Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

JCCL ÓD BANK Kamatlejtő A

hét végén apám meglehetősen feldúltan fogadott, vigyem gyorsan másik bankba megtakarított pénzét, hiszen az övé nem átallott kamatot csökkenteni. Nem sikeriilt igazán meggyőznöm arról, hogy ez tulajdonképpen jó hír, de gyanítom, nem ő ijedt meg egyedül. A forint javulásának egyik biztos jéle egyébként talán az lehetett, hogy a hazai harmincöt, illetve a „nyugati" tízszázalékos infláció közötti huszonöt százaléknál kisebb mértékben értékeltük le fizetőeszközünket, s a forint kibírta ezt a relatív felértékelést. (Ez persze csak az egyik összetevő, valamennyi feltétel taglalásához több idő kellene.) Először a jegybank csökentett kamatot, szemérmesen, egy-egy százalékkal, s hasonló ajánlásokat fogalmazott a kereskedelmi bankoknak. Az utóbbiak igazából azonban csak akkor mozdultak, amikor világossá vált, hogy a régi, forrásokért fizetett magas kamat mellett nem lehet már kihelyezni a hiteleket, megbízható adós pedig - különösen a mai, csődökkel terhelt világban - nem terem minden bokorban. Először temészetesen a betéti kamatok csökkennek, s ezután, az olcsóbb forrás szállítja lejjebb a hitel árát. T

alán túl vagyunk az inflációs csúcson, s erre abból is következtetni lehet, hogy a pénzintézetek már nem olyan szemérmesek új — egyértelműen kamatcsökkentést jelentő— betéti konstrukcióik bevezetésénél. Pedig az elsők még nagyon körültekintően fogalmaztak és diplomatikusan negyedévenkénti inflációs kiigazítást Ígértek. Csakhogy akkor már lefele indultunk. J/ ' f/fcdn-cC-Ti Most csak egy - mutatóban Holnap 8 oldalon „Autósvilág" Vélemény Közgazdasági megfontolásból jobb lenne, ha a jelenlegi 20 százalékos forrásadót, mely a forintbankbetétek kamatait terheli, csökkenteni lehetne. Ám ennél a kérdésnél figyelembe kell venni a költségvetési szempontokat is, s a döntés a kormány, illetve a Parlament feladata - mondotta Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a múlt héten. A jegybank elnöke kifejtette: az adócsökkentés nagymértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy alacsonyabb kamatok alakuljanak ki a betéteknél, és ennek következtében a hiteleknél is. Természetesen alapos számításokat kell végezni arról, miként érinti ez a költségvetést. Mindez a Pénzügyminisztérium ügye, a Magyar Nemzeti Bank ebben a kérdésben csupán a véleményét fejti ki. EBRD - The Economist Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Jacques Attali nagyralátó tervét megint lefaragták a bank első, Budapesten rendezett éves közgyűlésén - jelentette a magyar fővárosból a múlt héten a The Economist című brit gazdasági hetilap legfrissebb száma. Attali a tavalyi alapítás óta lázadozik a bank önkorlátozó alapokmánya ellen. Budapesten megpróbált kiszabadulni," de a nyugati részvényesek megállították. A budapesti találkozó még rosszabbra fordította az EBRD kapcsolatait tulajdonosaival. Nem csak Amerikát aggasztotta a Brady pénzügyminiszter által félresöpört „puhakölcsön"javaslattal, hanem megsértette EK-beli részvényeseit is a szabadkereskedelem zajos támogatásával. A legígéretesebb kelet-európai iparágak - élelmiszer, acél, autó, textil - a legjobban védettek Nyugat-Európában. A bank nem meri gyorsan támogatni a szerkezetváltást, nehogy felingerelje Brüsszelt - írta a The Economist, és hozzátette: a banknak lehetetlen alapokmánya és tulajdonosainak érzékenysége miatt nincs sok kifutása. A The Economist emlékeztetett: az EBRD akkor is bajba kerül, ha ragaszkodik mandátumához. A 61,4 millió ECU-s GM-Rába kölcsön után a GM azt állította, hogy máshol is kérhetett volna kölcsönt. Ezzel keresztezte a bank állítását, hogy nem árt a magánbefektetésnek. Ráadásul Franciaország megvádolta a bankot, hogy tisztességtelen versenyt támogat egy adómentes magyar cégbe való befektetéssel, s ez EK-vizsgálatot váltott ki. A Microsystembe való befektetés volt azon kevés ügylet egyike, amely mindenkinek tetszett. E szerény ügyletek azonban nem elégítik ki Attalit, s „továbbra is rázni fogja a részvényesek által rákényszerített rácsokat" - írta a The Economist. A vámbiztosíték A vámáruk beléptetéséhez, illetve továbbításához megkövetelt vámbiztosíték fizetési rendjéről tájékoztatta az MTI-t a múlt héten a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Mint a közlemény megállapítja: a vámbiztosíték követelése nem új eljárás, hiszen azt már 1966-ban elrendelték. A rendelet értelmében a vámbiztosíték kezességi nyilatkozat, vagy készpénz lehet, melyről a vámhivatal nyugtát ad. A kezességi nyilatkozatot azonban csak akkor fogadják el, ha ahhoz pénzintézet által csatolt . igazolást is mellékelnek, melyben a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy amenynyiben a vámfizetésre kötelezett nem teljesíti fizetését, helyette és nevében a tartozást kiegyenlíti, vagy azt igazolja, hogy a kezességvállaló nála, kizárólag a vámhatóság általi rendelkezésre zárolt fedezetet helyezett el. A kezességi nyilatkozatot a vámhivatal bevonja és a kezességvállalás tényét a továbbítási vámokmányra feljegyzi. A vámbiztosítékot minden továbbításra kerülő vámáruval kapcsolatban megköveteli a vámhatóság, tekintet nélkül arra, hogy a vámáruval rendelkezőnek van-e, vagy nincs vámtartozása. Nem kell viszont külön vámbiztosítékot megkövetelni a nemzetközi vámokmánnyal - például TIR-, ATA-igazolvány - fedezett vámáru továbbításához, mivel ezek a dokumentumok egyúttal kezességi nyilatkozatnak is tekinthetők. A jogszabály alapján mentesek továbbá a biztosíték fizetése alól azok a V költségvetési szervek, amelyek nem esnek a társasági adó hatálya alá. A belföldi forgalom számára történő vámkezelés a korábban is alkalmazott gyakorlat szerint történik, tehát azok a vállalatok, amelyeknek vámtartozása van, csak a vámkezelni kért árut terhelő vámés egyéb költségek megfizetése után kaphatják meg az áruikat. A vámtartozással nem rendelkezők az árut terhelő vámot a vámhatóság írásbeli felszólítására kötelesek megfizetni. nem újdonság Egyértelmű szigorítások Összegében nagy tétel BANK Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Értékeit megőrizzük! SZÉFBÉRLET Szeged, Takaréktár utca 1. OTP-bank, mint mindig!