszus legnagyobb eredménye az, hogy 40 év száműzetés után a mozgalom hazatért, és az itthoni ága, melyet közel fél évszázada metszettek le, újra kinőtt és kirügyezett. Míg a szervezet első hazai kong­resszusán még a nyugati magyarság képviseltette magát nagyobb számban, addig az idei rendezvényre a résztvevők többsége itthonról és a környező országokból érkezett. Külö­nösen örvendetes, hogy a már korábban megalakult szlovákiai Pax Romana-szervezeten kívül, az erdélyi, a kárpátaljai és a vajdasági magyar katolikus értelmiségiek is bejelentették a kongresszuson, hogy önálló Pax Romana-mozgalmat hoznak létre - összegezte a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom Lillafüreden megtartott 34. Pax Romana-kongresszusának eredményeit Galambos Gyula, a szervezet elnöke. Szent György-napi mozaik A férfiak „olvastak" a váll-lapokról Nyílt nap a rendőrségen: fantá­ziátlan megfogalmazás. Végső soron náluk minden nap nyílt. Zárt ajtók a fogdához valók. Kedves­kedni a gyerekeknek, állni a froc­lizó kérdéseket, kalauzolni a kíváncsiskodókat az igazgatás­rendészeten, a bűnügyi technikai laboratóriumban, a pincei lőtéren, magyarázni az ujjlenyomatvételt, a fogda rendjét, az mind-mind más. Valójában a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon ez már nem először történik. Tavaly, az országban elsőként nyitott dr. Salgó László főkapitány akkori szavai idén is aktuálisak: ez a rendőrség nem a régi. Sem esz­meiségében, sem céljaiban. Ez polgárbarát. A nyílt nap baráti gesztus, egyben az ismeretadás eszköze. Ha semmit sem tudunk egymásról, mi lenne a barátság, a szervezet elfogadásának alapja. Az ügyfelek idén, szombaton úgy kétszázan voltak kíváncsiak. A tónus közvetlen volt, a férfiak ad­tak magukra. Gyakorlottan „olvas­tak" a váll-lapokról, de a gyöngébb nem elégtételt vehetett, mikor a civil úrról kiderült: százados. „Lődd le azt is...!" A repiilétéri tiszthelyettes-kép­zőben valóban idén fogadták elő­ször a szegedieket nyílt napjukon. Valamennyi szegedi középiskolát értesítették az eseményről, jöttek is szépen, mesélte az izzadó kapus. Bennről hirtelen csengő visít várat­lanul. Mindenki fölfigyel, nyújto­gatjuk a nyakunkat a pisztolyos rendőrök után. Imitált bankrablást játszanak. Durran egy pitrontöltény vagy mi, az egyik harisnyás fejű elvá­gódik. „Hasaljon a földre!", kiált az flUjfi;-Hl » -»* TA ^HH • /nví.'-* i FOTÓ: SCHMIDT ANDREA egyik kisrendőr, mire a mellettem bámészkodó úrból kibukik az őszinte: „Lődd le azt is, ne ga­tyázz!" A közönség tapsol. Tetszik mindegyik szituációs játék az iskola diákjainak is. Miről is beszélgethetnénk a két, Bajára való kisrendőrrel, mint a hattyasi kis­posta igazi kirablásáról. Mit szóltak kollégájuk akciójához? A közlékenyebb leforrázva válaszol, semmit. Szóhoz se jutottak. Ismer­ték a srácot, nem volt ráírva, mire képes. Meg kell nézni jobban, kit vesznek föl! Legyenek inkább kevesebben, de odavalókból. Bármelyikük szere­pelhetett volna a bemutatókon, állítják. Az erőnlét, az önvédelmi ismeret nagyon fontos, alapos kiképzést kapnak e tárgyakból is. Kemény próbatéleleknek tesznek eleget, mert „nem akarjuk ott, az utcán végezni". A társadalmi kontroll, a nyil­vánosság a rendőrt fegyelme­zettebbé teszi, magyarázza Bes­lin László, az iskola parancsnoka. Ugyanakkor arra