Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-17 / 92. szám

PÉNTEK, 1992. ÁPR. 17. BELPOLITIKA 3 Aláírni, saját kezűleg A BOSI EROMU KÉRDÉSE nem is szerepelt a bécsi európai kerekasztal-konferencia napirendjén, így hamis és téves az a beállítás, hogy Antall József távollétében a szlovák kormányfő az erőmű vitában meggyőzte volna a tárgyaló­feleket. Jeszenszky Géza előadásában kifejtette a magyar álláspontot, amely semmilyen ellenvetést nem váltott ki a hallgatóságban - közölte a külügyi szóvivő a Die Presse című lapban megjelentekre reagálva. GEORGE BUSH amerikai elnök nyilatkozata szerint április 14-től maradéktalanul biztosítják a magyar áruk minden megkülönböztetéstől mentes elbírálását az Egyesült Ál­lamokban. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG április 25-étől - az ENSZ BT határozatának megfelelően - beszüntette Líbia és Magyarország között a légiforgalmat, felfüggesztette a légitársaság budapesti irodájának tevékenységét, és felszólította az arab országot diplomáciai missziójának létszámcsökkentésére - tudatja a Külügyminisztérium közleménye. A Magyar Hitel Bank új arculata A Magyar Hitel Bank Rt. 1990. január 9-ével többek között azzal_ a céllal hozta létre marketingfőosztályát, hogy az vizsgálja meg a Bank alapítása óta használt vizuális személyi­ségjegyeit, arculatának alapele­meit, es tegyen javaslatot azok továbbfejlesztesére vagy át­alakítására. A felmérés ered­ményének ismeretében a bank ügyvezetősége úgy határozott, hogy több grafikai javaslatot készíttet, mind egy új megje­lenésre, mind az eredeti emb­léma továbbfejlesztésére, és ezek közül fogja kiválasztani a bank új emblemáját, a megúj­hodó arculat alapelemeit. Az egész felmérés es terveztetés folyamán a Magyar Gazdasági Kamarától éppen függetlenedő Design Centerrel dolgoztunk együtt, mely kapcsolat a továb­biakban is egyik legfontosabb pillére az arculatváltás eszté­tikai igényei biztosításának. A Magyar Hitel Bank Rt. igazgatósaga 1991. november 29-én döntött Kara György és Nagy Péter grafikusok pályá­zatanak elfogadásáról és az új arculat bevezetéséről: az arany­szarvast választotta védjegyé­nek. A figurát és a mögöttes értékrendszert főbb jellemzői alapján tartottuk alkalmasnak bankunk szimbólumának: - anyaga arany, amefy klasszikus értékmérő és érték­képző, a banki funkciók és célok kifejeződése; - szimbolikus tartalma: feje­delmi dísz, hatalmi jelvény, mely tekintélyt, méltóságot, teljesítményt és erőt sugároz, a bank gazdasági-társadalmi stá­tusának kifejeződése; - kulturális tartalma: műal­kotás, mely magas szintű szel­lemi tevékenység során meg­valósult teljesítmény, a bank igényességenek, szakértelmé­nek, teljesítőképességének ki­fejeződése; — humán tartalma: élőlény, a természet része, mely környe­zetvédelmi szimbólum lehet, a bank ez irányú elvi elkötele­zettségének kifejeződése; végül - formai megjelenése dinami­kus, erőt sugárzó, elegáns. Az arculatváltás természete­sen nem kizárólag az embléma lecserélését jelenti, és nem köthető egyetlen naphoz. Ez egy folyamat, több évben mér­hető vizuális, technikai-tech­nológiai, magatartásbeli fej­lesztés időszaka, melynek na­gyon fontos állomása a mai be­szélgetés, az emblémaváltás bejelentése. E folyamatba il­leszkedik a különböző banki dokumentációk, formanyom­tatványok áttervezése is, mely nem csupán grafikai váltást jelent, hanem a bizonyára meg­lévő átfedések megszüntetéset, az esetleges meglévő, de töb­bekkel összevonható, így feles­legessé váló űrlapok visszavo­nása. Terveink szerint az egy­séges arculat kialakítását célzó program a bankban folyó in­tézményfejlesztési programmal párhuzamosan éri el befeje­zését. Reméljük, hogy az új arculat vizuális értékeivel és tartal­mával visszatükrözi bankunk szellemiségét, működésünk mottóját: „Maradjunk Magyarország nagy és sikeres kereskedelmi bankja. Támogassuk aktívan a piacgazdaság fejlődését ha­zánkban. Legyünk híresek