Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

Egy százalék A

címen sokáig törtük a fejünket. A legtöbb egyszavas változat - mint a pénz, a vállalkozás vagy a piac, azon túl, hogy már szinte mind elkelt - leszűkítette volna azokat a területeket, amelyekkel foglalkozni szeretnénk. Maradt tehát az egy százalék, ami mögé igazán sok minden elfér, s ami a vélemények szerint szemtelenül magabiztos, túlságosan szerény, nagyképű vagy esetleg éppen visszahúzódó cím. Ez a mérték egyszerre lehet sok és kevés, attól függó'en, hogy valutakamatokról, vagy szénabetakarításról szólunk. Amikor az olajkereskedő' egy dollárcenten veszekszik sokkal kisebb a tét, illetve az árrés egy százaléknál, fizetés-emelésnél pedig bizonyára megsértó'dnénk egy ilyen ajánlaton. Ma kivételesen jelentünk meg csütörtökön, a további számainkat szerdánként veheti kezébe az olvasó. Az olvasón pedig ezúttal egy viszonylag szélesebb kört szeretnénk érteni, szem előtt tartva azt a régi tapasztalatot, hogy ha mindenkit megcélzunk, senkit sem találunk. Programunk szerint felvállaljuk, hogy összeszedjük mindazokat a helyi jelentőségű információkat, amelyek a „nagyok" rostáján már áthullanak, ugyanakkor az üzleti döntéseknél talán nem érdektelenek. Kevés óriási felfedezésünk lesz, még kevésbé kívánjuk tanítani azokat, akik ebből élnek, egyszerűen csak szolgáltatni szeretnénk. Például befektetési tanácsokkal. Remélhetőleg minden számba jut egy-két banki, takarékszövetkezeti vagy éppen biztosítóintézeti ajánlat, amely orientálja mindazokat, akik idáig lapoznak. Nem tervezünk túl sok állandó rovatot, a valuta- és devizaárfolyamokat azonban rendszeresen közöljük, s grafikonból is jut minden hétre. Most egy ideig bizonyára sok lesz a csőd, később talán már hozzászokunk. Nem ígérjük, hogy minden szerdára fekutatunk egy érdekes embert, de a hét üzletkötésével, vállalkozásával, netán csődjével már állandóvá tehetjük ezt a rovatot is. Egy-egy autósarkot lazításként csempészünk be az utolsó oldalra, hiszen egy új formájú, ismeretlen márkájú kocsi képére és a hozzáfűzött néhány sorra mindenki áldoz néhány percet. m Tgy százalék persze nem sok, ennél azért i-j több figyelmet szeretnénk, de ha kezde* ményezésünkkel ilyen mértékben sikerül befolyásolni szűkebb vagy tágabb környezetünk gazdasági élethez kapcsolódó történéseit, már érdemes volt próbálkozni. Egyelőre csak négy oldalon, de ha kedvező lesz a fogadtatás, ez a terjedelem őszre - egy-egy nagyobb eseménynél esetleg korábban is - megduplázódhat. Akkor már talán üzleti ajáqjatokat is közvetíthetünk jutalékért, ...mondjuk, egy százalékért J^yt^^ i/c-c^u^ID Expokontakt Expokontakt címmel rendez osztrák-magyar üzletember találkozót a Soproni Gazdasági Kamara április 29-30-án Sopronban. A rendezvénynek a bemutatkozási és kapcsolatfelvételi és információszerzési lehetőségek mellett célja a világkiállítási elképzelések ismertetése, egy esetleges osztrák-magyar határ menti együttműködés körvonalazása, idegenforgalmi szakmai tárgyalások. Előadást tart Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, Barsainé dr. Pataki Etelka világkiállítási főbiztos, valamint az osztrák kereskedelmi kamarák megbízottjai. Hitel nélkül Lehúzzák a redőnyt Makón? A Makói Redőnygyár is beállt az öncsődöt jelentő vállalatok sorába, méghozzá április elején jelentkezett a Csongrád Megyei Bíróságon. Erre az időre azonban a cég elkészítette társasági és privatizációs programját, sőt a versenytárgyalási kiírás több országos napilapban meg is jelent. A redőny gyár még októberben hozzákezdett privatizációs programjához, melyben több változat is szóba került. Az már akkor biztosnak látszott, hogy régi formájában tovább már nem működőképes, csak ha valódi tulajdonba adják a gyárat. Ezért jelentkezett néhány vállalkozó, hogy a gyár egyes termelő részlegét bérbe venné. Mások társult tulajdonosként szeretnének beszállni a privatizációba, sőt egy makói cég komoly részre tett ajánlatot. Azonban mindhárom változatnak van közös gyenge pontja: a bankok olyan feltételekkel adnának hitelt, és akkora biztosítékot kérnek, amelyek megléte esetén a befektetni szándékozók épp a bankokat kerülnék ki. Mit lehet ebben a lehetetlen helyzetben tenni. Április 21-én ismét meghirdetik a versenytárgyalási felhívást. Érdeklődőkben nincs hiány, hitelben annál inkább. Márpedig enélkül a komoly befektetők nem biztos, hogy a Makói Redőnygyárhoz jönnek. Vass A postatorony A termelőágak teljesítményének visszaesése - tavaly a gazdaság összteljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) ismét jelentősen, ezúttal 7-9 százalékkal csökkent - a tulajdonviszonyok átmenetisége", rendezetfensége kedvezőtlenül hatott a fejlesztésekre. 1991-ben a Csongrád megyei gazdálkodók és költségvetési szervek beruházásai - az országost jóval meghaladóan visszaestek. A fejlesztésre felhasznált 5 milliárd forint folyó áron sem éri el az előző évi szintet, a volumencsökkenés - a beruházási árszínvonal rohamos növekedése következtében - 30 százalék körüli. Az anyagi ágak fejlesztésére elköltött 4,1 milliárd forintnak több mint a felét az iparban használták fel. A ráfordításokból a villamosenergia-ipar részaránya jelentősen megnőtt, az itt beruházott összeg csaknem annyi, mint a megye hagyományos 'ipari ágazatában, az élelmiszeriparban. Számottevően, változatlan áron mintegy felére csökkent a másik alapvető termelőág, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás beruházására fordított összeg. Ebben egyaránt szerepet játszott az állami támogatások visszaszorítása, a veszteségek felhalmozódása, az ágazat körüli bizonytalanság. A befektetett 600 millió legnagyobb részét öntözőtelepek kialakítására, öntözőgépek vásárlására költötték. Az egy évvel korábbihoz képest egynegyedével csökkent az üzembe helyezések értéke is. A befejezett beruházások között 9 olyan jelentősebb található, melynek költségelőirányzata meghaladta az 50 milliót: pl. Algyőn újabb, kőolaj- és földgáztermelést szolgáló létesítményeket adtak át, elkészült a szegedi malom, befejeződött a távbeszélő-hálózat fejlesztésének egy-egy üteme. Az év utolsó negyedévében erősödött a beruházási hajlandóság, s ennek következtében megkétszereződött a tavaly megkezdett jelentősebb beruházások száma, költségelőirányzatuk pedig - főként a 3 darab, milliárdos nagyságrendű beruházásnak köszönhetően megtizenkétszereződött. Közöttük a legjelentősebb a szegedi távbeszélőközpont és -torony építése, mely elkészültekor 60 ezer helyi és 16 ezer tranzitkapacitás fogadására lesz alkalmas. Pálfalvi Zsoltné, KSH ,...mét kérjük, a tudakozó rövidesen jelentkezik." Vojnár László, a szegedi távközlési főnök viszi a prímet FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Az átutalási betét új elnevezése: LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA Nemcsak a név*változott! Bővített szolgáltatásaink: • napi kamatszámítás • kedvező betétlekötési lehetőségek # mágnescsíkos ügyfélkártya • folyószámlahitel Ne feledje április végéig visszaküldeni szerződésünket, hogy megbízásait zavartalanul teljesíthessük