Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

4 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. ÁPR. 24. Az eltüntetett vár A múlt bennünk épülhet újra - Orosz Bálint építész, aki a műegyetem befejezése után még szakmérnöki végzettséget szerzett műemlékvédelemből is. Miért „fejelt rá" a kötelező tanulmányokra? - Ma már minden építész számára kötelező, hogy a múlt időkben is kellő jártasságra tegyen szert. Itt, Szegeden különösen időszerű napjainkban a múlt és jelen kapcsolata, mert az eklektika, amely a modernista fölfogás lesújtó véleménye után csak a közelmúltban kezdett értékké nemesedni, jelentősen rányomja bélyegét a város arculatára. Ezeket az épületeket kell védenünk, s csak a szükséges ismeretek birtokában tudunk mi, építészek megfelelő értékekkel hozzájárulni az adott szerkezethez. - Szakdolgozatában is hasonló kérdésekkel foglalkozott, s tanulmányának a „ Kontinuitás a Tisza partján " címet adta. - A szegedi vár kapcsán igyekeztem foglalkozni ezzel a problémakörrel. Egy sajátos nézőpontot akartam keresni, mintegy összefoglalva mindazt, ami eddig a város központjában a szegedi vár helyén, a római őrtorony építésének idejétől a mai napig történt. Ma már sajnos csak bennünk épülhet föl ez a vár - ha ismerjük a történetét -, hiszen helyére teljesen új épületek kerültek. Ezek sajátos kontinuitást hordoznak a beléjük épített téglák által, amelyekből valaha a vár falai magasodtak. - Mi az alkotó, tervező építész feladata ebben a régi-új városban? - Nekünk most már ezt az új, eklektikus városképet kell A műemléki világnap alkalmából készült rádióműsorban Kiss Lajos városi főépítész és Orosz Bálint építész mondta el gondolatait. Az anyag első részét tegnapi számunkban olvashatták, most az Orosz Bálinttal folytatott beszélgetés rövidített formáját közüljük. védenünk, amely különösen a Tisza-parti utcasorral, a színházzal, kultúrpalotával nagyon sajátos és értékes, európai mércével is figyelemre méltó együttest alkot, de ide érthetjük az egész Nagykörúton belüli területet is. * A rövid műsoridő miatt a rádióstúdióban nem folytathattuk tovább Orosz Bálinttal kezdett beszélgetésünket. Érdemes viszont beletekintenünk az említett tanulmányba, amelynek alcíme: „A szegedi vár, és a vár helyén kialakult épületegyüttesek építészettörténeti és műemléki vizsgálata." A históriai rész áttekinti a kezdetek idejét a vár lebontásáig, és az árvíz utáni újjáépítést. Külön foglalkozik a színház és a kultúrpalota épületével, s ugyancsak önálló fejezetet szán az öregtorony (rondella) történetének, hasonlóképpen tárgyalja a vármaradvány és a kőtár helyzetét. Az összefoglaló értékelés végig veszi az egykori vár területén ma található utcakép elemzését, s javaslatot is ad a távlati rendezésre. Emlékeztet egy 1980-as pályaműre, amely a „Gyalogos városközpont" című pályázaton első díjat nyert. Idézzük a vár területének Tisza-parti részére vonatkozó gondolatokat: „A sétány palotasora különleges együttes. Nemcsak egysége és építészeti értékei miatt: a hozzá tartozó ritka táji elem, a Stefánia teszi azzá... A sétány teljes hosszában díszburkolat készül, a meglévő fák figyelembe vételével... a vendégek a sétányra érkeznek, s innen a díszburkolat széles lépcsőjén elérhetik a vár mai terepszintjét. A kőtár szobrai kikerülnek a sétányra, és teljes hosszában belakják azt..." - íme egy, a megvalósulatlan tervek közül. Orosz Bálint tanulmányában kitér arra is, hogy a rakparti fal - Wein Aurél tervei alapján eredetileg kőből készült. A védőfalat a '70-es árvíz után „újjáépítették", mégpedig a szó szoros értelmében, hiszen jellegtelen előregyártott elemekből készült. így páratlan lehetőség maradt ki: a partfalat olyan anyagokból és oly módon lehetett volna kiépíteni, hogy visszautaljon a régi vár helyére. „Ehhez gondos, előrelátó, és főleg a múltat ismerő tervezésre lett volna szükség" - írja az építész. Gondolatait azzal zárja, hogy azt a nyomot (s itt a várra kell gondolnunk), amely a városnak e helyén hosszú időre meghatározó módon volt jellemző, száz évvel ezelőtt sikerült szinte teljesen eltüntetni. Ezért (is) kellene a helyén kialakult építészeti együttes gondosan öszszehangolt, nyugalmat árasztó, túlnyomórészt kora eklektikus stílusát megőrizni, s ahol lehet, jelezni a múltat is. NYILAS PÉTER Qjíífzcgcdi Ct/oí;cíduIdncJc ^ycklntdi Gitár hangverseny A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi konzervatóriumának kistermében ma 18 órától Pavlovits Dávid gitár szakos hallgató hangversenye lesz. Elhangzik a Zoryban (Lengyelország) rendezendő nemzetközi gitárhangverseny anyaga. Felkészítő tanár: Bozóki Andrea. SZÍNVONALAS KISZOLGÁLÁS, ELÉRHETŐ ÁRON! Bel- és külföldi utakhoz. rendelje meg a Tisza Volán új luxus autóbuszát! Személyszállítási üzletág, tel.: 62^14-018. Tanfolyam indul az autóklub autósiskolájában. Jelentkezés: 25-954, 26-166 telefonszámokon. PÉTER LÁSZLÓ JÓK KÖZÖTT A LEGJOBB A PÁRIZS-FOKVÁROS RALLYE ELSŐ HÁROM HELYÉN: MITSUBISHI fl^ft, ÉRTÉKESÍTÉS, MÁRKASZERVIZ, LÍZING DUNA INTERSERVICE Azonnali szállítással, raktárról kínáljuk a Mitsubishi haszongépjárművek 6 alaptípusának 27 változatát 3 év vagy 100 000 km teljes műszaki és 6 év korrózió elleni garanciával. Címünk: 1037 Budapest, Zay u. 24. Tel.: 188-9175 Tel/fax: 188-9176 Megrendelhető még: Autofer Autószalon 6725 Szeged, Vásárhelyi P. u. 4. Tel.: (62) 23-322/398. „Nagy vagy a kicsinyekben..." (3.) Tömörkény István halálának hetvenötödik évfordulójára Kétkézi munkások Megint komolyabb és tanulságosabb történet az írótól mindig nagy szeretettel ábrázolt, inges-gatyás, bocskoros kubikosoké. Iskoláskönyvek is jogosan közlik Tömörkénynek ezt az elbeszélését, mert számos kubikosnovellája közül is kiemelkedik. Két változatban adta ki kezéből (Kétkézi munkások, 1899; Munkások, 1905). Csak a végén tér el a kettő. Árvízvédelemben vesznek részt a kubikosok, s mikor látják, hogy munkájuk tökéletesen hiábavaló, mert a víz erősebb náluk, kérik a megszolgált bérüket, hogy menthessék magukat, holmijukat. A munkát irányító katonatiszt megnyugtatja őket, hogy nincs ugyan aprópénze, de tíz darab ezres itt a zsebében, bízzanak meg benne, akármi lesz, a végén ő fizet. így is történt. Csakhogy az töltésről elvonuló kubikosok a közeli falu veszedelmét fölismerve, leteszik poggyászukat, s nekilátnak rögtönzött gát emelésének. Az ár kitört, de a falut a hirtelen fölhúzott gát valóban megvédelmezte. A főhadnagy fizet. De - úgymond - nem tudja, mi is jár a kubikosoknak. „Majd tudom én - felel a gödörgazda. - A kubikot most mán úgyse lőhet számítani, hát napszám jár. Három egész napszám: hétfő, kedd, szerda, mög mára röggel kilenc óráig egy fertály napszám. Fejenkint esik ez. - És az a munka, amit itt csináltak? A gödörgazda nemet int. - Az nem számos - mondja. - Szögényöknek történt. A bocskorosok bólintanak rá, hogy ez valóban így van." Az első változatban a gödörgazda megható válasza még így szólt: - Nem uraknak történt. Lehet latolgatni, melyik a jobb változat: ez osztályharcosabb, az emberibb. s így volt rendelve A tanyai tehetség elkallódása Tömörkény tollán többször is fölvetődik. Ilyen a Ferkó (1887) tragédiája, a tehetséges, művészkedő kiskondásé, aki a vágyai után, a cirkuszosok után indul, s fagyott kis teste csak tavasszal kerül elő a hó alól, amikor az uraság azért keresi, hogy taníttatásáról gondoskodjék... Á másik, szintén megrendítő történet bizonyára hiteles (így volt rendelve, 1904). A helyszín Zákányszékre utal, az öreg néptanító alakja pedig félreismerhetetlenül a negyven éven át ott tanító §áry Mátyásra (1844-1907). O megy a vizsga után Elekesékhez, hogy kedves tanítványának, Ferkónak tovább tanítására rábeszélje szüleit. „Mondhatlan tisztelettel függeszti égő szemeit a gyermek az öreg mentorra. Ez azt mondja: - Eredj ki, kisfiam, egy kicsit. édesapáddal volna beszélni valóm. A gyerek csendesen kisompolyog "a házból az udvarra, ott maga elé bámultan megáll. Most az asszonyban tör ki a halk jajkiáltás, mintha egyenesen küzdő szívéből fakadt volna. - Nem bírjuk, nem bírjuk. Nincsen hozzá tehetségünk. Amaz is csak szenved odabent. A tanító hallgat, mert az ilyesmi ellen valóban keveset lehet mondani. - Téged is én tanítottalak, Péter, téged is, Veron, de ennél a fiúnál különb eszű gyerek nem volt a kezem alatt eddig. Isten ellen való vétek, hogy béresnek menjen! Elekes Péter határozott mozdulattal becsukja a könyvet, s az asztaltól föláll. A csüggetegségből elég volt ennyi, nem lehet örökké siralom, és végre is határozni kell. - Pedig annak megy - mondja erős hangon -, mert más nem történhetik/Pénzt kell keresnie, nem is magára, hanem amarra, a Jancsira, aki benn tanul. Csendesebben hozzáteszi: - Mert így van rendelve a sors által. Az öreg tanító morog: - Igen, áldozatoknak kell lenniük. Rendelve van, hogy áldozatok tétessenek. Kezet fogván, néma szomorúsággal tekintenek egymás szemébe mind a hárman. Elmegy az öreg. Az udvaron, mellette elhaladván szó nélkül homlokon csókolja a merengő fiút, s bús gondolataival elhagyott iskolája felé igyekszik." Nem tudom, hanyadszor olvasom, de most is beleborzongtam e novella megrendítő szépségébe. A KDNP kongresszusa elé Markánsabb arc? Első kongresszusát tartja a hét végén a Kereszténydemokrata Néppárt. Szegedről 10-en, a megyéből 45-en vesznek részt a tanácskozáson. Ladányi Jánosnét, a KDNP szegedi elnökét, az országos választmány tagját kérdeztük: mit vár a kongresszustól. Eddig a párt szervezésével voltunk elfoglalva. Most elérkezett az idő, hogy hosszú távú programját megalkossuk. Abból is látszik, hogy „alulról építkező kongresszusunk lesz", hogy arra ősz óta készülünk. Akkor a tagság véleményét kérték, milyen témák szerepeljenek az országos tanácskozáson. A javaslatokat a koordinációs bizottság 9 tézisbe csoportosította, s a tagság elé tárta. Az újabb viták eredményeként létrejött programtervezetet szakemberek dolgozták át. Ennek eredményét a kongresszusi küldötteknek két dokumentum formájában adták át: a múltról, s a jelenről a Hol tart a KDNP?, a jövőről a Merre tart a KDNP? című füzetecske szól. A pártprogramot 10 - például Ember és társadalom, Ember és gazdaság című - szekcióban vitatjuk meg. Mivel a szegedi pártszervezet is szakcsoportokban éli életét, természetes, hogy küldötteink szakszerű, írásban előre benyújtott hozzászólásukkal és a vitában aktív részvételükkel hozzájárulnak a kongresszus eredményességéhez. A helyi szervezetek aktivizálódnak majd e kongresszus hatására. Nem is a taglétszám, hanem a szimpatizánsok táborának gyarapodására számítunk. A szürkeségből már régen kiléptünk. A cél, hogy markánsabb pártpolitikát és arculatot mutasson föl a KDNP. Ez persze nem áll szemben erkölcsi etikai szemléletünkkel. A KDNP ideologikus és pragmatikus párt. Hatalomra törekszik, de csak azért, hogy ideológiájával jobban hasson a közéletre. Ugyanakkor a KDNP néppárt és programpárt akar lenni. A pártprogram alapja lehet egy későbbi kormány programnak. MtTSUBlSHI MOTORS U I Az országos rendőrfőnök feljelentést tesz Farkas Imre ellen Dr. Kacziba Antal tábornok nyilatkozata Farkas Imre, az elrabolt 18 éves lány édesapja súlyos vádjai, amelyekkel a rendőrséget illette a napokban tartott szegedi sajtótájékoztatóján nem maradtak kommentár nélkül. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság alezredese, dr. Lukács János már a tájékoztató napján, e hét keddjén fogadta az újságírókat, hogy esetleges kérdéseikre választ adjon. A nyomozásról, annak lezárásához kapcsolódó intézkedésekről, a bűnügy utóéletéről nem maradtak kétségek, annál inkább arról, hogy Farkas kijelentései beleférnek-e még a jogszerű kategóriájába, nem becsületsértők-e. Jóllehet az apa mindvégig kifogásolta, hevesen bírálta a rendőrség szakértelmét, hozzáállását az ügyhöz, amivel azonban szegedi tájékoztatóján állt elő, az még tőle is szokatlan volt. Helgát rendőrök rabolták el, de legalábbis a rendőrség „benne van", állította, továbbá, hogy nincs bizonyítéka, de kapcsolatot vél a rendőrség és a maffia között, sőt azt is, hogy a megyei főkapitány megfenyegette őt, és családját, hagyja abba a testület lejáratását, mert veszélybe kerülhet a testi épségük. Dr. Kacziba Antal vezérőrnagy, az Országos Rendőrfőkapitányság bűnügyi főigazgatója tegnap telefoninterjúban megerősítette lapunknak a televízió Esti Egyenleg című műsorában, szerdán tett nyilatkozatát. - Ön annyit mondott a hírműsorban, hogy a rendőrség pert indít. Személy szerint ki és hogyan? - Az országos rendőrfőkapitány él hatáskörével, hatóság, hivatalos személy megsértése címén, a testület nevében Farkas Imre ellen feljelentést tesz. Ebben az országban Farkas Imrének is, s bárkinek módjában áll a rendőrséget bírálni mindaddig, amíg át nem lépi a jogi határt. Ezesetben a főkapitány a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz fordul. - Tábornok úr! Miért veszik el Csongrád megyétől az ügyet? - Ez, így helytelen megfogalmazás. Saját hatáskörömbe vontam az ügyet. Azért, mert szeretném, hogy a továbbiakban minden lépés támadhatatlan legyen, S ne legyen a rendőri intézkedéseknek szükségtelen felhangja. A jövőben hivatalból hozzánk továbbítanak minden bejelentést, csak a mi utasításunkra intézkedhetnek. Természetesen ebben az ügyben is megtehetik bejelentéseiket az ország minden kapitányságán, minden rendőrének mindazok, akiknek közölnivalójuk van. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon dr. Németh Károly szóvivő az intézkedés kapcsán közölte, a rendőrségnél a vezetői döntéseket tudomásul veszik. A parancsnokok nem indokolnak, a beosztottak pedig jiem minősítenek döntéseket. A megyei főkapitány személy szerint nem kíván bírósági elégtételt Farkas Imre kijelentései miatt, a testület él ezzel a joggal. M~R