szakértelmünkről és magas színvonalú szolgáltatásaink­ról. " Az intézményfejlesztésről. A piacgazdaság megteremtésének egyik alapvető eleme a pénz­ügyi rendszer korszerűsítése, a pénzügyi infrastruktúra intenzív fejlesztése. A terület kulcs­szerepét felismerve a Világbank önálló programot indított a magyar bankok ilyen irányú tevékenységének finanszírozása érdekében. A Magyar Hitel Bank Rt. az elsők között kap­csolódott be a programba, s létrehozta önálló intézmény­fejlesztési szervezetét, amely­nek része a Coopers és Lybrand Deloitte nemzetközi tanácsadó társaság szakértői munkacso­portja is. A banki intézményfejlesztési program (BIP) három egymás­hoz szervesen kapcsolódó szakaszból (tervezés, megva­lósítás, informatikai fejlesztés) áll. Ez. a felépítés és folyamat egyben a bank fejlesztési dön­téseit is tükrözi: első lépésben kialakítja üzleti stratégiáját és szervezetét, megtervezi és lét­rehozza a nemzetközi színvo­nalnak megfelelő korszerű banküzemét, majd ezeket ki­szolgálandó felépíti informa­tikai, számítástechnikai rend­szerét. A bank 1991-ben befejezte a BIP tervezési szakaszát, s megkezdte a megvalósítás előkészítő munkálatait, ezzel párhuzamosan beindította az informatikai fejlesztési programot. (X) Eljárás ­hivatalból Az Alkotmánybíróság a közelmúltban megkezdte az első, hivatalból elrendelt, azaz a testületre vonatkozó törvényben meghatározott jog alapján, indítvány nélkül indított alkot­mánysértő mulasztást vizsgáló eljárást - közölte dr. Holló András főtitkár az MTI érdek­lődésére csütörtökön. Holló András elmondta: az Alkotmánybíróság elnöke el­rendelte azoknak a nemzetközi szerződéseknek a vizsgálatát, amelyeket 1956 és 1984 között a magyar állami vezetés ratifi­kált, de nem hirdetett ki, illetve elmulasztotta a magyar jog­rendbe beépíteni azokat, annak ellenére, hogy az állampol­gárokra és jogi személyekre fontos jogokat, kötelezettsé­geket állapítottak meg. Több­nyire olyan munkajogi egyez­ményekrőfvan szó, amelyek ismerete feltétlenül szükséges lenne, ezért ezeket belső jog­szabályokba kellett volna, illetve kell foglalni. Az alkot­mánybírók a mulasztás alkot­mányossági összefüggéseit vizsgálják. Ha az Alkotmány­bíróság kimondja az állam által elkövetett mulasztások alkot­mányellenességét, akkor a mulasztást elkövető szervet — határidő megjelölésével - fel­hívja feladatának teljesítésére. A mulasztást elkövető szerv ­kormány vagy Országgyűlés ­az Alkotmánybíróság határo­zata alapján köteles jogalkotói feladatának eleget tenni. A NAGYBANKOK privatizációja során az állam hozza meg a legfontosabb döntéseket, és a bankszféra priva­tizációjának végrehajtását is az állam irányítja. A stratégia alapelve, hogy tökeemeléssel, készpénzzel javítsák a befek­tetők a bankok személyi és technológiai feltételeit - mondta Szabó Tamás tárca nélküli miniszter. A KÖZELMÚLT tapasztalatai alapján a Belügyminisz­térium felhívja a figyelmet arra, hogy a népszavazásra és a népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtés során, az aláírást gyűjtő íveken fel kell tüntetni a támogató állampolgár saját kezű aláírását, személyi számát, olvasható nevét, lakcímét. VÁRHATÓAN a magyar-román kereskedelmi kapcsolatok újabb bővülését eredményezi az a június 3-a és S-e között Csíkszeredán megrendezendő magyar kiállítás, amelyet immár másodszor rendeznek meg Romániában. Öböl H ATALOM. Van egy közmondásos igazság, miszerint a civilizáció társadalmaiban négy fő hatalmi ág működik: a parlament, a kormány, a független bíróság és a sajtó. Néhányan azt állítják, az utóbbi már nem is a negyedik ág, hanem maga a kollektív, semmi mással össze nem hasonlítható hatalom. Lehet, hogy így van, valóban félelmetesek lehetünk, de most nem a mi nagyságunkról akarok értekezni, hanem arról a tényről, hogy ezek a hatalmi ágak általában nem lázadnak föl egymás ellen. Nem tudni arról, hogy egy kormány bojkottálná a sajtót, elképzelhetetlen, hogy a