Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

4 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. ÁPR. 25. Furcsa helyzeteket produkál manapság az élet. A vállalatok nehézségeik közepette mindenféle árucserébe, barterüzletbe szívesen beszállnak, csakhogy túladjanak saját termékeiken. A készpénz ugyanis eltűnt a piacról, helyette csak a kintlévőségekről vezetett, naprakész lista lesz egyre hosszabb. A barterben bízik a tavaly szeptember 1-je óta részvénytársaságként működő Heavytex is - tudtuk meg SzéJI János elnök-vezérigazgatótól. Nincs más lehetősége. Az Újszegcdi Szövő Rt. (a korábbi Újszegedi Szövőipari Vállalat) termékskálája tudniillik egy működő iparra és mezőgazdaságra épült. Olyan ágazatokra, amelyek áldoznak a műszaki szövetre, a takaróponyvára, mint nélkülözhetetlen eszközökre. Arra senki sem számított, hogy a legtöbb cég „kispórolja" a ponyvát - hagyja tönkremenni az árut -, vagy kéri ugyan, de fizetni nem tud érte. Az elmúlt évtizedekben óriási mennyiségű ponyva készült az újszegedi szövődékben szovjet megrendelésre. Most ez a piac is befagyott. A termékre változatlanul nagy az igény, de a megrendelőnek nincs dollárja, a rubellel pedig a magyar cég nem tud mit kezdeni. 1991-ben sikerült egy jó üzletet nyélbe ütni az Üzbég Köztársasággal, amelynek keretében 6 millió dollár értékű ponyva indulhatott el a nagy keleti piacra. A Hungarotexen keresztül, a Magyarországra kerülő üzbég gyapot ellentételezéseként. Idén is tárgyalások kezdődtek a partnerek között, de szerződést még nem írtak alá. Elképzelhető azonban, hogy egy hármas barterben a közeljövőben nagyobb mennyiségű ponyva utazhat Szegedről Ukrajnába (az első 50 tonnás próbaszállítmány előtt már szabad is az út). A TRINVENT-Q Kft. (budapesti kereskedő, közvetítő cég) olyan üzletbe vonja be a Heavytexet, amelynek keretében először ukrán cement érkezik Magyarországra, azt itt a kft. eladja, az árán - természetesen forintért - ponyvát vesz a szegediektől, és azt küldi tovább az ukrán félnek. Tárgyaiások folynak arról is, hogy aradi székhellyel román-magyar vegyesvállalat alakul. A magyar partner, a Heavytex farmerszövetet szállít Aradra, amelyet ott konfekcionálnak. Szondázza a cég a nyugati piacokat is, közülUk a német, az olasz, a francia és a svájci szándékok tűnnek komolyaknak. A bizonytalan és készpénz nélküli helyzetben a részvénytársaság sajátos üzleti tervet készített januárban. Olyat, amely a mindenkori megrendelésekhez alkalmazkodik. Az árbevétel-terv 10 százalékkal magasabb a tavalyinál, az 1,3 milliárd forint elérését célozza meg, a nyereségterv szerény: 13 millió. Az elképzelések realitását a tavalyi, hasonlóan nehéz év, valamint 520 ember munkája adja. Az árbevétel több mint fele előreláthatóan az exportból származik majd (a belföldi eladások ugyanis idén először 50 százalék alá esnek). Az rt. első négy hónapos 7 milliós eredménye után különben 1,5 millió forint osztalék illette volna a részvények 90 százalékának tulajdonosát, az AVÜ-t, ám az lemondott róla. Az összeget 4 ezer forintonként kiosztották a dolgozók között. Az önkormányzat durván 10 százalékos tulajdonrészét a napokban adják át hivatalosan. Ez mintegy 60 millió forint. Könnyen kiszámítható tehát, hogy a Heavytex Rt. vagyona 600 millió forint értékű. 9 FEKETE KLÁRA Zsarumeló A Repülőtér melletti rendőriskolán nyílt napot tartanak ma, szombaton, délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Az Országos Rendőr-főkapitányság szegefii tiszthelyettes-képző iskoláján az érdeklődők megismerkedhetnek a rendőri munkával, a képzési formákkal. Bemutatókon, imitációs gyakorlatokon a magyar rendőrségnél használatos fegyverek láthatók, illetve fegyveres bűnöző elfogása. Lesz segédmotoros ügyességi verseny, előadás hangzik el a magyarországi bűnözés jellemzőiről. Hogyan lehetsz rendőr? címmel fórumon kérdezhetnek a jelenlévők. A bajai úti rendőriskolát a 35-ös