is ösztökéli, hogy produkáljon, hogy elnyerje a civilek szimpátiáját. Az első ízben fogadott városlakóknak az az igazság .fogalmuk sem volt az itteni oktatási rendről, a tananyagról. Szinte hinni sem akarták például, hogy informatikát, német nyelvet tanítanak. A tiszthelyettes-képző tizennégy tanárából tíz két dip­lomás. A szintet egyre magasabbra teszik, ebben az évben tizennégy hallgatót tanácsoltak el. Idő kell, s érezhető lesz az utcán is: egyre képzettebb rendőrök dolgoznak. Megvan kötve a kezük Jól megtermett szegedi férfi kanadai élményét meséli. Esti sétájuknak motoros rendőrök szakították félbe. Nekilökték a falhoz, „támaszd!", ordítottak rá, az egész pillanatok alatt történt. „Kezeket föl, lábakat szét, már tapizott is." Ilyen ott az intézkedés. A végén barátságos mosollyal ­nem elnézést kért - elmondta, hogy két sarokkal odébb fegyveres férfi riogatott, azt keresik. S már ott se volt. Honfitársunk nagyjából ekkor vett egy nagy levegőt, „mintha mi sem történt volna, battyogtunk tovább..." Az éjszakában, akkor kell Sze­geden a kemény rendőr, véli a taxis. Több barátjával kilátogatott a rendőriskolába, nem nagyon elé­gedettek a tapasztaltakkal. Kifo­gásolják, termetre kicsik a nö­vendékek, az erő se látszik rajtuk. A szervezeten meg bizonytalanság érezhető, mintha ők maguk se tudnák, mikor mire van szükség. A Kálvária téren például nekiment egy részeg férfi a rendőrnek, az meg majdnem bocsánatot kért... Megvan kötve a kezük, állapítják meg egybehangzóan. Szent György lett a redőrök védőszentje. Eddig a pákozdi csata évfordulóján ünnepeltek illeték­telenül. Mit tudhatunk a Diocle­tianus-kori vértanúról? Nevéhez kapcsolódóan a kora középkori mondavilágban már a jellegzetes sárkányölő alak társult, aki foko­zatosan vette át a misztérium­játékok szenvedés-szentjének azaz az igazságért harcoló hősnek szerepét. A későbbiekben a lova­gok, a fegyveresek védőszentje, az igazságos győzelem jelképe lett. Legyenek méltók hozzá! A Szent György-napi ünnepség keretében miniszteri dicséretet kapott a Csongrád megyei rendőrök közül Savanya László főhadnagy, dr. Keczer Gábor főhadnagy, Szűcs István alhadnagy, Hordós Lőrinc zászlós. Többen részesültek az ORFK vezetője és a megyei főkapitány elismerésében. MAG EDIT KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád megyei sportja 15 órától tartja klubnapját a Szegedi Víz­müvek és Fürdők Tisza Lajos korút 88. szám alatti szabadidőközpontjában. A klubnap meghívott vendégei az MTGS7. megyei vezetői. A kamara vezetősége számít az érdeklődő mérnökök részvételére. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP! Belváros It.-móravárosi szervezete 16 órakor a Kálvária sugárút 8. szám alatt; a tarján-petöfitelepi szervezete 17 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban taggyűlést tart, a párt belső életének időszerű kérdéseiről. AZ MSZP a Tisza Lajos kőrút 2-4. szám alatti irodaház földszinti nagytermében a nők érdekvédelmével, érdekképviseletével, az őket foglalkoztató kérdéseket megvitató klub megalakítására hivja az érdeklődőket 17 órakor. A munkát Turgonyi Júlia szociológus segíti. AZ SZDP a továbbiakban hétfőnként. 17 órakor tartja rendszeres találkozóit a Fő fasor 9. szám alatt. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választőkeriilet képviselője fogadóórát tart 18-19 óráig a Hattyastclepi iskolai faházban. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) északi városrészi szervezete 16J0 órakor taggyűlést tart a Csap utca 62. szám alatti párházban, időszerű közéleti kérdésekről. A TÖRVÉNY KRITIKÁJA címmel dr. Lévay Endre folytai nyilvános beszélgetést az új Munka törvénykönyve rendelkezéseiről délután 5 órakor a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt székházában IVictor Hugó utca 5.). A beszélgetés résztvevői: dr. Dabis Erzsébet, a munkaügyi bíróság elnöke, Tóth József, az MSZOSZ Csongrád megyei képviselet vezetője, Orcsik Sándor vállalkozó, Papp Zoltán, az Éliker Rt. vezérigazgatója, akik az érdeklődők kérdéseire is válaszolnak. RÁKOS TIBOR, a 2-es választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a lila iskolában (Gyík utca). KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a vízművek Tisza Lajos körúti székházában. * A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) lakossági fórumot rendez városunk közéleti és távlati fejlesztési elgondolásairól szerdán, 29-én, 16J0 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban. Vendégek: Borvendég Béla, Ybl-dfjas mérnök, az önkormányzat városfejlesztési, környezetgazdálkodási és műszaki bizottságának elnöke, Básthy Gábor és Szabó Ferenc, a bizottság elnökhelyettesei. Szakszervezeti matiné, félházzal Király Zoltán: baloldali koalíciót! Kultúra és politika - e két szóval lehetne összefoglalni a szombati MSZOSZ szakszervezeti matiné programját. Ám, úgy látszik a program nem különösebben érdekelte a szaktársakat, hisz a MÁV Művelődési Házban mindössze százan ültek. A szegedi matiné előadói is többször utaltak a „haragnapi" pesti eseményekre, a „legnépszerűbb szegedi képviselő", Király Zoltán is megjegyezte: igaz, kevesebben vannak, de itt a gondolkodás és a tolerancia irányít, nem pedig az elvakult és elszabadult indulatok. Divatáruvásár az olajosklubban! Termelői árak! Lánykafelsők, -szoknyák 350 Ft-tól. Lányka ballagó selyemszoknyák! Női pamutfelsók 400 Ft-tól. Női tunikák több színben 900 Ft. Árusítás ápr. 28., 29-én. Sódere, föveny-, homok-, kohósalak-szállítás kedvező feltételekkel. Megrendelhető: Tel.: 13-719d0-es melléken, 7-16 óráig. A szegedi képviselő a rendszer­változásra utalva emlékeztetett a régi időkre, mikor még zsúfolásig megtelt a terem, A mostani vi­szonylagos üresség, érdektelenség oka a választásokban való csaló­dottság. Igaz, a kormány adósság­halmazt örökölt, de óriási bizalmi tőkével rendelkezett - amit a két év alatt eljátszott, hazárdírozó módon semmivé tett. A törvényeken vé­gigtekintve megjegyezte a földtör­vény hiányát, igazi privatizációról ma sem beszélhetünk, s a kárpótlás is öszvérmegoldás. Az elsze­gényedés programját jelölte meg a kormány egyetlen megvalósított célkitűzéseként - melyet öngyilkos és ostoba kormányprogramnak ne­vezett a piacélénkítés céljának lehetetlenségére célozva. A kor­mány egymás után veszi fel a kül­földi hiteleket, a lakossági meg­takarításokat is feléli, miközben az urak félnek, hisz erről tanúskodnak Csurka István terrorszólamai a rá­dióban, és ömlengései a Magyar Fórumban - mondotta. Király Zol­tán felhívta a figyelmet a sajtótisz­tességre, s megjegyezte, hogy a magát tisztességesnek nevező sajtó nem szabad. A jövőre gondolva hangsúlyozta: szükség lenne bal­oldal kiszélesítésére, hiszen a '94­es választások után majdnem biz­tos, hogy újabb koalíciós kormány kerül hatalomra. Egy új, igazi szo­ciáldemokrata párt és a szocialista párt mellett a Pozsgay Imre, Bíró Zoltán nevével fémjelzett Nemzeti Demokrata Szövetséget említette meg lehetséges társként a baloldali koalícióban. T. V. Öböl C IVILEK. Nemrég egy igen rangos diplomata azt kérdezte a társaságában lévő három újságírótól, hogy miért oly elégedetlenek és szomorúak a magyarok? Sokféle válasz le­hetséges, mondtuk mi, s mert egy fogadáson, aperitiffel a kéz­ben nem szokás szociológiai fejtegetésekbe kezdeni, a lehet­séges okok némelyikét neveztük meg csupán. Aztán hazafelé azon gondolkoztam, vajon mit is lehetett volna mondani, túl a részletek általánosságain? Az tény, hogy az elégedetlenség az oly sokat emlegetett át­kos múltból és a felemásra sikeredett rendszerváltásból fakad, de mégsem lehet mindent a balsorsra és a konzervatív koalícióra fogni. A demokrácia elképzelhetetlen megfelelő intézményrendszer nélkül, azt pedig működtetni kell egyrészt hivatásosokkal (mi­nisztériumok, Országgyűlés, bíróságok, sajtó, önkormány­zatok), másrészt pedig a dolgokat ellenőrző laikusokkal. Az én majmom itt ugrik a vízbe. Az a bizonyos civil szféra ugyanis nem működik. A többség - tapasztalataim szerint - nem tudja, hogy mire szolgál a polgármesteri hivatal, min dolgozik a köztársasági megbízott, mi a megyei közgyűlés feladata, de még a gazdaság új szer­kezeteiben sem találja föl magát, mivel nem világos a kü­lönbség a vállalati tanács és az igazgatótanács, a törzstőke és a forgótőke, a betéti társaság és az rt. között. Hogy tehát nem működünk, és ezért szorongunk, jelentős részt a képzetlenségnek köszönhető. De aki optimista (ceterum censeo), hamarabb megtanulja a leckét. A KDNP I. kongresszusán Program született „A tett az első, a szó a második" - idézte Széchenyit a kong­resszus mottója. A tanácskozás első napján, pénteken délután a pártelnök és Wilfred Martens, az Európai Néppárt elnökének köszöntő szavai, a keresztény­demokráciáról szóló előadások után a párt eddigi tetteiről beszélt a női tagozat, illetve az ifjúsági szervezet elnöke. Hol tart, merre halad a KDNP? Surján László párt­elnök programbeszédét szom­baton délelőtt hallgathattuk a királykék hátterű pártjelvény alatt. A KDNP újjáalakulásának harmadik évében a legszem­betűnőbb eredmény a taglét­szám növekedése, mely a hu­szadik ezerhez közeledik. „De még mindig kis párt vagyunk" - jelentette ki Surján László. A parlamenti munkát elemezve azt hangsúlyozta, hogy a ke­reszténydemokrata képviselők ­a közvéleményben kialakult képpel ellentétben - nem csön­desek, hiszen míg egy honatya átlag 7-szer, addig egy KDNP­Képviselő 11-szer szólalt fel az ország házában. A tapssal többször is megszakított érté­kelés végén a pártelnök ki­emelte: „A tárgyszerűség és szakszerűség, a felesleges szó­cséplések kerülése jellemzi a frakciót. Higgadt hangvételét sokan becsülik." A pártprogram is mérlegre tétetett: „66 százalékban tel­jesítettük vállalásunkat" — állította a szónok. Biztosnak nevezte, hogy a megkezdett úton haladva „meghatározó politikai erővé leszünk a kö­vetkező választásokon". A hibák között a párton belüli in­formációáramlás szervezetlen­ségét jelölte meg. A tömeg­tájékoztatást mértéktartó kri­tikával illette: „Pártunknak nem szidnia kell a sajtót, hanem tudatosabban élni lehetősé­geivel", erőfeszítésre szólított a párt saját hetilapjának megin­dítása érdekében. A kiterjedt nemzetközi kap­csolatokkal rendelkező KDNP szerepét a hazai politikai élet­ben külföldről kétellyel átitatott várakozással szemlélik. Ma­gukat - Surján elnök - keresz­tény eszmeiségre támaszkodó modern néppártnak nevezte, mely a társadalom minden réte­gének politikai képviseletét vállalja. Miközben a KDNP az emberi életet a fogantatástól a halál bekövetkeztéig védendő­nek tartja, a pártelnök hang­súlyozta: a közjó megelőzi az egyes emberek érdekeit. Az egyházak és a párt kapcsolatá­ról elhangzott: „politikánk ökumenikus azaz nem kötődfk egyik fele­kezethez sem, pártunk keresz­tény eszmeisége az egyetemes­ség irányába mutat". A belpolitikai feszültségek objektív és szubjektív okainak elemzésére is vállalkozott a KDNP elnöke. „Amit mi most Magyarországon meg akarunk valósítani, az reformkor és egyben kiegyezés is." A gondok megoldását jelentő javaslatok közül néhány: aktív foglalko­zatáspolitikával enyhíthető a munkanélküliség, „a legjobb szociálpolitika a jó gazdaság­politika, a javak méltányos, a társadalom igazságérzetének megfelelő elosztása", család­centrikus adórendszer, az el­maradott térségek támogatása. A „hogyan?" kérdésre 10 szek­cióban próbáltak választ találni a küldöttek. * Az új pártprogram gerince kész. Erről számolt be a szekciók munkáját összegezve - szerkesztőségünkben, lapzár­takor - a szegedi küldöttek kis „delegációja": Békési Zoltán, Horpácsy András és Kovács Kálmán. Megtudtuk, hogy a KDNP fölvállalja az önkor­mányzatok feladat- és hatás­körének újragondolását; szor­galmazza a jogállamiság keretei között az igazságtétel megva­lósulását. A kereszténydemok­raták szerint a gazdaságpoli­tikában a restrikció meghala­dásának ideje jött el, a mone­táris politika önmagában kevés a gondok orvoslására. A tulaj­donreform és a privatizáció politikai és társadalmi ellen­őrzése elengedhetetlen. Java­solják egy új minisztérium lét­rehozását, melynek feladata a privatizáció, a kárpótlási és át­alakulási törvény végrehajtá­sának koordinálása lenne. Kö­vetelik: a gazdasági vissza­élések elkövetőit büntetőjogilag vonják felelősségre. Ágrár­politikájuk kiindulópontja: az életképes családi farmergaz­daságok és a valódi magántu­lajdonon alapuló szövetkezetek jelentik a jövőt. Felvirágzá­sukhoz elengedhetetlen egy új agrár hitelszövetkezeti és biz­tosítási rendszer, egy új agrár­piaci rendtartás kidolgozása. Az erkölcsi értékek oktatása elen­gedhetetlen - mondják -, ezért az iskolákban legyen választ­ható tantárgy az erkölcstan vagy a hittan. Követelik a peda­gógusok helyzetének és jogál­lásának rendezését, társadalmi elismertségének helyreállítását, a nevelési-oktatási rendszer kiemelt költségvetési elbírá­lását. A szociálpolitikában is növelnék a család szerepét. Az egészségügyben az ember­központú szemléletet megva­lósulását látnának szívesen. Miközben észrevételezik, hogy az ország katonai biztonsága nincs garantálva kijelentetik: külpolitikánk kiindulópontja, hogy Magyarország része Európának. ÚJSZÁSZI ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents