Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

HARMÓNIA ÉLETMÓD MAGAZIN SZOMBAT, 1992. APR. 25. Tavaszi ébresztő FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ Végre, újból süt a nap, itt a tavasz. Mi pedig fáradtak vagyunk és ásítozunk. Levertnek, összetörtnek érezzük magunkat, mintha nehéz fizikai munkát végeztünk volna. És ugyanakkor észrevesszük, hogy sápadtabbak vagyunk, a hajunk spród lett, a körmeink töredeznek. Összefügg mindez az úgynevezett „tavaszi fáradtsággal"? Valószínűleg. De ma már tudjuk, hogy mindez nem csak vitaminhiány, az ok sokkal többrétű. Az első tavaszi napokban mindenki úgy érzi magát, mint a reggel korán, álmosan ébredő. A „téli alvás" után a szervezetnek fel kell ébrednie. Októbertől márciusig a szervezet minden funkciója csökkentett mértékben működik. Ez'ért van például az, hogy télen általában felszedünk néhány kilót, még akkor is, ha csak ugyanannyit eszünk, mint az év egyéb szakában. Életünkre a fény nagy hatással van. A fény olyan, mint a „gázpedál". Szükséges a testünkben végbemenő anyagcsere-folyamatokhoz. Most, hogy ismét mindent elönt a fény, tulajdonképpen fel kellene frissülnünk. Az ólmos fáradtság viszont azt jelenti, hogy a hirtelen fény hatására szervezetünknek nehéz munkát kell elvégeznie, és ebben szüksége van a mi segítségünkre. Ez az egyik ok. A másik pedig az, hogy a szürke tél utáni túl sok napfény stresszhatást gyakorol a szervezetünkre. Ügyelni kell a helyes táplálkozásra. A napfény hatására D-vitamin képződik a szervezetben. A D-vitamin fontos, mert erősíti a csontokat, és elősegíti a növekedést. Túl sok D-vitamin viszont idegessé, nyugtalanná tesz, szorulást okoz, és lerakódik a véredényekben. Ezért ajánlatos most tavasszal sok salátát, főzelékfélét és szénhirdátot fogyaszA Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola grafikusnövendékei - Pölös Endre grafikus művésztanár vezetésével embléma- illetve reklámfiguraterveket készítettek az Egészséges iskolát mozgalom támogatására. Szívesen vennék, ha olvasóink segítenének a magazinban rendszeresen közlendő rajzok legjobbikának kiválasztásában. Az elmúlt tíz évben az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gazdasági Közösség beható tanulmányokat végzett az iskolai egészségnevelés témakörében. Az Európai Tanács és az UNESCO is bekapcsolódott abba a nemzetközi mozgalomba, amely az „Egészséges iskola" jelszavát tűzte zászlajára. A mozgalom alapja az a felismerés, hogy bármilyen módon szervezik az egyes tagállamok oktatásügyi és egészségügyi szolgálataikat, az iskolás korú fiatalok egészségének megőrzésével kapcsolatos főbb nevelési, oktatási kérdések azonosak. Nem elég kiragadva szemlélni az olyan, egészségkárosodáshoz vezető problémákat, mint a dohányzás, kábítószerélvezet, vagy az AIDS. A figyelmet a szélesebb körű egészségvédelemre, a megelőzésre kell fordítani. A cél az, hogy az iskola az egészségre vonatkozó korszerű ismeretek elsajátítása mellett segítse elő az egészséggel kapcsolatos pozitív magatartás kialakítását. Az úgynevezett „egészségtámogató iskola" egész élete, légköre és környezete az egészséget javító erővé válhat. tani, és kevesebb húst, mely sok D-vitamint tartalmaz. Egy harmadik ok is van, ami ilyenkor igénybe veszi a szervezetet. Éspedig az új színek, hangok, több zaj- és fényhatás, azaz a feléledő természet élénksége. Ez minden pozitív hatása mellett hangulatingadozáshoz vezethet. Végül pedig az A-vitamin hiánya, ami a bőrünkön, hajunkon, körmünkön jelentkezik. Ezért ajánlott ilyenkor, tavaszszal friss sárgarépát, májat és tojássárgáját fogyasztani. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, minél jobban erőt vesz rajtunk a „tavaszi fáradtság", annál korábban keljünk fel reggel. Lassan kezdjük a napot. Kényelmesen készülődjünk, és a reggelizésre is szánjunk több időt. Testünket lépésről lépésre szoktassuk a megnövekedett és intenzívebb nappali fényhez, így gyorsabban felébredünk. A feladat nem könnyű, hiszen hazánkban sem kellő tapasztalat, sem anyagi források nem állnak rendelkezésre. Az egészségi állapot mutatóit figyelembe véve viszont a cselekvés elodázhatatlanul aktuális. Eddig a megyében tíz iskola vállalta, hogy a nyilvánosságra hozott nemzetközi ajánlásokat és alapelveket magáévá teszi, és az egészségtámogató iskola koncepciójának megfelelő tanmenetet alakít ki. Ez magában foglalja az iskolai kapcsolatok ápolását, a tanárok által mutatott példát, az iskola fizikai környezetét, felszerelését, és az iskola életének sok más jellemvonását. Az ilyen iskolának át kell értékelnie az otthonnal (szülőkkel, nagyszülőkkel) és a környező közösséggel (a településsel, más intézményekkel) való kapcsolatait is. A kezdeményezők - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete, a városi közművelődési és közoktatási roda, a megyei pedagógiai és közművelédési intézet - vállalják, hogy megszerveznek egy tájékoztató szolgálatot, amelynek segítségével tudomást szereznek az érdeklődők az új kiadványokról (kutatási beszámolókról, módszertani segédanyagokról, szakkönyvekről, cikkekről, tanári kézikönyvekről) és rendezvényekről. Emellett fórumot szeretnének teremteni arra, hogy a megyében meglévő példamutató kezdeményezések minél szélesebb körben ismertté váljanak, és követőkre találjanak. A virágpor, mint kórokozó Dr. Rácz Gábor marosvásárhelyi professzorral, a gyógynövények kiváló ismerőjével készített interjúnkat nemrég közöltük magazinunkban. A pécsi egyetemen jelenleg vendégtanárként természetgyógyászatot oktató professzor foglalkozik a pollen panaszokat okozó hatásával is, ezúttal ezzel kapcsolatos ismereteit osztjuk meg olvasóinkkal. Ellentmondásnak tűnik, hogy a kedvező gyógyhatások mellett a pollen egyre gyakrabban fordul elő kóroktani tényezőként. Két, teljesen más jelenségről van szó. A belélegzett virágporral szemben túlérzékenységi válaszok (allergiás reakciók), A szénaláz ellen A népi gyógyászatot tanulmányozó Jarvis doktor szerint ha körülbelül egy hónappal azelőtt, hogy esedékes lenne az allergiás tünetek megjelenése, naponta egyszer lépes mézet eszünk, megelőzhetjük a bajt. Enyhe esetekben a heti háromszori kezelés az orrot szabadon és szárazon tartja. Ha lépes mézet nem tudnánk szerezni, minden étkezésnél két kiskanál mézhez folyamodunk, használata hasonló eredményre vezet. A mérsékelt allergiát az első 2 napon 5-5 adag lépes mézzel kezeljük, majd annyi ideig, míg szükséges, napi 3 adaggal. Ilyen esetekben is előnyös, ha lépes mézet használunk, de ha nincs, mézzel helyettesítjük. A mérsékelt allergiánál a következő eredmények figyelhetők meg: a könnyezés 3 perc alatt megszűnik; az orr 3 perc múlva kezd kidugulni, és 6 perc után teljesen szabad, a beteg csukott szájjal lélegezhet; az orrfolyás 5 perc alatt megszűnik, és a torok irritálódása 3-5 perc alatt enyhül. A súlyos allergikus esetekben a népi gyógyászat a következőket ajánlja: 1. Három hónappal azelőtt, hogy az allergia fellépne, minden étkezésnél egy kanál mézet, vagy ami még ennél is jobb, lépes mézet fogyasszunk. A folyékony vagy szűrt méz is jó hatással van. Lefekvéskor egy kanál mézet egy fél pohár vízben elkeverünk, és megisszuk. 2. Két héttel azelőtt, hogy az allergia feltételezésünk szerint fellépne, 2 kiskanál almaecetet és két kiskanál mézet egy fél vagy egész pohár vízben oldva iszunk reggeli és lefekvés előtt. 3. Délben és este továbbra is fogyasztjuk az egy-egy kanál mézet, és ezzel párhuzamosan az almaecet és méz keverékét reggeli és lefekvés előtt. szénanátha vagy tüdőasztmás rohamok formájában nyilvánulnak meg, és egy-egy növényfaj virágzásának idején lépnek fel, ismételten, minden év azonos évszakában. Viszonylag ritkábban fordul elő, hogy e tünetek hosszabb ideig tartsanak, ilyenkor a személy általában több növényfaj pollenjével szemben allergiás. A szénanáthának nevezett kórkép nem csak az orr nyálkahártyáját érinti, hanem rendszerint szemészeti következményekkel is jár. A belélegzett vagy a látószerv kötőhártyájára kerülő pollenszemcsék azért okoznak allergiás tüneteket, mert felületükön igen vékony, még mikroszkóppal sem látható, allergén fehérjeréteg található. A virágporszemek ugyanis egy pollenanyasejt belsejében képződnek s ennek tartalma kismértékben ugyan, de visszamarad a pollenszemcse felületén. Mennyiségük miatt fontosabbak azok az allergéntulajdonságokkal rendelkező fehérjék, melyek a pollenszemcséből nedves közegben már rövid időn belül kiáramolhatnak. A nagyszámú növényfaj közül, mely allergiát okozó virágport juttat a levegőbe és ezen keresztül az orr nyálkahártyájára, a hörgőkbe, a szembe, néhány példát sorolunk fel. A faj neve A virágzás időszaka (hónapok) Mogyoró (Corylus avellana) I—III. Nyír (Betula verrucosa) III—VI. Pitypang (Taraxacum officináié) m-vii. Útifű (Plantago lanceolata) IV-VI1I. Angolperje (Lolium perenne) V-IX. (X.) Mezei komócsin (Phleum pratensis) V-VI. Rozs (Secale cereaee) V-VI. Akác (Robinia pseudacacia) V-VI. Zab (Avena sativa) VI. Parlagfű (Ambrosia elatior) VIII-X. Kaszával, kapával a parlagfű ellen Hazánkban a leggyakrabban előforduló, legsúlyosabb szénanáthát a parlagfű (Ambrosia elatior, Regweed) nevű gyomnövény okozza, amit helytelenül vadkendernek is neveznek. A parlagfű általában július végétől október végéig, a fagy beálltáig virágzik. Egy-egy növény több milliárd pollenszemcsét röpít a levegőbe, amely a szél útján akár 100 kilométerre is eljuthat. Különösen száraz, napos, meleg időben magas a levegő virágpor tartalma, s ez sok embernél allergiás tüneteket okoz. Ennek jellemzői: rohamokban jelentkező tüsszögés, vizes orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, súlyos esetben köhögés, fulladás. A tünetek a parlagfű virágzása idején jelentkeznek. Olyan hatékony gyógymód nem ismeretes, amellyel a betegség végleg meggyógyítható. így legfontosabb a megelőzés, a parlagfű kiirtása. Az akár ember nagyságúra is megnövő növény fácskaszerű, ágai végén sárga színű fészkes virágai füzérszerűen helyezkednek el. A növény a parlagon hagyott szántóföldeken, gondozatlan kertekben, utak mentén, vasúti töltéseken található. A városokban beépítetlen telkeken, főként lakótelepüléseken, elhanyagolt parkokban, de még az aszfalt repedéseiben is megél ez a nagyon igénytelen, szívós növény, amelynek irtása közös érdekünk. Lakott területen mindenki a saját kertjében, udvarán, házatáján irtsa a parlagfüvet gyomlálással, kapálással, kaszálással! Utóbbit áprilistól rendszeresen kell végezni, mert a lekaszált növény újra kihajt, és virágot hoz. A közterületek gyomirtása az önkormányzatok feladata. MnMMHMHMM Az idei: a fenyők éve A madarak éve sorozat mintájára 1989-ben indította útjára a CSEMETE a növénvek éve sorozatot. Az általános iskolásoktól akkor bármely fűzfa egészséges vesszőjének kora tavaszi dugványozását kérték, '90-ben az ezüstjuharfa májusban beérő termésének elültetését, '91-ben az aranyvessző rügyfakadás előtti dugványozását. Az idei esztendő a fenyő éve. A fenyőféléket magvetéssel vagy dugványozással szaporítják. Az ősszel begyűjtött tobozokat megszárítva, a magokat kiszedik. Télen hűvös helyen tárolják, és tavasszal vetik el némi áztatás után laza talajba, csekély homokréteggel takarva. A szakemberek javasolják, hogy a piacokon, faiskolákban pici, 2-3 éves magoncokai vásároljon, aki csatlakozik a CSEMETE felhívásához. Ezek védett helyre elültetve továbbnevelhetők. Már körülbelül 10 forintért lehet venni egy 3 éves (kb. 10-15 centis) fenyőcsemetét. A vásárolt pici fát hazaérve rögtön el kell ültetni, meg kell öntözni. Nyáron a nagy szárazságtól, télen a kemény fagyoktól óvja a jó kertész. „Ne tagadjatok hát meg pici fenyőtöktől az ápolási munkákon túl egy kis szeretetet, kedves szót sem!" - kéri az egyesület ifjúsági szakosztálya az iskolásoktól, majd ígéri: „Ha fenyőültetési munkátokról levélben beszámolót küldtök címünkre, jutalomkönyvet kaphattok. " A cím: Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület Ifjúsági Szakosztálya, 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6.