Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. APR. 23. BELPOLITIKA 3 Tolerancia nélkül nincs demokrácia SZERDÁN GÖNCZ ARPADNAK, a Magyar Köztársaság elnökének a jelenlétében folytatta húsvéthétfőn megkezdett munkáját a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom 34. Pax Romana-kongresszusa. A „Keresztények és a szabadság" címmel megrendezett tanácskozáson mintegy 300, a környező országokból és Nyugatról érkezett, valamint hazai katolikus értelmiségi vesz részt. A harmadik nap előadóinak sorát Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke nyitotta meg. Beszédében elmondta: a '90-es évek Magyarországában hiánycikk lett a tolerancia, pedig anélkül nem létezhet demokrácia. Noha létrejött a sokáig nem remélt többpárti demokrácia, pártjaink mintha nem igazán örülnének ennek. CSAKNEM 480 EZER volt a március végi munkanélküliek száma - erősítette meg az előzetes adatokat Szendrényi Péter, a Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási főosztályának vezetője az újságíróknak rendezett szerdai egri, miskolci bemutatón. Jelenleg már mintegy 500 ezer a munkanélküliek száma, s ez gyakorlatilag 10 százalékos munkanélküliségi­rátának felel meg, azaz ennyi a foglalkoztathatók és a munkanélküliek aránya. Mivel csak 50-60 százaléka érkezik be a szolidaritási járuléknak, így csak a költségvetés jelentős A HÉT KÉRDÉSE Ki volt Tömörkény? Április 24-én lesz Tömörkény István halálának 75. évfordulója. Szeged nagy írója Cegléden született. Régészként, etnográfusként, hírlapíróként is tevékenykedett, 1899-ben a szegedi Somogyi Könyvtár könyvtárosa, majd 1904-ben a könyvtár és a városi múzeum igazgatója lett. Részt vett Szeged környékének archeológiai ásatásaiban, s komoly néprajzi anyaggal gyarapította a város múzeumát. írásaiban, novelláiban a városkörnyéki szegényemberek, a kisemberek életéről szólt. Első novellás kötete 1893-ban jelent meg „Szegedi parasztok és egyéb urak" címmel. Az utca emberét kérdezve arról érdeklődtünk, mit tudnak Tömörkényről, aki Móra Ferenc mellett talán a legtöbbet adta városának. Szegednek. Zámbó Anita, egyetemi hallgató: - Nem tudok tújságosan sokat Tömörkény Ist­vánról. Érettségi tétel volt ugyan a gim­náziumban, tanuljunk róla, olvastunk is tőle néhány novellát. író volt és költő, novellákat és verseket írt. Szegeden gimnáziumot neveztek el róla. Elősegítette az irodalom, a kultúra fejlődését a városban. Folyó­iratoknak is dolgozott, és mint újságíró is tevékenykedett. Nyilván sokat adott munkásságával a városnak. Konkrétan arra a kérdésre, hogyan kapcsolódott Szegedhez, nem tudok válaszolni Papp Endre gyógyszerész: - Nem vagyok túlságosán tájékozott. Tudom, hogy ki volt Tömörkény István, író volt és novellista, népi ihletésű műveket írt. Jó részük az alföldi tájjal, az itt élő emberekkel fog­lalkozik. ismerem is egy-két novelláját. Szegeden működik a Tömörkény gim­názium, ennek névadója volt az íro. Hogy mit adott Szeged kulturális életének Tömörkény munkássága, azt nem tudom. Nemigen foglalkozom ezzel, nem is vagyok tősgyökeres szegedi. A ^ros többi nagy szülöttje mellett, el­ismerem, jobban kellene foglalkozni vele az embereknek. De sajnos manapság keveseket érdekel a kultúra, az embereket mindennapi gondjaik kötik le. tanár: volt Tö­mörkény. Móra Ferenc elődje volt a mú zeumban. Regényeiben, novellaiban főként az alföldi parasztvilág figuráinak életét dolgozta fel. Móra Ferenccel együtt - aki folytatta az ő elkezdett munkáját - a múzeum megte­remtésében játszott kiemelkedő szerepet. Ezenkívül irodalmi munkássága keretében megismertette olvasóit a Szeged környéki emberek életével, mindennapi gondjaikkal. A nép életéről írók, vagy akár a későbbi néprajzosok, azt niszem, igen sokat köszönhetnek neki. Sajnos, a mai fiatalok már nemigen érdeklődnek a város nagyjai iránt, így Tömörkény iránt sem. Azt hiszem, ritka az a fiatal, akit erdekei a kultúra. Ebben pedig leginkább az iskola a bűnös. Domonkos Jenő nyugíjas egyetemi - A századforduló nires írója vo hozzájárulásával tudták kifizetni az év első 3 hónapjában a munkanélküli-segélyek, -járulékok 15,5 milliárd forintos összegét. A KISGAZDAPÁRTI történelmi tagozat szombaton, amikorra Torgyán József FKGP-pártelnök Budapestre tömegdemonstrációra hívta a kisgazdákat, az ország nyolc megyéjében gyűléseket rendez. Mint a tagozat szerdán az MTI-nek eljuttatott felhívása hangsúlyozza: ezeken a gyűléseken „a kisgazda békés eszmeiség szellemében" kívánják hirdetni a tagozat „népi, nemzeti és keresztény programját." MINTEGY 6 EZER igény érkezett 13 egyháztól a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezését kérve. Ezek közül 3200 ügyben már megindult a konkrét ügyintézés, az érintett ingatlanokra az elidegenítési és terhelési tilalmat már be is jegyeztették, ám 1000-1200 kérést el is utasítottak ­mondotta szerdán Szombathelyen Platty István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházi kapcsolatokkal foglalkozó főosztályának vezetője azon a tanácskozáson, amelyen a megye polgármesterei, az egyházak képviselői tárgyaltak. A tanácskozásod jelen volt Konkoly István megyés püspök is. Marad a 12 hónap A Honvédelmi Minisztérium megbízott szóvivője az MTI kérdésére kedden határozottan cáfolta azt a napokban szárnyra kplt híresztelést, amely szerint tervezik a jelenleg 12 ífbnapos sorkatonai szolgálati idő meghosszabbítását. Tikos László alezredes hang­súlyozta: sem a minisztérium, sem pedig a honvéd vezérkar nem tervez ilyen intézkedést, sőt, távlatilag a szolgálati idő további csökkentését fontol­gatják, d.e. ehjiez még számos feltételnek kell teljesülnie. Öböl B EVÉSÉS. Tegnap egy gazdasági információ érttelmezése miatt kellett gondolnom a Húsvétra. Tudom, ez így érthetetlen, ezért sietek magyarázatot adni. Történt, hogy kollégámmal a házunk táján szükségszerűen létező nézetkü­lönbségek egyikét elemeztük, s végül egyikünk sem vállalta a nagy igazság kimondását. A kérdés az ugyanis, egy fölismerést, egy tényt vagy egy föltérképezhető körülményt hányszor érdemes illetve kell - no, meg hány műfajban? ­elővezetni az olvasónak. Kollégám mondja, ő eddig épp négyszer vetette papírra, hogy a hitelforgalmazás trendje áprilisra megváltozott: már nem a vállalkozó-gazdálkodó űzi a hiteladót, hanem a betéteit halmozó pénzintézet keresi a fizetőképes partnert egy-egy vállalatnál vagy társaságnál. Épp ezért - mert a tendencia fölismertetett és négyszer leíratott - újabb kinyilatkoztatásra nincs szükség - így a munkatársam. Jó, jó - mondom erre én, mivel naponta papolok a té­makövetésről meg az információ többszöri előadásának követelményéről, belátva persze azt, hogy egy gazdasági hír általában a gazdaság iránt fogékonyakat érdekli, ők pedig nagy valószínűséggel tudják, hogy a betéti kamatlábak csökkenése itt és most jó hír, a lefelé mutató nyíl nem a buktatóra, hanem az infláció csökkenésére mutat. Igenám, tehetjük hozzá, ha a televízió egyik legutóbbi utcai körinterjújára gondolva föltételezzük, hogy egyes honfi­társaink nem tudnak mit kezdeni a hírrel. Vegyük ezt a hírt: Húsvét van. És kérdezzünk rá: Mit ünnepelünk ma? Láthatjuk a képernyőn, hogy a Magyarországon élő, magyarul beszélő, javarészt feltehetőleg megkeresztelt em­bertársaink azt mondják, hogy ez egy nemzeti ünnep, valami egyházi izé. Isten halála, no meg a nővérem jobban tudja. Szóval, a hír. Talán még az evangéliumot is naponta kellene közölni. Domaszéki szertorna Választottak, választanak Domaszéken minden épkézláb ember a kertekben, a földeken talál magának időszerű elfoglaltságot; az önkormányzat közben a jövőt tervezi. Szabványméretű rosta A község önkormányzata április 15-én hirdetett eredményt azon pályázat ügyében, amit a helyi sportcsarnok föltételezett építői között írtak ki. A hirdetmény a maga idejében megjelent a helyi és országos lapokban. Láss csodát: huszonnégy cég jelentkezett a megmé­rettetésre. Ajánlataik igencsak eltérőek voltak. Adalékul: 39 milliótól 125 millióig terjedt a „vállalkozói kedv." A domaszékiek kiírásában szerepelt, miszerint szabványméretű kézilab­dapályát képzelnek az iskola mellé, természe­tesen minden lehetséges teremlabdajáték terét alkalmazni kell ezen óhajhoz. A rosta „járását", működését egyértelműen befolyásolták az anyagi lehetőségek - ez nem vitás. Az önkormányzat végül a mórahalmi Konzol Kft. ajánlatát fogadta el. Az átadás időpontját 1993. május havában rögzíti. Az orvos gyógyítani akar Dr. Kozma Anna általános orvos valaha a szegedi Tarján-negyedben rendelt (magán­rendelőjében egykori kezeitjei sűrűn megfor­dulnak...); most, Domaszéken dr. Kovács Zsuzsanna belgyógyásszal és dr. Bicskei Irén gyermekorvossal látja el a falut. A lakosság jelenlegi száma (3200 lélek) megfelél a társadalombiztosítás által ajánlottaknak. Dr. Kozma Anna szerint kiegyensúlyozott ellátást tudnak biztosítani, ugyanis: - Megfelelő a segédszemélyzet (asszisztens, szaknővér, védőnő) száma és szaképzettsége. Megítélésem szerint az orvosok választhatósága nem okoz külön gondot a faluban. Szakmai vonatkozású a probléma, amit fölvetek. A hatszáznyi gyermeksereget Bicskei főorvosnő látja el, mindenki megelégedésére. A to­vábbiakban a, problémás gyermekek jövője foglalkoztat mindannyiunkat - szeretnők, ha továbbra is a szakember, a szakorvos kezelné őket. Az új rendelet ugyanis nem fogalmaz egyértelműen, s valószínűleg a végrehajtási utasítástól sem leszünk okosabbak. A kérdés: vajon az önkormányzat nem tudna-e lépni ebben az ügyben? Mindannyiunk megelégedésére... Azt a következtetést vontam le mindebből, ami kézenfekvőnek tűnik: az orvos gyógyítani akar. Számára sem mindegy, hogyan... PATAKI SÁNDÖR A közlekedési tárca közleménye Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elfogadta Kertész Pálnak, a Magyar Posta vezérigazga­tójának lemondását - erről juttatott el közleményt szerdán a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvi­vője, Várhelyi András a Magyar Távirati Irodának. A közlemény szerint a ve­zérigzgató átmeneti időre kapott megbízásáról egészségi álla­potának megromlása miatt mondott le. fag=g= r Üzleti reggelire invitálom Önt =r=j'!pl 1 április 30-án, 8.30-kor a Talent Centerbe (Újszeged, Fürj u. 92/B) Díszvendég: PALOTÁS JÁNOS VOSZ-elnök Tisztelettel: BÁN JÁNOS Jelentkezés: 12-711, Pergel Anita menedzserasszisztensnél J p. T. p. A Rádió Szeged ma délutáni adásában 17 óra 30 perctől A hét kérdéséről Péter László egyetemi tanárral Panek Sándor, lapunk munkatársa beszélget. A műsor hívható telefonszáma: 24-244. KÖZÉLETI NAPLÓ MA RÖSZKE község képviselő-testülete 15 órakor ülést tart a községháza tanácstermében. A hét napirendi pont közül kettő: népszavazás, népi kezdeményezési rendelet tervezetének megvitatása, elfogadása; a felajánlott közüzemi vállalatok vagyonának elfogadásáról syóló határozat meghozatala. JENEI FERENC, a kjskundorozsmai 16-os választókerület képviselője 16-17 óráig fogadóórát tart a községházán (Negyvennyolcas u. 12.). Ezt követően, 17 órai kezdettel részönkormányzati ülés lesz. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14-es választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Rákóczi u. 11. számú épületben. AZ MDF-székházban (Római krt. 31.) minden csütörtökön 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő fogadóórát tart 13-tól 17 óráig a megyei önkormányzat (Szeged, Rákóczi tér) földszinti klubhelyiségeben a választópolgárok részére. RAJK LÁSZLÓ és GYÖRGY PÉTER A modern művészet lehetőségei címmel tart kerekasztal-beszélgetés a Liberális Szegedért Alapítvány vendégeként este fél 7-kor a Oroszlán u. 6. szám alatt, az OMF dísztermében. Minden érdeklődőt szívesen lát a rendezőség. A MAKÓI FÜGGETLEN KISGAZDA, FÖLDMUNKÁS és POLGÁRI PÁRT ügyvezető testülete értesíti a lakosságot, a tagságot és szimpatizánsait, hogy ügyfélszolgálatot tartanak minden szerda, péntek és vasárnap délelőtt 8-12-ig a Makó, Deák Ferenc u. 44. szám alatti irodájukban, telefon: 65^12-086. Kik azok az emdéefesek? Úgy tizenöt esztendővel ez­előtt egy magyar építőtábor kies, hajladozó nyárfáktól határolt udvarán két lengyel fiatalember megállt egymással szemben, izmaikat ellazították, majd hosszúnak ígérkező, kölcsönös szidalmazásba fog­tak. Ám a veszekedés harma­dik percében, jelzősített anya­szerkezetek s egyéb verbális gorombaságok után elhangzott az a szó, ami után meghök­kenés, csönd, majdhogynem az áhítat csöndje következett. Te kommunista! Ezt a sértést, akkor nem lehetett űberolni. Tizenöt év múlva - vagyis a napokban - egy szabad jelzésű rriagyar taxihoz idősebb há­zaspár sétált. A hölgy megnyi­totta a kocsi ajtaját, kissé meghajolt, majd sápadtan, remegő szájszéllel, nem is leplezett ingerültséggel azt kérdezte: Maga emdéefes? A taxis csak nézett, bámult a kormány mellől, válaszolni nem tudott. Mire a hölgy még hozzátette: Csak mert ha az, akkor nem szállunk be. A taxis még mindig bámult. Történelmi pillanat volt. S hogy valóban az volt, annak igazolására engedtessék meg egy könnyed kanyar lát­szólag másféle témák tájékára. Tudvalevő például, hogy a köznapi antiszemitizmus egy­értelmű azonosító jelnek véli az egy arcban összetalálkozó kampós orrát, vidáman len­gedező fülcimpákat, valamint a szemaljak táskás dombocskáit. Nem kell sábeszsapka. Mint ahogy nem kell hegedű, vagy üstfoltozó fölszerelés sem, elég a bőr barnája, hogy ne úgy, hanem máshogy nézzenek rád. Mármost előítéletekről azért beszélek, mert mi, magyarok igen nagy mennyiségű és kifinomult, fölöttébb aktuális, a közéletet elöntő előítélettel birunk, úgymint zsidóbolsevik, judeoliberális, ószövetségi, népnemzeti, az öröksláger kommunista, vagy népies vál­tozata a komenista, aztán a voltpufajkás... ésatöbbi, ésatöbbi, ésatöbbi. A taxis még mindig csak bámul, van tehát időm elmon­dani, szerintem mi a baj. Szerintem az a baj, hogy ez a sok kedves, fajsúlyos szó nem a kellő óvatossággal használta­tik. Óvatosnak lenni, hát nem is tudom, nekem most a leg­főbb erények egyikének tűnik ebben az országban. Mert ebben a szabad, szívünknek oly kedves országban hipp­hopp akármi lehetsz, miközben ebben a szabad országban a legnezebben saját magad lehetsz. Az, aki. A taxis most kinyitotta a száját, de csak nem tudott megszólalni. Két lehetőségre gondoltam. Az egyik szerint a házaspár valóban beült egy echte emdéefes taxishoz, s ahelyett, hogy időjárásról, Romanek Gyula váci csatár meggyógyult arcáról, vagy Friderikusz retorikájáról cseréltek volna eszmét, nos ehelyett vad és antagonisztikus politizálásba kezdtek, minekutána útmeg­szakítás, viharos autóelhagyás, valamint intenzív karlenge­tősdi következett. Továbbá azt sem tartom kizártnak, hogy a házaspár hölgytagja oly annyira elége­detlen az uralkodó párt poli­tikájával, hogy azt még a szolgáltatások köznapi rend­szerében sem képes elviselni. S mivel a taxis még mindig csak néz, illetve most meg­dörgöli a szemét, van idő eltűnődni, vajon miféle jegyek alapján gondolta a személyi fuvarozót emdéefesnek a sokat megélt hölgy. Kormánylapokkal szórták volna tele az autót? Kipla­kátolták volna? Nyugodt erő? Tavaszi nagytakarítás? Tavaris konyec? Vajon milyen az, ha valaki emdéefes? Rezzenéstelen az arca, mint a miniszter­elnöknek? Körszakálla van? Nincs körszakálla, de hószínű, vállig lengő haja van? Tü­körhomlokú? Épp ellenke­zőleg, sok a szőre, mint a frakcióvezetőnek?... Ebben a pillanatban szólalt meg a taxis. Mondom, történelmi pillanat volt. Várfoglalással, nyert csatával, okos békekötéssel fölérő. Hová parancsolja, asszo­nyom? Ennyit mondott. Nem töb­bet, ennyit. Ezt meg a hölgy nem értette. Csak bámult, és most ő cso­dálkozott. Csak mert ha beül a ko­csimba, mondta a taxis, oda viszem, ahová ön parancsolja. Pontosan oda. DARVASI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents