Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-17 / 92. szám

4 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. ÁPR. 17. Magyar-román közoktatási tanácskozás Megszületik az új NAT-tervezet? Rögtön a tanácskozás elején kiderült, hogy a román szakemberek a múltbéli magyar oktatási struktúránál merevebb rendszert kell lebontsanak. Nicolae Presecan szerint legnagyobb gond a Ceausescurendszerben túlszakosított oktatással van, melyhez hozzáadódik a ma még mindig központosított finanszírozási mód. Ha mindenütt megalakulnak az önkormányzatok, Romániában is törvény fogja szabályozni az állami fenntartás rendszerét. A kérdések szinte ugyanazok: hogyan történjen a finanszírozás, mi legyen az állam szerepe, mely kortól mely korig legyen kötelező az oktatás, milyen legyen a vizsgarendszer? Bárányi Károly, aki a Nemzeti Alaptanterv kialakításával megbízott szakmai és irányítási főosztály vezetője, viszonlismcrtctójébcn nemcsak a román kollégáknak, hanem a hazaiaknak is szolgált újdonságokkal. Mint elmondta, mostanra összefoglalták a Nemzeti Alaptantervre vonatkozóan beérkezett bírálatokat, és ezek egyértelműen mutatják: a NÁT-ot át kell dolgozni. A főosztályvezető szerint az Közoktatási gondjaival Magyarország nincs egyedül Közép-Kelet-Európában. Nálunk a törvény hiányzik, Komániában ezenkívül még csak az önkormányzati rendszer kialakításánál tartanak. Tegnap a román oktatási minisztérium képviseletében a J(JYTF-en járt Nicolae Presecan minisztériumi főigazgató és Sorin Teodorescu külkapcsolatokért felelős osztályvezető, hogy Bárányi Károly, magyar művelődésügyi főosztályvezetővel kölcsönösen tájékoztassák egymást közoktatási kérdésekben. A találkozón részt vett Arad megye főtanfelügyelője, Stelian lonutiu és helyettese, Kovács István is. alaptantervet ki kell terjeszteni az oktatás egészére, 18 éves korig, s nem lehet a kötelezőnek javasolt 16 éves kornál befejezni azt. A közoktatás feladatai az érettségiig tartanak, ezért groteszk gondolat lenne, ha a NAT például Dózsa György koránál megállna - mondotta. Bárányi Károly hangsúlyozta, hogy az átdolgozott NAT-ra vonatkozó elképzelés (esszészerű leírás a különböző életkorokban elvárható tudásszintről, történelmi dátumok, matematikai képletek elhagyása, rövidebb dokumentum alkotása) még csak a szakmai főosztály véleménye, s nem a minisztériumé. A főosztályvezető ígéretet tett a román minisztérium munkatársainak, hogy a végleges alaptantervet tanukmányozásra elküldik Bukarestbe is, egyúttal bírálatot is kért róla a román kollégáitól. * A tanácskozás után kérdésünkre Bárányi Károly elmondta: pontosan nem tudható, mikorra lesz kész a végleges NAT-változat, azt azonban bizonyosra vette, hogy a közoktatási törvény beiktatása emiatt nem fog késedelmet szenvedni. A Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatosan beérkezett bírálatokat egyébként a minisztériumi főosztály hamarosan közzéteszi. PANEK JÓZSEF FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ A diákok és a műemlékvédelem Hol terem a jó hírnév? Kalmár Márton szobrászművésszel, a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola tanárával az „alkotóház" rajztermében ültünk be egy sarokba, ahol nem zavartuk a mozdulatlanul álló fürdőnadrágos fiatalembert rajzoló-festő növendékeket. Nyolc nappal a műemléki világnap előtt arról beszélgettünk, hogy a leendő képzőművészek, illetve szakemberek miképpen kerülnek kapcsolatba a műemlékekkel, azok védelmével. Szobrász, kerámia, textil és grafika - e négy szakon tanulhatnak a gimnázium művészeti tagozatos hallgatói, s mindnyájuk képzésében nagy súllyal szerepel a rajzoktatás. Ne felejtsük: az országos rajzversenyt tavaly és idén is szegedi diák nyerte! - A rajzból, mintázásból, festésből kiválnak azok, akiknek kiemelkedő tehetségük van valamely műfajból, s ők főiskolán folytathatják tanulmányaikat. De a többiek sem távoznak iskolánkból üres kézzel: ők szakmát kapnak, amellyel elhelyezkedhetnek például a műemlékvédelemben is. Belőlük kerülnek ki az épületdíszítő szobrászok, restaurátorok. - Utóbbi mesterséget ugyancsak oktatják a főiskolán is. - Igen, a szobrászoknál maradva ott már külön képzik a fa- és kőszobrász-restaurátorokat. Talán nem tűnik szerénytclenségnek, ha elmondom: volt olyan év, amikor csak szegediek alkották az induló főiskolai osztályt! - Ez már önmagában is minősíti a Tömörkényben végzett előkészítő munkát. Az oktatásba miképpen épül be a műemlékvédelem? - Kéthetes nyári gyakorlatainkat úgy szervezzük, hogy csoportjaink az Országos Műemléki Felügyelőség munkájába kapcsolódva épületek felújításában vegyenek részt. Ez korántsem holmi segédmunka, hanem igazi művészi feladat. Dolgoztak például a Bakócz-kápolnán, s a reneszánsz hangulattól, atmoszférától szinte megittasulva jöttek haza. Részt vettek a visegrádi vár fölújításában, a nagymágocsi kastély helyreállításában. -És városunk ^^^^^^^^^^^^^^^^^ értékes épületeinek védelmében is szerepet kapnak a növendékek? - Természetesen: ott voltak például a színház fölújításánál, nemrég tették helyükre a Kass Szálló stukkódíszeit. - S akik már elhagyták az iskolát? Róluk mit tudnak? - Végzett diákjaink dolgoztak a Parlament kőfaragásainak kijavításán. Őket kőfaragóként engedtük el, napközben végezték a munkájukat, este pedig képzőművészeti körben tanultak. Végül többségüket föl is vették a művészeti főiskolára. S ne feledkezzünk meg az ősszel megtalált alsóvárosi szobrok restaurálásáról sem, mert a budapesti csoport egyik tagja ugyancsak a mi diákunk volt. - Jó hírük van a szegedről indult restaurátoroknak? - Nemrég rendezték Kaposváron az ország négy művészeti szakközépiskolájának találkozóját, s nagyon jól esett, hogy a képzőművészeti főiskola tanárai milyen elismeréssel beszéltek a Szegedről érkezett növendékekről - hangsúlyozták, hogy különösen a restaurátorképzésben tudják őket jól használni. A Átvilágítva, avagy „műtétek" az orvosegyetemen Interjú dr. Fráter Loránd rektorral Különféle pontosítások még hátra vannak, de a munka nagyját már elvégezte a Price Waterhouse nevü cég londoni irodája a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Az intézmény gazdasági-szervezeti átvilágítására megbízást kapott iroda munkatársai több kötetnyi vizsgálati dokumentumot és javaslatot tettek az asztalra. Legfontosabb következtetéseik nem túl szívderítőek: az egyetem szervezeti felépítése nem eléggé racionális, jelentős a túlfoglalkoztatás, alacsony a hatékonyság; nincs hosszú távra szóló, stratégiai terv; hiányzik a betegellátáshoz immár nélkülözhetetlen informatikai hálózat; általános a pazarlás, túlzott mértékű a gyógyszerfogyasztás, ellenőrizetlenek a raktárak, pocsékolják az energiát; rossz az adminisztrációs rendszer. Mi tesznek most? A Délmagyarország kérdéseire dr. Fráter Loránd rektor válaszolt. - Egy korábbi nyilatkozatában rektor úr azt mondta, hogy már az.átvilágítás közben, bizonyos szervezési intézkedések és takarékossági rendszabályok eredményeként több milliót sikerült megtakarítani. Mennyit? - Nem tudok pontos összeget mondani. Az átvilágítás megmutatta, hogyha a jelenleg számunkra előírt könyvelési szabályok szerint járunk cl, a racionális gazdálkodáshoz szükséges adatokat képtelenek vagyunk megismerni. Amikor én átvettem az intézmény vezetését, azt mondták nekem, 100 milliós nagyságrendű hiányunk van. Az év végén viszont már számottevő megtakarításunk mutatkozott, az idén pedig eddig mintegy 50 milliót sikerült megtakarítanunk. Ha mindez igaz, akkor 1991. július l-jétől mostanáig összesen 300 milliót „gazdálkodtunk ki", amelynek túlnyomó részét, sajnos, az eddig magunk előtt görgetett költségvetési hiány fedezésére kellett fordítani, amelyről eddig kevés szó esett. Ez önmagában ugyan komoly összegnek tetszik, de éppen csak a tizedrésze az intézmény költségvetésének; ahhoz tudnám hasonlítani, mintha valaki a havi fizetéséből három napi kiadást meg tud spórolni, egyszerű takarékossági intézkedésekkel, például azzal, hogy nem hagyja égve a villanyt, nem fűt, amikor nincs hideg, banán helyett almát vesz, és így tovább. Mindez arra mutat, hogy igazuk van az angoloknak, amikor azt mondják, hogy komoly tartalékaink vannak. Az így felderített összegeket használjuk aztán az oktatás és a betegellátás, illetve a kutatás fejlesztésérc. - Tegyük fel, hogy senki sem égeti ezután fölöslegesen a villanyt; mi az, amivel még takarékoskodni lehet? - Megvizsgáljuk az adminisztáció gépesítésének lehetőségeit, hogy ésszerűsíthessük az adatok áramlását. Csak egy példát mondok: ma bármilyen hihetetlen - senki sem tudja megmondani, hányan dolgoznak az egyetemen. Mert külön nyilvántartás van a költségvetési helyeken dolgozókról, külön az MTA-állásokat betöltőkről, a gyesen lévőkről, az OTKA-állásban lévőkről... Mivel nem ellenőrizhető sem a létszám, sem a tevékenység, adott helyeken meglehetősen nagy túlfoglalkoztatás van. Tessék megnézni ezt a grafikont: az egy fő által takarított négyzetméterek számát mutatja. Kiderült', hogy az egyik intézetben egy takarítónő körülbelül hatvan négyzetmétert takarít egy nap, a másikban a másik körülbelül ezret. Mit lehet csinálni? Nem azt, amit eddig, hogy ugyanis az utóbbi helyre fölveszünk még egy takarítót; hanem akire csak hatvan négyzetméter jut, az csinálja meg két óra alatt és a további hat órájában takarítson máshol. Az így „megtakarított" bérköltség terhére még egy olyan embert is felvehetünk, aki ellenőrzi, hogy valóban tisztaság van-e mindenütt. - Lehet-e számítani egyéb takarításokra? Úgy értem: elbocsátásokra? - Két hentest elbocsátottunk az élelmezésraktárból, mert nem volt üres a szatyruk, amikor hazaindultak... Egyébként pedig létszámstop van, tehát a racionalizást úgy oldjuk meg, hogy ha valaki elmegy, nem veszünk fel helyette mást; átcsoportosítunk. - Bornírt viccelőktől hallottam már, hogy hentesnek nevezték a sebészt, de talán mégsem mindegy, ki áll a műtőasztalnál... - Nem fognak gyakornokok kerülni a nyugdíjba vonuló professzorok helyére - de a létszámstop tette lehetővé, hogy 20 ösztöndíjast felvehetünk. Az átcsoportosítás természetesen csak a kiszolgáló részlegeknél értendő. - Gondolom, nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni a gyakorlatot, bevezetni az átvilágítok javaslatait. Hogyan képzeli el ezt a folyamatot? - Nekünk nincsenek ebben tapasztalataink. Ezért örültem a hírnek, hogy sikerült olyan amerikai ösztöndíjasokat találni, akik elvállalnák: itt készülő doktori értekezéseiket az átvilágítás ajánlásainak gyakorlatba való átültetéséről írják, pontosabban megkísérlik a javaslatok alapján átalakítani a gyakorlatot és a tapasztalataikat rögzítik. Ez nekünk nem külön költség, csak a szállásukat kell biztosítani. - Szóval kedves, mosolygós amerikai ösztöndíjasokra bízza a „normás"-szerepet? - A hajcsárszerep távol áll tőlük, megnyerő modorú emberek, akik megfontolásra ajánlanak bizonyos változtatásokat. Akikkel könnyű együttműködni, mert nem parancsolnak, hanem meggyőznek. - Ugy tudom, megvizsgálták a devizás oktatást is. Miért? - Hogy megtudjuk végre, valójában mennyit hoz a konyhára ez a nyolc éve folytatott tevékenység. Kiderült, hogy a devizás oktatás bevétele hitelképessé teszi az egyetemet. Megindultak a tárgyalások egy észak-európai bankkonzorciummal. Erről egyelőre nem szeretnék többet mondani, csak azt, hogy jó esélyeink mutatkoznak egy elméleti klinikai tömb felépítésére, az „új„ klinika tőszomszédságában. - Ha ezt saját erőből finanszírozzák, akkor talán költségvetési pénzt lehetne kérni a régi klinikák újjáépítésére. - Ez így igaz, de mert éppen csak megindult tárgyalásokról, tervekről van szó, kérem, hogy későbbi időpontban beszéljünk róla. - Arról viszont már most beszélnek, hogy a sebészeti klinika ek'dázhatatlan fölújítása miatt nagyszabású költöztesési akciók lesznek, nevezetesen az éppen csak belakott új épületből vissza kel! menni a Pulcz utcába az idegelmeklinikának. Igaz ez? - Ez még egy ki nem dolgozott ötlet, de már felháborodva kérdezik sokan: miért pont az idcgklinika? Köztudomású, hogy valamikor az elmcklinika a Pulcz utcában működött; azt az épületet teljesen felújították, de üresen áll. Vagyis átmenetileg használható. Mivel az elmeosztály igényli a legkevesebb gépészeti szolgáltatást, és emberibb a tartózkodás egy olyan helyen, ahol van egy kis zöld terület, mint ezeken a szűk körfolyosókon, amelyek egy folyton kiugrásra csábító mélység körül tekeregnek, talán ezzel az elképzeléssel is számolni kell. Tény, hogy a teljes ideg-elmeklinikát nem lehet kiköltöztetni; de miért ne lehetne az elmeosztály meghatározott ágyait? A sebészeti klinika műszaki állapota nap mint nap összeomlással fenyeget. Mi lesz, ha az egyik napról a másikra be kell zárni? Örülnék, ha segítene valaki a megoldásban. - Miért nem sebészeti klinikát építenek a külföldi bankkölcsönnel? - Mert annak a devizás oktatási bevételünk a fedezete, amit azok az elméleti intézetek produkálnak, amelyek szintén rossz feltételek között dolgoznak. A betegellátó létesítményeket más forrásból szeretnénk felújítani. SULYOK ERZSÉBET NYILAS A filmkritikusok idei (bizonytalan) listája Az idén is nagy hévvel látott neki a filmforgalmazók egyesülete, hogy kiderítse, vajon a filmkritikusok mely külföldi filmeket értékelik legtöbbre a tavaly bemutatottak közül. Összesen 88 filmkritikus véleményét kérték ki, de mindössze 19-en adták le voksukat. így persze a Top-lista hitelessége hagy némi kívánni valót maga után. Hogy mi lehet az oka a „tömeges elfordulásnak"? Csak találgatni lehet. 1. A kritikusok zöme tavaly nem látott minden külföldi filmet, ezért hát kompetenciájuk híján nem hozhattak döntést. 2. Nem emlékeztek pontosan, hogy milyen filmeket játszottak az elmúlt évben. 3. Éppen moziban voltak, mikor kérdezték volna őket." 4.Vagy ami a legszomorúbb lenne: a.) nern érdekelte őket a lista, b.) nem láttak át a szintán. 5. ...és álljon itt ez a pótlehetőség, ha az előbbiekkel nem trafáltunk volna telibe. És akkor az első tíz film listája, melyen pontazonosság miatt tizenegy film szerepel: 1. Prosperó könyvei (Peter Greenaway). 2. Álmok (Kuroszava Akira). 3. Dermedj meg, halj meg, támadj fel... (Vitalij Kanyevszkij). 4. A gyufagyári lány (Aki Kaurismaki). 5. A burzsoázia diszkrét bája (Luis Bunuel). 6. Számokba fojtva (Peter Greenaway). 7. Thelma és Louise (Ridley Scott). 8. Amikor 13 újhold van egy évben (R. W. Fassbinder). 9. Farkasokkal táncoló (Kevin Costner) és Querelle (R. W. Fassbinder). 10. A szabadság fantomja (Luis Bunuel). psl