Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. ÁPR. 2. Ki merre lát... Több mint fél éve tart az értelmetlen, testvérgyilkos háború a (volt) Jugoszlávia területén. Előbb a szerbek és a horvátok összetűzése követelt rengeteg emberéletet (szégyenlősen csak ezekről beszélnek, holott mindenki előtt világos, hogy tízerek vesztek oda harcokban, de a bombázások során is), újabban pedig a boszniai muzulmánok is bekapcsolódtak a véres háborúba, és azóta ott is százszámra oltják ki az emberéleteket. Hogy hány embert érint közvetett úton ez a szláv konfliktus, Bosznia függetlenségének kikiálltása után pedig a muzulmán-szerb viszály, arról is csak hozzávetőleges információkat kapott a közvélemény. A Jugoszláv Vöröskereszt (talán az egyetlen még működő föderális intézmény) most részletes adatokat hozott nyilvánosságra. Ezek szerint összesen 527 202 menekültet tartanak nyilván. Közülük 61 203 személy tartózkodik Vajdaságban, 2212 Koszovóban, 165 367 pedig az úgynevezett szűkebb Szerbiában. (Ez többnyire a szerb nemzetiségű polgárokra vonatkozik, akik Baranyából, Szlavóniából és Bosznia egyes szerblakta vidékeiről érkeztek.) Horvátországban 170 ezer személy kért menedéket, zömmel a jugoszláv néphadsereg és a szerb szabadcsapatok által elfoglalt horvát területekről. Szlovéniába 19 ezer, Boszniába 9440, Montenegróba 9711, Macedóniába 2730, míg az úgynevezett szerb krajinákba 46 ezer menekült érkezett. A Jugoszláv Vöröskereszt szerint Magyarországra mindössze 20 ezer ember menkült, főleg Baranyából és Vajdaságból. Ez az adat azonban a Nemzetközi Vöröskereszt adataival sem egyezik, mert az is jóval többre becsüli az itt menedéket lelt magyar és horvát nemzetiségű polgárok számát. A többb mint félmillió földönfutóvá vált, hajléktalan polgárról készült kimutatás tehát hivatalos, hiteles forrásból ered. Azzal a gyanúval kell azonban élnünk, hogy ezek az adatok még a háború kezdeti szakaszában álltak össze. Azóta pedig sajnos, tovább folytatódott a Fut ki merre lát elnevezésű életmentő és hajlékelhagyó népvándorlás.Most, hogy Bosnyákföldön is elkezdődött az öldöklés, lassan bezárul a kör, és a maradék Jugoszláviának nevezett szerb vezérlésű állam területén már nem lesz hová menekülni... K.F. NATO-csúcs és keleti tűzfészkek A blokád feloldása várható Várhatóan rövid időn belül a görög teherfuvarozók megszüntetik a blokádot - értesült a Magyar Távirati Iroda szerdán délben. Az értesülést részben megerősítették Görögország budapesti nagykövetségén. A követség tudomása szerint a szerda esti athéni repülőjárattal küldi el a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Magyarország által felajánlott 2000 úgynevezett ingyenes fuvarengedélyt. Arról ugyan nem rendelkeznek információval, hogy mikorra várható a blokád feloldása, de benyomásaik szerint erre hamarosan sor kerülhet. A SZERB PARLAMENT illetékes bizottsága olyan javaslatot fogadott el, amely lényegében a szerbiai nemzetiségi középiskolai rendszer felszámolását jelenti. A javaslat már nem tesz említést nemzetiségi nyelvről, csak „idegen nyelvről". A FÁK FEGYVERES ERŐINEK főparancsnoksága úgy határozott, hogy Jevgenyij Saposnyikov tábornagyot javasolja az orosz védelmi tárca élére. A hadsereg vezetésének kollégiuma múlt pénteki összejövetelén döntöt úgy, hogy az orosz politikai vezetésnek a légi marsallt ajánlja védelmi miniszternek. Saposnyikov mindamellett megtartaná tisztségét a FÁK-haderők élén is. MOSZKVÁBAN ALÁÍRTÁK Oroszország és Csehszlovákia új alapszerződését. Az okmányt Borisz Jelcin és Wáclav Havel elnökök látták el kézjegyükkel. A szerződés egyebek között kimondja, hogy a két állam a jövőben a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverén egyenlőség, a határok sérthetetlensége elveiből kiindulva, az erővel való fenyegetőzéstől tartózkodva fejleszti kapcsolatait. AZ ÚJ EURÓPAI KATONAPOLITIKAI helyzetről az Egyesült Államokban rendezett nemzetközi tanácskozás előadója tegnap Katona Tamás volt. A KM politikai államtitkára pénteken New Yorkban az ENSZ vezető tisztségviselőivel tárgyal, többek között a jugoszláviai békefenntartó erők magyarországi áthaladásának kérdéseiről. A VISEGRÁDI HÁRMAK még az idén kérni akarják felvételüket az Európai Közösségbe, de először megvárjk a tavaly kötött Európa-szerződések parlamenti ratifikálását - írta tegnap brüsszeli jelentésében a müncheni Süddeutsche Zeitung. A lap szerint Magyarország mindenképpen, 1996-ban már felvételt nyerhetne az Európai Közösségbe, de nem kell nagyobb követelményeket állítani elé, mint amilyeneket annak idején Görögoroszág, Spanyolország és Portugália esetében szabtak meg. A cikk megállapítja, hogy legintenzívebben Magyarország törekszik a belépésre, mert nem akarja, hogy a sokkal elmaradottabb Romániával és Bulgáriával vegyék egy kalap alá. Immár Oroszország is részese a konfliktusnak Moldovában teljes a hadiállapot A rendelet feltehetőlég egyben azt is jelzi, hogy Oroszország immár közvetlen részese a Moldovában zajló eseményeknek. Az orosz külügyminiszter éppen szerdai nyilatkozatában szögezte le: Moszkva külpolitikai tevékenységében prioritást biztosít az Államközösség más országaiban élő orosz nemzetiségűek védelmének. Öt halálos áldozata volt szerdán a*moldovai rohamrendőrök Benderiben kezdett tisztogató hadműveletének. A zömében oroszok lakta város ellen délelőtt indultak meg a moldovai egységek, hogy úgymond felszámolják az ott megbúvó fegyveres bandákat. Varnicában, Benderi elővárosában elkeseredett harcok dúlnak a moldovai rendőrök és a Dnyeszter menti gárdisták között. A város körül egyes jelentések szerint a moldovai erők Grad típusú Az orosz elnök szerdán azonnali hatállyal Oroszország fennhatóság alá vonta a volt szovjet fegyveres erők moldovai területeken állomásozó 14. számú hadseregét. Az erről szóló elnöki rendelet nem sokkal azután látott napvilágot, hogy a moldovai hatóságok fegyveres akciót indítottak a Dnyeszter menti Köztársaság ellen. rakétavetőket sorakoztattak fel. Kisinyovi hivatalos közlés szerint Dnyeszter menti önkéntesek és kozákok rajtaütöttek a rendőrök állásain, és emiatt tűzpárbaj robbant ki Benderi közelében. Polgári áldozatai is vannak immár a moldovai konfliktusnak. A moldovai csapatok rálőttek egy munkásokat szállító buszra, négyen azonnal meghaltak, több mint tíz a sebesültek száma. A Dnyeszter bal partján működő orosz rádió munkatársa közölte: a moldovai rendőrség páncélozott harci járműből nyitott tüzet a munkába induló oroszokra. A buszt váratlanul érte a sortűz, azonnal lángot fogott a lövések nyomán. A Dnyeszter oroszok és ukránok lakta bal partján lényegében hadiállapot uralkodik, a lakosság fegyverkezik. A helyi orosz rádióadók fegyverbe szólítják a férfi lakosságot. Oroszország, Ukrajna, Románia és Moldova kedden az éjszakába nyúló, zárt ajtók mögötti tárgyalásokat tartott a moldovai véres belviszályról Chisinauban (Kisinyovban). A megbeszélésekről nem hoztak nyilvánosságra semmilyen részletet, de a küldöttek közölték, hogy ismét összeülnek. Líbia a BT-döntés ellen Líbia szerint „jogi és objektív" szempontból nem törvényes az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi 748. számú határozata, amely április 15-i hatállyal légi és katonai embargót rendelt el az országgal szemben. A tripoli külügyminisztérium szerdai közleménye egyfelől azzal érvel, hogy „nem volt meg a szavazáshoz szükséges quorum, Oroszország ugyanis még nem fejezte be a BT-hez való csatlakozáshoz szükséges procedúrákat", másfelől azt hangoztatja, hogy a szavazástól tartózkodó országok (a BT 15 tagja közül 5) „a világ lakosságának háromnegyedét teszik ki." Emelkedtek az olajárak szerdán a londoni nemzetközi tőzsdén az ENSZ Biztonsági Tanácsának Líbiával kapcsolatos döntése nyomán. Az irányadó Brent-olajféleség ára nyitáskor másfél hónapja nem tapasztalt magasságba, hordónként 18,20 dollárra szökött. Magyarországot Für Lajos képviseli Megnyílt az összeurópai NATO-találkozó Harcok Horvátországban és Boszniában Sikertelen eszéki áttörés Eszék is Vukovár sorsára juthat Az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli székhelyén szerda reggel Manfréd Wörner NATOfőtitkár üdvözlő beszédével megnyílt a NATO integrált katonai szervezetéhez tartozó országok és keleti partnereik védelmi minisztereinek első találkozója, amelyen Magyarországot Für Lajos honvédelmi miniszter képviseli. 32 ország védelmi minisztere, illetve megbízottjaik vannak jelen az értekezleten: Kirgizisztán és Türkmenisztán nem vesz részt a találkozón, Tádzsikisztánt az Orosz Föderáció képviseli. Manfréd Wörner megnyitóbeszédében a szerdai tanácskozás témái közül kiemelte a fegyveres erők átszervezését és reformját, amely elválaszthatatlan az általános politikai helyzettől. - Magyarország támogatja a NATO békefenntartó szerepének kiterjesztését, infrastruktúrájának és szervezetének, tapasztalatainak az EBEÉ-folyamatba való alkalmazását - jelentette ki Für Lajos honvédelmi miniszter szerdán a védelmi miniszterek brüsszeli találkozóján. Rámutatott: erre annál is inkább szükség van, mivel a közeljövő konfliktusai, nézeteltérései jelentős részben kisebbségi, etnikai eredetűek lesznek, és nem csupán általános emberjogi és humanitárius, de biztonsági megközelítést is igényelnek. Ugyanakkor a miniszter azt is kiemelte, hogy most történelmi esély kínálkozik az európai megosztottság meghaladására. Megbeszélés Bősről Előre be nem jelentett megbeszélés kezdődött szerdán Csehszlovákia és Magyarország között a bősi vízi erőmű kérdéséről. Ján Carnogursky szlovák miniszterelnök és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter a délszlovákiai komáromi járásban, Ógyalla (Hurbanovo) Pannónia szállodájában kezdett tanácskozást. Király Milós, Mádl miniszter kabinetfőnöke, az MTI prágai tudósítóját arról tájékoztatta, hogy az ógyallai tanácskozás szerda délutánig tartott. Magyar részről „még egy esélyt kívánnak adni" a csehszlovák félnek, hogy függessze fel azokat a munkálatokat, amelyek nem állnak összhangban az 1977-es szerződéssel. Levél Bush elnöktől George Bush amerikai elnök szerdán a délutáni órákban levelet intézett Antall József miniszterelnökhöz. A levélben tájékoztatta a magyar kormányfőt azokról az intézkedésekről, amelyeket a nap folyamán készül bejelenteni Oroszország és a FÁK többi köztársasága megsegítésére, az ottani demokratikus reformok és a piacgazdaságra való átállás támogatására - tudatta a távirati irodával László Balázs nemzetközi ügyekkel foglalkozó kormányszóvivő. A hivatalos amerikai bejelentés elhangzása előtt adott tájékoztatásában Bush elnök hangoztatta: csomagtervével nemcsak az Egyesült Államok segítségét biztosítja a volt Szovjetunió utódállamaiban kibontakozó demokrácia megerősödéséhez, hanem további összehangolt nemzetközi erőfeszítésekre is kíván ösztönözni. Csurkin leköszön Vitalij Csurkin, az orosz külügyminisztérium vezető szóvivője bejelentette, hogy leköszön tisztéről, s helyét két újságíró veszi át. A külügyi szóvivői szerepet 1990 óta betöltő Csurkin diplomáciai szolgálatba lép, hazája chilei nagykövete lesz. Bosznia több városában a brüsszeli békefelhívás ellenére szerdára virradóra újult erővel folytatódtak a harcok. A legsúlyosabb helyzet a köztársaság északkeleti részén fekvő Bijeljinában alakult ki. A városban egész éjjel lövöldözés volt, erős robbanások hallatszanak. A városközpontban több épület romba dőlt, a posta épületét még ellenőrzése alatt tartja a rendőrség, megpróbálják felszámolni a barikádokat. Bosznia több más körzetében szintén harcok voltak. Lövöldözés volt a mostari repülőtér környékén, s változatlanul folytatódtak a harcok Bosanski Brodon. Szerda hajnalban súlyos harcok voltak a horvátországi Vinkovcinál, Eszéknél és Dubrovniknál. Eszék lakónegyedeit négy órán át lőtték a szövetségi alakulatok szinte minden rendelkezésükre álló fegyverből. A szerb páncélos egységek megkíséreltek áttömi a város körüli horvát állásokon, de a támadást visszaverték. A horvátországi frontszakaszokon szerda délre elcsitult a fegyverzaj, kivételt csak Eszék képez, ahol kora délután ismét általános riadó volt. fiatal, dinamikus hölgyet vagy urat keres számviteli munkatársnak Feltétel: -könyvelési szakismeret, - francia nyelvtudás (tárgyalási szinten). Jelentkezését, rövid francia nyelvű életrajzzal,