autóbusszal és a 3-as villamossal legkönnyebb megközelíteni, nemcsak a pályaválasztás előtt állóknak. Hiszen a tiszthelyettes-képző iskola életét nagyon kevesek ismerhetik a városban. Csekkel bélelt borítékok Minőség nélkül nincs siker Tábor mozgássérült gyermekeknek A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 1990-ben hozta létre a „BICEBÓCA" Alapítványt, amelynek célja a mozgássérült gyermekek és ép társaik közötti falak lebontása, a mozgássérült gyermekek sorsának jobbítása. A „BICEBÓCA" Alapítvány a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületével karöltve - 1992-ben is megrendezi a mozgássérült gyermekek és családjuk közös táborát június 20-30. között Szolnokon, a Tiszaligcti Turisztikai és Szabadidő Központban. Előreláthatólag a tábor ideje alatt ortopédcipő-méretvétel lesz azok számára, akik azt kérik. A táborba a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete címén lehet jelentkezni az alábbi címen: 2601 Vác, Köztársaság u. 7. Pf: 97. Telefon: 06/27 12-155. Jelentkezési határidő: 1992. április 30. A rendezők az ország egész területéről várják a jelentkezőket. Tekintettel arra, hogy a tábor megrendezése mintegy másfél millió forintba kerül, a „BICEBÓCA" Alapítvány továbbra is szívesen fogadja az alapítványt támogató pénzbeni, vagy természetbeni felajánlásokat. Az alapítvány címe: „BICEBÓCA" Alapítvány, 1032 Bp. San Marco u. 76. Számlaszáma: BB Rt. 380-16909. Csere-bere fogadom Pénz helyett barter Sajátos üzleti terv a Heavytexnél Fizetési kötelezettségről szóló határozatok ezreit borítékolja a polgármesteri hivatal adócsoportja a napokban: a csekkel bélelt levelek a tulajdonosok jármüveire kirótt „súlyadóról" szólnak. A szegedi autósok számítógépes nyilvántartása még nincs kész, a hivatalnokok a bevallóíveket és az egyéb szükséges iratokat - közel négy méter magasnak saccolják. Ugyancsak kalkulált adat, miszerint a városban mintegy 40 ezer járműtulajdonos vallott. Kzekben a napokban az „A" betűvel kezdődő vezetéknevűek kapják kézhez a járműveik önsúlya alapján megállapított adóhatározatot. Az adminisztráció ezzel nem ér véget. Egyrészt, mert a bevallások alapján készített listát ellenőrzés végett összevetik a B1M nyilvántartásával, másrészt az adófizető polgárnak meg kell adni a fellebbezés jogát, hiszen óhatatlan is hiba csúszhat a számításokba. A nyár végére talán be is fejeződik a súlyadó ügyvitele. Ahhoz képest, hogy az autósok túlnyomó többsége még februárban fizetett! A mi bőkezűségünk Ami azt illeti, igen érdekesen alakult ennek az új, központi adónak a bevezetése. Meg merném kockáztatni, hogy egy szigorú adórendhez szokott, az adózásban jártas átlagos polgár harsány kacajra fakadna a mi bugóságunkon. A bevalláson alapuló adófizetés sorrendje ugyanis a világon mindenütt úgy szól, hogy az érintettek megteszik bevallásukat, ennek alapján a hatóság elkészíti a fizetendő összegről szóló határozatot, meghagyva bizonyos ideig tartó fellebbviteli lehetőséget, végül fizet az adózó. Szegeden még februárban, a bevallás havában az autósok túlnyomó többsége lerótta az első félévi, illetve az egész évi „súlyadót". Amikor a hivatalnokok őrült tempóban, tíz, az adózási ügyvitelben gyakorlatlan kollégával megerősítve gyűjtölték az íveket. Puszta szívességből ki is számították, kinek mennyit kell majd fizetnie, csekket is osztottak. De azt is közölték, nem kötelező ott és akkor fizetnünk. Mi a bevallással vittük a pénzt is, kalkulálni mi is tudunk minden megkezdett száz kiló után kétszáz forint az adó... (A Szegednél kisebb településeken, ahol 2-300 autós él, elképzelhető, hogy a hivatalnokok már a bevalláskor kiadhatták a határozatokat.) De maradjunk a mi nagy városunknál! Az adócsoport minden bizonnyal a csekkek kiosztásával igyekezett megfeleni az általános adózási gyakorlatnak, próbálta betartani az egyébként tarthatatlan határidőt. Aszerint az első félévre esedékes adókat március 15-éig szokás behajtani. A mi fizetési készségünk, egészen biztosan nem financiális eredetű. Gyanúsan jámbor, kötelességtudó, talán praktikus, netán kényelmi szempontokból született: ha már ott vagyunk, legyünk túl az egészen, a formaság mellékes, a határozat is... Csak nehogy valaki most félre értse az adócsoport leveleit és fizessen újból! Végső soron eddig is szívességet tettünk, hiszen a februárban kiadott egy-két ezer forintjainkat odaadtuk, forgassák. Ezt mi is meg tehettük volna. Nemzetgazdaságunkban is elkezdődött az a folyamat, amely néhány évvel ezelőtt Nyugat-Európán is végigsöpört: a beszállítói minőségbiztosítás korszerű feltételrendszerének kidolgozása és megvalósítása. Ez a régióba eleinte azokat a cégeket érintette, melyek exportjukkal közvetlenül is versenyeztek a világpiacon, mára azonban a konkurens termékek itthon is megkövetelik a minőséget. A fenti gondolatok jegyében rendezett nagy érdeklődéssel kisért konferenciát tegnap Szegeden, az Euromenedzser Iskolaközpontban a márciusban alakult Magyar Minőség Társaság Dél-Alföldi Regionális Központja. A program ingyenes volt, mint ahogy az lesz a május 21-i ISO 9000-es szabvány bemutatása, valamint a június közepi amerikai szakember előadása is. A társaság feladatának tekinti az EGK egységes piacának megvalósításával kapcsolatos minőségi követelményekkel összefüggő feltételek megteremtését, a módszerek közkinccsé tételét. Együtt kívánnak működni a minőségügygyei foglalkozó szervezetekkel, a régióbán gazdálkodó vállalatokkal, szervezni akarják az oktatást. Képviselni kívánják a tagok szakmai érdekeit, véleményt nyilvánítanak a minőséget érintő kérdésekben és aktívan szeretnének részt venni a törvényelőkészítési munkákban. Tüzoltóverseny Forráskúton FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A bevallások még számítógépes feldolgozásra várnak Forráskút önkormányzata és a Szegedi Tűzoltóparancsnokság április 25-én, szombaton, reggel 9 órától rendezi meg hagyományos önkéntes és vállalati tűzoltóversenyét a község sportpályáján. Húsz községből és Szegedről 30-40 csapat részvételére számítanak a szervezők. Szerelésben és tűzoltóstafétában mérik össze ügyességüket a versenyzők. Röpke pihenő két gyakorlat között Csengele „adósságai" Kezdjük a legfontosabbal, a tornaterem bővítésével, amelyre évek óta vár a falu népe. Bántja a tanárokat, a szülőket az építkezés elodázása, de természtesen elsősorban a gyerekeket sújtja hogy félbe maradt ez a beruházás. Nincs ahol vetkőzzenek, tisztálkodjanak a diákok, hiányzik az a terem, amely a bővítmény részeként a község kulturális eseményeinek, közösségi rendezvényeinek is otthont adna. Egyelőre nélkülözik mindezt, de talán nem sokáig. Kordás István polgármester ugyanis arról tájékoztatott, az idei esztendő legnagyobb beruházása éppen a tornaterem bővítése lesz. Saját erőből, illetve állami céltámogatásból akarják finanszírozni a munkálatokat. Helybeli tervezőt és kivetelezőt bíztak meg a munkával, amit azért érdemes külön megjegyezni, mert a falubeliek nyilvánvalóan úgy vélik, ilymódon nagyobb eséllyel rajtolhat és érhet célba az építkezés. Kónya Imre építész tervei alapján Sisák János és fia vállalta az új épületrész kialakítását, amellyel december végéig kell elkészülniük. A fiatalok kultúrált szórakozását szolgálná az egykori pártház épületében tervezett klubterem létrehozása. A falu mintegy 55 millió forintos költségvetéséből, a működésre és fenntartásra szánt kiadásokon kívül, a tervek szerint jut még az ivóvízhálózat bővítésére, csatorna-és útépítésre és gázbevezetésre (egészségház, sportszoba). Ezen túlmenően támogatni kívánják az első lakáshoz jutókat és az úgynevezett tartalékalapból valamint pályázat útján, állami juttatásból korszerű egészségügyi műszerek beszerzésére tettek ígéretet a falu képviselői a költségvetés elfogadásakor. G.E. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN