Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. ÁPR. 2. BELPOLITIKA 3 Tovább tart a bizottságihely-vita AZ ORSZÁGGYŰLÉS HONVEDELMI BIZOTTSÁGÁNAK tegnapi ülésén nem döntöttek Király Bélának (SZDSZ) al­elnöki megválasztásáról. Ezzel kapcsolatban az MTI érdek­lődésére Póda Jenő (MDF), a bizottság titkára elmondta: az MDF-es képviselők mindaddig leveszik napirendről Király Béla megválasztását, amíg nem áll helyre az 1990 áprilisi konszenzus a bizottsági helyek elosztásáról. GOMBÁR CSABA, a Magyar Rádió elnöke tegnap egy MTI-hez eljuttatott közelményben tudatta, hogy április l-jén a miniszterelnöki hivatalnak elküldte a Magyar Rádió szervezeti és működési szabályzatának tervezetét. Nyilat­kozatában az elnök kifejtette: reméli, ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy a kormány a lehetőség szerint mihama­rabb megtárgyalja a Magyar Rádió zavartalan működése szempontjából nélkülözhetetlen szabályzatot. MAI ÜLÉSÉN A KORMÁNY megtárgyalja a szőlőtermesz­tés és a borgazdálkodás agrárpiaci koncepcióját. Miután a A Uút irÚDnrcc FIT I KEKULÖL Ön kit választana? A szegedi rePRESENT Közvélemény-kutató Intézet a politikai pártok megítélésének feltérképezésére vállalkozott. Az utca emberét mi is arról kérdeztük, ha most lennének a választások, kit is választanának, mely pártra, miért adnák voksukat. Börcsök Győző, kőműves: - A Fideszre szavaz­nék. De azt is mondhatnám, hogy Orbán Viktorra. Egyrészt mert szimpatikusak, másrészt bennük látom azt az erőt, a lendületet, amely az ország kormányzására megfelelő volna. Minden párt rendelkezik valamilyen programmal, de a legtöbb tartalma nem igazán valóságos. Ezeket a különféle közvélemény-kutatásokat nem szoktam figyelni, annyira nem érdekelnek az adatok, bár bizonyára szükség van az ilyen felmérésekre. Ha elmennék szavazni, akkor azért mennék, mert talán a szavazatommal elősegíthet­ném, hogy az utánam következő generációnak jobb legyen a sorsa. A helyi választásokon is a Fideszre szavaznék. Helyi szinten talán még fontosabbnak látom azt, hogy ki kerül hatalomra, hiszen a várost az önkormányzat irányítja, nem a Parlament. Győző Molnár Ferenc, munkanélküli: - Egyik pártra sem szavaznék. A pártok amellett, hogy a mindennapos politizálásuk mellett lejáratták magukat és egymást is, ráadásul nem is azokkal a problémákkal foglalkoznak, amelyekkel kellene törődniük. Nem látok ma olyan politikai erőt, amely érdemben képes volna foglalkozni ezekkel a gondokkal. A legnagyobb baj, hogy ma a politi­kát jogászok csinálják, noha a bajok orvoslása közgazdászokat igényelne. A Fidesz manapság előretört, politkailag tiszta, fiatal politikusokból áll, akik hivatásuknak tekintik és profi módon végzik a politizálást. A pártok helyi szinten lényegében függetlenül működnek az országos központjuktól. Ezenfelül itt nem az a fontos, hogy milyen párt irányít egy várost, hanem az, hogy azok, akik részt vesznek a közéletben, odavalóak-e vagy sem. Szántó Márta, közgazdász: - Igyekszem ki­maradni a politikából. Szerintem ma már a politi­kusok igencsak eltávolodtak az utca emberétől. A mostani pártok eddig nem igazán voltak képesek megvalósítani a demokráciát. Ma az MDF a meghatározó erő a kormányon belül. Az ellenzéki pártok viszont nem képesek ellenzékként funkcio­nálni. Nincs igazi erejük. A közvélemény-kuta­tások bizonyos átrendeződést mutatnak. Az SZDSZ lényegesen vesztett népszerűségéből. A Fidesz népszerű, de igazán csak Pesten létezik. Az emberek többségében nagy rokonszenvet ébresztenek, de nem tudtak igazi alternatívát kínálni a jelenlegi módszerekkel szemben. Sem eszközük, sem erejük a változtatás­ra. Ha most lenne a választás, arra a pártra szavaznék, amely képes volna megnyerni a programjával. De jelenleg nincs ilyen politikai csoportosulás. P. T. P. A parlamenti és az önkormányzati választások eredményének la­tolgatására vállalkozunk, az állampolgárok politikai passzivitásának okára keressük a választ a Rádió Szeged ma délutáni adásában. A Hét kérdéséről 17 óra 30 perctől a rePRESENT munkatársaival ­Hetesi Erzsébettel és Klonkai Lászlóval -, a Fidesz képviselőjével, Náfrádi Zoltánnal a Délmagyarország rovatvezetője, Újszászi Ilona beszélget. Hívható telefonszám: 24-244. KÖZÉLETI NAPLÓ MA KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő 13-15 óráig fogadóórát tart a képviselői irodában Szegeden, a megyei önkormányzat VI. emgletén. DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő és ÁGOSTON JÓZSEF önkormányzati képviselő lakossági fórumot tart Petőfi telepen, a Hunyadi általános iskolában (Lidicei tér), 18 órakor. JOGI TANÁCSADÁST tart dr. Kiss Lajos ügyvéd az MDF Székházban (Római krt. 31.), 17 órától. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT/MSZMP/szegedi szervezeteinek tagjai virágot helyeznek el a Dugonics temetőben /péntekeiY 15 órakor a Szeged felszabadításakor elesett szovjet katonák emlékművénél és sírjánál. 15.30-kor megemlékezést tartanak a Csap u. 62. szám alatti pártház­ban az ország fasizmus alól történő felszabadulásának évfordulója alkalmából. Előadó: dr. Karácsonyi Béla, a szegedi koordinációs bizottság tagja. KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő fogadja választópolgá­rait 8-9 óráig, Gyálaréten, a művelődési centrumban, 9-10 óráig Mihálytelken, a kultúrházban, 10-12-ig Röszkén, a polgármesteri hivatalban. DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő fogadóórát tart 8-12-ig Csongrádon, 14-15 óráig Csanteleken, 16-17 óráig Tömörkényen. magyar borexportőrök elvesztették a KGST-piacot, ahová ko­rábban évi több mint 1,5 millió hektoliter bort lehetett eladni, s a nyugati országokba nem lehet ezt a mennyiséget exportálni, idén a készletek várhatóan tovább nőnek. Tavaly a borgazdaságok mintegy 1,5 milliárd forint veszteséget halmoztak fel. AZ EZ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS időarányos hiánya sokkal nagyobb a tervezettnél - mondotta Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap egy Budapesten rendezett konferencián. A hiány oka a jegybank elnöke szerint az, hogy jelentős vám-, illetve általános forgalmiadó-befizetések, személyi jövedelemadó-bevételek maradtak el a gazdálkodók részéről. Az MNB elnöke kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy hazánk nem fog adósságfizetési könnyítést kérni sem a közeljövőben, sem hosszú távon. Bod Péter Ákos a magyar gazdaságot finanszírozhatónak ítélte. Bejelentette, hogy Kupa Mihály pénzügyminiszterrel együtt a jövőben találkozik a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. Mi lenne az eredmény, ha most választanánk? Erre a kérdésre is választ keresett a rePRESENT közelmúltban végzett közvéleménykutatása, melynek néhány érdekes adatát az alábbiakban bemutatjuk, folytatva ~a népszerűségi listával megkezdett sort. Számos jel mutat arra, hogy a lakosság politikailag passzívabbá vált, így például nehézségekbe ütközik egyes megüresedett képviselői helyek betöltése szerte az országban, mert az emberek nem mennek el szavazni. A sze­gedi felmérés is hasonló képet mutat: bár a megkérdezettek jóval nagyobb számban állították azt, hogy az elmúlt helyhatósági választáson voltak szavazni, mint azt a tényleges adatok igazolják (ez az eltérés azzal is magyaráz­ható, hogy az emberek emlékeze­tében összemosódik a parlamenti és az önkormányzati választás), ha mostanában lenne választás ­éppen azért, mert sokan közöm­bösek a város dolgai iránt, még többen vannak, akik elégedetle­nek azzal, ahogyan Szegeden mennek a dolgok - a mi váro­sunkban is kevesebben mennének el szavazni. Ha most lenne a választás, a szavazás eredménye számottevő­en eltérne a korábbitól. Viszony­lag sok választó - a megkérdezet­tek egyharmada - nem tudta eldönteni, hogy melyik pártra szavazna. Akik eldöntötték, azok­nak közel fele a Fideszre adná a voksát. A Fideszt az MSZP és az MDF követi jóval kisebb - 15, il­letve 14 százalékos - szavazata­ránnyal. Az SZDSZ-re a válasz­adók 11 százaléka adná szava­zatát. A kormánykoalíció két másik pártjára, a KDNP-re és a kisgazdapártra a szavazatok né­hány százaléka jutna, (ábra) A Magyar Gallup Intézet a szegedivel közel azonos időben hajtott végre egy hasonló tar­talmú országos közvélemény­kutatást. Összehasonlítva az eredményeket, ott is a Fidesz került az első helyre, de a sze­gedinél kisebb szavazataránnyal. A fiatal demokratákat az orszá­gos felmérésben az MDF és az SZDSZ követi, míg az MSZP az itteni eredményétől eltérően ott csak utánuk, a negyedik helyet elfoglalva következik. Szegeden az országosnál jóval nagyobb azok aránya, akik el­mennének ugyan szavazni, de nem tudják, kire adnák a voksu­kat. Ez a - választói döntését ez­után meghozó - réteg szavaza­tával még jelentősen módosít­hatja a szavazatok most felmért pártok közötti megoszlását. A legutóbbi választások óta a szavazók jelentősen módosították politikai állásfoglalásukat. A legnagyobb elmozdulás a Fidesz javára az MDF ellenében követ­kezett be. Emellett az MSZP nö­velte szavazótáborát, az SZDSZ pedig veszített korábbi pozíció­jából. A kapott eredmények termé­szetesen nem jelentik azt, hogy ha választási kampány után tar­tanának választást, akkor is ez lenne az arány. A választások eredményét a kampányokon kívül még számos más tényező is erő­teljesen befolyásolhatja: gondol­junk csak arra, annak ellenére, hogy a Fidesz és vezetői népsze­rűsége folyamatosan magas, illetve nő, az időközi választások messze nem tükrözik ezt. Öböl I RODALOM. Nem tudom, hogy tragikus-e vagy örömteli az irodalom helyzete: az állam már nem tudja eltartani, a piac pedig még képtelen finanszírozni. Jó, hogy az irodalom megszűnt a politika szolgálóleánya lenni - legalábbis ma már nem illik ilyet nyilvánosan sugallni -, ugyanakkor egyáltalán nem üdvözlendő, hogy mivel fölszívódott a központi akaratot kifejező állami mecenatúra, nincs igazán komoly, erős és főleg általános támogatási rendszer. Illik persze pontosítani. Az igazi irodalom, amit egykor is, ma is egyszerűen irodalomnak szoktunk nevezni, sohasem arról ismerszett meg, hogy az uralkodó ideológiát fiktív történetekbe és képekbe sűrítette, ugyanakkor - ha tetszett, ha nem - mindig a létező állam javadalmazásait élvezte: díjazásban vagy alkotó­telepi íróasztalban, kiadásban vagy abban az egyszerű közép­európai tényben, hogy a hatalom nem záratta be a másként élő szerzőt. A helyzeten persze sem ez a pontosítás, sem a valóban nagy számban viruló alapítvány nem tud gyökeresen változtatni. A könyvpiac 1989 nyarára teljesen bedugult, a nagy állami kiadók a privatizációs csók előtti Csipkerózsika-álomban szen­deregnek, s akkor még nem is beszéltünk arról a különös - és feltehetőleg értelmezésre szoruló - körülményről, hogy a rend­szerváltás után igazi irodalmi mű nem került elő az asztal­fiókból. De ezzel igazán nem akartam néhai Aczél Györgyöt dicsérni. * Az összes megkérdezett 32 százaléka nem tudja még eldönteni, hogy kire adná a voksát. A fentiekben a körgrafikonon csak azokat jelöltük, akik tudják, hogy kire fognak szavazni. (így tehát a körgrafi­kon 100 százaléka a megkérdezettek 68 százalékára vonatkozik.) 