bíróság föllépjen a törvényhozás ellen, és hihetetlen dolog lenne, ha a sajtó tudatosan elhall­gatná azt, amit az országgyűlésben határoznak. Ha ez az alaphelyzet, akkor roppant elgondolkodtató, hogy egy bírósági ítéletet egy nagy nemzet képviselő-testülete a munka felfüggesztésével kommentál. Ez történt a napokban Franciaországban, ahol a párizsi fellebbviteli bíróság beszüntette az eljárást a nácikkal kollaboráló egykori lyoni rendőrfőnök ellen, a T. Ház pedig fölháborodásában abba­hagyta a törvényhozást. Példa ez arra, hogy egyrészt vannak kivételes helyzetek, másrészt pedig az elévülés nem csak nálunk okoz gondot. Persze ez nem jelentheti azt, hogy az egykori deportáltaknak és leszármazottaiknak okuk lenne az ünneplésre. Mire megy a pénzünk? Költségvetési kisüzemek A városrészi és útalapot a közgyűlés tavaly, az 199l-es költségvetés tárgyalásakor hozta létre. Az idei évre az alábbi összegeket ítélte oda az egyes képviselői fórumoknak önálló gazdálkodásra (az összegek ezer forintban értendők): Városr. Útalap Magánerős alap útép.tám. 1. Belváros 4 725 577 1 540 2. Felsőváros, Tarján 3 645 300 800 3. Újszeged 5 220 1 207 3220 4. Béketelep, Móraváros 2 595 435 1 160 5. Móraváros 1 435 337 900 6. Alsóváros 2 110 445 1 180 7. Ságváritelep 925 35 640 8. Szentmihálytelek 865 15 620 9. Hattyastelep 610 270 420 10. Gyálarét 400 416 280 11. Makkosháza, E.-i városrész 2 355 225 600 12. Újrókus, É.-i vr. 1 050 142 380 13. Rókus-városrész 1 350 150 400 14. Petőfitelep, Baktó 2715 720 1 920 15. Algyő -487 1 300 16. Kiskundorozsma ­697 1 860 17. Szőreg ­652 1 740 18. Tápé ­390 1 040 Összesen: 30 000 7 500 20 000 Nem az egészségügy a legszegényebb (Folytatás az L oldalról.) - Nem csak a város költség­vetésének köszönhető ez a „bőkezűség". - A központi céltámo­gatásokból pályázatokon nyert pénz is benne foglaltatik a város egész­ségügyi intézményeinek ez évi fejlesztési keretében. Csak a legnagyobb tételeket említem: a kórház műszerparkjának kor­szerűsítésére 6o millió forint jut, a műtőblokk klímaberen­dezésének .felújítására, az intenzív osztály bővítésére, az épület felújítására 23 milliót ad a város. A gyermekkórházban tervezett épületbővítés költsége 10 millió forint. Ebből épül fel az a pavilon, amelyben helyet kap az oktatási kabinet, vala­mint a szívbeteg és a cukor­beteg gyermekek ambulanciája. Meg kell még említenem, mint nagy tételt, a drogcentrumot és a hozzátartozó deszki re­habilitációs otthont, amelynek költségvetése kialakítására 11 millió 800 ezer forint. Az önkormányzat valamennyi egészségügyi és szociális intézményének idei költség­vetése, amely az üzemeltetést is magában foglalja 1,3 milliárd forint. - A kórház-rendelőintézet nemcsak városunk lakosságát fogadja és gyógyítja, ezért többször is szóba került már, hogy a környező városok, falvak önkormányzatai is járuljanak hozzá a költségeinkhez. - Óriási teher a városnak, hogy Szeged és vonzáskörzete 240 ezer lakosának fekvő­beteg-ellátását is nekünk kell biztosítanunk. Ezt azonban nem akceptálják a környező telepü lések önkormányzatai. A polgármester űr az egyeztető tárgyalásokon már felvetette, hogy legalább a gép-műszer park fejlesztéséhez hozzájárul­hatnának, de az önkormány­zatok vezetői ettől az „ötlettől" mereven elzárkóznak. így hát,, marad a mi a terhünk és kötelességünk a Szeged-közeli városok, falvak lakóinak gyó­gyítása, hisz a betegeket nem lehet elküldeni, őket nem lehet büntetni. - Az egészségügy új struktúrájában ebben az évben a háziorvosi szolgálaton van a hangsúly. A körzeti orvosi rendelők koszérűsítésére - ami nélkül elképzelhetetlen a háziorvos eredményes munkája - szánt 33 millió forintot egy­ségesen osztják szét a város 62 felnőtt- és 34 gyermekkörzeti rendelője között? - A körzeti rendelőink állapota, felszerelése, műsze­rezettsége igen különböző, ezért a kiegyenlítésre törekszünk. Ahol roszabbak a feltételek, kevesebb a vizsgálóeszköz, oda