Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

4 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. ÁPR. 2. A Sing Sing is kinyit Vásárok a vásárban Az elmúlt időszakban meglehetősen sok cikk jelent meg a vásárról, s felröppent a hír, hogy a Szegedi Nemzetközi Vásáron kívül ezen a nyáron más, hasonló rendezvényeknek is helyet a Mars téri kiállítóterület. Az ügyben Csonka Gábor vásárigazgatótól kértünk információt. Korábban is szerepelt már szakkiállítások szervezése a vásárigazgatóság tervei között, s ezek közül az elképzelések szerint elsőként 1992. június 5-7. között a Csongrád Megyei Vagyonvédelmi Alapítvánnyal közösen rendezik meg a Vagyonvédelem '92 című kiállítást. Ezen bárki részt vehet, aki befizet egy bizonyos összeget. Ezzel, valamint a biztonságtechnikai eszközök bemutatásával és árusításával szeretnék támogatni a rendőrség és egyéb bűnmegelőző szervezetek munkáját. A nagyközönséget díjtalan belépéssel és gazdag programmal - karatebemutató, bűnmegelőzési tanácsadás, őrző-védő kutyabemutató, autós-motoros ügyességi verseny, drogellenes diszkó - várja a vásárigazgatóság. Ezen túl természetesen más kiállítás gondolata is foglalkoztatja a szervezőket, 1992. július 24-26. között például környezetvédelemmel foglalkozó szakkiállítást terveznek. Mindkét rendezvényre várják a résztvevők, a bemutatkozni kívánók jelentkezését. Az idei nyár legnagyobb szabású rendezvénye mégis a Szegedi Nemzetközi Vásár lesz. Még nem ült el végleg a vita a területen építendő új pavilonról, máris a Sing Sing-diszkó kiállítás alatti hasznosításáról folynak a tárgyalások. Ezt az elképzelések szerint egy, a nagyközönség számára nyitva álló centrumként kívánják működtetni a tíznapos nyitvatartási idő alatt. Megállapodás született a Szegedi Ifjúsági Házzal, mely szerint ők szervezik a kulturális és szórakoztató műsorokat, a „C" pavilon pedig színvonalas körülményeket biztosítva ad otthont a tervezett vitafórumoknak, előadásoknak, divatbemutatóknak. Ugyanitt az üzletemberek is találhatnak maguknak megfelelő tárgyalási, étkezési, pihenési - a légkondicionálásnak köszönhetően hűsölési - lehetőséget. K. A. Kigurult az első Astra A General Motors-Hungary szentgotthárdi gyárából március utolsó napján kigurult az első magyar Opel Astra, huszonhárom másik társával együtt. A majd negyedszáz gépkocsit a belföldi piacra szállították a hármas határ menti városból. Ezentúl folyamatosan érkeznek majd az első magyar összeszerelő üzemből a kocsik a hazai kereskedőkhöz. Az úgynevezett piaci nyitást április 11-12-ére tervezi a cég, amikor már a 35 hazai márkakereskedő mindegyike rendelkezik a minimumkészlettel. Tizenöt millió munkanélkülire... ...számítanak az idén a volt Szovjetunió területén a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO előrejelzése szerint. A szervezet azon a véleményen van, hogy a gazdaságkorszerűsítés nyomán ennyien vesztik el munkahelyüket 1992-ben. Ráadásul az elkövetkezendő években további 30 millió volt szovjet állampolgár kerül az utcára, miután ma a gyáraknak a szükségesnél legalább 25 százalékkal több dolgozójuk van,-és ugyanakkor csak 70 százalékos kapacitással dolgoznak. Orosz összeomlás? Oroszország gazdasága az összeomlás határán áll, mivel a kormányzat az egyik félresikerült lépést a másikra halmozza, ám az emberek türelme véges, és ha nem lesz változás, mindent elsöpör haragjuk - jelentette ki a minap a legbefolyásosabb nagyipari érdekvédelmi szervezet, az orosz gyáriparosok és vállalkozók szövetségének elnöke, Arkagyij Volszkij az orosz gazdaságban kialakult helyzetről. Januárban ugyanis 13 és fél százalékkal csökkent az ipari termelés; a kőolaj-kitermelés, amely már korábban elkezdett zuhanni, ismét 12 százalékkal kevesebb lett. Az ipar 23 százalékkal kevesebb hengerelt fémet kapott, 20 százalékkal csökkent a személyautó-, 40-el pedig a traktorgyártás, ahol így elérték az 1939-es termelési szintet. Mihályteleken megegyeztek Szabásminta - földosztásra A Szegedi Új Élet TSz-ben a földalapok kijelölésének végére két fordulóban sikerült pontot tenni. A 94 ezer aranykorona értékű összterületből 64 ezer AK a tagok tulajdona, így a föld nélküli tagoknak és alkalmazottaknak, a kárpótlásra jogosultaknak egyaránt 15-15 ezer AK jutott. Ezzel szemben a Kárrendezési Hivataltól megkapott összesítésben kárpótlási igényként 37 ezer aranykorona szerepelt. A szövetkezet a „szabásmintát" nem az igények, hanem a lehetőségek szerint tudta berajzolni a térképre. A tisztességes ceruzavezetés ellenőrzésére, a későbbi viták kiszűrésére alakult érdekegyeztető fórum mely a szövetkezeten belüliek és a kárpótoltak érdekeit próbálta meg összeegyeztetni - az első találkozón a kárpótlásra kijelölt táblák négyötödét találta elfogadhatónak. A vitatott rész a gyálai volt, melyet a napokban újratárgyaltak. Jómagam ennek az egyezkedésnek voltam fültanúja. Juhász Gábor, a fórum elnöke öntözésre alkalmas és a belterülethez közelebbi táblák kijelölését is indítványozta, A szövetkezet embere ajánlott is rögvest két kisebb kockát a település szomszédságában, s egy másik tömböt az eredeti kijelöléstől 1-2 kilométerrel közelebb. Meglepetésemre, pár perces diskurzus után a kárpótoltak képviselői lemondtak a legközelebbi darabról, s inkább a másik tömböt „hizlaltatták" meg ezzel a területnagysággal. Ennek is megvan a maga logikája, ha nagyobb darabok maradnak egyben, több az esélye, hogy az új tulajdonosok haszonbérbe tudják adni. Az egyezség megköttetett az érintettek akarata szerint. Itt, Mihályteleken is, mint bárhol másutt, a szövetkezetnek is érdeke a kompromisszum, ugyanis ennek hiányában a hatóság kapna szabad kezet a kijelölésben, Amivel valószínűleg senki sem járna jól. A törvénynek és a fórum munkájának az igazi próbája a licit lesz. A meglepetéseket kiszűrendő, a kárpótoltak itteni képviselői előzetesen szeretnék összeszedni a „csapatukat". Megpróbálják felmérni, menynyien akarják jegyeiket földre váltani, s a tulajdonosok mekkora hányada szeretné maga művelni a birtokát. Azoknak, akik bérbe adják majd, célszerű lehet összeállni, s egy egybefüggő táblát megszerezni. A térképet is közszemlére teszik majd, e nélkül ugyanis kevesen fogják tudni, hogy mondjuk, az árverési hirdetményen szereplő A-5-ös tábla melyik határrészt jelenti. Előre egyeztetett stratégiával talán a ésszerűség elve kerekedik felül, s nem az egymás sanszát rontó, elvadult licit. T. Sz. I. Az átállás ára A jó bőr mindig kelendő - A Szegedi Bőrdíszműipari Szövetkezet évtizedekig kizárólag műbőr női táskákat gyártott, a Szovjetuniónak és belföldre. A természetes bőr feldolgozásához, a minőségi munkához hiányzott a szakértelem, a technológia és a gépek. De a vezetés már a nyolcvanas évek végén felismerte, hogy a keleti piac hamarosan válságba kerül. - Sok vállalalti vezető azt mondja, hogy a keleti piac túlságosan hirtelen omlott össze, nem is lehetett előre számítani rá. - A különféle gazdasági mutatókból, a rubel árfolyamának eséséből egyértelműen látható volt, mi várható. Ezért gyors piackutatásba kezdtünk, és rájöttünk, hogy Nyugaton csakis a természetes bőrből készült, apró cikket lehet eladni, tárcákat, mappákat és effélét. 1990ben 10 millióért gépeket vásároltunk az NSZK-ból, szakembert hívtak Ausztriából. - Miből fedezték a beruházást? - A Kiszöv kölcsönös fejlesztési alapjából úgy, hogy kölcsönt vettünk fel. Közben szervezeti átalakításokat is végre kellett hajtanunk; leépítettük az adminisztrációt, megszüntetFogták magukat, és egyszerűen átálltak. Látták, hogy a szovjet piac, amelyre termeltek össze fog omlani, ezért felkutatták, mit tudnának eladni Nyugaton és belföldön, megvizsgálták, mi kell ennek előállításához. Átszerveztek, beruházták, átképeztek, és ma már teljes kapacitással dolgoznak megint. - Ha nem álltunk volna át időben, most egyszerűen nem lennénk - mondja Molnár Mihályné elnök. tük a bedolgozórendszert, és elbocsátottuk mindazokat, akik nem értették meg, jó minőségű árut kell gyártani határidőre, bármibe kerül is. Megkezdtük az új termékek előállítását. Először belföldön értékesítettünk, majd amikor tökéletesen ment már minden, megérkezett az első tőkés megrendelő is. A Szovjetuniónak 1991 januárjában szállítottunk utoljára. - Mekkora kapacitással dolgoznak most? - Teljes kapacitással. Az első tőkés - olasz - partnerünktől havi háromezer darab, bérmunkában történő gyártására kaptunk megrendelést 1992 végéig, de ezt a keretszámot valószínűleg növelik, a szerződést pedig a későbbi évekre is érvényesítik. Nemrég jelentkezett egy másik olasz megrendelő is, havi 2500 darabra. A mindszenti üzemünk kizárólag exportra termel, 21 munkanélkülit is felvettünk, azzal a szándékkal, hogy betanítjuk őket. Ha ilyen mértékben bővül a piac, további létszámnövelésre lesz szükség. - Belföldre is dolgoznak? - Hogyne, az export csak egyharmad része a teljesítményünknek, a belföldi piac is folyamatosan bővül. A szegedi üzem még túlórázik is, mert egy budapesti cégtől 80 ezres bérmunka-megrendelést kaptunk apró cikkekre és több ezer női táskára. Egy nagykereskedelmi vállalat pedig saját modelljeinkből igényelt nagy mennyiségben. - Mások arról panaszkodnak, nincs fizetőképes kereslet, a szövetkezet viszont alig győzi teljesíteni a megrendeléseket. Hogy csinálják? - A hazai piacra ugyanolyan jó minőségű termékeket gyártunk, mint külföldre, import alapanyagból, a tehetősebb rétegeknek, mert ők tudnak ilyesmire költeni manapság. Pontosan betartjuk a határidőket, igyekszünk mindig újítani. - Úgy hangzik, mint egy „ modellértékű" sikertörténet. - Aminek azért nagy ára van. Az átálláshoz semmiféle segítséget nem kaptunk. Nem támogatásra gondolok, hanem például kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú hitelre a bankkölcsön helyett azok számára, akik bizonyították, hogy életképesek. Az első nagy beruházáshoz felvett kölcsönt még most is törlesztjük, tavaly több mint 5 millió forint kamatot fizettünk. Rengeteg a megrendelés, aminek előállítását nehezen tudjuk finanszírozni. A nyersanyagért azonnal kell fizetni, a dolgozók sem várhatnak a bérükre, a megrendelő viszont átutalással fizet, 2-3 hónap késéssel. Ezért kénytelenek voltunk exportmegelőlegezési bankhitelt felvenni. Pedig a nyereségességet a termelés növelésével nagymértékben lehetne fokozni. KECZER GABRIELLA FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Tisztább lett a kilátás Az osztozás kottái A szövetkezeti vagyon nevesítésének elveit több téeszben már kialakította a közgyűlés. A „kottaírók" némi kéretlen segítséget is kaptak a törvényhozóktól, ugyanis az alapítóknak a behozott vagyonuk ellenértékeként minimum 20 százalékot kötelező adni, s a szövetkezetben eltöltött időre is legalább 40 százalékos részarányt kell képezni. A közgyűlés érdemben csak a fennmaradó 40 százalékról dönthet. A kialakítandó elvek hátterében jól körvonalazható érdekek állnak. Az idősek - mivel a nyugdíjaséveket is beszámítják - az eltöltött idő alapján sokkal nagyobb részt kapnak, mint az utóbbi 5-10 évben belépett fiatalabb, ma is aktív dolgozók. Sok helyen a tetemes vagyongyarapodás épp az utóbbi évtizedre esik, így az ebben közreműködők érezhetik becsapva magukat. Ezt az arányeltolódást billentheti helyre az a módszer, mely az osztható negyven százalékot a vagyonteremtésben való részvételt kifejező utolsó 2-4 évi kereset alapján osztja fel. Volt, ahol a nagyobb keresetű vezetőkkel szembeni irigység leszerelése érdekében azonnal kijelentették, hogy a prémiumot nem számítják be. Hallottam olyan változatról is, melyben a bevitt vagyon fölötti 80 százalékot teljes egészében a letöltött idő szerint veszi figyelembe. Itt az aktivitásbeli különbséget úgy érvényesítik, hogy e vagyontömeg egy részére csak a ledolgozott, nyugdíjszerző évek jogosítanak. A bevitt vagyon értékének utólagos megállapítása nem könnyű, sőt szinte lehetetlen feladat. Nyilvántartás erről csak elvétve akad. A még élő tanúk sok mindenre emlékeznek, bár az idők távlata sokszor a bevitt gebét is paripává nemesíti. Több szövetkezetben idős emberekből álló bizottságra bízták ezen igények és jogosultságok feltérképezését. Másutt azt az elvet követik, hogy dokumentált földbevitelt tekintik mérvadónak. Az osztás itt azt a feltételezést követi, hogy akinek több földje volt, az annak idején több jószággal, géppel, szerszámmal rendelkezett. A vagyon nagy felelősség, s csak akkor kecsegtet osztalékkal, ha eredményesen működtethető. Ugyanígy a későbbiekben eladott üzletrészek árfolyamát is a tőke megtérülésének esélye fogja meghatározni. Adott esetben, ha két embernek az osztozáskor két különböző gazdaságban egyaránt 300 ezer forintos rész jut, lehet hogy két év múlva az egyik megduplázott vagyonnal dicsekedhet, a másiké meg semmivé válik. Ezért éppúgy nem szerencsés alapállás, ha valaki kézlegyintéssel intézi el újabb kori gyarapodását, vagy azonnal a gazdagság illúziójába ringatja magát. TÓTH SZELES ISTVÁN A Providencia két éve Szép szelet a tortából A Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Részvénytársaság a szegedi területi igazgatóság kétéves fennállása alkalmából bankettre hívta üzlet- és munkatársait tegnap, szerdán délután. A For- • rás Szállóban megtartott bensőséges ünnepségre az adott okot, hogy 1990 áprilisában még egyetlen ügyféllel sem rendelkezett a biztosító, ez év áprilisára azonban már 70 ezerrel tartja a kapcsolatot a területen, vagyis Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében. Két éve senki se ismerte a Providenciát, ma 500 millió forint a bevétel - mondta többek között Filvig István vezérigazgatóhelyettes. Jarolics Béla, a szegedi területi igazgatóság üzleti vezetője arról is beszélt, hogy az itt dolgozók kötötték a legtöbb kötelező biztosítást a Providenciának személygépkocsira. A részvények 51 százalékának különben az osztrák Érste Allgemeine Generáli AG a tulajdonosa, 26 százalék a Postabanké, 15 a Postáé és 8 százalék magánszemélyek birtokában van. A hazai biztosítási piac 8 százalékát hasította ki a Providencia, ami ahhoz képest tetszetős mennyiség, hogy a nagyok (ÁB, Hungária) árnyékában a többi együttesen birtokol 5 százalékot. A tortaszelet tehát, a maga két gyertyájával, méretesnek tűnik. EK