Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

II MELLÉKLET CSÜTÖRTÖK, 1992. APR. 16. Mezőgazdaság A terméknek, cégnek el kell „adnia" magát 4m• ~~ mmmmmmmmm mmmammm mmmmtmmm mmmmmmmmmmammm A gazdaság kapcsolatrendszere a rendszerváltást követően alaposan megváltozott. A kereskedelemre korábban jellemző központosítás, a KGST-piac nyújtotta nagy tételű felvevőképesség már a múlté. A mezőgazdasági termelés belföldi fogyasztást meghaladó része is zömmel ott talált vevőre. Az automatizmust kényszerűen váltotta fel az alapos piacismeret igénye. Enélkül ugyanis a fizetség a tönkremenésbe torkolló túltermelés. A megyei mezőgazdasági szövetségnél folyamatosan érdeklődnek a külföldi követségek, kereskedelmi vállalatok képviselői a partnerkapcsolatok lehetőségeiről. Pillanatnyilag az együttműködést alapvető hiányosságok nehezítik. Sem a szövetkezeteknek, sem a mezőgazdasági nagyüzemeknek nincs olyan bemutatkozó információs kollekciójuk, melyek előkészíthetnék a konkrét tárgyalásokat. Ennek hiányában nehezen képzelhető el új tipusú kapcsolatépítés a felhasználókkal, fogyasztókkal és kereskedőkkel. A szövetség az eddigieknél szervezettebb formában szeretne bekapcsolódni a partnerkeresést, közvetlen piacrajutást elősegítő folyamatba. Igény szerint angol nyefvű bemutatkozó prospektusok készítésére is vállalkoznak, s kapcsolatrendszerükön keresztül feltérképezik a szóba jöhető cimzetteket. A kapcsolódás egyik de nem egyetlen szintere a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége két éve működő információs rendszere. Szolgáltatásaik kiterjednek az elektronikus postai üzenetközvetítésre, árubörzére, banki információkra, adó-, könyvelési- és jogi tanácsokra. A rendszer az EK-tár.sulással összefüggő mezőgazdasági kérdésekben is segítséget nyújt. A szolgáltatás továbbfejlesztéseként a későbbiekben a piaci viszonyok előrejelzését célozták meg. A számítógépes rendszemek nemcsak téeszek, hanem gazdasági társaságok, sőt magánszemélyek is tagjai lehetnek. A mostani 140-es tagsági kört újabb száz előfizetővel kívánják bővíteni. Számukra világbanki hitel felhasználásával beszerzett IBM kompatibilis számítógépeket kínálnak kedvezményes feltételekkel. T. Sz. I. / Eliker-árverések Az Élikernek az elmúlt év novemberétől kezdődően 37 árverése volt, s ezzel a nagyobb falaton már túl vannak. Ősszel még négy boltra lehet licitálni, utána hosszú szünet következik, s legközelebb az 1994-95-ben lejáró üzletekért szállhatnak ringbe a kereskedők. Az érdeklődés egyébként nagyon változó volt, nemegyszer több mint egy órán keresztül emelgették a táblát a vevőjelöltek a kikiáltási ár százalékában meghatározott, így esetenként ugyancsak alacsony licitlépcső miatt. A profilkötött húsboltokért, különösen a város szélén, nemigen tolongtak a kereskedők. A mellékelt táblázatban visszatekintésként az érdekesebb, s talán jellemzőbb boltok adatait soroltuk fel, a teljesség igénye nélkül. Négyzetméter Kikiált, ár Vételi ár 1000 Ft 1000 Ft 137. Dugonics tér 1. 37 Bj. 680 5840 141. Oskola u. 27. 20 Bj.+ 590 2150 30. Tisza L. krt. 73. 173 Bj.+ 1550 3030 9. Fő fasor 100. 174 Tj. 2990 5020 6. Klapka tér 236 Tj. 1550 3110 66. Mikszáth K.u. 26. 181 Bj1650 1650 27. József A. sgt. 37. 54 Bj. 670 670 25. Petőfi S. sgt. 33. 