több pénzt jut. Felújításra szorul a Korondi utcai, a tápéi, a kiskundorozsmai, a gyálaréti, a Dobó utcai, illetve a József Attila sugárúti rendelő. A harminchárommillióból fedez­zük még azt az informatikai redszert is, amit később a házi­orvosi rendelőkbe telepítünk ki, az ott gyógyítók munkáját könnyítendő. - A háziorvosok fogadható pácienseinek száma ideális esetben 1800-2000 lehet. Ha (gy van, akkor a 18o ezres városnak, mint amilyen Szeged, kevés a 62 háziorvos. - Valóban nem elég. Számunkra az lenne az elő­nyös, ha a városban dolgozó 25 üzemorvos is bekacsolódna a háziorvosi szolgálatba. Ha velük bővülne a háziorvosok köre, akkor elegendően lenné­nek. Előnyös lenne azért is, mert nem kellene új rendelőket építeni. - Mindez nem a hónapok óta bizonytalanságban tartott, munkahelyük elvesztésétől rettegő üzemorvosokon múlik, hiszen szíves-örömest állnának a háziorvosi szolgálatba. - A háziorvoslásról meg­jelent rendelet értelmében az az üzemorvos, aki belgyógyászati, illetve üzemorvosi szakvizsgát tett, dolgozhat háziorvosként. - Az alapellátás, a háziorvosi szolgálat megjelenésével le­válik a kórház-rendelőin­tézetről. Kinek a fennhatósága alatt működik tovább? - A rendelők működési költségén kívül a háziorvosi szolgálat felszereltsége, állag­megóvása és fejlesztése az önkormányzatot terheli abban az esetben, ha az ott dolgozó kollektíva területi ellátást vállal. - A szociális gondoskodásért felelősek a múltban sem ismerték és ma sem ismerik a támogatásra szorulók teljes körét. Évek óta nem készül el a sokat emlegetett szociális térkép, ezért sokan, talán a legrászorultabbak elesnek a segítségtől. - A teljes kört felölelő szociális térkép valóban nincs a mai napig, de a Városi vörös­kereszt és a karitatív szerve­zetek gondozottjai kiegészülve az önkormányzat támoga­tottjaival körülbelül fedik azoknak a körét, akik szoci­álisan igen rossz helyzetben élnek. Valamelyik szervezet előbb-utóbb felfedezi a segít­ségre szorulót, s így ha lassan is, de elkészül a szociális térkép, ami azonban sohasem lesz teljes, mert állandóan bővül a szociális támogatásra szorulók tábora. - Például azokkal is, akik önhibájukon kívül nem tudják majd fizetni a társadalom­biztosítási járulékot, és helyet­tük az önkormányzatnak kell ezt megtenni. Ennek fedezésére van-e elkülönített pénz? - Egyelőre se pénz, se információ arról, hogy a járu­lékokat miből fizetik az önkor­mányzatok. Fedezetét csak központi támogatásból, fejkvóta szerinti elosztásban tudom elképzelni. - Az elmúlt évben 40 ezer szegedi kapott segélyt, a leg­szerényebb becslésem szerint ez a szám az idén megdup­lázódik. - Az eddig eltelt negyedév tapasztalata valóban azt mutat­ja, hogy az idén megkétsze­reződik a segélyért folyamodók száma, ami azt jelenti, hogy körülbelül 100 milló forinttal többre lenne szükségünk a várható segély igények teljesí­téséhez. Ezt az összeget csak a minisztériumi pályázatokból tudjuk előteremteni. A szociális segélyekre 191,5 millió forintja van a városnak, ehhez kellene még az év folyamán a száz­millió. - Nem csak segélyből hiányzik, hanem intézményből is. Konkrétan: kevés a szociális otthon öregedő városunkban. - A szociális otthoni el­helyezésre várakozók száma közel félszáz. Sorsuk megol­dódik még ebben a félévben, mert hamarosan elkészül - az úgynevezett emelt szintű otthon­nal együtt - a negyedik, az Alsó Kikötő sori, 50 helyes szo­ciális otthon. Akkor közel ötszáz idős ember elhelyezését, gondozását tudjuk biztosítani szociális otthonjainkban. Pillanatnyilag ennél többre nincs is igény, jórészt azért, mert öregjeink nem akarnak kiszakadni megszokott kör­nyezetükből, ezért szívesebben veszik a házi szociális gon­dozást. E gondoskodási formát közel ezer idős ember igényli és kapja. Emellett több mint ezren ebédelnek az idősek klubjában, illetve részesülnek szociális étkeztetésben. KALOCSAI KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents