Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. ÁPR. 16. Megpróbálom kézen fogni azt a jól bevált módszert, amikor lecsap a műítész néhány programadó, megkörnyékezhető sorra, tehát idézetre a verseskötetből, aztán ezekhez csappantja hozzá az ő kevélykedését. Mondom,- megpróbálom, mire megyek vele (öncsel!), Solymosi Bálint A műnéger kötetével szemben, ellenében vagy rajta. Rajta! - "Nem idézek!" Töltse meg helyét a rongyoísa taposott képzelet - képzelem! Azért nem idézek, mert túl sokat vagy túl keveset kellene idéznem (időznöm), ha idézek. Meg persze a fenti módszer sem olyan csavaros, hogy rátekeredhetnék. Lehet, hogy minden arról szólna, a műnéger is, hogy van egy olyan staféta, amit nem ad ki kedvvel kezéből az elfutó. De jobb, így a műnéger, ha nem fut el, csak lábatlankodik, és akkor senki nem kéri el azt a botot, amivel apró gyűrűket ver egy nő kezén. Azt mondja nekem ez a műnéger, hogy már olyan rossz-mindegy, hogy annyira jó-mindegy. Minden két szót össze lehet tenni, hogy durranjon, hogy kicsapódjon Stsívmmi ÜáHdá A műnéger belőle a színtiszta fehérje - és akkor már ez, ahogy netán S. B. is gondolhatná, a munkamódszer tán' még felcsigáz, de utána ott van a szöveg, ami elbeszéli az ént, ami elbeszélget az énnel. Apropó: pincér, egy sört mézzel és kevés jéggel! De nem kéne annyit foglalkozni a válasszal (nekem), mert ez a kis könyv éppen megfelel. Solymosi Bálint Szegeden élt és sétált jó ideig, míg meg nem jött a kedve; jelenlegi székhelye Izraeli táncest a Kisszínházban Guivataym városról azt olvashatni az azonos nevű táncegyüttes francia nyelvű reklámanyagában, hogy gyönyörű a tengerpartja, jó a levegője - mentes az ipari szennyeződéstől -, magas színvonalú a kultúrális élete, az oktatási rendszere. Nincsenek „dezertőrök", vagyis aki egyszer idetalált és letelepedett, sehová máshova nem kívánkozik el. Nyilván nem véletlenül emeli ki a prospektus az e helyt lakók közösségi aktivitását sem. A Tel-Aviv hatalmas vonzáskörzetéhez tartozó település első lakónegyede 1922-ben épült fel, Guivataym önálló helységként 1942 óta létezik. Számos művészeti csoportja közül az egyik, az Amos Kav koreográfus által vezetett táncegyüttes Szegeden, a Kisszínházban lép fel ma, csütörtökön este 7 órakor. Amos Kav 1957-es születésű, a jeruzsálemi egyetemen végzett pszichológiai tanulmányaival párhuzamosan táncolt az egyetemi együttesben, majd koreográfus-asszisztensként működött. Két éve művészeti vezetője a Guivataym együttesnek, azóta dolgozik együtt a zenei vezetővel, Menachem Korennel. A 25 tagú, 17-18 éves, végzős gimnazistákból álló csoport repertoárján olyan táncok szerepelnek, amelyek a nemzetközi nyelven, a táncén, a fiatal, dinamikus ország színeiről, változatos világáról beszédesek. Budapest, Magyarország fővárosa, - ez persze itt nem a provincializmus helye, ahogy hihetnénk. Arról szó sincs, hogy konkrétan egy városhoz kössünk egy költőt, plusz benne egy embert egy jó nagy madzaggal, de valahol mindig csak kell lenni. És ez meg megint nem azt jelenti, így végül, hogy azon a helyen, abban a városban gyűjtse össze az ő szellemiségét (miként a dicsfényt lerúgó hóember), hogy a centrumtól a városhatárig rohangálva, onnan az írógépágyúhoz ülve lerakja a zsákmányt, mint a művirágról megtért méh. Mindenesetre ne úgy foglaljanak helyet a Könyvben, mint egy ítélőszékben. Aki ezt nem érti, járjon utána, ugyanis: Ma este 6 órakor a JATEklubban lesz Solymosi Bálint A műnéger című kötetének bemutatója. Először Takáts József, a kötet szerkesztője mond bevezetőt, majd a szerző és a két vendégművész: Jánossy Lajos és Lőrinczy Attila előadásában hallhatjuk a verseket. FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT A Dél-magyarországi írócsoport tegnap Szegeden látta vendégül a Temesvári írók Egyesületének négy tagját. A négy vendég, Cornel Ungureanu irodalomtörténész, az egyesület titkára, Romulus Bucur temesvári és Vasile Dan aradi költő, valamint Mandics György író az ifjúsági házban olvasott fel müveiből. A képen: Baka István költő (házigazda), Cornel Ungureanu, Pászka Imre szociológus (házigazda), Vasile Dan, Romulus Bucur és Mandics György. Temesvári írók Szegeden PODMANICZKY SZILÁRD Egy rádióműsor hálózata Tegnap délután sajtóbeszélgetésre invitálta a-Forrás Szállóba Simkó János, a Magyarországról jövök... című műsor felelős szerkesztője a Csongrád megyei lapok és médiavezetők munkatársait, szerkesztőit, amely beszélgetés a műsor országos hálózatának megszervezését szolgálta. Ez a hálózat lenne egyik legfontosabb része annak az alapkoncepciónak, amely szerint ellensúlyozni kívánják a Magyar Rádió fó'városcentrikusságát. A műsor már január óta, és az elkövetkezendő időben is figyelemmel kíséri az országos polgárosodást, a civil társadalom kialakulásának folyamatát, valamint nyomon követi az önkormányzatok működését éppúgy, mint a különböző állampolgári kezdeményezéseket. Olyan műsort készítenek, amelyben nem szociológusok, hanem az „emberek" beszélnek. A sajtóbeszélgetésen több kezdeményezés is felmerült, melyekből a későbbiekben a helyi, illetve a budapesti szerkesztőség több, gyorsabb és pontosabb információkhoz juthat. A társadalompolitikai magazin a Kossuth rádió középhullámú és URH sávján fogható minden hétköznap délután 5 óra 5 perctől. Közoktatási tanácskozás • Arad megye főtanfelSgyelője és a román oktatási minisztérium főosztályvezetője lesz ma a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán annak a tanácskozásnak a vendége, melyet az Arad és Csongrád megyei pedagógusok együttműködése végett szervez a JGYTF és a pedagógiai intézet. Csütörtökön 10 és 13 óra között a közoktatási törvényről és a nemzeti alaptantervről lesz szó (Előadók: dr. Bárányi Károly művelődésügyi főosztályvezető és dr. Presecan Nicolae román minisztériumi főigazgató), majd a vendégek a pedagógiai intézet munkájával ismerkednek meg. Pénteken 9-12 órakor a tanárképzőn a külföldi magyar hallgatók részére folyó képzéséről dr. Szalay István főigazgató és Bonifert Domonkosáé dr. főigazgató-helyettes számolnak be. Négy különböző habitusú alkotóval, és egy mindannyiukra érvényes romániai irodalmi jelenséggel ismerkedhetett meg az est közönsége. Vasile Dan, aki verseivel a román költészetben gyakran alkalmazott emocionális szabadpoémát képviselte, a politikum, a mai ellenzéki politikum indulatát igyekezett megragadni és felkelteni, ugyanúgy, mint Romulus Bukur, akinek lírája a tárgyias intellektualizmushoz kötődik inkább. Mindkét költő a román forradalom még ma is forradalminak nevezhető tényeit és eszményeit hirdető versekkel érkezett Szegedre, megmutatván ezzel azt, amit meggyőződésükként ki is nyilvánítottak: a vers elkötelezettsége ma Romániában egyet jelent az egyenes politizálással. Bár a verseket kizárólag saját, szuverén létezésében és hatásában megítélő hallgató nem tartja önálló értéknek, ha a versteremtő indulat nem csupán önnön termékéért való - az est egészébe jól beilleszkedett a két költő felfogása. Az Egyetem-tér, az aradi főtér sírkeresztje, s a Temesvár-fogalom olyan jelképekké váltak, amelyeket a líra nem oldhat fel, ha befonja, igazodnia kell hozzájuk. Cornel Ungureanu bemutatkozása, Franyó Zoltánról írott esszéje némiképp kiegyensúlyozta a találkozót. A temesvári professzor tárgyszerű, időnként szellemes lírai emlékezésbe hajló írása Bukarestben nyomtatásban is megjelent, s ez Eminescu egykori fordítója felé olyan gesztus, amelyben nem bővelkedik a mai román irodalom. Cornel Ungureanu egyébként a temesvári egyetemen a román irodalom mellett külön kurzust tart Mircea Eliade életművéről, s a Franciaországban, majd Amerikában élt román gondolkodóról ezeroldalas könyve áll kiadás előtt. Mandics György nevét bizonnyal többen ismerik Szegeden. A temesvári író nemrég adta ki a forradalom történetét leíró könyvét. A tegnapi esten két román kollégája verseit tolmácsolta saját fordításában, s egy szatirikus „sci-fi" novelláját olvasta fel, az „aranykor" buzgó Mo Csing-járól, meg a mennyei fiú látogatásáról. Mandics György a politikum egy másik formáját választotta: az ironikus bírálatot. Összevetve, a tudósító a házigazda Baka István szavait választja zárszóul: „Ma többet tettünk a román-magyar barátságért, mint a diplomácia". S. P. S: Hook, avagy: hogyan lesz a kutyából szalonna J. M. Barrie klasszikus meséjét Spilberg remekül adaptálta a huszadik, a huszonegyedik század emberére, aki köztudottan nem más, mint a vállalkozó, az üzletember. Mindene megvan: szerető feleség, gyerekek, pénz - ami a külsőségeket illeti. Csak éppen az a gyermek nincs már benne, aki hajdan volt, akit egy szép gondolat elröpített. Talán nem túlzás azt mondani, hogy Peter Banning ügyvéd szinte már gép, és nincs már benne abból a gyermeki bájból, ami Peter Panben megvolt. A film tehát metamorfózis. Durván azt is mondhatnánk, hogy ellentétbe állítja a huszadik század végének keserű realitását a mese világával, s bizony itt nagy distanciák képződnek. Ez akkor ötlik igazán szembe, ha a mindennapokban végigmérünk, meghallgatunk egy embert (és mondjuk nem gyenge a fantáziánk), és az istennek se tudjuk elképzelni, hogy milyen lehetett az illető ÚJ FILM Főszereplők: Dustin Hoffman, Robin Williams, Júlia Roberts, Bob Hoskins Rendezte: Steven Spilberg gyermekkorában. Talán meglehet mindenük, de az életfonaluk valahol jócskán elszakadt. Róluk szól a film, amiről azt is állíthatjuk, hogy a Walt Disney-filmek élő változata. Dustin Hoffman, mint Hook kapitány, gonoszsága nem annyira egyértelmű, ahogyan a rossz a jóval szokott csetepatézni, elvégre a gonoszsága nyújt segítséget ahhoz, hogy Peter Banning ügyvédbe visszaköltözzék Peter Pan, a gyermek, aki játszani, szeretni, örülni tud. Júlia Robertset a Giling Galang, minden lében kanál, kistündérszerep egészen új arcáról mutatja be. Hatalmas almák és villák között lépdel, amiről az volt a véleménye, ha Spilberg nálánál kisebb szereplőt választ, akkor sok pénzt takarítana meg - de, gondolom, egy igazi tündért veszített volna. Robin Williams pedig röviden: mesés. A fent említett distancia ellenére még sem válik didaktikussá a film, nem lesz belőle kioktatás, épp annyi a tanulsága,%mint minden jószándékú mesének. Bár kétlem, hogy azok megértik ezt a mesét, akiknek tanulniuk kellene belőle, viszont akik meg értik, azokban pedig még él Peter Pan. PODMANICZKY Ma: Alliance Francaise közgyűlés Az Alliance Francaise Szegedi Francia Kulturális Egyesület ma tartja második közgyűlései. Az egyesület tagjai beszámolót hallgatnak 'meg az 1990. május 30-as alakulás óta végzett tevékenységről, és tájékoztatást kapnak a szervezet pénzügyi helyzetéről. Ma választják meg 1992-re az intézőbizottság tagságát is. A közgyűlés helyszíne a városháza, kezdési időpontja 17 óra. Középfokú raktárgazdálkodási tanfolyamot végzett férfi munkaerőt keresünk. Jelentkezni lehet: FLORIN Vegyipari Szövetkezet, Szeged, Kenyérgyári út 5. A DM-PRESS és a DELMAGYARORSZÁG hirdetésfelvételi irodája: Express Utazási Iroda, Szeged, Kígyó u. 3. Telefon: 22-522. Fax: 11-310. A DM-PRESS-be szerdán 13 óráig feladott hirdetése pénteken megjelenik. Mindenféle hirdetésfelvételi ügyben állunk szíves rendelkezésükre. Hol juthat pénzéhez amikor már minden bank zárva?... t i t Szegeden utcában Nyitás: április 16-án Könyvvel könnyebb Solymosi Bálint: A műnéger