58 Bj. 690 1330 23. Boldogasszony sgt. 3. 206 Bj. 2480 4580 53. Hámán K. u. 7. 95 Bj. 1100 1820 98. József A. sgt. 4. 117 Bj-+ 1950 1950 37. Oskola u. 21. 168 Bj. 2320 3220 26. Tisza L. krt. 20. 106 Bj.+ 1490 2810 + = Profilkötöttség nélkül Bj. = Bérleti jog Tj. = Tulajdonjog Amerikai-magyar holló Az egyelőre még állami monopóliumot élvező Magyar Posta szolgáltatásait igénylő vevők még csak reménykedhetnek abban, hogy az országon belüli küldeményeik egy-két nap alatt elérnek a címzetthez. Nem is szólva a külföldre feladott küldeményekről, amelyeknek útja még tovább is tarthat, ezért nagy fontosságú hír, hogy a gyorspostai szolgáltatás 1-2 nap alatt a világ bármely tájára elszállítja a küldeményeket. A gyorspostapiac Magyarországon viszonylag gyorsan kialakult, neves világcégek részvételével. Ez azért történhetett így, mert a postai szolgáltatásoknak ez a kis szelete már jó ideje nem tartozik az állami monopólium körébe. Némi késéssel, de annál nagyobb ambíciókkal jelent meg tavaly nyáron Magyarországon a Federal Express, a^ amerikai kontinens egyik legnagyobb gyorspostai szolgáltatást nyújtó cége. A Federal Express a már jól bevált gyakorlatának megfelelően egy kis magyarországi céget, a Messenger Kft.-t bízta meg magyarországi kizárólagos képviseletével. Egy új-zélandi üzletember, Roy Bonifác alapította a kft.-t, amely most a Federal Express-szel kötött szerződés alapján elsajátítja a világcég működési rendjét, a külsőségektől kezdve a munkamódszereken át a technikai felszereltségekig. Alföldi munkanélküliség 18.0% 15.0% 12.0% 9.0% 6.0% 3.0% 0.0%. mmiu Csongrád Hajdú Szolnok (A gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva) Összehasonlításban még kedvező' Húszezren kerítésen kívül Csongrád megyében a regisztrált munkanélküliek száma 1992 márciusában megközelítette a 20 ezer főt, amely februárhoz képest közel 1500 fős növekedést jelent. A megyei átlagot meghaladó mértékben emelkedett az állásnélküliek száma Kisteleken, Csongrádon és Mórahalmon. A legnagyobb mértékben a betanított és segédmunkások körében emelkedett a munkanélküliek száma, iskolai végzettség szerinti összetételükben kisebb arányeltolódás következett be. Növekedett a 8 általános iskolai és az annál kevesebb osztályt végzettek aránya. A megyében 100 fő munkanélkülire átlag 4 munkahely jutott 1992 márciusában, amely februárhoz képest a munkaerőhelyzet rosszabbodását jelzi. A regisztrált állásnélküliek közel egyötöde már több mint egy éve nem talált munkahelyet. A megyei munkanélküliségi ráta 1992. márciusban 8,7 százalékos értéket mutatott a februári - ábránkról is leolvasható - 7,9 százalékkal szemben, s ezzel változatlanul őrizzük kedvező helyünket az alföldi megyék sorában. Továbbra is jelentősek a különbségek a városok, települések között. A legrosszabb helyzetben lévő városok: Kistelek (15,1 %), Csongrád 12,6%), Makó (11,6%). A munkanélküli elátásban részesülők száma 1992. márciusban elérte a-18 ezer főt, amely az előző hónaphoz képest 2300 fős növekedést mutat. Kisteleken és Mórahalmon emelkedett jelentősen a munkanélküli-járadékon lévők száma, mivel a tsz-tagok újra visszakerültek az ellátottak közé. A munkanélküliek egyharmada 30 éven aluli fiatal, 43 százalékuk 31-45 év közötti. A bruttó segély, járadék havi átlagos összege 1992. márciusban 8634 forint volt, a szellemi foglalkozásúak átlaga 10 319 forintot, a szakmunkások 8639 forintot kaptak. Az ellátásból kikerültek száma 1992. márciusban 183 fő volt. Csongrád megyében 1992. márciusban 16 munkáltató összesen 1087fő leépítését jelentette be. Szegeden 9 gazdálkodó egység 769 dolgozót bocsát el, amelyből 2 ipari munkáltató együttesen 550 fő munkaviszonyát szünteti meg június, július hónaptól kezdődően. Hódmezővásárhelyen 5 gazdálkodó 180 főt, Szentesen 1 vállalat 9 főt küld el. Egy hódmezővásárhelyi központú munkáltató a megyében összesen 129 fő leépítését jelentette be. Második ütem A szakértői megbeszélések után a napokban várhatóan már sikerül tisztázni valamennyi problémát, közöttük azokat is, amelyeket Szabó Tamás tárca nélküli miniszter vetett fel mondotta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint így a hét közepén már valóban meghirdethető a tanácsadó cégek számára az a pályázat, amely alapján - amennyiben megfelelnek a kritériumoknak - részt vehetnek a decentralizált privatizáció második ütemében. A decentralizált, vagy öfiprivatizációnak nevezett vállalati kezdeményezésű program keretében eddig több mint 400 cég jelezte, hogy e formában kíván új szervezetet kialakítani. Közülük több mint 260 kötött szerződést a tanácsadó cégek valamelyikével. A decentralizált privatizáció második ütemében várhatóan további 300 vállalat és újabb 50 tanácsadó cég vehetne részt. A második ütem tanácsadó cégeinek kiválasztására is nyilvános pályázat alapján kerül sor. Az erre szóló pályázati felhívás közzététele Csépi Lajos szerint a héten várható. Lancia Delta HF integrale Erőt sugárzóan félelmetes forma A mai autótervezőktől szokatlan, szándékosan kidolgozatlan, lekerekítésekkel alig törődő karosszéria formájáról erősen megoszlanak a vélemények. A Lanciáról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy kísértetiesen hasonlít valamelyik másik márkára. Ez az autót így soha sem lehet összetéveszteni, ellentétben a ma divatos légellenálás szempontjából bizonyára optimális kialakítású de túlságosan is egyforma karosszériát „viselő" kocsikkal. A Lanciát egyébként csak szeretni lehet, vagy nem szeretni. Közbenső lépcső nincs, az ítélethez pedig egyetlen másodperc elegendő. Összetéveszthetetlen a jellegzetes ívelésű hűtőmaszk, rajta a Lancia-pajzzsal, tagadhatatlanul stílusa van ennek a kocsinak. Állítólag a tűzpiros fényezéssel a legmutatósabb, de ez nem újdonság, tekintettel arra, hogy olasz gyármány. A márka valaha az európai elegancia és fényűzés jelképe volt, a modern ember azonban elsősorban a raliversenyek tudósításaiból, a győztes autókon keresztül ismeri. Az Y 10-es kivételével ezek a kocsik igazán nem mondhatók olcsóknak, így a magyarországi eladók sem táplálnak túl nagy reményeket. A képen látható Lancia Delta integrale karosszériájában egyébként jellemzően egy turbófeltöltésű, kétliteres, kétszáz lóerős motor rejtőzik, amely hét másodpercen belül gyorsítja száz kilométer feletti sebességre az autót. Ha pedig igazán belelendül - a gyári adat szerint csak 212 kilométeres végsebesség körül adja meg magát. A széles nyomtáv stabilitást, a fékrendszer ilyen nagy sebesség mellett is biztonságot kölcsönöz az autónak, a kocsi lassításkor sem esik zavarba. K. A.