46% 0 Fidesz E3 MSZP • MDF H SZDSZ • KDNP • FKgP 0 Egyéb A japánok innen támadnak - A szegedi telep megtartandó bázis „Autópályát építeni környezetkímélő vállalkozás!" (Folytatás az 1. oldalrül.) A tegnap befejeződött, sze­gedi közlekedési tájértekezlet alkalmából Gyurkovits Sándor államtitkár kifejtette: miniszté­riumának most az a legfonto­sabb célja, hogy a közlekedési infrastruktúrának a gazdaság­ban betöltött és dinamikus fejlődés előtt álló szerepe a törvényhozástól a vállalkozói szféráig mindenütt tudatosuljon. Megfelelő feltételek - ilyen az útalap, mint nemcsak fenntar­tási, hanem fejlesztési forrás, meg a koncessziós rendszer ­szükségeltetnek ahhoz, hogy körülbelül negyedszázados lemaradásunkból nagyjából az ezredfordulóig 15 évet lefarag­junk. S már ketyeg az óra! A közúti forgalom megállít­hatatlan fejlődése és az állami közúthálózat állapotának rom­lása közötti, egyre fokozódó környezeti és biztonsági feszült­ségek meghiúsíthatják társadal­mi-gazdasági céljainkat - hang­súlyozta Gyurkovits Sándor, s mindjárt sorolta is a fejlesztési program idei aktualitásait, ki­emelve a Budapest-Bécs, Budapest-Miskolc (s majdan Ukrajna), a Budapest-Sze­ged-Belgrád és Budapest­Ljubljana-Trieszt (leágazással: Zágráb-Fiume) közti autópá­lyák egyes szakaszainak építési, illetve a koncessziós tender kiírásához szükséges előké­szítési munkafázisait. Figyelemre méltó az a vé­lemény, amit az államtitkár ki­fejtett a sztrádaépítésekről: „le­het utálni, de tudomásul kell venni, hogy az autópálya a gazdaságot és a környezetet is kímélő eleme az infrastruktú­rának!" Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a kárpótlással kapcsolatos földtulajdoni ren­dezetlenség nem hátráltatja-e a koncessziós előkészületeket, elismerte: ez idő szerint ez a legnagyobb gondja a miniszté­riumnak. Az igazságügyiekkel már tárgyalnak is arról, hogy ­a közcélokra tekintettel - spe­ciális kisajátítási módot dolgoz­zanak ki, s fogadtassanak el. A másik vendég, Horváth Ár­pád nem látta olyan elveszett­nek a Merkúrt, mint ahogy az egyre szaporodó vállalkozások láttán bárki vélekedhetne a cég piaci kiszorítottságáról. Szerin­te ugyanis a ma 80-20 százalé­kos használt-új autóarány öt éven belül 40-60-asra módosul. Ami ezzel jár: a lábukat Ma­gyarországon megvetni akaró, s innen az európai piacot „meg­támadó" japán autógyárak a tekintélyes szakembergárdával, nagyüzemi háttérrel, infrastruk­túrával ma is rendelkező Mer­kúrban a gyártók és az úgyne­vezett dealerek, vezérképvise­letek közti - ma még hiányzó, magyarul még el sem nevezett ­láncszemet látják. Máris szá­mos partner jelentkezett - a Suzuki „be is futott" Csepelre -, érzékelvén a stratégiaváltást, a közvetlen autókereskedő cég­ből a gépjárműgazdálkodás közvetítőelemévé válást. A vezérigazgató szerint nagy telepeik közül a korszerűeket ­ilyen a szegedi is - nem szabad privatizálni, hanem az öregedő járműpark átalakítását segítő, vállalkozásokat összefogó, ke­reskedőház-jellegű bázisokká kell tenni. Az itteni partne­reknek ajánlja is, keressék őt, hiszen a kedvező vízi- és vasúti szállítási adottságok miatt sok­féle lehetőséget lát az együtt­működésre. Ami pedig bennünket, elag­gott autók reményüket vesztett tulajdonosait illet, biztatást kap­tunk: részletfizetési könnyíté­sekkel, „add le a régit, viheted az újat"-akciókkal iparkodik majd a megújuló Merkúr helyet kapni a hazai kocsibörzén. Horváth Árpád szerint is a hu­szonnegyedik órában ugyan, de egyáltalán nem reménytelenül... PÁLFY KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents